Dunántúli Napló, 1980. szeptember (37. évfolyam, 240-269. szám)

1980-09-03 / 242. szám

1980. szeptember 3., szerda Dunántúli napló 3 Mi is az a lakosságmegtartó erő? T ulajdonképpen Majs úgy kezdődik — ha Nyarad felől érkezik az idegen —, mint bárme­lyik baranyai kisközség, i csak később, amikor a fa­luba ér, veszi észre, hogy ez valamivel masabb, mint a többi. Nem is az új épít­kezések adják a fejlődés jegyeit... Herger László a járás majd­hogynem legfiatalabb tsz-elnö- ke az idén kezdte az első szá­mú vezetői poszton. Őszintén megmondja: korábbi munka­helyét, a lippói termelőszövet­kezetet csak hosszas vívódások után hagyta ott. — Valami furcsa történt ve­lem az elmúlt időszakban — mondja, miközben kavargatjuk a kávét a tsz-irodában. — Ma­gam sem hittem volna, hogy alig fél évre a lippói búcsú után így nyilatkozom, de most Majsot már nem hagynám el. A gazdaság megerősödni lát­szik, jó termést ígér a határ; a búza szépen termett, s a ku­korica is jónak látszik. A koráb­ban gyengélkedő állattartó ágazat is kilábalt a hullám­völgyből — az idén nyereséges lesz. S emellett jó munkahelyi légkörben folyik a munka. Mostanában sokat beszélünk a községek lakosságmegtartó erejéről, mondván; nem kell mindenkinek a városba költöz­nie. A földből is meg lehet él­ni, a falu is lehet tervezések talaja. Majs jövője, szempont­jából bizonnyal elsődleges a termelőszövetkezet léte, ered­ményessége. Úgy néz ki, ebben a küzdelemben az új tsz-veze- tőség az első csatát megnyerte. A tanács elnöke is Lippóról érkezett. — Természetesen bizonyíta­nom kellett. De mivel? A taná­csi pénzekből nem sokra futja. Okos községpolitikával előrébb lehet jutni — mondja Lőrincz Gyula. — Azonnal házhelyeket alakítottunk ki, hogy itthon tart­suk a fiatalokat. Ugyanis észre­vettük, hogy építési lehetőség híján mennek máshova. Jelenleg az újtelepi részen 52 házhely van kialakítva: hár­man kezdték meg az építkezést. A telkek úgy átlag 300 négy- szögölösek, s a helyi viszonyo­kat is figyelembe véve, nem drágák. Tizennyolc—húszezer forintból egy házhely kijön. Majs lélekszámában stagnál: a lassú apadás megállt. Ma 1480 lakója van. A tsz-en kívül a Bólyi Kombinát sátorhelyi üzeme, s a száz főt foglalkoz­tató varroda a munkalehető­ség. Akad ingázó is: Mohács közelsége, a farostlemezgyár vonzása közel 60 embert visz el naponta. Az intézményi ellá­tottság tavaly nagyot javult: háromcsoportos új óvodát avat­tak — 1,5 millió forint társa­dalmi munka is volt benne —, az általános iskola felújítása pedig éppen most szeptember­re fejeződik be. (Ez utóbbi 400 000 forintba jött.) Átadtak két ifjúsági klubot a közelmúlt­ban — egyet Majson és egyet a társközségben. Udvaron — bővítették az úthálózatot, s 5000 négyzetméter betonjárda készült el. Korszerűsödött a köz- világítási hálózat... — Az első falugyűlésen azt tanácsolták, hogy rendeljen el a tanács községszépítő akciót — mondja a tanácselnök. — Én elleneztem, mármint az el­rendelést. A kötelezőnek több­nyire nincs foganatja. Inkább a tanácstagok, népfrontaktívák segítségével a meggyőzést, az egyéni példamutatást választot­tuk. Aztán: ahogy itt is, ott is megszépült a ház eleje, a kez­deményezés követőkre talált. Ma a szép község kategóriába tartozik Majs — bárhol példát vehetnek róluk. Két év alatt 2 kilométer hosszúságú élősö­vényt ültettek el a házak elé, így lett egységes és gondozott a fő utca. Miért ne tudnánk mi, helyben vonzó szórakozási, kulturálódási körülményeket