Dunántúli Napló, 1980. szeptember (37. évfolyam, 240-269. szám)

1980-09-27 / 266. szám

6 Dunántúli Haplo 1980. szeptember 27., szombat Az eredmények azonosak a tervezettel N agyfokú óvatosság és útkeresés jellemez­ői ipari szövetkezetek gaz­dasági döntéseit az idei esztendőben. A felmérések igazolják, hogy bevált a módszer, hiszen az első fél­évi eredmények általában megfelelnek a tervezettnek — hangsúlyozták az Ipari Szövetkezetek Baranya me­gyei Szövetségének tegna­pi küldöttközgyűlésén. Ba­ranyában húsz ipari szövet­kezet működik, eredményei­ket ipari termeléssel, szol­gáltatással és építőipari tevékenységgel érték el. Az iparba sorolt szövetkezetek az időarányos tervet az el­ső félévben 3,3 százalékkal túlteljesítették. A Vasas Ipari Szövetkezet ru. galmasan alkalmazkodott a pia­ci viszonyokhoz és maximálisan éltek a kooperációs lehetősé­gekkel. A baksai, a nagypeterdi és szalántai termelőszövetkeze­tekkel együttműködve galvani­záló üzemet, precíziós öntödét üzemeltetnek, de a megyén túl a csepeli Duna Tsz dolgozóinak is tudtak munkát adni. A mo­toros kapák közös gyártására kötöttek szerződést. Új kezdemé­nyezés a bronz-szobor öntés. Európában mindössze két he­lyen foglalkoznak ezzel a nagy figyelmet, ügyességet igénylő munkával. A szövetkezet első megrendelője az Olaszország­ban élő magyar származású szobrászművész, Amerigo Tot. A szövetkezet együttműködési eredményei biztatóak, hiszen a közös érdekek figyelembe vé­tele a kölcsönös gazdasági fel­tételek biztosítása a jellemző, de nem mellékes a végső cél sem; olyan termékek előállítá­sa, amelyek gyártása a nagy­üzemek részére nem gazdasá­gos, de a lakosság keresi eze­ket, tehát az értékesítési lehe­tőség adott. A Baranya megyei Cipőipari Szövetkezet eredményes gazdál­kodását jó minőségű Bari gyer­mekcipő iránti növekvő érdek­lődés és a gyorsjavító üzletek forgalma biztosítja. A szövetke­zet munkáját dicséri az a tény, is, hogy hosszú idő után először jelentkeztek az általános isko­lát végzett fiatalók cipész tanu­lónak. Az exportra termelő szövetke­zetek közül a Minőségi Ruháza­ti. és a Kesztyű- és Bőrdíszmű- ipari, valamint a Faipari Szö­vetkezet, munkáját hátráltatta a tőkés piac bizonytalansága. Ez Együttműködési lehetőségek az ipari és a termelőszövetkezetek között a tény okos szervezést, a meg­rendelői igényekhez_való rugal­masabb alkalmazkodást igényel. Sikere van a Sellyéi Agroké­mia Szövetkezetnek, falfestékei, növényvédőszerei az országha­tárokon túlra is eljutnak. A gyártó szövetkezetek mun­káját nehezíti, hogy a termékek javarésze idényjellegű, pl. kész. tyű, hűtőfolyadék, így ezek értéke­sítése a második félévben indult meg, hogy a határidőt betart­sák, ezekben a hónapokban fo­kozni kell a termelés ütemét. Az ipari szövetkezetek építő­ipari tevékenységére szüksége van a megyének. Jelenleg né­hány szövetkezet gondokkal küszködik. Vállalásaikat jobb szervezéssel, a géppark éssze­rű kihasználásával, átcsoporto. sításával és átgondoltabb mun­kával teljesíteni tudják. A szolgáltató szövetkezetek szerepe előrébb lépett. Növe­kedett az érdeklődés az autó, a villamossági berendezések és a háztartási gépek javítása iránt. Csökkent viszont a hír­adástechnikai termékek 'javítá­sának lehetősége, mivel a szük­séges alkatrészeket nem kapta meg a Villamos- és Gépjavító Szövetkezet. A cipőjavítás iránt ugrásszerűen megnőtt a keres­let - a bázishoz viszonyítva 35,6 százalékkal — ezt többek között a reklamációs cipők ja­vítása és a hálózat bővítése eredményezte. A lakások kar­bantartása iránt az érdeklődés változó. Az emelkedő árak miatt az utóbbi időben kevesebben igényelték az Építőipari Javító- és Karbantartó Szövetkezet mun. káját. A Baranya megyei Fod­rászipari, a Fényképész Szövet­kezet