Dunántúli Napló, 1980. szeptember (37. évfolyam, 240-269. szám)
1980-09-28 / 267. szám
1980. SZEPTEMBER 28. GAZDASÁGPOLITIKA DN HÉTVÉGE 5. Hogyan készül a Mecseki Szénbányák az állami nagyberuházás megvalósítására? Beszélgetés Garam völgyi Jánossal, a vállalat vezérigazgatójával A kísérleti út vizsgáztatásra vár Útépítések Pécsett savanyúbetonból Olcsóbb a hagyományosnál Állami nagyberuházásként kezelik a mecseki szénmedencében, az évi 900 000 tonna kokszszénkoncentrátum termelését célzó fejlesztési programot. Az ötvenes évek a komlói bányák és a város építése, a hatvanas és hetvenes évek- beni uránbányák és Újmecsek- alja építése, a Beremendi Cement és Mészmű beruházásán kívül (az immár folyamatos lakásépítéseket természetesen leszámítva) a felszabadulást követően nem volt Baranyában hasonló, a megye gazdaságát, az itt élő emberek tízezreinek sorsát alapvetően befolyásoló nagyságrendű és jelentőségű beruházás. A fel- szabadulást megelőzően is csak a DGT programja volt hasonlóan jelentős, amely az 1920-as években koncentrálta, megújította, korszerű nagyüzemekké fejlesztette a pécsvidé- ki bányákat. Ha önök most visszaidézik a Dunántúli Napló néhány, az utóbbi hónapokban megjelent cikkét, amelyekben az e nemzeti kincsként számon tartott ásványvagyonunk hasznosításáról, a Dunai Vasmű és a Mecseki Szénbányák jövőjének szoros kapcsolatáról, dr. Ka- polyi László nehézipari miniszterhelyettes, azután dr. Juhász Adóm államtitkár az energiapolitikánk szénnel kapcsolatos elképzeléseiről szóltak, bizonyára azt hihetik, hogy a Dunántúli Napló, a bizonyosra vehető Állami Tervbizottsági és a múlt heti minisztertanácsi döntés előkészítéseként foglalkozott annyit ezzel a témával. Pedig nem csupán ezért: Baranya párt- és állami vezetőinek, a Szénbányák vezetőinek és természetesen nem utolsósorban a Dunántúli Napló munkatársainak türelmetlensége sugallta az írásokat, amelyek során mindig is hangsúlyoztuk, hogy elsősorban a népgazdasági hasznosságát tekintve tartjuk fontosnak a fejlesztési tervvel kapcsolatos állami döntést. A vállalatra háruló feladatokról beszélgettünk Garamvöl- gyi János vezérigazgatóval, aki részt vett az ÁTB ülésén.- A nyilvánosságra hozott információk, szóbeli értesülések alapján úgy az ÁTB, mint a Minisztertanács elmúlt heti döntése alapján arra lehet következtetni, hogy többféleképpen értelmezik a döntést és az abban foglaltakat is ... — Valóban különféle összegekről ad hírt a sajtó. A tények a következők: az Állami Tervbizottság elfogadta a Mecseki Szénbányák fejlesztési célját, vagyis az 1990-től évi 900 000 tonna közvetlenül kamrába tölthető kokszszénkoncentrátum előállításának szükségességét. A beruházási program elkészítéséhez, tehát a további tervezéshez 50 millió forintot hagytak jóvá. Ennek elkészülte után döntenek majd a fejlesztéshez szükséges ösz- szegről, amelyet a hatodik és a hetedik ötéves tervek során bocsátanak a vállalat rendelkezésére. A fejlesztés megvalósítását célzó anyagi eszközök egy részét állami keretből, másik részét a szénbányászat saját fejlesztési alapjából kell előteremteni. A beruházást tehát két részre kell bontani, egyik része állami nagyberuházás, fejlesztés, a másik része vállalati beruházás. Az elkövetkezendő öt esztendőben a beruházási program célkitűzéseinek megfelelően 4 és 5 milliárd forint közti összegre lehet számítani. A vállalat természetesen az utóbbit tartja elengedhetetlenül szükségesnek. Az egyébként nagyon konstruktív hangulatú ÁTB-ülé- sen dr. Faluvégi Lajos, azATB elnöke, miniszterelnök-helyettes, és Marjai József miniszterelnök-helyettes népgazdasági szempontból kiemelkedően fontosnak tartják a beruházást. István-akna két tornya — Milyen információk alapján, mennyi idő alatt, kik és milyen mélységben dolgozták ki a fejlesztési célt?