teremteni, ott­hont adó közösségeket létre­hozni? A kérdésekre a majsi fiatalok maguk adták meg a választ: a sporttelep — most adták át nemrég a sportszertárat — 150 ezer forint értékű társadalmi munkaórából létesült. Az ifjú­sági klubok jól működnek. A községi KISZ-szervezet az or­szágban a községi KlSZ-szer- vezetek sorában elsőként nyer­te el a KISZ Központi Bizott­sága vörös vándorzászlaját. — Egy gondunk van még — mondta ebéd közben Lőrincz Gyula —, a fiatalokat illetően. Most épül az új házasságkötő terem. Ha elkészül, akkor az élet indításához meglesz az esztétikai háttér is ... o o Mi kell ennél több — kér­dezhetné az ember —, jó mun­kahely és szép község. Ebben rejlik a vonzerő. A fiatalok azonban többet kérnek. Spiegl Edit tanácstag, a községi KISZ vezetőség tagja így fogalma­zott: — Az idősebbek már meg­szokták az itteni életet, amúgy is nehezen mozdulnak. A fiata­loknak a megszokás, az „itt nőttem fel” még kevés. Sokfelé járnak, sok mindent látnak, s ha másutt jobb, elmennek ... De miért volna jobb másutt? Majs napról napra szépül és gazdagodik. A nagy ÁBC-ből már havonta egymillió forint értékű árut elvisznek a hely­beliek, ez családonként több mint 2000 forint. Sok az autó- tulajdonos, s hirtelenjében ösz- szeszámolva, legalább 10 csa­ládnak van balatoni telke. Lép­ten nyomon látni az udvarok­ban téglarakásokat: mindenütt bővítik, átalakítják a házakat. Majs szeretné megtartani la­kóit. S minden arra vall: men­ni fog. Honnan ered ez a la­kosságmegtartó erő?... A kulcsszavak: biztos megélhetés és fedél a fej fölött. A többi már mindennek következménye. S nem pénzkérdés — elsődle­gesen. Elég annyi, ha a fejlő­dést akadályozó adminisztratív gátakat ledöntik. Kozma Ferenc Szülészeti ellátás Baranyában Biztató változások a mohácsi kórházban K öztudott, hogy a következő tervidőszakban a Talán az egyik legkényesebb, legtöbb figyel- kórházi ágyak mérsékelt bővítésére lehet met kiváltó szakterület a szülészet, nőgyógyá- számítani. Ezért az egészségügy vezetőinek szat. Most induló sorozatunkban e témával fog- legfontosabb feladatai közé tartozik, hogy a lalkozunk, áttekintve Baranya ellátásának gond­meglévő lehetőségek jobb kihasználásával a já- jait, sikereit, róbeteg-ellátás javításával törekedjenek a kór­házi ellátás javítására. / Két évvel ezelőtt történt a mohácsi kórházban. Mór a be. tegtolókocsin volt a kismama, sürgős császármetszésre volt szükség az új kis élet megmen­téséhez. Igen ám, de a kór­ház mindkét műtője foglalt. Nem volt más lehetőség. Gyors bemosakodás, a tolókocsi ke­rekeit aláékelték, jött az alta­tómaszk, aztán a sokszor meg­ismételt műtét, de ezúttal egész más környezetben, a bemosa­kodóhelyiségből öt perc alatt kialakítva egy alkalmi műtő­ben . . . Akkor minden rendben volt, de hasonlót — megyőző- désem — egyikük sem kíván­na többé magának. Nagyot változott azóta a1 mo­hácsi kórház. Mint dr. Peresz­lényi László megbízott osztály- vezető főorvos elmondta, na­gyon sokat jelentett a kultu­ráltabb ellátás számára az idő­közben végbement kórházi re­konstrukció. Ennek során nem bővült ugyan az 50 ágyas szü­lészet befogadóképessége, de a korábbi szociális helyiségek bővítése mind a betegek, mind az orvosok, nővérek számára megnyugtatóbb körülményeket teremtettek. — Mindez még csak átmeneti jellegű, de nagy előrelépés a korábbi helyzethez képest. Na­gyobb lett a csecsemőszoba, két kétágyas kórtermet is ki tudtunk alakítani, s az itt