Dunántúli Napló, 1980. szeptember (37. évfolyam, 240-269. szám)
1980-09-13 / 252. szám
a Dunántúli napló 1980. szeptember 13., szombat Ülést tartott a MEDOSZ megyebízottsága A Bólyi Mezőgazdasági Kombinát lakásai Sátorhelyen Lakásépítkezések Befejeződött a bányagépész szakemberek találkozója Két napon át adott otthont a Mecseki Ércbányászati Vállalat balatonfüredi üdülője a hazai szén-, érc- és ásványbányák gépész és villamos szakemberei találkozójának. A Gépipari Tudományos Egyesület pécsi szervezete immár tizenharmadik alkalommal rendezte meg az évente visszatérő tanácskozást, amely idén a karbantartásban való együttműködést választotta témájául. Tegnap délelőtt három előadás hangzott el, melyeket vita követett. A tanácskozáson részt vevő mintegy száz szakember előtt a déli órákban Mátrai Árpád, a Mecseki Ércbányászati Vállalat műszaki vezérigazgató-helyettese értékelte a két nap tapasztalatait. Mátrai Árpád zárszavában többek között a következőket mondotta:- A bányagépek karbantartásával összefüggő kérdésekkel két egymást követő tanácskozás foglalkozott 1977-ben, illetve 1978-ban. Mindezt az tette szükségessé és indokolttá, hogy a hazai bányákban mind több nagy teljesítményű berendezést üzemeltetnek. Ám ezeknek a gépeknek a javítása, karbantartása szükségessé teszi az egyes bányavállalatok közötti kooperációt. A Nehézipari Minisztérium mindezt nem rendelheti el, ezért is üdvözlendő az az öntevékenység, ami a vállalatok részéről megnyilvánul. Van már szemléleti változás, de ehhez akarati változásnak illik párosulnia. Tudjuk, hogy a karbantartást ma már több bányavállalat mással végeztetné el és tudunk olyan cégekről is, amelyeknél a vállalkozási készség is megvan a külső javításra. Fontosnak tartjuk a tipizálás mind szélesebb körű elterjedését, ám véleményünk szerint a Magyar Szénbányászati Tröszt és a Nehézipari Minisztérium az orientálásban nagyobb kényszert fejthetne ki. A'tipizálásra egyébként az élet is rákényszeríl bennünket. Emellett a karbantartás korszerűsítésében is van bőven tennivalónk. Erre kell hogy ösztönözzön a tröszt és a minisztérium is a szükséges feltételek biztosításával. Egyébként a tanácskozáson elhangzottakról készült ajánlást megküldik a Nehézipari Minisztériumnak, továbbá valamennyi hazai bányavállalat továbbítja egymásnak, hogy milyen gépeket gyárt, illetve javít. S. Gy. az állami gazdaságokban Szemléletbeli akadályok U ~lést tartott tegnap délután a MEDOSZ Baranya megyei Bizottsága. A testület megvitotta az 1980. évi tömegpolitikai oktatás intézkedési tervét, szó esett az ez évi szakszervezeti választások szervezeti és tartalmi kérdéseiről. Tárgyalt a megyebizottság az állami gazdaságok dolgozóinak lakáshelyzetéről, elsősorban az elavult lakások felszámolásának végrehajtásáról is. Annak idején — a nagybirtokok különböző majorjaiban, pusztákon — szívesen költöztek be ezekbe a házakba. Még ha földes is volt a szoba, ha a mai értelemben vett komfortnak a nyomáról sem beszélhettünk. Fe. dél alá! — ez volt az álom. A cselédlakások azonban ma már elavultak, kényelmesedő életünkben' az említésük szinte azt jelenti: lehetetlen lakáskörülmények. Ugyan, ki tudna ma elképzelni olyan otthont, ahol az egy konyhába négy szobából nyílt az ajtó, és minden szobában lakott egy-egy család? — És mégis meg kell küzde- nünk a — ha nem is sokszor és sok helyen tapasztalt — szemléletbeli felfogással. Idős, megszokott életüket nehezen feladó emberek nem mindig akarnak a volt cselédházakból kiköltözni, mások arra várnak, hogy majd szolgálati lakás formájában jutnak új otthonhoz — hallottuk Lukics Józseftől, a MEDOSZ megyebizottságának titkárától. — Pedig több éves erőfeszítések eredményeként ma már azt mondhatjuk: igen szép eredményeket értek el a ME- DOSZ-hoz tartozó gazdasági egységek a lakásépítés terén. Nem utolsósorban annak is köszönhetően, hogy a gazdasági vezetők rájöttek: korszerű termelőmunkát elavult körülmények között élő emberekkel nem lehet végezni. — Milyen tények bizonyítják a gyors előbbrelépést? — Ez a lakásépítési támogatási akció 1977 márciusában 'kezdődött. Az azóta eltelt négy év alatt mintegy 400 - a tervezettnél valamivel több — cselédlakást bontottak le, illetve épült ezek helyett új otthon. A gazdasági egységek — elsősorban az állami gazdaságok — több formában is támogatják dolgozóik lakáshoz jutását: tar. talékalapjaikból szabadítottak fel erre a célra különböző ösz- szegeket, jutott a lakásépítkezésekre a fejlesztési alapból, bérlőkijelölési jogot vásároltak, vagy - ha dolgozójuk maga kezdett neki az építkezésnek — igen jelentős és kedvező támogatásban részesítették őket. A Mecseki Erdőgazdaság például 5 millió forintot szabadított fel a tartalékalapjából és ez azt jelenti, hogy 25 dolgozójuk 200 000 forintos támogatást kap lakásépítkezéshez. De említhetném a Bólyi Mezőgazda- sági Kombinát, a Pécsi Állami Gazdaság, vagy akár o Dél- dünántúli Vízügyi Igazgatóságot is, ahol ugyancsak komoly eredményeket értek el ezen a területen.^ — Úgy tudom, nem mindenütt bontják le a volt cselédlakásokat.- Egyrészt még nincsen „be- végezve” ez a munka. Ebben az évberr további 40 vár lebontásra, s- várhatóan a VI. ötéves tervidőszak közepére leszünk teljesen készen. Másrészt meg kell említenem a Bikali Á. G. pél. dóját: 10 cselédlakást nem bon. tottak le, hanem - az ott lakókat új otthonhoz juttatva — a régi épületekből klubot, munkásmelegedőt, kéziszerszám-raktárt csináltak. A kezdeményezés okos, követésre méltónak említettük meg a megyebizottsági ülésen. M. A. Szociális foglalkoztató Pécsett Pécs megyei város Tanácsának végrehajtó bizottsága tegnapi ülésén úgy döntött, hogy szeptember 25-re összehívják a tanács soron következő ülését, amelynek napirendjére javasolják a tanács szervezeti és működési szabályzatának a módosításáról és egyes tanácsrendeletek felülvizsgálatáról szóló előterjesztéseket, a város i979. évi költségvetésének és fejlesztési alapjának a zárszámadását, továbbá Pécs iparszerkezetének átalakításáról szóló jelentését. A továbbiakban egyebek között arról hozott határozatot a végrehajtó bizottság, hogy ez év október 31-ig meg kell kezdeni Pécsett a csökkent munkaképességűek szociális foglalkoztatója működését. Ennek a tárgyi feltételeit - a beinduláshoz szükséges 1,3 millió forintot - a végrehajtó bizottság a város költségvetéséből és fejlesztési alapjából biztosítja. Áttekintette a végrehajtó bizottság a város munkaerő-helyzetét, különös tekintettel annak a hatodik ötéves tervidőszakban várható alakulására, majd a pécsi, illetve a városkörnyéki háztáji és kisegítő gazdaságok helyzetéről tárgyalt. Jubilált as öregek napközi otthona Bensőséges volt tegnap az a kis ünnepség, amit a Kassa ut- cai otthon felavatásának 10. év* fordulóján az MSZMP siklósi külvárosi alapszervezete helyiségeiben rendeztek. Azért itt, mert az otthont patronálok között megtaláljuk az alapszervezetet is. Ezen túl még az önzetlen segítséget nyújtók közé sorolhatjuk a Posta Pécsi Igazgatósága „Barátság'*, a Minőségi Ruházati Szövetkezet „Zetkin Klára’*, a Pécsi Kesztyűgyár „Dobó István” és „Tyeres* kova” szocialista brigádjait, a HNF belvárosi körzeti bizottságának nőbizottságát, a Vöröskereszt helyi szervezetét. Nincsen hát magára hagyva az otthon 41 lakója. A délután fél 3- kor kezdődött ünnepségen a patronálok valamennyien jelen voltak, s az ünnepeiteket dr. Szilas Anna, a Pécs városi Tanács egészségügyi osztályának vezetője köszöntötte. Pedagógus Szolgálati Emlékérem Szigetvár festője Kaposvárott Mortyn Ferenc megnyitja a kiállítást Fotó: Cseri László Tágon Gyula kiállítása Nyugdíjas nevelők búcsúztatása Bensőséges ünnepség keretében búcsúztatták tegnap a nyugdíjba vonuló pedagógusokat a pécsi Kodály Zoltán úti középiskolai diákotthonban. A Mátyás király utcai iskola műsora után Csorba Tivadar, a városi tanács művelődésügyi osztályának vezetője köszöntötte a tanítókat, tanárokat, akiknek többsége még a II. világháború alatt kezdte meg felelősségteljes munkáját. Csorba Tivadar többek között hangsúlyozta, hogy a most nyugdíjba vonult pedagógusok tapasztalatára, tudására továbbra is számítanak. Ezután Kajtár Istvánná kollégiumi igazgatónő, a Pedagógusok Szakszervezete Péps városi Bizottságának titkára mondta el gondolatait, érzéseit a tanárok munkájával kapcsolatban. A Pedagógus Szolgálati Emlékérmet Csorba Tivadartól negyvenketten vették át: Bárdos Ferenc, Becker Gé- záné, Bencze György, Bernics Ferencné, dr. Bodor Károly- né, Bujdosó Istvánná, Cseh Im- réné, Csizmadia Jenőné, Do- bay József, Erdősi András, A somogyi születésű Zágon Gyulának nyílt tegnap délután kiállítása a kaposvári Kilián György Ifjúsági és Úttörő Művelődési Központ galériájában. A Szigetváron élő és alkotó művész festményei, grafikái, fafaragásai és domborításai sok kaposvári érdeklődését felkeltették, zsúfolásig megtelt a tágas térség az ünnepélyes megnyitó perceire. Martyn Ferenc Kossuth- és Muokácsy-díjas képzőművész nyitotta meg a tárlatot. Bevezetőjében idézte Zágon Gyulának az öt évvel ezelőtti szigetvári tárlatát megnyitó köszöntőt, amelyet akkor a váki a nevemet és életre kelek” ősi mondás szellemében így lesz Szigetvár élő múltjának festője Zágon Gyula. A kiállítás megnyitója eztán a kiállító művészi arculatát rajzolta meg, majd meleg szeretettel ajánlotta az érdeklődő kaposváriak figyelmébe a kiállított műveket. A megnyitó közönsége között ott voltak a város és a megye párt- és állami szervezeteinek képviselői mellett az ismerősök, barátok, tisztelők sorában szép számmal fiatalok is. Feltűnt egy osztályra való diáklány: szorgalmasan jegyzeteltek, írták a művek címeit - érdeklődésük felkeltése dicséri tanárukat. B. L. Pécs és Eszék egészségügyi együttműködése rosi tanács elnöke mondott. „Zágon Gyula élete, munkássága szépen példázza az otthon szeretetét, a szűkebb hazában az emberre háruló felelősséget ...” Martyn Ferenc ezután a maga szavaival ^méltatta a pályatárs életét, munkásságát: — Műhelye láttán azt érezzük, hogy egy kovács, vagy asztalosműhelyben vagyunk. Ilyen külsőségek nélküli, a közösséget szolgáló élet Zágon Gyuláé — mondta1 többek között. A kevés beszédű, megfontolt Zágon Gyula hosszú évekig kutatta Szigetvár történetét, a vár és lakóinak életéhez fordult, s a maga szerénységével tárja elénk eredményeit a művészet eszközeivel. A szigetvári vár a XVI. század ismeretlen katonájának sírhelye is; a „Mondjad Pécs és Eszék testvérvárosi kapcsolatainak jegyében együttműködési megállapodást kötött Pécs megyei város Tanácsának egészségügyi osztálya és az Eszéki Képviselő Testület egészségügyi és szociális kérdésekkel foglalkozó bizottsága. A megállapodás aláírása végett dr. Milan Vujcsicsnak, a bizottság elnökének a vezetésé, vei eszéki delegáció érkezett Pécsre; a küldöttség tagja volt az eszéki kórház igazgatója és a felnőtt járóbeteg-ellátás igazgatója. Az eszéki vendégeket fogadta Komlódi Józsefné városi tanácselnök-helyettes, Gábriel József, György Istvánná, Hámori Ferenc, Hosszú Mária, Jambrich Kázmér, Kaj- tar István, Kari József, dr. Kincses Györgyné, Kisturi Józsefné, Koszér Géza, Kovács Lajos, dr. Kurnik Ernőné, La- záry Viktor, Magi Andrásné, Márkus József, dr. Molnár La- josné. Ormai Ferenc, Papp Lászlóné, dr. Pataky Lászlóné, dr. Párkányi Gyuláné, dr. Pásztor Györgyné, dr. Porvoy Jenőné, Platthy Györgyné, Réfi Lajosné, Sashalmi György, dr. Szabó Tiborné, Szíjártó Hen- rikné, Szokolszky Oszkár, Takács Tiborné, Tavi József, Vermes Imréné, Vízaknai Tamásné. dr, Szilas Anna városi főorvos és Jakab Ferencné dr., a Vöröskereszt pécsi szervezetének titkára. Az aláírt együttműködési megállapodás kiterjed oz egészségügyi ellátás és a szociális gondoskodás minden területére és lehetőséget teremt a két város Vöröskereszt szervezete közötti kapcsolat felvételére is. Az eszéki vendégek megtekintették az Egyesített Egészségügyi Intézmények 3. sz. — újmecsekaljai — rendelő- intézetét, valamint a Tüzér utcai és az Alkotmány utcai szociális otthonokat.