és a Tempó szolgáltatá­sai közkedveltek. Elterjedt a szí­nes fényképészet, ezért a szö­vetkezet egy jól felszerelt szí­nes labort alakított ki. Működé­se bevált. Az ipari szövetkezeti ágazat munkáját nehezíti, hogy csök­ken az itt foglalkoztatottak szá­ma, aminek okát az alacsony bérekkel magyarázzák. Éppen ezért az diso félévben több szövetkezet nyújtott be az Ipari Szövetkezetek Országos Taná­csához pályázatot, bérpreferen. cia elnyerésére. A hiányzó mun. kaerőt hatékonyabb munkával szeretnék ellensúlyozni, hogy ez sikerül-e, erről a második fél­év eredményei vallanak majd. A KISZÖV küldött közgyűlé­sén szóltak a hatodik ötéves terv kidolgozásának alapvető feladatairól, az 1981-es eszten­dő tennivalóiról. Eszterhai Katalin Jt sikerek utón újabb célok Növénytermelési rendszerek tanácskozása Pécsett Az országos növénytermelési rendszerek, a bábolnai IKR, a bajai BKR, a nádudvardi KITE, a szekszárdi KSZE, valamint a BBTR és a SZOBR — Szentlő­rinci öntözéses Burgonyater­melési Rendszer — vezetői, kép­viselői találkoztak tegnap dél­előtt Pécsett a megyei tanács nagytermében, a Baranya me­gyei termelőszövetkezetek és állami gazdaságok vezetőivel, hogy ismertessék rendszerük tevékenységét és fejlesztési tö­rekvéseiket. A találkozón, amely a Baranya megyei Ta­nács mezőgazdasági és élel­mezésügyi osztályának felkéré­sére jött létre, részt vett dr. Földvári János, a Baranya me­Ismerkedés Baranyával A vendégek látogatása Pécsett, a Csontváry Múzeumban Á konzuli testület látogatása A Magyar Külügyminiszté­rium időnként meghívja a ha­zánkban működő konzulátusok vezetőit, ismerkedjenek orszá­gunk idegenforgalmi neveze­Vita a képzőművészeti világhét alkalmából Pécs és Baranya képzőművé­szeti életének, valamint a társ­művészetek képviselői jöttek össze tegnap délután a Neve­lők Házában rendezett kerek- asztal-beszélgetésre, melynek mottója a művész szerepe, he­lye mozgó világunkban,. Számos kérdésfölvető referátum, vita­indító gondolat hangzott el az Újvári Jenő főiskolai tanszék- vezető tanár vezette beszélge­tésen. Elsőként Szederkényi Er­vin, a Jelenkor főszerkesztője időzítette azt a kérdést, hogyan jelenik meg korunkban a mű­vészetek egységesülése és dif­ferenciálódása. Úgy összegezte a helyi művészeti élet jelenlegi helyzetét, hogy Pécs most olyan nagyságrendhez érkezett, ahol a művészeti élet még szemé­lyes kapcsolatok áltol is élhető, ahol mód van a társművészetek együttes fellépésére, s ugyan­akkor azok önálló megjelenésé­re is. Dr. Orbán György a Magyar Képzőművészek Szövetségének Területi Szervezetét, a szövetsé­gen belül aktuális és napiren­den, forgó alapszabály-módosí­tást tette meg hozzászólása fő témájául. Ez a módosítás azt a célt szolgálná, hogy megszűnjön a szakadás az alkotómunka1, a szakmai műhely és a társa­dalom között. Hogy a képző­művész természetes és magától értetődő módon hasson környe­zetére, s ugyanakkor ez a kör­nyezet megrendelőként lépjen fel a művész felé. Van-e ma társadalmi igény az építészet és a társművésze­tek együttműködésére? Vissza, állítható-e valamilyen formában a hajdan oly magától értetődő kapcsolat? — e kérdéseket bo­csátotta vitára Kistelegdi István építész, majd a vizuális kultúra és nevelés kapcsolatának elem­zésére vállalkozott Lantos Fe­renc képzőművész, A két pólus közötti feszültség sokban emlé­keztet az alkotó és közönsége konfliktusára, s ebben ugyanígy keresni kell a megoldás lehető­ségeit. Bizonyos, hogy a vizuá­lis kultúra helyét a kultúra égé. szén belül kell megkeresni. Ma az iskola, a közművelődés a direkt nevelés eszközeivel tesz lépéseket e téren, míg a kör­nyezet közvetett módon formál­ja látáskultúránkat. Nagy sze­repe az első faktornak van, hi. szén az iskolai nevelőmunka fiatal korban érinti