külö­nösen fontos fürdő, WC-helyi- ségek is bővültek. — Természetesen ez még nem elég, s reméljük, hogy rövide­sen ugrásszerűen megjavul a helyzetünk a rekonstrukció be­fejezése után. Ennek megfele­lően a szülészet 60 ágyasra bő­vül, az új műtőtraktusban a négyből legalább egy mindig az osztályunk rendelkezésére áll. Modern újszülöttszoba, és szociális helyiségek állnak majd rendelkezésünkre. — Hosszú idő óta talán elő­ször nem lesz okunk panaszra, mert az ellátási területhez szük­séges hét orvos dolgozik, októ­berre várjuk a nyolcadikat. — Nem okoz-e zavart a kór­házi munkában a rendelőinté­zettel szervezett integráció? Nem megy-e egyik a másik ro­vására? — Meggyőződésem, hogy ez az enyhén szólva is nem esz- hiszen csak előnye származik a betegnek abból, hogy ugyanaz az orvos gyógyítja a kórházban, __ w B aranyai díjak az OMEK-on Kiosztottak a díjakat az OMÉK-on. Baranyai győzelmek i? születtek. Műszaki termékei­vel bronz fokozatot nyert a Dél- dunántúli Vízügyi Igazgatóság, míg az egyházaskozári Haladás Mgtsz elismerő oklevelet ka­pott. A Mecseki Erdő- és Fa- feldolgozó Gazdaság kiállítási anyagát bronz-éremmel jutal­mazták. A szaj'ki Béke Mgtsz, a bicsérdi Arany Mező Mgtsz, a szabadszentkirályi Béke Mgtsz öntözetlen kukoricája aranyér­mes; míg a Bólyi Mezőgazda- sági Kombinát búzája ezüst dí­jas, a lippói Béke Mgtsz búzá­ja bronz-díjas, a Szajki Béke Mgtsz a kiállított búzáért okle­vélben részesült. A lippói Béke Őre Mgtsz a bemutatott cukor­répáért bronz díjat érdemelt ki. A szalántai Hunyadi Mgtsz napraforgója ezüstdíjas. A sze­derkényi Karasica Gyöngye Mgtsz-t oklevéllel tüntették ki a napraforgójáért. Nagydíjas lett a Szentlőrinci Állami Gaz­daság bemutatott burgonyája. A Bólyi Mezőgazdasági Kom­binát szójája aranydíjat ka­pott. A Bikali Állami Gazda­ság halászata Termelői nagy­díjban részesült. A bólyi Kos­suth Mgtsz csemegeszőlője bronzérmes. Ezüstéremre jogo­sult a Pécsi Állami Gazdaság a bemutatott őszibarack faj­tákért, A Bikali Állami Gazda­ság Ford őszibaradkja pedig bronzérmes. akit járóbetegként a szakren­delésen keresett fel. Természe­tesen ez csak akkor hasznos, ha a megfelelő létszámú orvos rendelkezésre áll. Mohácson meg tudtuk oldani a centrá­lis terhesgondozást, ahol egy orvos felel egy adott területért Külön, főfoglalkozású orvos lát­ja el a csalód- és nővédelmi gondozóli teendőket, ugyanő részt vesz a kórházi munkában is. — Jut-e megfelelő ruha a fekvőbetegeknek ? — Ha valaki a saját öltözé­két, evőeszközét akarja hasz­nálni, nem tilthatjuk meg. Az volna az ideális, hogy megfe­lelően tisztított, kórházilag ste­rilizált ruhákat használjanak, de ami rendelkezésünkre áll,, az enyhén szólva is nem esz­tétikus. ♦ — Az étkezéssel elégedettek a kórház betegei? — Az orvosok, alkalmazottak is azt eszik, legfeljebb keve­sebbet kapnak, mint a betegek. Ez azonban már a gazdálkodás témája, nem tudunk beleszól­ni. A kórház gazdasági igazga­tója, Földes József nem látszik elégedettnek, amíg a hivata­los normákat sorolja: — A szülészetre huszonhét fo­rint ötven fillér jut egy sze­mélyre. egy napra az ételek előállításához. Ezt o normát — amit egyébként tavaly állapí­tottak meg országos szinten — tartanunk kell. Az alapanyagok egyre drágulnak, tehát csak egyet lehet tenni: kisebbek az adagok. Ha hús is van, annak súlya nem haladhatja meg a tíz dekát. Az alkalmazottak en­nél is kevesebbet kapnak, de mást nem tehetünk, drága az alapanyag, a változatosságot biztosító