Dunántúli Napló, 1980. szeptember (37. évfolyam, 240-269. szám)
1980-09-05 / 244. szám
1980. szeptember 5., péntek Dunántúlt napló 3 a finnországi ifjúsági konferencia után Milyen világban élünk holnap? Július végén nemzetközi kon. terenciót szervezett a finn Cent. rum Ifjúsági Szövetség, amelyre — és utána tartott kongresz- szusára — szocialista és tőkés európai országok ifjúsági szervezeteinek képviselőit hívták meg. A részt vevő 11 ország között szerepelt hazánk is. A KISZ KB megbízásából Finnországba utazó magyar ifjúsági deleqációt dr. Varga-Sabján László, a Baranya megyei KISZ. bizottság első titkára vezette.- Milyen alkalomból és céllal hívták össze konferenciára az európdi országok Hiúsági szervezeteit? — A konferenciának három, egymással szoros kapcsolatban levő témája volt. Áz egyik az új gazdasági világrend, amely jelenleq az ENSZ rendkívüli közgyűlésének is napirendjén szerepel, a másik a természeti kincsek védelme, s végül, ezzel szoros összefüggésben, a környezetvédelem. Ezekkel o kérdésekkel a konferencia komplex módon foglalkozott, s noha az új gazdasági világrend számos kérdésében nem értettünk egyet, a másik két témában megtaláltuk a közös hangot, hiszen a természeti kincsek és a környezetvédelem az egész emberiség érdeke. — Mindez hogyan érinti a mai ifjúságot? Hiszen nem lehet véletlen, hogy egy ifjúsági konferencia ilyen témával foglalkozik. , — Most a világgazdasági kor. szakváltás időszakát éljük, s egyáltalán nem érdektelen, hogy a világgazdaság a jelenlegi krízis után milyen formát ölt; hogy tovább növekednek-e az arányeltolódások egyes országok javára, avagy a kiegyenlítődés felé haladunk. Ami a természeti kincseket illeti, teljesen egyetértettünk abban, hogy ezeket úgy kell és csak úgy szabad kiaknázni, hogy még a jövő nemzedékek is élvezni, hasznosítani tudják, s egyes országok között ne legyen olyan óriási különbség a részesedésben, mint ami ma még fennáll. A környezetvédelemnél nagy érdeklődést váltottak ki a magyarországi és baranyai akciók. Ami viszont bennünket fogott meg, az a finnek álláspontja. Náluk nem öltött még olyan méreteket a környezetszennyeződés, mint más európai országokban, s a lakosság magatartásából sem vesztek ki a hagyományos morális adottságok, vagyis mindenki önként óvja környezetét. És ami mindemellett különösen érdekes, ők most azért küzdenek, Tiogy ezt a szintet meg is tudják tartani. A finnek is fölfigyeltek a káros jelenségekre, s egy-egy látványos akcióval próbálják fölhívni a figyelmet. Ez a konferencia érzékeltette és bebizonyította, hogy a fiatalokat igenis érdekli és erősen érinti, is ez a témakör, hiszen rojtunk is múlik, hogy mi és utódaink milyen körülmények között élünk majd. D. Cs. Legfontosabbak a személyes Hogyan csinálják a Carbonnál? Beszélgetés a pártmunkáról Czeti Vilmos pártvezetéségi titkárral Szépek ezek a nagy csarnokok. Szépek, tágasak, levegősek. A komlói Carbon Könnyűipari Vállalat új gyártócsarnokának cipőtűzödéjében Czeti Vilmos pártvezetőségi titkárral nézzük a precízen működő szalagsorokat. Az itt dolgozó nők nemigen tudnak beszélgetni. Nincs rá idő. Az „ABC" szalag diszpécserpultjánál folyamatosan adagolják a nyers- anyagot.^ Az egyik sarokban külön kismama-szalag működik, egy műszakban. Azok a nők dolgoznak a kismama-szalagon, akik a „gyes" lejártával, vagy annak megszakítása után visszajöttek. Keresetük megegyezik a többiekével. A komlói cipők különös gonddal készülnek, jelentős részük exportra kerül Nagy-Bri- tanniába és a Szovjetunióba. Fontos követelmény tehát a kifogástalan minőség. Ennek érdekében emelték az új gyártócsarnokot és ezt a célt szolgálják a korszerű importgépek, gépsorok. A komlói Carbon pártvezetö- ségének a titkárával arról szeretnék beszélgetni, hogyan segíti, támogatja a párt ebben az üzemben a termelést, a vállalattal szemben támasztott mennyiségi és minőségi követelmények kielégítését. Hogyan végzi mindennapos munkáját a pártvezetőség titkára? A szalagok mellett jártunkban azt kell tapasztalnom, hogy igen jó a kapcsolata a dolgozókkal, legtöbbjük személyes ismerőse, sokuk egykori munkatársa, hiszen Czeti Vilmos is itt az üzemben, a mindennapos termelésben kezdte pályáját, mint olyan sok komlói vezető. * Az 1944-ben Vácott született Czeti Vilmos 1954-ben, tehát a város „hőskorában" került Komlóra. Édesapja a bányánál dolgozott. 51 éves korában halt meg rokkantnyugdíjasként. A párttitkár eddigi pályafutása szinte egybeesik a Carbon nagykorúsodásával. 1966 óta dolgozik a vállalatnál. Eleinte műszaki ügyintéző volt, aztán KISZ-titkár lett, majd nyolc évig anyagosztályvezető. 1978- tól a vállalati pártvezetőség titkára. Az elmúlt ciklusban városi tanácstag is volt. Lapozgatom a pártvezetőség cselekvési programját. Ennek lényege, hogy a vállalati pártvezetőség és az alapszervezetek a politikai munka eszközeivel biztosítsák a vállalat feladatainak maradéktalan végrehajtását. A fő célkitűzések közül a legfontosabb: a vállalat exportorientáltságát figyelembe véve — a minőség javítása és a termékszerkezet továbbfejlesztése.- Mit jelentett a pártvezetőség munkájában az, hogy idén volt a pártkongresszus? — Mint mindenki, mi is nagy érdeklődéssel vártuk. Főleg a gazdaságpolitikával kapcsolatos dolgok érdekeltek bennünket, hiszen a Carbon piacra orientált vállalat. Nekünk megerősítést jelentett a kongresszus, bebizonyosodott, hogy azt, amit elkezdtünk, helyesen csináltuk. A jól időzített termékszerkezet-váltás révén, az export-orientáltság szem előtt tartásával be tudtunk állni abba a sorba, ahol a népgazdasági elvárásoknak való megfelelés a jellemző, örültünk annak is, hogy az ésszerű kockázatot vállaló vezetők helyzetét is megerősítette a kongresszus. — Milyen jelenleg a vállalat helyzete korábbi önmagához és az országos helyzethez képest?- Mint azt a legutóbbi pártvezetőségi beszámoló is megállapította, a vállalat az elmúlt öt esztendőben dinamikusan és erőteljesen fejlődött, a vállalati gazdaságpolitika egyértelműen pozitívnak értékelhető. A termelési érték a 3,5 százalékos létszámcsökkenés ellenére is 27,4 százalékkal nőtt. A Carbon a Fővárosi Kézműipari Vállalat után az ország második legnagyobb tanácsi üzeme. Czeti Vilmos munkamódszerei, munkastílusa szinte tipikusnak tekinthető. Munkanapjai a nyári munkarendben rendszerint fél hétkor kezdődnek. A hivatalos munkakezdés háromnegyed hétkor van. A negyed órát a vezetők arra használják fel, hogy megbeszélik teendőiket, kicserélik információikat. A párttitkár általában még reggel elindul valamelyik üzembe, vagy a vidéki kisüzemek egyikébe, hogy személyesen találkozzon az ott dolgozókkal. Miután nincs fogadónapja (bármikor bemehetnek hozzá), elég nehéz „belőni" az időt. A négy alapszervezet is ad munkát. A mostani választásokkor beválasztották a komlói városi párt-végrehajtóbizottságba, emellett a városban működő Szervezési és Vezetési Tudományos Társaság titkári teendőit is ellátja.- Nálunk a Carbonnál a csapatmunka a jellemző. Ez egyáltalán nem kölcsönös, elvtelen bólogatást jelent, sokszor nagyon élesek a viták a döntések előtt. A végrehajtásban persze már ismét nagyon egységes a csapat. A szalag mellett dolgozókat figyelve az ember egyértelműen megállapíthatja, hogy az egyik munkahelyen több, a másikon kevesebb munka készül el ugyanannyi' idő alatt. Nyilván ehhez igazodik a bérezés: ki többet, ki kevesebbet kap.- A munka szerinti bérezés terén egyre inkább az a tapasztalatunk — mondja —, hogy az üzemi vezetés és a szak- szervezeti bizalmiak, főbizalmiak megtanulnak differenciálni. Mernek nemet mondani is. Ha a jó munkakörülmények biztosítása mellett megfelelőek a bérek, akkor az elvárások is növelhetők. Többet lehet követelni a munkafegyelem vonatkozásában is. Bár ez utóbbival általában nincs probléma, hiszen a szalag önmagában is „rendet tart".- Mit várnak „még" ettől a szalagrendszertől?- Az új cipőüzem 10—15 százalékos termelékenység-felfutást ígér. Szükség is van erre, hiszen a szovjet és az angol piaci visszhangok kedvezőek, évről évre növekszik a megrendelés mennyisége.- Mit tart napjainkban a legfontosabbnak a pártmunkában?- A korábbi jól bevált úton járva érzékenyebben kell reagálni az eseményekre és az emberek által fölvetett gondokra, problémákra. Nap mint nap találkozni, beszélni kell az emberekkel, a párttagokkal és a pártonkivüfiekkel egyaránt. Ezt a személyes kapcsolatot semmiféle oktatási programmal, politikai és ideológiai tevékenységgel nem lehet helyettesíteni. Bebesi K. Vállalkozó kedv és fantázia D z Átlag Jánosok, Joha- nak és Johnok bizonytalanul pislognak a világba: nem értik, mi történt. Miért drágább az élet ma, mint tegnap volt és miért lesz holnap ismét drágább? Szegényebb lett a világ? Kevesebbet termelnek a gyárak? Vagy mindennek az oka az olaj? Aztán meghallgatják, elolvassák a közgazdászok szakszerű okfejtéseit, válság- jelenségekről értesülnek, zord gazdasági törvényekről, a cserearányok romlásáról, de nem lesznek sem okosabbak, sem nyugodtabbak. Morgolódva mérséklik az élet megszokott kellékeire fordított kiadásaikat, rövidebbre fogják a nyári vakációt, kevesebbet ülnek autóba . . . Ám az Átlag Jánosok, Jo- hanok és Johnok ravaszkásan hunyorognak is: ha a világ így, akkor ők úgy. Átlag Johan, az osztrák paraszt, például évekkel ezelőtt szívesen megszabadult volna hegyi tanyájától és legelőjétől, ami több gondotf okozott, mint amennyi hasznot hajtott. Csák éppen nem volt kinek eladnia. Esténként, amikor hideg és nyirkos párák lebegtek a völgyekben, kedvetlenül törte a fejét valami megoldáson. Talált is egyet, de az pénzbe került, az eredmény meg bizonytalan volt. No, legfeljebb belebukik — gondolta, és másnap útépítést rendelt a tartományi úttól a tanyáig. Amikor ez elkészült, meghirdette, hogy vendégeket fogadna szerény ellátás mellett. Persze, fizetség ellenében. Csakhogy nem ő, Átlag Johan fizetne, hanem a vendég. Végtére is a jó levegőt, az egészséges életmódot meg kell fizetni, meg a munka eredménye is bizonytalan, amit a vendégek végeznek. A városi ember ugye nem szokott a kaszáláshoz, az almaszedéshez .. . Néhány hónap múltán Átlag Johan ötlete követőkre talált, mert özönlöttek a dolgozni vágyó vendégek. Itt aztán valami újat kaptak, ami egészen más volt, mint a városi összkomforttal rendelkező nyaralások. Valahol másutt Átlag John társasutazásokat szervezett. Ebben persze semmi különös sincsen, hiszen az utazási irodák ontják a kínálatot a világkörüli luxusutazásoktól az olcsó spanyol utalóig. Csakhogy Átlag John olyan országba szervezett kirándulást, ahol a turista jogosítványt is szerezhetett egy formális vizsga után. Ez természetesen ismét pénzbe került, de még mindig egyszerűbb a dolog, mint mondjuk otthon eleget tenni a szigorú és többnyire csak többszöri nekifutásra sikeredhető tortúrának ... És lehetne sorolni a példákat, amelyek az Átlag Joha- nok, Johnok leleményességét bizonygatják. De mit tesznek az Átlag Jánosok? Fusiznak, piti kis dolgokat hoznak át a határon eladásra, másodállást vállalnak, szobát adnak ki a külföldieknek. ha féhet az IBUSZ megkerülésével, vagy más, az Állam bácsinak nem éppen tetsző cselekedetet hajtanak végre. És ebből a rejtett gazdaságból jön ugyan a pénz, de jön a félelem is. hogy mikor csípik fülön a renitens polgárt. Csak egy valami nem jön: a valuta. A valuta, amelyért olajat, új technológiát, hiányzó nyersanyagot lehet vásárolni a patikadrága világtól . . . Pedig az Átlag Jánosok lehetősége sem rosszabb, mint az Átlag Johanoké, vagy Johnoké. Benépesíthetnék például elhagyott falvaikat 3—4 hétig nyaraló-gazdálkodó külföldiekkel, vitorlázórepülő-táborokat szervezhetnének nyaraló-sportoló nyugatiaknak, üdülő-szüretelő ven- déqcsoportokaf fogadhatnának hogy hirtelenében említsünk néhány, alkalmasint vonzó, bár