Dunántúli Napló, 1980. szeptember (37. évfolyam, 240-269. szám)

1980-09-02 / 241. szám

Dunantmt Tlaplö 1980. szeptember 2., kedd Ismerjük meg jogszabályainkat! <1 munkavégzésről, a munkaidőről A hozzánk érkező kérdések alapján állítottuk össze mai tájékoztatónkat. A következőkben néhány munkajogi rendelkezést ismer­tetünk. A Munka Törvénykönyvének 33. §-a értelmében a munkál­tató köteles a dolgozót mun­kával ellátni, a munka meg­felelő, egészséges és bizton­ságos végzésének a feltételeit biztosítani, valamint a munka­végzés módjára vonatkozóan szükséges iránymutatást meg­adni. Köteles támogatni a dolgo­zónak a jobb, termelékenyebb munka végzésére irányuló tö­rekvéseit. A dolgozó köteles a kijelölt időben és helyen munkára képes állapotban megjelenni és a munkaidőt a részére ki­jelölt helyen MUNKÁBAN töl­teni. A munka jobb, termeléke­nyebb végzése érdekében a munkáltató a 48/1979. (XII. 1.) MT. sz. rendelet 34. §-a alap­ján kötelezheti a dolgozót tanfolyam elvégzésére, vizsga letételére, vagy egyéb tovább­képzésben való részvételre, ha munkaköre ellátásához erre szükség van. A dolgozó - indokolt eset­ben — munkakörébe nem tar­tozó munkát is köteles átme­netileg ellátni. Ez azonban beosztására, korára, egészségi állapotára vagy egyéb körül­ményeire tekintettel reá arány­talan sérelemmel nem járhat és nem sértheti eredeti mun­kaköre szerinti munkabéréhez való jogát. Mentesül a munkavégzési kötelezettség alól a dolgozó az Mt. V. 33. § (2) bekezdés értelmében a) amíg állampolgári köte­lezettségét teljesíti, b) házastársa, gyermeke vagy szülője halála esetén a temetésen való részvétel érde­kében esetenként legalább egy munkanapon át, c) ha keresőképtelen beteg, vagy egyéb elháríthatatlan ok miatt nem tud a munkahelyén megjelenni, d) kötelező orvosi vizsgálat, valamint véradás miatt távol töltött időtartamra, e) ha jogszabálynál fogva vagy a munkáltató engedé­lyével a munkavégzés alól fel­mentették. Külön is fel kell hívni a fi­gyelmet arra az előírásra, hogy a dolgozó munkából való tá­volmaradását ELŐRE — ha pe­dig ez nem lehetséges, mi­helyt arra mód nyílik - köteles közvetlen felettesének vagy a munkáltató erre kijelölt dolgo­zójának tudomására hozni és a távolmaradás jogos okának megszűntével haladéktalanul munkára jelentkezni. A Munka Törvénykönyvének 34 § (3) bekezdése szerint nem köteles telejsíteni a dol­gozó az utasítást, ha annak végrehajtása az egészségét vagy testi épségét közvetlenül és súlyosan veszélyeztetné vagy egyébként az érdekeit védő jogszabályba ütközik. Meg kell 'tagadni az utasí­tás végrehajtását, ha annak teljesítésével bűncselekményt követne el. Ha az utasítás — az előbbi eseteken kívül — jog­szabályba ütközik vagy végre­hajtása kárt idézhet elő és a dolgozó a következményekkel számolhat, köteles erre az uta­sítást adó, ha pedig ez nem közvetlen felettese, ennek fi­gyelmét felhívni. Az utasítás végrehajtását azonban ilyen esetben nem tagadhatja meg, kivéve, ha erre külön jogsza­bály feljogosítja. A törvényes rendelkezések ér­telmében a munkaidő heti negyvennégy óra. A Miniszter- tanács rövidebb, illetőleg kivé­telesen heti negyvennégy őrá nál hosszabb munkaidőt is engedélyezhet. A Munka Törvénykönyv vég­rehajtási rendeletének 40. §-a szerint a munkaidő heti negy­vennégy óra a folyamatosan, illetőleg a naponta három vagy több műszakban termelő ipari és építőipari munkálta­tóknál. A munkaidő heti harminchat —negyvenkettő óra a külön jogszabályban meghatározott egészségre ártalmas munkakö­rökben. A mezőgazdasági termelés és feldolgozás körében a mi­niszter a munkaügyi miniszter­rel egyetértésben, továbbá az egészben vagy részben készen­léti jellegű munkakörökben a munkáltató heti negyvennégy óránál hosszabb munkaidőt ál­lapíthat meg. A végrehajtási rendelet mó­dot ad arra, hogy a munkaidőt munkanapokra egyenlően — vagy a feladatok egyenlőtlen jelentkezése esetén — egyen­lőtlenül osszák be. Egyenlő munkaidő-beosztás­nál a hét munkanapjaira egyenlő munkaidőt kell meg­határozni, a szombati munka­napot kivéve, amelyre rövi­debb is megállapítható. Egyenlőtlen munkaidő-be­osztás esetén azokon a napo­kon, amikor a dolgozó mun­kát végez, a munkaidő négy óránál rövidebb és — váltásos szolgálatot kivéve - tizenkét óránál hosszabb nem lehet. A napi munkaidő kezdete és vége egységesen megállapít­ható, vagy alkalmazható ru­galmas munkaidő-beosztás. A munkaidő-beosztást a dol­gozóval két héttel előbb és legalább kétheti időtartamra KELL közölni. E szabály alól a kollektív szerződés kivételt tehet, de ilyen esetben a dolgozó kö­vetkező heti munkaidőbeosztá­sát lehetőleg három nappal előbb közölni KELL. Több műszakos üzemekben a dolgozók műszakbeosztását lehetőleg meghatározott időn­ként változtatni kell, a dolgozó kérésére ettől el lehet tekin­teni. Fontos tudni, hogy a Munka Törvénykönyvének 38. § (2) be­kezdésében írtak szerint a dol­gozó részére napi munkájának befejezése és másnapi munka­kezdése között egybefüggő, legalább tizenegy óra pihenő­időt kell biztosítani. A kollektív szerződés egyes munkakörökben ennél rövi­debb, de legalább NYOLC ÓRA pihenőidőt is megálla­píthat. Felhívjuk a figyelmet arra. hogy a munkaidő kereten be­lül a munkaidő beosztásának, valamint a túlmunka és ké­szenlét elrendelésének feltéte­leit, korlátáit és módját a kollektív szerződés szabályozza. S. A. Ha „úszik"az autá Jó abroncsokkal is fenyeget a vízen siklás Nem minden ok nélkül foglal­kozik gyakran a szakirodalom az aquapaplaning-gal, a gépko­csi abroncsainak vízensiklásá- val. A jelenség, bár közismert az autósok körében, meglehe­tősen sok baleset okozója. Ta­lán azért, mert eléggé hihetet­len, hogy egy tonnányi tömegű autó, négy tenyérnyi felületen szinte szárnyashajó módjára ké­pes siklani az eső borította úton. Pedig ez, megfelelően mélyvíz­tükrön — mondjuk egy szakadó záporban — még a kifogásta­lan abroncsok esetében is be­következik, ha a kocsi sebessé­ge is hozzájárul. Mi történik ilyenkor? Ha a víztükör mélysége nagyobb, mint amennyit az abroncs profiljai föl tudnak „szivattyúzni” az út­ról, az abroncsok kapcsolata az úttal egyre csökken, majd be­következik az az állapot, ami­kor a vízréteget a gumik mint­egy maguk alá gyűrik, érintkezé­sük az út felületével teljesen megszűnik. Ekkor közömbössé válik, hogy a kocsit fékezik-e vagy kormányozzák-e, hiszen az autó a víz felületén, egy vízéken úszik. A kerekek tehát akár áll­hatnak is, a kocsi változatlan sebességgel rohan, és a veze­tőnek nem áll többé módjá­ban, hogy beavatkozzon. Hogy ez a jelenség mikor, milyen tempónál következik be, több tényezőtől függ. A vízmély­séget és a sebességet említet­tük már. De szerepet játszik a gumi szerkezete, a gumikeve­rék, a futófelület profilmélysége is. A radiálabroncsok tapadása kedvezőbb vizes útop, mint a hagyományos gumiké, a túl szé­les gumik szintén előbb válnak vízensiklóvá, mint a normál szé­lesség űek. Azt azonban érdemes megje­gyezni, hogy amíg a 8 mm mély­ségű profillal rendelkező abron­csoknál mintegy 90—100 km/ óra sebességnél még van talaj­kapcsolat (vízmélység 10—12 mm), addig 5 mm-es profilnál ez 80—90 km/óra, 2 mm-es pro­filmélységnél pedig 75—80 km/ óra sebességre csökken. A vízensiklás kivédése, ponto­sabban megelőzése, tehát egy­szerű: esős időben mérsékelni kell a tempót. Még pedig an­nál inkább, minél kopottabbak az abroncsok. Különösen akkor, ha kocsinkon csak diagonális gumik vannak. Búsbama László Számítógép az autóban Az elektronika járműipari al­kalmazását 1958-ban kezdték meg. A haszonjárművekben ek­kor állították üzembe elsőízben a sziliciumdiódákat a váltakozó áramú dinamó áramának egyenirányító sóra. A hetvenes évtized végén a Chrysler-Simca gyár Horizont SX típusába számítógépet épí­tettek be. Ennek adatait a gép­kocsi vezetője digitális jelek formájában egy műszerlapról olvashatja le. Számokban kap­ja tehát a vezető az informá­ciókat a pontos időről, a ben­zintartályban az üzemanyag ál­lásáról, a gépkocsi fogyasztá­sáról, a lefutott kilométerekről, az indulástól megtett távolság­A hazai benzinkútnál jelen­leg háromféle minőségű, 85, 92 és 98 oktánszámú motor­benzin kapható. Az egyes mi­nőségek között a gyakorlati felhasználásnál a különbség a kompressziótűrésben van, amit az oktánszám jelez. A nagy autógyárak konstruk­tőrei jó ideig az egyre növek­vő teljesítményeket a fordulat­szám és a sűrítési arány eme­lésével „préselték ki" a moto­rokból. Bebizonyosodott ugyan­is, hogy minél magasabb a kompresszióarány, annál na­gyobb a teljesítmény és a gaz­daságosság. Az autóhoz mindig- olyan mi­nőségű (oktánszámú) benzint kell használni, amilyen a gyári előírásban szerepel. Ellenkező esetben alacsony fordulatszám­nál, illetve hirtelen felgyorsu­lás esetén a motor „csörögni” kezd, és ha ez rendszeresen előfordul, károsodást szenved. Az előírtnál nagyobb oktán­számú benzinnel való járás fölösleges luxus. A nagyobb oktánszámnak ugyanis a ko­Képünkön: a Chrysler Simca Horizont SX számítógépének műszerfala ról, az átlagsebességről, az át­lagfogyasztásról, stb. . A Horizont SX típusú gépko­csit sebességprogramozó rend­szerrel is ellátták," ezt a vezető a kormányháztól balra kinyúló kis kar segítségével működte­ti. A programozó berendezés az 50 km/óránól nagyobb se­bességnél automatikusan tartja a vezető által kiválasztott és beprogramozott sebességet. Néhány amerikai és angol gépkocsitípusban a fedélzeti számítógép más szolgáltatáso­kat is nyújt, kigyújtja a meny- nyezetlómpát, szabályozza a fű­tést, a ventillátort és piros jel­zőfényt működtet, amennyiben az ajtó nincs jól bezárva. pogással szemben tanúsított ellenálláson kívül semmi más előnye nincsen a motor műkö­dése szempontjából. Persze szólni kell a másik végletről is: olcsóbb, alacso­nyabb oktánszámú benzinnel sem ajánlatos járni - még ha óvatos vezetéssel kíméljük is a motort a „felcsörgésektől" - kockáztatva a szelepek be- égését, a dugattyúk, a hajtó- rudak, a főtengely esetleges sérülését, idő előtti elhaszná­lódását. Előfordulhat, hogy egy nor­málbenzinnel működő motor olykor-olykor „felcsörög”. Ilyenkor a szuperbenzinnel va­ló járatás helyett inkább meg kell vizsgáltatni a gyújtásbeál­lítást. Lehet ugyanis, hogy csupán a motor nagy elő- gyújtása okozza a kopogást. Ha viszont nem erről van szó, a robbanótér kokszlerakódása is oka lehet a „csilingelés- nek”. A hengerfedél levételé­vel, megtisztításával ez a je­lenség könnyen és gyorsan ki­küszöbölhető. Kocsiátvételi sorszámok Trabant Limousine (Budapest) 1 552 Trabant Limousine (Győr) 1 004 Trabant Limousine (Debrecen) 378 Trabant Limousine Special (Budapest) 2 516 Trabant Limousine Special (Debrecen) 754 Trabant Limousine Speciál (Győr) 2 073 Trabant Limousine Hycomat 9 990 Trabant Combi (Budapest) 368 Trabant Combi (Győr) 317 Wartburg Limousine (Budapest) 1 482 Wartburg Limousine (Győr) 1 976 Wartburg de Luxe (Budapest) 1 506 Wartburg de Luxe (Győr) 1 538 Wartburg de Luxe tolótetős 7 082 Wartburg Limousine tolótetős 199 Wartburg Tourist (Budapest) 747 Wartburg Tourist (Győr) 475 Skoda 105 S (Budapest) 639 Skoda 105 S (Győr) 665 Skoda 105 S (Debrecen) 699 Skoda 120 L (Budapest) 511 Skoda 120 L (Debrecen) 306 Skoda 120 L (Győr) 615 Polski Fiat 1500 717 Polski Fiat 126 (Budapest) 2 678 Polski Fiat 126 (Debrecen) 1 042 Zaporozsec 30 570 Lada 1200 (Budapest) 5 584 Lada 1200 (Debrecen) 4 871 Lada Combi (Budapest) 1 638 Lada Combi (Debrecen) 573 Lada 1300 (Budapest) 4 422 Lada 1300 (Debrecen) 3 672 Lada 1500 (Budapest) 4 280 Lada 1500 (Debrecen) 4 203 Lada 1500 (Győr) 808 Lada 1600 (Budapest) 1 940 Lada 1600 (Debrecen) 1 015 Dácia (Budapest) 3 124 Dácia (Debrecen) 1 228 Moszkvics 2140 9 946 ■■ ■■ -■ - ¥ - .....—— f lutótemető a Megyeri úton Tulajdonképpen autótemető­nek is nevezhető a Pécsi Szál­lító és Szolgáltatóipari Szövet­kezet Megyeri úti autóbontó te­lepe, ahol látogatásunkkor 40 személy és 20 tehergépkocsi várta, hogy hozzáértő kezek megszabadítsák használható al­katrészeiktől. A szövetkezetnél az AUTÓKER megbízása alapján harmadik éve foglalkoznak a forgalom­ból kivont járművek vételével, és használt alkatrész eladással. Nemcsak rendszám nélküli sze­mély és teherkocsikat, hanem motorkerékpárokat is átvesznek, a MÉH-nél magasabb kilónkén­ti áron. A járműveket motor, se­bességváltó, vagy egyéb főda­rab hiánya esetén is elfogadják. A katonás rendben kiállított gépkocsik között zömmel War- szawákat, Polski Fiatokat, Sko­da Octáviákat, valamint Robur tehergépkocsikat lehet találni. A kislétszámú személyzet a vásárlók kívánságára kiszereli a kért alkatrészt, de csúcsforga­lom esetén előfordul, hogy a vásárlók maguk is szerelnek. Elsősorban tsz-ek és közüle- tek, de magánautósok is szép számmal keresik fel a szombat— vasárnap kivételével délelőttön­ként nyitva tartó bontót. Tervek szerint a jövőben a totólkóros gépkocsikat felvásárolja a szö­vetkezet az Állami Biztosítótól, ami azt jelenti, hogy a korsze­rűbb típusokhoz is lehet majd bontásból alkatrészt vásárolni a Meg'yeri úti autótemetőben. B. Gy. Mikor „csörög” a motor? Az „alkohol- korszak” felé Főleg az idősebb generáció előtt ismeretes, hogy az alkohol alkalmas belsőégésű motorok hajtására. A két világháború között ugyanis az autótulajdo­nosok számára „motalkó” (ben­zin-alkohol keverék) használa­tát írták elő, részben az olaj­import csökkentése, részben az alkoholt előállító földbirtokosok haszna érdekében (jelenleg Brazíliában van érvényben ha­sonló rendelkezés). Mind az etil-, mind a metil- alkohol (etanol és metanol) igen jó üzemanyag, s a jelen­leg üzemben levő benzinmo­torok csupán viszonylag csekély és-mem költséges átalakítást igényelnek a használatukhoz. Alkalmazásuk a dízelmotorok­nál szintén egyszerűen megold­ható (gyújtásgyorsító adalék hozzákeverésével, szívás-előme­legítéssel). Az alkoholmotorok nagy sűrítési aránnyal — 1:13 ig — is kopogásmentesen és igen jó hatásfokkal működnek. Dizel-üzemben — a gázolajjal szemben — igen kicsi a korom­képződés. A benzin-alkohol ke­verékkel üzemelő motorok ki­pufogó gázainak összetétele környezetvédelmi szempontból igen kedvező, hiszen nincs szükség a kopogásgátló ólom­adalékok használatára, de egyébként is sokkal tökélete­sebb az üzemanyagnak a hen­gerekben való elégése. Ám az alkohol előnyei még az elmon­dottakon túl is szembetűnőek. Mindenféle széntartalmú nyers­anyagból előállítható. Ahol kő­szén, illetve barnaszén nagy mennyiségben van, ott meta­nol, ahol növényi anyagok (bio­massza) — tehát főként nagy kiterjedésű és trópusi országok­ban —, ott etanol jöhet legin­kább számításba. A biomassza, amelynek eredete tudvalévőén a nap energiája, ésszerű gaz­dálkodás esetén folyamatosan utónpótlódik, nem úgy, mint az ásványi nyersanyagok. Az alko­holgyártás technológiája közis­mert már a pálinkafőzésből is, de' ma már ennél célszerűbb és gazdaságosabb eljárások is vannak, melyek jól értékesíthe­tő gyártási melléktermékeket is szolgáltatnak. A metanol már ma sem drágább a többi szin­tetikus üzemanyagnál. Az eta­nol viszont jelenleg még mint­egy „kétszer annyiba kerül, de remény van rá, hogy hamaro­san felveheti a versenyt a ben­zinnel és a gázolajjal. A Volkswagen cég kutató­laboratóriumában kísérleteket végeztek egy 1600 köbcenti­méter hengerűrtartalmú motor­ral, melynek már 15 százalék alkohol hozzákeverésével érez­hetően javult a fajlagos fo­gyasztása. Tiszta metanol vagy etanol használatával a benzin­üzemhez képest több mint 20 százalékkal növekedett a motor energetikai hatásfoka (nagy sűrítési arány és teljes terhelés esetén). Az előnyökkel szemben bizo­nyos hátrányokkal is számolni kell, ezek azonban nem jelen­tősek. Az üzemanyagtartályok — az alkohol kb. 1,7-szer ki­sebb energiatartalma miatt — csupán rövidebb út megtételé­re lesznek alkalmasak, illetve nagyobb tartályok beszerelése válik szükségessé. Az üzem­anyaggal érintkező csöveket, alkatrészeket alkohollal szem­ben ellenálló anyagból valók­ra kell kicserélni. Az alkohol, különösképpen a metanol is­mert — gyomron át érvényre jutó — mérgező tulajdonságai miatt különleges biztonsági in­tézkedések kidolgozására lehet szükség. Jó lenne, ha hazánk­ban is behatóbban foglalkoz­nának a jövő ezen ígéretes üzemanyagával. !

Next

/
Oldalképek
Tartalom