beszerzés meglehető­sen nehéz. Nem a riporter feladata a kommentár, de ennyi megjegy­zést képtelen magába fojtani: vajon a pénzügyi normák, vagy a kalóriák, természetes úton felvett vitaminok a döntőbbek, ha az emberek egészségéről van szó? Kurucz Gyula Mit kaphat a kedves vendég? Elindultunk megnézni, mit kínálnak nyáron a kerthelyisé­gek, vendéglők. Van-e egyéni arculatuk, csak rá jellemző specialitásuk? A JÁRDAPRESSZÓ A sok virággal díszített, szé­pen megépített Színház téri presszót választottuk. Központi helyen van. Az utcára települt pécsi presszók közül ez a leg­látványosabb. Jól esik innen nézelődni egy pohár sör vagy • fagylalt mellett üldögélve. Il­letve fagylalt mellett csak jól esne. Mert az nincs, A FEK- ből nem győzték ellátni fagy­lalttal a vendégeket, így hát maradt a legegyszerűbb meg­oldás — a fagylaltot kiiktatták az amúgy is szerény kínálatból. Mit kaphat itt a vendég? üdí­tő italokat, sört, rövid italt, ká­vét — s ezzel lezárult a rövid lista. Pedig kellemes hely, igazán megérné „földobni" va­lamivel. A KERTHELYISÉGEK A rózsa már régen eltűnt a Rózsakertből. Azt mondják: Kerthelyiségek közelről drága virág. Viszont van egy­két olyan étel, amely elüt a szokvány, elszürkült étlapoktól. Például itt mindig főznek kö­römpörköltet vagy babgulyást füstölt oldalassal. Másodosz­tályú vendéglő, a legdrágább étel ára sem éri el a 40 forin­tot. Két mozgóárus jár körbe, egyikük friss cukrászsüteményt, másikuk főtt kukoricát kínál. A be-betérő csoportok ellenére kevés az ebédlő vendég. Es­tefelé már inkább megtelik, de napközben kihasználatlan ez a 700 fő befogadására al­kalmas kertvendéglő. S hogy miért kell a Rózsa- kertben rendelés után fizetni? Mert egyszer lesújtott a kert­helyiségek réme: Kitört a vi­har, s a kedves vendégek fele nem a fedett részbe húzódott, hanem csapot-papot és szám­lát feledve, kimenekült az ut­cára ... A TURISTAHAZ Az istenkúti turistaház már csak a nevében az,' megszállni itt nem lehet. De van hangu­lata, jellege, vannak csak rá jellemző ételspecialitásai. A délután nyitó, harmadosztályú vendéglő sajátossága a bá­rányhús. Szombaton például hatféle bárányétel volt: alföldi birkagulyás, báránypörkölt, kcukázusi saslik, fűszeres bá­ránygerinc, báránycomb pecse­nye, rántott bárányszelet. A vendég bajai halászlét is ren­delhet, és a legdrágább étel itt még 35 forint sincs. Mindezt Tóth József üzletve­zető és felesége produkálják, csupán hét végén segítenek be még ketten. ÉTTEREM, KERTHELYISÉGGEL A Mecsekről lefelé tartó tu­risták megszokott pihenője a Susogó. Bizony eléggé meg­érett már a fölújításra. Beren­dezésében, atmoszférájában egyaránt hangulatosabbá akarják tenni és bővíteni sze­retnék a tájjellegű ételek válasz­tékát. Jó néhány régi nemzetisé­gi étel receptjét fölkutatták, s egyiket-másikat be is vezették: a görögpecsenyét, a rácos le- csós húst, a villányi pincepör­költet, a betyáros babgulyást, a turbéki körömpörköltet. De ez csak az első lépés volt. A BOROZÓ A Tücsök körülbelül 5—10 percre esik az uránvárosi Az Istenkúti turistaház kerthelyisége buszvégállomástól. Nagyon szép innen a kilátás. Jáger Lajos borozója kicsi, fabúto­ros, szépen berendezett. A be­térők 90 százaléka törzsven­dég, s érdekes, ide inkább idősebbek járnak. A bor mellé forró debrecenit kínálnak mus­tárral, vagy zsíros kenyeret hagymával. Ahogy az mór ilyen helyeken szokás. Diicső Csilla Majson

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom