Dunántúli Napló, 1980. szeptember (37. évfolyam, 240-269. szám)

1980-09-15 / 254. szám

Méreteiben egyedülálló trófea Prucsi Nándor fővadász a hatalmas trófeával Á bikák tűzbe rogynak Van ami kimaradt — van ahol újabb számot kap az ember Közérdekű telefonszámok MÁV felvilágosítás: 12-443. Érdeklődöm, mikor indul vasár­nap reggel vonat Szigetvárra. A női hang készséges: 6.35, 7.30, 10.50-kor — válaszolja. A Volán távolsági járatainak te­lefonszámát tárcsázom, a va­sárnap reggel Mohácsra menő buszok iqdulási idejét kérde­zem. A telefont azonnal felve­szik, de a férfihang türelmet­len - 5.25, 6.20, 7.00 - hadar­ja és a következő kérdésemet, hogy hányas megállóról, már nem hallja, leteszi a kagylót. Közérdekű telefonszámok. Ilyen címszó alatt szerepelnek az új telefonkönyvben, a 25. oldalon. A segítség kérést szol­gáló és a munkaszüneti napok­ra vonatkozó orvosi, gyógyszer­tári ügyeletek számát kihagy­Az üljön a készüléknél, aki intézkedni tud tam, viszont felhívtam néhány a lakossági szolgáltatásokkal kapcsolatos bejelentőállomást. AFIT autómentő. A női hang sajnálkozva közli, hogy az au­tómentőjük épp Budapestre ment egy karosszériáért, de hív­jam a VILLGÉP-et, vagy a köz- tisztaságit, mert ők is vállalnak autómentést. (Az ő számaik nincsenek a közérdekűek sorá­ban.) Tárcsázom a VILLGÉP-et egy kapcsolás, még egy, aztán jelentkezik az illetékes: igen ők is foglalkoznak autómentés­sel, legalább négy éve. Hirdet­Ha szeptember, akkor vadá­szati szezon: megkezdődtek a szarvasbőgések és az azokról készült, fotókkal illusztrált líra beszámolók. Ilyenre készülődve érdeklődtünk a Mecseki Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság igaz­gatójánál, Csanádi Bélánál a múlt héten. A gazdaság köz­pontjában azonban az átlagos­nál is izgatottabb volt a légkör: várni kellett egy telefonra. Az meg nem hogy csillapította vol­na, de tovább fokozta a kedé­lyeket: „Megállt 14 kiló 55 de­kában" — jött a hír. — A jelenlegi világelső gim- szarvas-trófea súlya 14,56 kiló, omit most lőttek a mi terüle­tünkön, annak a súlya 14,55. Ez önmagában még nem jelent esélyt világelsőségre, hiszen a súly mellett az ágak száma, vastagsága, gyöngyözöttsége, terpesztése, a korona szépsége hozza a pontok javát. Talán nem kiabálom el, ha azt mon­dom, a magyar rekordot meg­döntheti ez a trófea, s talán még ... — a mondatot nem fe­jezi be az igazgató. Gépkocsiba ülünk Dévényi Ágoston vadászati felügyelővel. Irány Körcsönyepuszta, a va­dászház. Attól két kilométerre lőtték meg a hatalmas agancsot viselő bikát. — Sajnos van egy hibája en­nek az agancsnak, az egyik szemága csökevényes, s ez sú­lyos pontokat jelent mínuszban - mondja. - De amúgy remek példány, ilyen koronát én még életemben nem láttam. De ta­lán nem szerénytelenség hogyha azt mondom, ez nem a véletlen eredménye. . . Az agancs még a laikust is lenyűgözi méreteivel, szépségé, vei. Fel sem tűnne a bal szemág csököttsége, ha fel nem hívják rá a figyelmem. Különösen a szárak vastagsága és a korona szépsége vonja magára a te­kintetet. Josel Welle nyugatnémet va­dász lőtte ki a bikát, örül is, aggódik is: nem nyilvánítják e nemzeti értéknek a trófeát. Mert akkor nem viheti haza. Ö sem meri mondani, hogy talán világ­első trófeát ejtett itt. Ez lenne a második az életében, mert egyszer Alaszkában már ejtett egy világelső jávorszarvast. Minden elismerésem Welle úré, mégis jobban érdekel az az ember, aki elvezette őt arra a helyre, ahol és éppen akkor a szarvas is volt. Prucsi Nándor tővadász tudta. Ahogy mondja „személyes barátjának" kilövé­sére adott engedélyt azon a hajnalon . .. — öt éve ismertem ezt a bi­kát. Aki szép agancsot akart látni, annak mindig az övét mu­tattam. Már a múlt évben is páratlan tizenhatos, szép fekete agancsa volt, a külföldi vadá­szok régóta meg akarták lőni, Jól kezdődött a vadászati szezon a Mecseki Erdő-és Fafeldolgozó Gazdaságnál de mindig védtem. Idén, szep­tember elején megnéztem a he. lyén, rögtön megláttam, hogy feltűnően nagyobb oz agancsa, jó három kilóval nehezebbre be­csültem, mint volt neki tavaly. De felismertem a hanyatlás jelét is: a bal szemágát vissza­rakta, a tavalyi 44 centiméteres­sel szemben most csak 10 centis volt. Ekkor döntöttem el a sor­sát: ha megfelelő érdeklődésű vadász jön, akkor kilövetem. Szombaton újra megnéztem a szokott helyén, majd hétfőn fél ötkor indultunk a csúcsosréti vadföldhöz, ide járt rendszere­sen hajnalban. Amikor odaér­tünk a magasleshez, akkor lé­pett ki a szálerdőből. Welle úr még nem is látta, mert sötét volt, kb. hatvan-hetven lépésre fehetett tőlünk. Felmentünk a magaslesre, s vártuk, míg lővilág lesz. A bika lefeküdt a vádföl­dön, időnként bőgött egyet. Hat előtt tíz perccel szóltam a- ven­dég vadásznak, készüljön fel, s ha feláll a bika, rögtön lőjön. — A lövés eldördült, a bika tűzbe rogyott — folytatja kisebb szünet után a fővadász. - Az elejtett vadhoz mentünk, tölgy­fagallyal töretét készítettem és gratuláltam a vendégnek. Egy másik tölgyfagallyat a bika szá­jába adtam, utolsó falatként. A vendég nagyon örült, hiszen élete legnagyobb gimszarvas- bikáját lőtte. Én meg szinte bá­natosan távoztam, mert egy régi barátóm távozott . . . Mintegy négyszáz bikát lö­vetett ki a környéken Prucsi Nándor, de ez volt a legna­gyobb eddig. De talán nem az utolsó, hiszen jó néhány utóda szaladgál ezekben az erdőkben a rekordesélyes bikának; most is tizenöt tehén tartozott o há­remébe. A legizgalmasabb percek kö­vetkeztek, hogy a centiméterrel is megvallassá.k a trófeát. Dévé­nyi Ágoston háromszor is átszá­molja az adatokat, mert nem akar hinni a szemének. „Ez a bika akár még ...” — de nem meri ő sem befejezni a monda­tot. Majd az Országos Trófea- bíráló Bizottság döntése avat­hatja valóban azzá a bika agancsát, mint aminek szeret­nék. Pénteken szállították fel a trófeát Budapestre, lapzártáig még nem érkezett hír a dönté­sükről. A Mecseki Erdő- és Fafeldol­gozó Gazdaság négy üzemi va­dászterülete közül a vajszló- sellyei rezervátum a legértéke­sebb rész. Ez mint egy kifli, éke­lődik be más vadásztársasági te­rületekbe. A vad azonban nem helyhez kötött állat, sokat mozog — még szerencse, hogy nem lőt­ték ki fiatalabb, kisebb értékű agancsos korában valahol má­sutt a rezervátumon kívül. Ez a trófea méltán öregbíti a környék jó hírét messze földön - o sok­éves szakszerű vadgazdálkodá­sát dicséri a gazdaság szakem. hereinek. Egy nagyobb, összefüggő szarvasrezervátum gazdagítaná lehetőségeiket olyan szarvasok tenyésztésében, amelyek évről évre a világranglista átírását kö­vetelnék. (A trófea alaposabb vizsgá­lata kiderítette: a szemág csö- köttségét az okozta, hogy a bar. kában lévő agancsot egy orv­vadász golyós lőfegyverrel idén tcvasszal átlőtte.) Bodó László Kaposváron a 87. kampányra készülnek Később érik a cukorrépa Új gépsorok és berendezések várják a termést Nem a legvidámabb ezek­ben a napokban Kopp Ká­roly. a Kaposvári Cukorgyár igazgatója. Készülnek a nagy cukorrépakampányra — a gyár életében a 87. ez -, s elég rossz hírek érkeznek a terme­lőktől. Késik az érés — a me­zőgazdaság „mirelit" időjárást kapott az idén —, s a leg­utóbbi mérések szerint 13,9 volt a répák cukorfoka. (A 30 éves átlag 15 százalék fölött van.) Ez a késésben lévő cukro- sodás rossz árnyékként veti Húszféle fűszer- és gjrögjr­növény 50 négyszögölön $ Dél-Dunántúl leggazdagabb konyhai fííszerkertje Ázsiai és mediterrán fajokat honosított meg I5 év alatt Ritka, mondhatni elfelejtett népi szokásnak hódol Mecseki Gyuláné, Pécsett a Kertváros utca 61-ben, ahol 15 év alatt fűszer- és gyógynövénykertet alakított ki házi használatra. Déd- és nagyszülei tapasztala­tait követte, akik a Somogy megyei Görgetegen éltek és is­merték a fűszer- és gyógynövé­nyek házi felhasználásának minden csínját-bínját. Húsz gyógy- és fűszernövényt termeszt sikerrel, hogy a kony­hán ételeit ízesítse, ecetet ér­leljen bazsalikomból, tárkony­ból, citromfűből és lestyánból, de ugyanezekből üdítő italokat is erjeszt. A Mecsek-vidéki üzemélelmezési Vállalat kony­hája rendszeresen kér tőle tár­konyt, mely a pikáns ínyenc­falatok fűszere. A gazdaasz- szony a tárkonygyökeret még az erdélyi Petrozsénból hozta; épp kétszáz tövet nevel, mert ezt használja az egész rokon­ság, a szomszédok is. A kiskertben díszük még borsmenta, zsálya, zsázsa, izsóp, borsikafű, fodormenta, rozmaring, kakukkfű, majorán­na, édeskömény, francia és an­gol levendula, a leveseknek aranysárga színt adó sáfrányos szeklice, a gyomorfekélyt gyó­gyító körömvirág, libapimpó és cickofarkkóró. Egyiknek sem várja meg a virágzását gyűjtéskor, mert szerinte a virág elviszi az aro­mát, az esszenciát. Mindegyik levelét külön lemossa és nem a napon szárítja, mert kiszívja a kellemes ízeket. November­ben egymás mellé rakosgatja a megpöndörödött leveleket, egyiket sem töri össze szintén azzal a céllal, hogy az ízesítő, fűszerező erejük megmaradjon. Papírzacskókban tárolja a gyűjteményt, mert azon át könnyű a szellőzés. Egyet nem árult el, hogy milyen arányok szerint keveri, adagolja a rit­ka fűszereket, vagyis a kelle­mes aromájú, feledhetetlen ízű ételek hogyan készülnek. Pe­dig a titkokat szeretné átadni olyanoknak, akik még becsülik a régi magyar konyha eredeti ízeit, zamatait, akik ezért nem sajnálják az időt, a türelmet. A gyűjteményt zöldségkülön­legességek egészítik ki, így megterem a széltől védett, déli fekvésű, homokos talajú kis­kertben a 15 évig is elélő spár­ga, a feketegyökér, a rétesként és befőttként is használt rebar­bara. Egyetlen álma van Me­cseki Gyulánénak, hogy fehér­bors gyökeret szerezzen. Gye­rekkorában a görgetegi kertek teli voltak ezzel a kelet-ázsiai borssal. Baranyában és So­mogybán a kertvárosi fűszer- kertnél nincs nagyobb. Csuti J. előre: kevesebb cukrot csoma­golnak majd Somogy szívében, mint egy évvel korábban. (Per­sze, még változhat a cukro- sodás.) A gazdaságok is — a baranyai és a somogyi terme­lőkről van szó — kisebb terü­leten termeltek, s előrelátha­tólag a szeptember 20-tól ja­nuár 4-ig tartó kampány alatt 300 000 tonna répa kerül a gyár gépsoraira. Csak jellem­zésképpen: két éve 334 000 tonnányi volt a termés e te­rületen. S ez mostanában, mi­kor a cukor ára a világpia­con emelkedőben van — 700 dollárt is megadnak tonnájá­ért — nem a legörvendete- sebb. A gyár igazgatójának tá­jékoztatása szerint azért kell szeptember 20-án indulniuk, mert a termelők sürgetik. Az ok: a betakarítás gépsorai a későbbi kezdést már nem bír­nák el; nem elégséges a be- takarító-kapacitás, nem a leg­jobbak a gépek sem. Éppen ezért azt kérik a gyárból a szállítóktól, hogy pontosan tartsák magukat az előzetes ütemezéshez, s csak akkor hozzák a termést, amikor a gyár fogadni is tudja. Ugyan­is akkor keletkezik igazán kár, ha a termés éppen a gyár udvarán lévő tárolókban ro­had meg. Egy másik kérés: tegyenek meg mindent annak érdekében, hogy tisztán —sár­tól és gaztól mentesen - vé­gezzék a betakarítást. A hírek szerint a legjobb ter­mést az idén is a Bólyi Me­zőgazdasági Kombináttól vár­ják. Tavaly egy hektáron a bó- lyiak 8,2 tonna cukort termel­tek, Lippón 7,6 tonnát, Szent- egáton pedig 6,9 tonnát adott a föld. A gyárban új gépekkel és gépsorokkal, új és nagyobb fo­gadótérrel készülnek az indu­lásra. A héten már volt egy üzemi próba, a főpróbát 16- án, 17-én és 18-án tartják, ekkor minden gép és beren­dezés úgynevezett „vizes üzem­mel", azaz répa nélkül mu­tatja meg, hogy miként sike­rült a felkészítés-karbantartás. A száznapos kampány idején éjjel-nappal, három műszak­ban termelnek. Kozma Ferenc ték az újságban és az afito- sok is segítenek reklámozni ezt a szolgáltatásukat. A köztisztasági központosa a garázsmestereket kapcsolja, akiktől újabb számot kapok, magyarázattal együtt. A 13-967- en ugyan a nyári síkosságvéde­lem jelentkezik, de mondjam, hogy autómentést kérek, vállal­ják. így igaz. Bár a kocsit an­nak idején elsősorban a tilos­ban parkoló gépjárművek el­szállítására vásárolták, a kapa­citás jobb kihasználása érde­kében magánszemély autóinak az elszállítását, sőt hosszabb ideig tartó megőrzését is vállol- ják a Fürst Sándor utcai táro­ló telepükön. Őket főként a karamboloknál helyszínelő rend­őrök ajánlják a károsodott gép­járművek tulajdonosainak. A GELKA hibabejelentőjének 13- 334 tárcsázásánál elfogy o türelmem. Húsz percen át hiá­ba kísérletezem, folyton foglalt. Mikor végre kimegy a csönge­tés, reklamálok, hogy sokáig kellett várni, a központosnő az­zal felel, hogy mindössze négy vonala van, naponta több száz meghibásodott készülék elrom­lását ielentik telefonon, s ehhez a foglaltsághoz hozzájön leg­alább ennyi téves hívás. Kérde­zi, hogy milyen készülék elrom­lását akarom bejelenteni, annak megfelelően kapcsol.. . A PIK qyorssegélyszolgálata azonnal jelentkezik, de mikor mondom, hogy segítséget aka­rok kérni, oz a válasz, hogy hív­jam az illetékes házkezelősé- get, a gyorssecjélyszolgálat csak délután 4-től este 8-ig, illetve munkaszüneti napokon, reggel héttől este tízig tart ügyele­tet. . . A távfűtő hibabeielentéssel hasonlóképp járok. Tény, hogy udvariasan megkérdezik, hogy nem Uránvárosból tetefonó- lak-e, mert akkor tudnak kap­csolni. Mondom, hogy a Hunya­di útról. — Akkor a 14-111 -et tessék hívni. Később az is kiderül, hogy ha Lvov-Kertvárosbó! akarnék hi­bát jelenteni, akkor pedig a 14- 901-et kellene tárcsáznom. A gázmű és a vízmű meg­adott telefonszámával semmi gond, jelentkeznek az illetéke­sek, kérdezik, hoqy mi a prob­léma és kérik a címet... A Vo­lán tehertaxi, illetve gázolaj megrendelését szolgáló telefon­számán is címet kérdeznek, és mondják az időt, hogy mikorra tudják vállalni a fuvart. . . Végül méq egy telefon, a posta távközlési osztályára, Bá­nyai Sándor osztályvezetőtől kérdezem, milyen alapon kerül­tek ezek a szárnak a közérdekű telefonszámok sorába. — Megkerestük az érintett vállalatokat, intézményeket, c velük való egyeztetés után vet­tük be őket. — Néhány helyen újabb Szo­lnokot, illetve segítség helyett felvilágosítást kaptam. — Szerintem ezeken a helye­ken a vállalat kapuján belül kell arról gondoskodni, hogy az adott számon valóban felvegyék a bejelentést, s ne újabb hely­re tanácsolják az állampolgárt. Egyetértek. Török Éva Hétfői □ A Pécsi Hőerőmű Vállalat felvesz női és férfi segédmunkásokat gépkezelői munkakörbe folytonos üzembe, férfi segédmunkásokat egymüszakos munkakörbe, női segédmunkásokat takarítói munkakörbe. Férfiak részére munkásszállás biztosított. Jelentkezés mindennap 6—14 óráig a vállalat munkaügyi osztályán.

Next

/
Oldalképek
Tartalom