Dunántúli Napló, 1980. szeptember (37. évfolyam, 240-269. szám)

1980-09-20 / 259. szám

1980. szeptember 20., szombat Dunántúli napló 5 Nagykövetek fogadása Kádár János, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, Trautmann Rezső, a Népköz- társaság Elnöki Tanácsának helyettes elnöke, Lázár György, a Minisztertanács elnöke és Apró Antal, az Országgyűlés elnöke fogadta Szalai Bélát, hazánknak a Német Demokra­tikus Köztársaságba akkreditált rendkívüli és meghatalmazott nagykövetét, aki a közeljövő­ben utazik állomáshelyére. * Trautmann Rezső, a Népköz- társaság Elnöki Tanácsának helyettes elnöke, Lázár György, a Minisztertanács elnöke és Apró Antal, az Országgyűlés elnöke fogadta Nagy Lászlót, hazánknak a Svéd Királyság­ba akkreditált rendkivűli és meghatalmazott nagykövetét, aki a közeljövőben utazik ál­lomáshelyére. Óvári Miklós fogadta a Sri Lankad KP alelnökét Az elvtársi, baráti légkörű ta. lálkozón kölcsönösen tájékoztat­ták egymást pártjaik helyzeté­ről, eszmecserét folytattak a nemzetközi helyzet, és a nem­zetközi kommunista mozgalom időszerű kérdéseiről. Óvári Miklós, az MSZMP Po­litikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára pén­teken a Központi Bizottság székházában fogadta Pieter Ke- unemant, a Sri Lanka-i Kommu­nista Párt alelnökét, aki rövid látogatást tett hazánkban. Az ENSZ-közgyűlés napirendje Hétfőn kezdődik az általános politikai vita Az ENSZ-közgyűlés pénteken az általános ügyrendi bizottság javaslatára elfogadta a 35. ülésszak 120 pontból álló napi­rendjét. A napirenden első he­lyen szerepelnek a nukleáris leszerelés, az enyhülés és a nemzetközi biztonság kérdései. Megvitatja továbbá a közgyű­lés a közel-keleti helyzetet, a fajüldözés és a gyarmatosítás elleni harc kérdését, a namíbiai és a ciprusi problémát, valamint gazdasági és szociális kérdések egész sorát. Az afgán küldöttség és a szocialista országok képviselői­nek tiltakozása ellenére az ülés­szak napirendjére került-— sza­vazás nélkül — az úgynevezett afganisztáni helyzet is. Afga­nisztán állandó ENSZ-képvise- lője a kérdés napirendre tűzését „indokolatlannak, megalapozat­lannak, az ENSZ alapokmányá­val ellentétesnek" nevezte. Hétfőn kezdi meg a közgyű­lés az általános politikai vitát, amelyben a tervek szerint 150 ország képviselője szólal fel, köztük mintegy száz külügymi­niszter, valamint kilenc állam- és kormányfő. A hagyományok­nak megfelelően az általános vitát a brazil külügyminiszter felszólalása nyitja meg. Utána a vendéglátó Egyesült Államok külügyminisztere, Edmund Mus- kie mond beszédet. Andrej Gro- miko szovjet külügyminiszter felszólalását keddre várják. Carter harcias sajtóértekezlete Washington: Csütörtöki sajtóértekezletén Jimmy Carter, aiz Egyesült Ál­lamok elnöke az államfő és az újra választásért harcoló jelölt) kettős pozíciójában dicsérte kormányzatának állítólagos kül- és belpolitikai sikereit. Az erős vezető pózába helyezkedve Carter azzal fenyegetőzött, hogy az Egyesült Államok szükség esetén nem habozik az atom­fegyverekhez nyúlni.. Bevezető nyilatkozatában az elnök a Kínával szerdán aláírt új gazdasági együttműködési megállapodásokat, a két évvel ezelőtt megkezdett, s megítélé­se szerint nemsokára folytatha­tó izraeli-egyiptomi tárgyalá­sokat, a túszválság: megoldásá­nak távlatát és a küszöbönálló szovjet—amerikai külügyminisz­teri találkozót hozta fel példa­ként annak illusztrálására, hogy „Amerikai tovább halad előre”. Megerősítette, hogy Muskie kül­ügyminiszter a jövő héten az euro-rakéták korlátozásáról foly­tatandó tárgyalásokról cserél véleményt Andrej Gromikóval, s kifejezte reményét, hogy ezek a tárgyalások október közepén megkezdődhetnek. A kérdésekre válaszolva az Egyesült Államok elnöke, igye­kezett igazolni kormányzatának szerepét a fegyverkezés fokozá­sában. Anélkül, hogy tisztázta volna, mit ért a módosított stra­tégia kapcsán emlegetett „kor­látozott nukleáris háború alatt”, az elnök egy kérdésre válaszol­va meglepően terjedelmes fej­tegetésbe kezdett arról, hogy mindenkinek tudnia kell: az Egyesült Államok szükség ese­tén „maga és Nyugat-Európa védelmében" beveti atomfegy­vereit. „Népünk, szövetsége­seink és a Szovjetunió számára, egyformán fontos tudni — fe­nyegetőzőit az elnök több tíz­milliós televíziós nézősereg előtt —. hogy ha szükséges, e fegy­vereket használni fogjuk". Feltűnő ellentétben Muskie külügyminiszterrel, aki pár órá­val korábban elhangzott beszé­dében a féktelen fegyverkezés és az erőfölényre való törekvés veszélyességére próbálta felhív­ni a figyelmet, Carter ismét az erőpolitika elkötelezett hívének mutatkozott. A SALT—2 szerződésről Car­ter csupán közvetve tett emlí­tést, azt állítva, hogy „mindkét ország politikája az atomfegy­verektől való függőség csök­kentése”, az erőegyensúly, va­lamint a meglevő fegyverzetek egyenlő arányú csökkentése. Ez a megjegyzése azonban a korábbiak után sokkal inkább 'történelmi utalásként, semmint aktuális politikai szándék kife­jezéseként hangzott. Ismeretes ugyanis, hogy kormányzata az eltelt évben egyetlen gyakorlati lépést sem tett a SALT-folyamat továbbvitelére. Az iráni túszüggyel összefüg­gő fejleményeket kommentálva Carter — ismét csak ellentétben o külügyminisztérium felelős személyiségeinek mértéktartóbb nyilatkozataival — kereken el­utasította a lehetőségét, hogy az Egyesült Államok bocsánatot kérjen az iráni nép ellen elkö­vetett bűneiért, ha ez az ame­rikai túszok szabadon bocsá­tásának feltétele. „Kellemes meglepetésként” interpretálta az elnök azt a tényt, hogy csütörtökön dél­előtt Washingtonban megkez­dődtek az izraeli—egyiptomi kül­ügyminiszteri konzultációk a „palesztin autonómia tárgya­lások” folytatásáról. Végezetül megerősítette: nem hajlandó részt venni a vasár­napi országos televíziós vitá­ban, mivel azon John Anderson képviselő, a független jelölt is jelen lesz. NAGYVILÁGBAN + MADRID: A marokkói Fez városának királyi .palotájában csütörtökön este megnyílt az iszlám külügyminiszterek Jeru­zsálemmel foglalkozó rendkí­vüli értekezlete. A konferencia összehívását az iszlám orszá­gok Jeruzsálem-bizottsága ha­tározta el augusztusi casa- blancai tanácskozásán. A megnyitón a vendéglátó II. Hasszán király elnökölt, olda­lán Ahmed Sékou Touré gui- neai és Leopold Sédar Sen- ghor szenegáli elnökkkel. + PEKING: Kina 55 nemzeti kisebbsége a jövőben az eddi­ginél nagyobb autonómiát él­vez majd a törvényhozás, az államigazgatás, a pénzügyek, a gazdaság, a közoktatás és a kultúra területén — jelentet­te ki Klanlu, a KKP KB Poli­tikai Bizottságának tagja a Kínai Országos Népi Gyűlés nemzetiségi bizottságának Pe- kingben megnyílt ülésszakán. ♦ MOSZKVA: Mint a The New York Times beszámolt róla, a Carter-kormányzat til­takozott a francia kormánynál amiatt, hogy a Creusot Loire francia fémipari cég a Wa­shington által meghirdetett szovjetellenes szankciókat fi­gyelmen kívül hagyva megál­lapodást kötött a .szovjet Me­tallurgimport Külkereskedelmi Vállalattal. Az esetből világo­san kitűnik, hogy az Egyesült Államok továbbra is durva nyomást gyakorol szövetsége­seire, ha azok nem követik mindenben a Washingtonban meghirdetett irányvonalat — írja kommentárjában a TASZSZ szovjet hírügynökség. Lázár György fogadta Mochtar Kusumaatmadja indonéz külügy­minisztert. A képen a találkozó résztvevői. + RÓMA: Jasszer Aralat, a PFSZ végrehajtó bizottságának elnöke felkérte II. János Pál pápát, hogy látogasson el dél­libanoni palesztin menekülttá­borokba — közölte Rómában AM Szafijeh, Arafat tanács­adója, annak az ötoldalas