az embert. Végezetül Kelle Sándor fes­tőművész adott áttekintést Pécs és Baranya képzőművészeti éle­tének múltjától napjainkig, és sürgetett hatékonyabb együtt­működést olkotók és társadal­mi, gazdasági szervek között. A referátumok után a részt­vevők megvitatták a felvetett kérdéseket. G. O. tességeivel. Az idei kirándulás színhelyének Baranyát válasz­tották. A Külügyminisztérium és az Országos Idegenforgalmi Hivatal invitálását elfogadva tegnap a szocialista országok Magyarországon működő ki- rendeltségek vezető tisztségvi­selői, a magyar utazási irodák képviselői látogattak megyénk­be, hogy ismerkedjenek e déli táj történelmi emlékekben, nép­rajzi, népművészeti és termé­szeti szépségekben gazdag vi­dékével. Érkezésük után felke­resték a Pécsi Állami Gazda­ság üszögpusztai telepét és megnézték a lovasiskolát. A vendégek tiszteletére adott ebéden Takács Gyula, Bara­nya megye Tanácsának elnök- helyettese tájékoztatót mondott Baranya és Pécs nevezetessé­geiről. Ebéd utón megtekintet­ték a Zsolnay és a Csontváry Múzeumot, majd a Székesegy­házat. A Nemzeti Színházban megnézték a nyári színházban nagy sikert aratott Orf—Eck, Carmina Buranaját a Pécsi Ba­lett előadásában. A konzuli testület tagjai megtekintették a villányi szabadtéri szoborpar­kot, jártak a kisharsányi ter­melőszövetkezetben. Mohá­cson, a Csele-hotel előtti téren a Mohácsi Nemzetiségi Népi Együttes adott színpompás mű­sort a vendégek tiszteletére. gyei Tanács általános elnök- helyettese, Koós László, a Ba­ranya megyei Pártbizottság osztályvezetője. Megnyitójában dr. Álló Mik­lós, a Baranya megyei Tanács mezőgazdasági és élelmezés- ügyi osztályvezetője a találko­zó céljaként azokat a hasznos információkat jelölte meg, amelyeket a termelő gazdasá­gok kaphatnak a rendszerektől a hatodik ötéves terv előtt, kö­zéptávú fejlesztési döntéseik megalapozásához. A rendszerek komolyan vet­ték a meghívást talán azért is, amire Lakatos Csaba, a KSZE vezetője és Bodor Pál, az IKR igazgatóhelyettese is rámuta­tott, hogy Baranya kezdettől megfelelő nyitottságot tanúsí­tott a rendszerszerű termelés befogadására. Ma már a me­gye nagyüzemi szántóterületé­nek közel 64 százalékán gaz­dálkodnak a különböző terme­lési rendszerek technológiája szerint. A kukorica 75, a búza 84, a napraforgó 89, a szója 95 százalékát termelik rend­szerben. A nagyüzemi tehén­tartás 64, a kocatartás 61, a hízókibocsátás 71 százalékban történik a rendszerek működési keretében. A megye mezőgaz­dasági termelésének országo­san is elismert színvonalában elvitathatatlanul meghatározó szerepet töltenek be a terme­lési rendszerek. A további fej­lődés elősegítésében sem nél­külözhetjük a legújabb bioló­giai, műszaki ismereteket, tu­dományos eredményeket köz­vetítő és helyszínre adaptáló szervezetek munkáját. A tegnapi tanácskozáson nemcsak a termelő üzemek kaptak sok hasznos információt a legújabb, ma még gyakran csak kísérleti stádiumban levő, de a következő években széles körben realizálódó korszerű, új mezőgazdasági eljárásokról, de a termelési rendszerek is be­pillanthattak egymás tevékeny­ségébe, mely sok vonatkozás­ban eltérő, végső céljaiban mégis azonos, lépést tartani a világszínvonallal. Őszintén tár­ták fel egymás „kulisszatitkait", fejlesztési törekvéseit. Csaknem minden rendszernél egybecsen­gett az energiatakarékos meg­oldások keresése. Sok érdekes megoldást dolgoztak ki a mel­léktermék és gyepek hasznosí­tására. A KITE is és a BBR is kidolgozta az energia- és víz- takarékos talajművelés rend­szerét. Az IKR és a BKR áttér a folyékony műtrágyák haszná­latára, az utóbbi a már meg­lévő KERTITOX gépbázisra aja- pozva. A hozamok növeléséről továbbra sem mondanak le. Az IKR-kísérletekben vannak már hektáronként 10—12 tonnát adó búza- és 12—16 tonnát adó kukoricafajták. Intenzív gabo­naprogramot indít be az IKR és a KITE. A bólyi rendszer ipa­ri szójafeldolgozót, a szentlő­rinci 2000 tonnás burgonyape- hely-gyárat épít majd, s ellátja az egész hazai sütőipart és hű­tőipart. Az ágazatot is érintő ener­gia- és egyéb problémák el­lenére, a tegnapi pécsi talál­kozón lelkésítő kép bontako­zott ki a holnap mezőgazda­ságáról. Az új információk sok­oldalúan eligazítást adnak a termelőknek a hogyan tovább­hoz.-Rné­Az új megyei tanács­tagok tájékoztatása Először hívta össze az elő­ször megválasztott megyei ta­nácstagokat a Baranya megyei Tanács ügyrendi bizottsága tegnap délutánra, hogy tájé­koztassa és felkészítse őket a feladataikra. A fórum jellegű tanácskozáson Piti Zoltán, a Baarnya megyei Tanács elnök- helyettese adott tájékoztatót a megye helyzetéről és a VI. öt­éves tervi célkitűzéséről, majd az első tanácstagok előre be­adott .kérdéseire válaszolt. Dr. Hazafi József a tanácstagi munka módszereihez adott út­mutatásokat, dr. Máthé Győző — az ügyrendi bizottság elnö­ke — a szervezeti és működési szabályzat módosításával kap­csolatban adott felvilágosítást, dr. Kása Ferenc, a Baranya megyei Pártbizottság osztályve­zetője a pártszervezetek ta­nácstagi munkát segítő tevé­kenységéről beszélt. A fórumon részt vett Krasznai Antal, a HNF Baranya megyei titkára. A hallgatóság figyel, jegyze­tel. Sokuk közül hárommal be­szélgetek a szünetben arról, hogyan érte őket a hír, hogy helyi és megyei tanácstagokká is megválasztották őket; meny­nyire ismerkedtek meg a terü­lettel és a munkájukkal; van-e már valami megbízatás a „tarsolyukban" a választóiktól; és végül, most, hogy már kör­vonalazódnak a tennivalók, kezdik-e érezni a tanácstagi munka szépségét és nehézsé­gét? Morvay Nándor, 32 éves, a MÉV autószerelője és a Szol­gáltató üzem KlSZ-vezetőségé- nek titkára: — A MÉV javasolt a HNF egyetértésével a pécsi 63. szá­mú választókörzet tanácstagjá­nak. Nagy megtiszteltetés ez a bizalom és a megbízatás. Ál­mon felüli álmom is teljesült azzal, hogy beválasztottak a megyei tanácsba és a megyei tanács végrehajtó bizottságá­ba. A bányászlakáskérdést és az infrastrukturális fejlesztést szorgalmazom bányásztársaim. nevében. Még nehéz megba­rátkozni a rengeteg írásos anyaggal, de segítséggel még a feladataimmal is megbirkó­zom, meg is kell, mert ezt jog­gal elvárják tőlem. Lakatos Mihályné is fiatal, kétgyerekes családanya, az egyházasharaszti postánál kéz. besítőhelyettes. — Meglepett a bizalom, hogy Alsószentmártonban körzeti ta­nácstagnak, majd öt települést képviselő megyei tanácstagnak választottak. Már négy kérdést továbbítottam — q cigánygyere­kek ingyenes napközis étkezte­tését, az alsószentmártoni KPM. út szélesítését, valamint, hogy Alsószentmártonba tanácsi ki­rendeltségvezető kellene, és a község tanácsi kezelésű föld­útjainak kövesítését kértem. Az első kettőre most a fórumon kedvező választ kaptam. A föld­utak kövezését szombaton kezdjük társadalmi munkában a BCM segítségével, mert ná­lunk most az úthálózat a min­den. Már nem ijeszt meg a fel. adat, most hogy már belekós­toltam. Varga László autószerelőként c Zengő Gyöngye Tsz gépko­csivezetője, 26 éves, kétgyere­kes családapa. — A bogádi 14. számú körzet képviselőjének választottak és meglepődtem, hogy a megyei tanácsnak is tagja lettem. Meg­ijedtem, mert ilyen társadalmi megbízatásom még nem volt. A szerdai .tanácsülésünkön már felvetettem a lakosságot nyo­masztó gondokat - út-, járda- és árokjavítás, hídépítés — me­gyei tanácstagként még csak is­merkedem. Kezdem érezni a megbízatás súlyát, ugyanakkor örömét is. Úgy érzem, beleed­ződöm o megyei munkába is. Murányi Mérlegen ax ipari sxö vetkezetek munkája

Next

/
Oldalképek
Tartalom