nem szokványos lehetőséget. a z angol csinálja a pénzt, a német megszolgálja a magyar keresi. A kereséshez vállalkozó kedv, fantázia és merészség is szükségeltetik.' A latinok tapasztalatból vallották: fortes fortune adjuvat. A bátrakat segíti szerencse. Búsbarna László Baranyai OMÉK-díjasok Az OMÉK-en értékelték az élelmiszeripari termékeket. Aranyérmet kapott a Villány- Mecsekaljai Borgazdasági Kom. binát siklósi olaszrizling bora és a Pannónia pezsgő családja. Ezüstérmes a Villány-Me- csekaljai Borgazdasági Kombinát villányi cabernet franc díszdoboza, a Szigetvári Konzervgyár szójababcsoládja, valamint a Baranya megyei Tejipari Vállalat Anikó sajtja.. Bronzéremmel jutalmazták a Baranya megyei Állatforgalmi és Húsipari Vállalat fokhagy-. más szeletjét, a Baranya megyei Tejipari Vállalat Tenkes sajtját és a Boci tejszínes ömlesztett sajtját. A sombereki Béke Őre Mgtsz broilercsirke- hizlalásban elért eredményeiért, a Bólyi Mezőgazdasági Kombinát tojótípusú tyúkszaporítás és -forgalmazás megszervezésében elért- sikereiért aranyéremben részesült. A Baranya megyei Baromfifeldolgozó és -forgalmazó Közös Vállalatot a hibridpulyka szülőpár eredményes tenyésztéséért ezüstéremmel jutalmazták. Elhelyezkedési lehetőségek gimnáziumban végzettek számára A Boranya megyei Tanács munkaügyi osztályától kapott megbízatás alapján Pécs város és Baranya területén mindenütt összegyűjtötték a tanácsok a gimnáziumot végzett fiatolok számára ajánlható munkahelyeket. Azoknak az érettségizetteknek gondján szeretnének köny- nyíteni, akik nem tanultak tovább, és munkába szeretnének állni. Pécs területén 100 munkahely ajánlható érettségizett fiúknak és lányoknak. Erről a Szigeti út 33. alatt levő munkaerő-közvetítő iroda félfogadási idejében lehet felvilágosítást szerezni. A megye területén, ahol mintegy 500 az ajánlott munkahelyek száma, a városi és a járási tanácsok munkaügyi osztályai készítették el a felmérést a betöltésre váró, gimnáziumot végzettek számára is ajánlható munkahelyekről. Az érdeklődő fiataloknak tehát e fórumokhoz kell tájékoztatásért fordulniuk. Nogy számban keres érettségizett fiatal lányokat könnyű betanított munkára jó kereseti, utazási lehetőségekkel a Szigetvári Cipőgyár szentlőrinci üzemegysége. NDK-beli szakmai gyakorlatra is van lehetőség az erfurti Funkwerknel, ahol betanított elektroműszerész munkát biztosítanak lányok részére. Jelentkezniük Pécs város Tanácsa munkaügyi osztályán lehet, o Széchenyi tér 1. szám alatt. 15 fiút és öt lányt keres kész. tyűszabásznak a Pécsi Kesztyűgyár központi gyára, 10 fiút a 2. számú gyár. Bedolgozó kézi szövőket, 20 lányt tud foglalkoztatni a Baranya megyei Nép- művészeti Szövetkezet. A Mohácsi Selyemszövőgyár 21 lányt tud felvenni szövőnőnek, 15 kárpitos betanított munkást keres a Mohácsi Szék- és Kárpitosipari Vállalat. 35 érettségizett lányt tud fogadni a Szigetvári Minőségi Cipőgyár cipőfelsőrész-készítő munkakörbe. Siklós város 10, a Mohácsi Kesztyű- és Bőrdíszműipari Szövetkezet 14 lánynak tud biztosítani kesztyűvarró munkát. Sik. lóson a MÉH-vállalat ugyanakkor 6 adminisztrátori állást kínál ugyancsak lányok részére. Komlón a Carbon Könnyűipari Vállalat tud munkát biztosítani fiúk és nagyobb számban lányok részére: konfekcióvarró, konfekciószabász és cipő fűződéi munkára. 27 lányt vesz fel a Május 1. Ruhagyár betanított verrónőnek. A komlói járás területén a Carbon mágocsi, sza- latnaki, kisbesztercei, sásdi'üzemei tudnak fogadni nagyobb számbon fiatalokat betanított munkára. Ezenkívül a legkülönbözőbb szakmákban keresnek dolgozókat kisebb számban, s az a jellemző a kínájatra, hogy az általában kétkezi munkára vonatkozik, a Pécsi Szikra Nyomda által javasolt könyvkötő és berakó munkától a MÁV jegyvizsgálóig (Mohács), o hírlapkézbesítőig, asztalosig, lakatosig, hegesztőig, A bővebb tájékoztatást, mint jeleztük, az illetékes munkaügyi osztályokon kaphatják meg az érdeklődők.