le­vélnek a tartalmát ismertetve, amelyet Arafat vele küldött el az egyházfőnek. II. János Pál a magánkihallgatáson közölte Arafat tanácsadójával, hogy a lehető leghamarabb válaszol a levélre. •f MOSZKVA: A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnöksé­gének meghívására 1980 szeptemberének második felé­ben hivatalos baráti látogatás­ra a Szovjetunióba érkezik Nilam Szandzsiva Reddi indiai köztársasági elnök. Francia—angol csúcstalálkozó volt Párizsban. A képen Valery Giscard d'Estaing francia elnök az Elysee-palotába érkező Mar­garet Thatcher brit miniszterelnököt üdvözli. ♦ SAN SALVADOR: Kitar­tanak, amíg követeléseiket nem teljesítik — közölték a Forra­dalmi Demokratikus Front el­nevezésű salvadori baloldali gerillaszervezetnek azok a tagjai, akik megszállták az Amerikai Államok Szervezeté­nek San Salvador-S-irodáját és tizenegy túszt ejtettek. ♦ KLOSTERS: Greta Garbo csütörtökön volt 75 éves. A két világháború közötti időszak világhírű filmsztárja, aki jelen­leg a svájci Alpok egyik kis falujában pihen, szűk baráti körben minden különösebb ünneplés nélkül töltötte szüle­tésnapját. ♦ WASHINGTON: Csütörtö­kön este visszatoloncolták az Egyesült Államokba azt a két kubai származású légikalózt, akik szerdán reggel eltérítet­ték és Havannában leszállás­ra kényszerítették a Delta Aír Lines Légitársaság egyik gé­pét, mintegy száztíz személlyel a fedélzeten. John Trattner, az Egyesült Államok külügymi­nisztériumának Szóvivője csü­törtöki nyilatkozatában köszö­netét mondott a kubai kor­mánynak a nemzetközi légi terrorizmus elleni küzdelemhez való hozzájárulásáért. ♦ SZÖUL: Kolerajárvány tört ki a dél-koreai fővárostól 300 kilométerrel délre, Mokpho kikötőváros körzetében. Az el­ső megbetegedéseket szeptem- bér 10-én észlelték. Eddig két halálos áldozata van a jár­ványnak, 29 személyt kórház­ban ápolnak. Az egészségügyi hatóságok szigorú intézkedé­seket vezettek be, a körzetet elzárták a külvilágtól, meg­kezdték a védőoltásokat és beszüntették az itt termelt me­zőgazdasági termékek elszállí­tását is. Europa es Madrid Milyen csomaggal érkez­nek Madridba a helsinki zá­róokmány aláíróinak képvi­selői, s mit várnak az újabb európai biztonsági és együttműködési találkozótól? Ilyen és hasonló kérdések egyre gyakrabban merülnek fel, mióta a spanyol fővá­rosban megkezdődött a no­vemberre tervezett konferen­ciát előkészítő értekezlet. A nemrég lezajlott krími találkozókon a szocialista közösség országainak veze­tői konstruktív szellemben fo­galmazták meg álláspontju­kat. Mint hangsúlyozták, fel­tétlenül szükségesnek tart­ják, hogy a 33 európai or­szág, valamint az Egyesült Államok és Kanada megbí­zottai erőfeszítéseiket olyan gyakorlati lépések megvaló­sítására összpontosítsák, me­lyek a záróokmány különbö­ző tételeinek valóra váltását szolgálják. Ez természetesen csak nyugodt légkörben le­hetséges, anélkül a szem­benállás nélkül, amelyet bi­zonyos nyugati körök a belg­rádi fórumon kialakítottak. 'A bonyolultabbá vált nem­zetközi helyzet csak növeli a madridi találkozó fontos­ságát. Míg Nyugat-Európa egyre inkább hajlik arra, hogy Madridban az időszerű problémákkal kapcsolatos el­fogadható megoldásokat ke­resse, addig a tengeren túl egyesek le akarják szűkíteni a találkozó tartalmát, hosz- szadalmas, felesleges vitát szítva a különböző kérdések­ben. A Szovjetunió, a szocialis­ta közösség országai ké­szek haladéktalanul megvi­tatni a katonai enyhülés bármelyik kérdését. Mint is­meretes, a belgrádi találko­zón egész intézkedés-komp­lexumot indítványoztak, s je­lenleg is széles körű prog­ram van tarsolyukban, me­lyet a Varsói Szerződés tag­államai Politikai Tanácsko­zó Testületének májusi ülé­sén vitattak meg. Ide tartoz­nak a Szovjetunió nemrég tett javaslatai is az európai nukleáris rakétákról, vala­mint a közép-európai fegy­verzet és fegyveres erők csökkentéséről. Ezeknek a kérdéseknek a megvitatására a szocialista országok véleménye szerint össze lehetne hívni egy össz­európai katonai enyhülési és leszerelési konferenciát. Nagy jelentőségű volna, ha a madridi találkozón sikerül­ne megegyezést elérni a tanácskozás összehívásáról. A Szovjetunió és szövetsé­gesei úgy vélik, hogy a bi­zalomerősítő és csapatcsök­kentési intézkedéseket össze kellene kötni az államok biztonságát szavatoló politi­kai és jogi Tépésekkel. Épp erre irányulnak az utóbbi időben tett konkrét javasla­taik és kezdeményezéseik) Olga Trofimova (APN - KS) 0 Somoza- gyilkosság fejleményei Asuncion A paraguayi rendőrség beje­lentette, hogy emberei péntek­re virradóra Asuncion egyik kül­városában tűzharcban agyon­lőtték Somoza volt nicaraguai diktátor egyik feltételezett gyil­kosát. Hugo Alfredo Irurzun — más néven Santiago kapitány — az argentínai népi forradal­mi hadsereg egyik vezetője volt. A paraguayi rendőrség fel­tevése szerint a szerdai merény­let elkövetésében legkevesebb hat, de esetleg nyolc ember vett részt. Az 'argentínai és a ßaraguayi hatóságok nagysza­bású hajtóvadászatot indítot­tak kézrekerítésükre. Mint a rendőri szervek közölték, sok embert letartóztattak Asuncion- ban, völamint Paraguay és Ar­gentína határán. Ez utóbbiak között van négy argentínai ál­lampolgár is, akik a két orszá­got elválasztó Paraguay folyón át próbáltak átjutni Argentíná­ba. Az amerikai külügyminiszté­riumban közölték: Washington engedélyt adott arra, hogy a volt nicaraguai diktátort — amerikai állampolqárságú öz­vegye kívánságának megfelelő, en — az Egyesült Államokban temessék el. A simának látszó ügyben azonban váratlan bo­nyodalom támadt: Dinora Samnson, aki 18 éven ót volt a diktátor szeretője, az özvegy kívánságával ellentétben azt szeretné, ha Somoza paraguayi földben nyugodna. Mint mond­ta, a kérdésben az utolsó szó megboldogult öt gyermekét il­leti, akiket péntekre vártak Asuncionba. LAPZÁRTA Szovjet küldöttség érkezett pénteken Belgrádba Nyikolaj Bajbakov. a Minisztertanács el­nökhelyettese, az Állami Terv­bizottság elnöke vezetésével. Bajbakov jugoszláviai tartózko­dása idején aláírják az 1981 — 1990 közötti időszakra szóló szovjet—jugoszláv gazdasági és tudományos—műszaki együtt­működés hosszú távú program­ját. * Dr. Mochtar Kusumaatmadja délután a Kohó- és Gépipari Minisztériumba látogatott. Az indonéz külügyminisztert Soltész István miniszter fogadta. Meg­beszélésük során a két ország gazdasági és ipari együttműkö­dése bővítésének lehetőségei­ről tárgyaltak. A látogatáson jelen volt Imrad Idris. Pénteken eluzatott Budapest­ről Chonglay Kommasit, a La­oszi Népi Forradalmi Ifjúsáqi Szövetség országos agitációs és szervező bizottságának elnöke, aki küldöttség élén a KISZ KB meghívására hivatalos baráti látogatáson tartózkodott ha­zánkban. * Pénteken hazaérkezett Moszk­vából a magyar delegáció, amely Csikós-Nagy Béla állam­titkárnak, az Országos Anyag- és Árhivatal elnökének vezeté­sével részt vett a KGST anyagi- műszaki ellátási együttműködési bizottságának 11. ülésén. Babrak Karmai, az Afganisz­táni Népi Demokratikus Párt Központi Bizottságának főtitká­ra, a Forradalmi Tanács elnöke, az ország miniszterelnöke fo­gadta India kabuli nagyköve­tét, aki átnyújtotta Indira Gan­dhi kormányfő levelét. Az üze­net a személyes jókívánságok mellett leszögezi, hogy India kormánya mindig jóindulattal figyelte az afganisztáni helyzet alakulását; egyúttal hangsú­lyozza, hogy India a múlthoz hasonlóan a jövőben is az Af­ganisztán körüli problémák bé­kés. politikai eszközökkel tör­ténő rendezése módozatainak kutatására töretszik.

Next

/
Oldalképek
Tartalom