- A Központi Bányászati Fejlesztési Intézet és a Mecseki Szénbányák szakemberei együttesen dolgozták ki a „Fejlesztési célt” több esztendős előkészítő, és most a végén több hónapos befejező munkával. A külföldi és hazai szakirodalom és a prognosztizálás hihetetlen mennyiségű anyagát vették igénybe. Megvizsgálták a termelésének és ezzel összefüggésben az áraknak a várható alakulását, a vásárlási és esetleges eladási lehetőségeket. A KGST és nyugati országokban egyaránt. Külföldi és hazai közgazdászok tucatjaitól kértek véleményt a jövőbeni piaci helyzetre vonatkozóan, ugyanakkor a szükséges gépekre vonatkozó szállítási készséget, az árakat, a megyében rendelkezésre álló munkaerőt, annak szociális és kulturális helyzetét is elemezték ... — Az előterjesztett dokumentumok tehát csaknem a kiviteli terveknek megfelelő részletességgel vannak kidolgozva. Milyen többlet- munkát követel a „Beruházási program" elkészítése, amelyhez az 50 milliót megkapták?- Mélységében kell átdolgozni. Külön tanulmány szükséges például a mecseki szénosztályozók és a dunaújvárosi mosó helyzetének elemzéséhez, a komlói lakásépítésekkel kapcsolatban a város vízellátásának megoldásához. Az eddigiek szerint ugyanis Komlón az elégtelen vízellátás miatt nem lehetett volna lakásokat építeni, most újból, az OVH-val közösen, meg kell vizsgálni, hogy 1982-re 30 milliós vállalati hozzájárulás mellett az Országos Vízügyi Hivatal lehetségesnek látja-e, hogy napi 3000 köbméter kapacitású vízvezetéket ágaztassunk le a dunai vezetékről . ,. — Közeledünk az év végéhez, sőt az ötödik 5 éves terv végéhez is. Az idő sürget. A jövő esztendőben milyen bányaépítési munkák kezdődnek a fejlesztéssel kapcsolatban? Mit kell egyáltalán a beruházások során megvalósítani?- Valóban kevés az időnk, szerencsére pontosan kidolgoztuk, mit kell tennünk. Pécs- Bányaüzemben a jövő évben megkezdődik István III. akna tereprendezése, 1983-ban pedig az aknamélyítés. Vasasbányán a nyugati akna rekonstrukciója, a lámpakamra és szállítógépház felújítása az első, majd itt 1984-ben folytatódik az aknamélyítés. Bétabányán először a bányaművelés felgyorsításához szükséges munkákat végezzük el, majd a 4. és 5. déli keresztvágatok kiépítésére kerül sor. Zobák- bónyán a diagonál légaknát szállító aknává építjük át már 1981-től kezdődően. A pécsi szénelőkészítőt 1983-ra 300 tonna/óra kapacitásúra építjük át, majd a második ütemben, a hetedik 5 éves terv első évében újabb óránkénti 300 tonna kapacitással bővítjük. „Integrált külszíni szállítás" címet viseli az a tervünk, amelyben valamennyi bányaüzem egyetlen gumiszalagrendszere szálúja majd a szenet és amelyen aztán a pécsi mosóba jut. Mint említettem, újból megvizsgáljuk, miként lehetne legész- szerűbben és leggazdaságosabban a szénelőkészítést megoldani. Azt tervezzük, a Dunai Vasművel egyetértésben, hogy a komlói és dunaújvárosi mosókat megszüntetjük és Pécsett állítjuk elő a kamrába tölthető kokszszénkoncentrá- tumot. Természetesen a 70 megawatt teljesítményű dunaújvárosi erőmű részére ebben az esetben mi szállítjuk a szenet.- További feladataink közül a legfontosabbak közé tartoznak a villamosenergia-veze- tékrendszerünk átállítása 3000 voltról 6000 volt feszültségre, a sűrítettlevegő előállítását szolgáló gépek korszerűsítése, a hírközlő- és diszpécserszolgálat megszervezése, számító- gépes szállítási rendszer kiépítése, a termeléshez szükséges építő-, gép- és gépjárműjavító- bázisok kialakítása.- Talán nem szerencsés a kifejezés, de várhatóan önökre most minden eddigieknél nagyobb mennyiségűanyagi lehetőség zúdul, még ha ez kevesebb is, mint korábban, arra számítottak. Ésszerűen, a célnak megfelelően, a mecseki szénmedence korlátozott lehetőségeit, a számításba jöhető gépek korlátozott voltát, a meglehetősen merev vásárlási piacokat tekintve milyen elképzeléseik vannak például a jövő esztendőre?- Bizonyos kockázatokat is vállalva, a „Fejlesztési cél” elfogadásában bízva már korábban kiválasztottuk és megrendeltük a már 1981-re szükséges gépeket. A Szovjetunióból marótárcsás jövesztőgépet, Lengyelországból egy, a legkorszerűbb SZÓV fejtésbiztosító berendezést, függőpályás anyagszállító berendezést, a Böhler cégtől fúrókocsit, aztán egy EK-2-es láncos vonszolót vásárolunk a jövesztőhöz, Air- beackeres (sűrítettlevegős robbantásos) jövesztőberendezést, kompresszorokat, várpalotai rakodógépeket, tatabányai láncos felrakókat vásárolunk. — A gépekhez munkások is kellenek, mégpedig jól képJ keit, fiatal szakmunkások. Hogyan kívánja a Mecseki Szénbányák magához édesgetni őket? — Az egész programot csökkenő létszámmal oldjuk meg, miközben a termelést fokozatosan emeljük. Mi a negyedik 5 éves terv során átlagosan évente 150 millió forintot »fordíthattunk gépekre, ezzel‘éppen csak a termelés szinten tartását tudtuk elérni. Az ötödik ötéves tervben már évente 600-700 millió forint tőkével rendelkeztünk, ez a munkakörülmények javításában, a fizikai munka megkönnyítésében már lényeges változást hozott. A szénbányászatra reméljük továbbra is érvényben maradnak azok a kedvezmények, amelyeket a fiatalok kizárólag itt élveztek. A lakásépítésben az ÁTB elé terjesztendő Beruházási programban 2200—2300 lakásra számítunk, minden olyan fiatal munkavállalónak, aki tíz esztendőt nálunk dolgozik, erre szerződésben kötelezi magát, munkába lépésétől számítva legkésőbb egy-két esztendő alatt lakást biztosítunk.- Az elképzelések szerint tehát először 1990-ben kell a 900 000 tonna kokszszén- koncentrátumot előállítani. Az elkövetkezendő öt esztendőben 4-5 milliárd, azt követően, remélhetően, több mint kétszer ennyi pénz áll majd a vállalat rendelkezésére. Tíz év múltán azonban a mostani bányamunkások és a mostani vezetők helyén is mások lesznek majd, tulajdonképpen utódjaiknak kell majd az önök mostani tevékenységéért felelősséget vállalniuk ... — Természetesen tudom. így van. Ennek nagyon sok vonatkozásban kell megfelelnünk. Én most csak egyet említek. A hatvanas években akár beszéltünk róla, akár nem, a Mecseki Szénbányáknál is, mint mindenütt a bányászatban tervező, fejlesztő, beruházó kapacitást visszafejlesztettük, sok jól képzett szakemberünk, elment, akiket most nehéz pótolni. Már a közeljövőben belső átcsoportosítással a hosszú távú program követelményeinek megfelelő szellemi bázist teremtünk. — Káderfejlesztési terveinkben negyvenöt olyan mérnököt és közgazdászt tartunk nyilván (foglalkozunk is velük), akikre vezetői beosztásban számítunk. Hetvennyolc mérnök, közgazdász és jogászjelölt tanul vállalati ösztöndíjjal, 1981-ben már tízen jönnek vissza, eddig hosszú éveken keresztül egy- egy jelentkezett a vállalathoz. Elképzeléseink szerint 1990-ig állandó jelleggel nyolcvan ösztöndíjasunk lesz. A vállalatnál most négyszáz technikus dolgozik fizikai beosztásban, rajtuk kívül minden esztendőben a levelező tagozaton újabbakat is kiképzőnk, sőt az esztergomi technikumba is ösztöndíjasokat küldünk. Jól tudjuk, hogy az előttünk álló programot megfelelő fizikai munkáshaddal és frissen gondolkodó, vállalkozó kedvű szellemi erőkkel, irányítókkal lehet csak megoldani . . . Lombosi Jenő Lassan egy esztendeje már, hogy hírt adtunk egy érdekes és takarékos útépítési kísérletről: Pécsett a Posta - völgyben egy eléggé meredek földútra ún. savanyúbeton burkolatot terítettek, amit a közeljövőben fognak mintavétel útján vizsgáztatni. Az eredmény nem lehet kétséges, hiszen a pécsi kísérlet korábbi jó tatabányai tapasztalatokon alapult. Ezt bizonyítja egyébként, hogy a még csak ezután várható