Dunántúli Napló, 1980. szeptember (37. évfolyam, 240-269. szám)

1980-09-04 / 243. szám

Dunantfflt napló 1980. szeptember 4., csütörtök Felvételi tapasztalatok Aránytalanságok a tanári és műszaki szakok kozott fi szülőket . az egyetemi folyosőkről A szakképzettség hiánya a legfőbb probléma A komlói járás közművelődési munkájáról N e vonuljon ki a közművelődés az aprófalvakból; a nem éppen kedvező településszerkezet lehetőleg ne éreztesse túlzottan hátrányos hatását ezen a területen se. Ennek a központi gondolatnak a jegyében vizsgálták meg nemrégiben a komlói járást a szakfelügyelők, és összegezte, kiegészítette a tapasztalatokat a megyei népművelési tanácsadó, valamint a járási művelődésügyi osztály. A sikeresen felvételizett sorköteles fiúk már a kato­naságra készülnek, a többi elsőéves az előkészítő építő­táborokba. A felvételi tapasz­talatokat az egyetemi, közép­iskolai oktatók gyűjtik össze. Akadt jó néhány tanulság ebben az évben is. A Pécsi Tanárképző Főisko­lára 1060 jelentkező közül nappali tagozatra 465 hallga­tót vettek föl. Egy híján 50 százalékuk fizikai dolgozó szü­lők gyermeke, a férfiak aránya nem éri el az egyharmadot. A legnagyobb túljelentkezés a földrajz-testnevelés szakon volt — tízszeres -, a matematika­kémia szak 28 helyére viszont csak 34-en pályáztak. „Kevés a határozott, színes egyéniség, ami pedig a tanári pályán nagy előny. Sok a hal­kan beszélő, elmosódottan ar­tikuláló gyerek" — hangzik egy középiskolai tanár vélerpénye. (A felvételi vizsgák résztvevő­je volt.) Igen tanulságos az angol­orosz szak jelöltjeit vizsgáztató bizottság néhány megjegyzé­se: „Az idegen nyelvű kapcso­latfelvétel nehezen megy. A tanulók tanulási módszere el­sősorban az iskolai olvasmá­nyok felmondásához, és kevés­bé az élőbeszédhez kötött.. „33 jelentkező közül 11 a mi­nimális 5 pontot sem érte el..„A 22 formailag meg­felelt hallgató fele alig alkal­mas a főiskolai tanulmányok megkezdésére!És még né­hány vélemény: „A tanulók szaktárgyi felkészültsége rom­lott az elmúlt évekhez képest, sok a »féloldalas« tanuló, aki csak az egyik szakra készült rendesen." „Ötös írásbeli el­vétve akadt. A tanulók világ­nézeti, politikai /tájékozottsága rendkívül szegényes; olvasott­ságuk felszínes, feleletük léc- keszerü. A pályáról romantikus elképzeléseik vannak csupán: a tanár legyen megértő, jó, szeresse a gyerekeket..." A Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Karára 90 hallgatót vettek fel az idén. A túljelentkezés mintegy két­szeres volt. Igen gyöngék a felvételi eredmények történe­lemből: az átlag 2,27! Ehhez azonban a teszt is hozzájárult, amelynek tíz kérdéscsoportja között olyan kérdések is sze­repeltek, hogy milyen stílusban épült a budapesti városháza, és hol volt Párizsban a kom- mün alatt a községtanács- székhelye. Úgy vélem, jogosan jegyezték meg a dolgozatjaví­tók, hogy ennél lényegesebb történeti kérdéseket is lehe­tett volna feszegetni egy fel­vételi vizsgán. Az Állam- és Jogtudományi Karon 89 hallgatót vettek fel 230 jelentkező, közül. Sok volt a tízpontos jelölt, a pályavá- lasvtási tájékoztatás javulását jelzi, hogy csökkent az eleve reménytelenül kísérletező -5-6 pontot hozó — diákok száma. A jellemzések is objektívabbak lettek, de még mindig előfor­dult olyan középiskolai minő­sítés, hogy a jelölt „kiforrott világnézettel'', „tökéletes mar­xista képzettséggel” rendelke­zik... Több írásbeli dolgozat a helyesírás miatt lett elégtelen! A vizsgáztatók panaszkodtak az anyanyelvi kultúra alacsony szintjére, a kifejezőkészség hiányosságaira is. Meglehető­sen nagy volt az írásbeli és a szóbeli vizsgák eredménye kö­zötti eltérés. A jogi karon ki­alakult vélemény szerint az idei teszt sem mérte objektiven a tudást. Kevés volt a kérdés, a véletlen nagy szerepet játszott, a teszt pedig túl általános fel­adatokat adott. Az egyetem általában jó körülményeket biztosított a fel­vételi vizsgákhoz, de sokan nem vették figyelembe azt a kérést, hogy hozzátartozók ne kisérjék el a jelölteket (lévén már papír szerint is érett em­berek). A szülők „kitiltása” után sokkal nagyobb nyuga­lom uralkodott az egyetemi folyosókon . . . Érdekesség, hogy a jövőre induló miskolci jogi karra is át lehetett már je­lentkezni. Ismét a szakmák közötti aránytalanság volt a jellemző a pécsi Pollack Mihály Mű­szaki Főiskola idei felvételi mérlegére. Változatlanul a vil­lamossági és magasépítési sza­kokra volt a legnagyobb a je­lentkezés, míg a gépészeknél a sikeresen felvételizők száma nem érte el a felvételi keret­számot. A fennmaradó helyek­re a műszaki egyetemekről irányították ót az ottani fel­vételiken kevesebb pontszámot elért diákokat. Ez az arányta­lanság évek óta országos probléma, ami megérne egy­szer egy alapos vizsgálódást. Az idén az írásbeli eredmé­nyek jobbak voltak, mint az elmúlt években, a központi — érettségivel összekötött - vizs­gák pszichikailag könnyebbek, s ezúttal jól alkalmazkodtak a középiskolai anyaghoz. A Műszaki Főiskola 460 elsős he­lyére 410 hallgatót vettek föl. A többi hely sorsáról a fel­vételi bizottságok nemrégen döntöttek. A Pécsi Orvostudományi Egyetemen az idén két és fél­szeres volt a túljelentkezés. A jelentkezőknek mintegy 40 százaléka nem érte el a fel­vételhez szükséges minimális pontszámot. Az először felvéte­lizők az érettségivel együtt tették le a fizika és biológia írásbelit. A feladatok nem vol­tak túlságosan nehezek. Ta­pasztalatok szerint a középis­kolák között mutatkozó színvo­nalbeli eltérések az idén is megfigyelhetők voltak: az igé­nyesebb középiskolában elért 8 pont mögött esetenként több „tudásfedezet" van, mint a gyengébb iskolában elért 10 pont mögött. A jelöltek sorsolással vá­lasztották ki azt a bizottságot, amely előtt a felvételi vizsgát tették. A felvett hallgatók több mint a fele nő. Tíz évvel ezelőtt egy mező- gazdasági építkezés folytán bukkantak elő az első leletek, s azóta folyik Kölked határá­ban az avar kori gepidatelep és ternető feltárása dr. Kiss Attila régész és K. Zoiímann Zsuzsan­na antropológus vezetésével. Az eltelt évtized alatt az or­szág legnagyobb kiterjedésű ásatásává szélesedett ez g munka, amit úgy keli elkép­zelni, hogy a régészeti szezon befejeztével a feltárt szelvényt a kutatók betemetik, s követ­kezhet a terület mezőgazdasági hasznosítása. A terület gazdá­ja, a mohácsi Új Barázda Tsz igen készségesen segít a tudo­mányos munkában. Ez a kész­ség azonban kölcsönös. Az ása­tást a Magyar Nemzeti Múzeum végezteti, az itt előkerült lele­tek azonban a pécsi Janus Pan­nonius Múzeum régészeti anya­gát gazdagítják. Először az itt folyó munka tudományos jelentőségéről kér­deztük dr. Kiss Attila régészt: — Az Uraltál Angliáig elter­jedt az itt is megtalálható négyszögletes háztípus. Minde­nütt feltárnak egyet-egyet, de csak ritkán adódik lehetőség arra, hogy ilyen nagy területen, 120 lakóház, az épületekhez csatlakozó sütőkemencék, ga­bonásvermek feltárásával a te- lepülésszerzezetet is meg lehes­sen ismerni. 300 méter hosz- szú, 40 méter széles sávot ku­tattunk meg, és most már kiraj­zolódik valamifajta utca- és háztömbrendszer. A feltáró munkát segíti, hogy itt együtt kutathatjuk e nép települését és temetőjét. Az 570—750-es évek között lakták ezt a terüle­tet, melynek nyomai 500 méter hosszan nyúlnak' el... Pécsi téma a MAPRJAL- konferencián Orosz nyelv és irodalom­tanárok nemzetközi szö­vetsége (MAPRJAL) ma­gyarországi szekciója és a JATE orosz filozófiai tan­széke szeptember 4—5-én rendezi a II. magyar—orosz és magyar-ukrán irodalmi kapcsolattörténeti konfe­renciát, amelyen a Pécsi Tanárképző Főiskola orosz tanszékét három oktató képviseli: dr. Hajzer Lajos, dr. Medve Zoltán és Nyina A. Rumpler. „Pécsi" témával dr. Hajzer Lajos szerepel, aki Egy pécsi újságíró isme­retlen Gorkij-fordításai a század elejéről címmel tart előadást. — A számokat hallva, óriási­nak tűnik ez a település. — Ez csupán a látszat, mivel az itt lakó népesség 2—300 éven át használta lakóhelyéül ezt a falut, s oly módon, hogy amikor a házak tönkrementek, lerombolták őket, és távolabb húztak fel újakat, vagy vissza­tértek a régebben használt te­rületre. Van úgy, hogy 3—4 egymásra épült ház nyomát is megtaláltuk. — Végül is mit tudunk el­mondani e település népéről? Kik voltak ők? — Egy avar kori germán né­pességről van szó, a gepidák népéről, amely az idők folya­mán viseletében, tárgyi Kultú­rájában asszimilálódott az avar környezethez. Az antropológus­nak azt kell megállapítania, nem következett-e be ez az asszimiláció vegyesházasságok útján is. — Mit jelent ez a Duna menti terület a VI—Vili. szá­zadi avar pirodalomban? — Baranya meglehetősen üres ebben a korban, az avar politikai hatalom idején, 568 és 620 között. Az avarok fel­vonulási területnek használják ezt a részt, ütközőzónának, ahová általuk értéktelennek tartott népeket telepítenek. Bi­zánci forrásból ismeretesek az avar kánok efféle nyilatkozatai. A Duna-Tisza közén székelő avar állami központ peremvi­dékein, adott esetben e terü­leten a védelem célját szolgál­ta az ilyenfajta katonai tele­pülés a Bizánc ellen folytatott háborúk idején. Gállos Orsolya A gondot elsősorban a kis­községek alapellátása jelenti: a vizsgálati anyag szerint negy­vennyolc alacsony szerepkörű község sorolható ide a kibővült járásból. A feladat a körzeti művelődési központok szerepkö­rének szélesítése, ezeknek a központoknak az erősítése an­nak érdekében, hogy minél job­ban elláthassák területi mun­kájukat. fl hálózat korszerűsítése A következő évtől a hálózat korszerűsítése pontosan ezt tű­zi ki fő céljául, vagyis Komló— Sásd—Pécsvárad—Mázlaszászvár vezetésével működőképes, haté­kony művelődési központ-típuso­kat akarnak létrehozni. A terü­leti munka határainak meghú­zásakor elsősorban a természe­tes vonzáskört veszik majd job­ban figyelembe. Január elsejé­ig elkészítik az intézmények új átsorolását a megyei hálózat- fejlesztési tervnek megfelelően. S tejián a legfontosabb az ösz- szehangolt közös munka, ami feltételezi a kapcsolatot nem­csak a járási közművelődési in­tézmények, hanem a komlói já. rás-Komló-Pécs, illetve más járásokkal való viszonylatban is. Az együttműködés a műsorok cseréjétől a tervezés ésszerű­sítéséig széles skálán terjedhet­ne. A járás művelődésügyi osztályán is szükségesnek tartják, hogy minden igaz­gatási központnak legyen művelődési háza függetlení­tett igazgatóval, s ami az egész közművelődés egyik legnagyobb problémája, hogy dolgozóik szakképzettek legye­nek! A járásban jelenleg pél­dául tizenhárom főhivatású igazgatóból heten nem rendel­keznek népművelői képesítéssel. Nagy a fluktuáció is, s a köz­ségek nem tudják megtartani a szakképzett népművelőiket, aki­ket jobban vonzanak a fejlet­tebb. korszerűbb művelődési házak, központok és az ezzel járó nagyobb anyagi juttatások. Kedvezőbb képet mutat Kom­ló város intézményi ellátottsá­ga, s a művelődési központok (Komló—Sásd—Pécsvárad) szakmailag is igyekeznek meg­felelni Tcibővített feladatkörük­nek. A közoktatás és a köz- művelődés együttműködése fo­kozatosan javul, bővül az isko­lák kapcsolata a közművelődé­si könyvtárakkal, a művelődési házakkal, a múzeumokkal. Az iskolamozi Sásdon a legrend­szeresebb, de szerződést kötött a moziüzemi vállalattal például Gödre is, s kéthetenként vetí­tenek ifjúsági filmeket Hidason, Pécsváradon, Egyhá- zaskozárban. A többi közmű­velődési intézményt csak alkal­manként keresik meg az isko­lák, egyedül a hosszúhetényiek A római kori fazekasnegyed újabb részleteit tárták fel Ár­páson a most befejeződött ása­tás során a győri Xantus János múzeum régészei. A Győr— Sopron megyei község határá­ban mintegy 2 négyzetkilomé­teres területen az időszámítá­sunk utáni 1. századból a 3. századig fennálló település ma­radványai rejtőznek a föld alatt. Kibontásukat megkönnyí­ti, hogy a későbbiekben nem járnak rendszeresebben a le­véltárba. Szakáganként a munkásmű­velődést, az ének-zenei neve­lést, a díszítőművészet helyze­tét, a honismereti tevékenysé­get, a klubok munkáját, az is­meretterjesztést és a vizuális művészeti nevelést vizsgálták meg. A Munka és művelődés moz­galomba' tizennyolc üzem 115 szocialista brigádja nevezett be, s erre az évre is bő válasz­tékú programot szerveztek a számukra. Szükséges volna, hogy a művelődési központon kívül a többi közművelődési in­tézményben is legyen Mun­ka1 es művelődés-felelős. A moz. galom tematikáját több évre előre kellene tervezni, hogy a folyamatosságot, az egymásra épülést jobban biztosítsák. Tö­rekedni kell az üzemi műszaki értelmiség bevonására, a szak- műveltség további fejlesztésére, valamint a természettudomá­nyos ismeretek terjesztésére. A bejáró dolgozóknak biztosítani kellene, hogy a lakóhelyükön is teljesíthessék vállalásaik egy ré_ szét, s hogy végre kölcsönössé váljon a munkahelyek és a művelődési intézmények kap­csolata, megértsék és figyelem­be vegyék egymás érdekeit. A többi területen az egyik legfőbb gond a szakképzett, gyakorlott vezetők hiánya. Ez tapasztalható például a felnőtt kórusok megszűnésekor, vagy az ifjúsági klubok életképtelensé­gében. Hiszen ahol adott a fel­készült klubvezető és megfelelő felszerelés, ott sikereket értek e| az ifjúsági klubok is, mint a ta­valyi klubpályózaton Bikái és Mágocs, ami nagy részben a sásdi művelődési központ se­gítségének is köszönhető. A honismereti tevékenység javítá­sához több javaslatot is felvet a vizsgálati anyag. így többek között azt, hogy minden körze­ti székhelyen szükség lenne honismereti szakkörre, a lakos­ságtól függően nemzetiségi jel­legére is (pl: Mecseknádasd). A tapasztalatok szerint a kö­telező krónikaírás és a honis­mereti szakkör jól egészítik ki egymás munkáját. Összehangolt együttműködés A legfontosabb feladatok kö­zött a művelődési központok ko­ordinált együttműködését — igazgatói munkabizottság létre­hozásával —, az intézmények hálózati szerepköri erősítését és a tartalmi munka tudatos szer­vezését jelölték meg. Hogy mindezek hatására egyre job­ban közelítsen egymáshoz az emberi élet tartalma és tevé­kenysége, valamint az intéz­mények hivatalos funkciója és működése. épült rájuk újabb falu, illetve város. A szántóföld felszíne alatt alig 40—60 centiméterre buk­kantak rá nyolc különböző mé­retű fazekaskemencére. Az ásatás egyik értékes le­lete egy 70 centiméter magas, körtealakú agyaghombár, amelyben egyáltalán nem tett kárt az idő. A leleteket a Xantus János Múzeumban kiállítják, az ásatást pedig jövőre folytatják. Számos új képzőművészeti alkotással gazdagodott a közelmúltban a főváros. Képünkön: Nagy István Fekvő akt című szobra a MOM-parkban. H. J.-■'2 A „Itt is megtalálható a négyszögletes háztípus ...” Fotó: Schindl József Avar kori őslakók Az ország legnagyobb ásatása Kölkeden B. A. Római kori fazekasnegyed Folytatódik a kutatás

Next

/
Oldalképek
Tartalom