eredménytől függetlenül is idén Pécsett több mellékút kapott savanyúbeton-burko- latot, s az új módszer további térhódítására számíthatunk jövőre is. De mielőtt még erről szólnánk, lássuk magát a módszert. Először is a hagyományos makadámútról ejtsünk szót. Az útépítés a tükör készítésével kezdődik, aztán az előírás szerinti kőágyleterí- tés következik, majd a hengerelés, a tömörítés, a záróréteg felrakása jön. Ugyanez betonnal egyszerűbb, csakhogy annál a drága cement, a kavics, a kötési idő veendő figyelembe, valamint az, hogy ha aszfalt záróréteg nélkül engedik rá a forgalmat, könnyen rongálódik. Ezzel szemben a savanyúbeton ... Először is: nem kell tükör, elegendő a felszín elegyengetése; az anyag pedig: másra nem alkalmas kőbányai agyagos meddő kőzúzalék, erőművi filterpernye, mészhidrát és természetesen víz. A keveréket 20 cm-es — vagy a terhelhetőségtől függően nagyobb vastagságban — elterítik az úton, hengerrel tömörítik és akár azonnal ráengedhetik a forgalmat. — Javítja és szinte tökéletessé teszi az út minőségét, ha a beton felszínét az érlelő- dés után „felborzoljuk", aztán ráterítjük az aszfalt koptató réteget - fűzi mindehhez még magyarázatként Szafner József, a Pécsi Köz- tisztasági és Útkarbantartó Vállalat útépítő részlegének a vezetője. Azt is elmondja, hogy a tanács vállalata annak idején úgy jutott ehhez a módszerhez, hogy a Városi Tanács építési és közlekedési osztálya ajánlotta a tatabányai tapasztalatok hasznosítását. S azzal kezdődött, hogy a Pollack Mihály Műszaki Főiskola kapott megbízást a helyben fellelhető anyagok használhatóságának a vizsgálatára. És mindezek után jött Postavölgy. A vállalat lát fantáziát a módszerbeli, és természetesen a tanács is, amely a pénzt adja a munkákra. Jellemző, hogy tavaly a kísérlet céljára mindössze 76 tonna anyagot használtak fel, idén pedig az első háromnegyed évben már 3400 tonna keveréket gyártottak a PKUV keverőtelepén. Azért nem többet, mert — nem lévén vele soha dolguk — nem tudták, hogy a mészhidrátra ugyanúgy előre kell szerződni, mint a cementre. A BCM-mel való jó kapcsolatok tették lehetővé, hogy mégsem feneklett meg idén a savanyúbetonos módszer. Ami pedig a gazdaságosságot '"ti: 1 négyzetméternyi anya., teljes bedolgozási költsége - a koptatóréteggel együtt — nem éri el az ezer forintot, ami azt jelenti, hogy legalább 500 forinttal olcsóbb a hagyományos útépítési módnál. És akkor még nem is számítottunk a munkaidőben jelentkező megtakarítást. Idén egyébként a November 7-e utcában, a Rippl-Rónai utcában, az Előd utcában és még néhány más helyen készült savanyúbetonos útburkolat. Az 1981-es programot még nem ismeri a PKUV, de 9000 tonna keverék gyártásához szükséges adalékanyagok beszerzésére köt szerződést. Szafner József szerint a pécsi hegyvidéki utak elsőrangú burkolata lehetne ez az anyag, de a belterületi úthálózat mellékútjainál is eredményesen használhatnák. Egy dolog biztos: a Tüzér utcai felüljáró északi töltésének az útalapjául savanyúbetont fognak felhasználni. Hadd fűzzük tovább a gondolatot. .. Szó volt arról, hogy Lvov-Kertvárost a bedugulás veszélye fenyegeti, s hogy a belső főutaknak az 58-as útra történő kikötésére csak évek múlva kerül sor. Vajon nem lehetne-e savanyúbetonból kizárólag személygépkocsik használatára szolgáló ideiglenes utat építeni, ami utóbb a lakóterület szervizútjaként hasznosulhatna? És vajon nem le- hetne-e ebből az anyagból megépíteni az orfűi, abali- geti üdülőterületek belső úthálózatát? H. I. Megkezdődött a munka a Szamosmenti Állami Tangazdaság mátészalkai almasűritő és -lepárló üzemében, ahol a más célra fel nem használható ipari almából almasűrítményt állítanak eláj Szállítanak az NSZK-ba, Svédországba, az USA-ba és Japánba is. Képünkön: a lepárlócsarnok.
