Dunántúli Napló, 1980. szeptember (37. évfolyam, 240-269. szám)

1980-09-13 / 252. szám

a Dunántúli napló 1980. szeptember 13., szombat Ülést tartott a MEDOSZ megyebízottsága A Bólyi Mezőgazdasági Kombinát lakásai Sátorhelyen Lakásépítkezések Befejeződött a bányagépész szakemberek találkozója Két napon át adott otthont a Mecseki Ércbányászati Vál­lalat balatonfüredi üdülője a hazai szén-, érc- és ásvány­bányák gépész és villamos szakemberei találkozójának. A Gépipari Tudományos Egyesü­let pécsi szervezete immár ti­zenharmadik alkalommal ren­dezte meg az évente vissza­térő tanácskozást, amely idén a karbantartásban való együtt­működést választotta témájául. Tegnap délelőtt három elő­adás hangzott el, melyeket vita követett. A tanácskozáson részt vevő mintegy száz szakember előtt a déli órákban Mátrai Árpád, a Mecseki Ércbányá­szati Vállalat műszaki vezér­igazgató-helyettese értékelte a két nap tapasztalatait. Mátrai Árpád zárszavában többek kö­zött a következőket mondotta:- A bányagépek karbantar­tásával összefüggő kérdésekkel két egymást követő tanácsko­zás foglalkozott 1977-ben, il­letve 1978-ban. Mindezt az tette szükségessé és indokolttá, hogy a hazai bányákban mind több nagy teljesítményű beren­dezést üzemeltetnek. Ám ezek­nek a gépeknek a javítása, karbantartása szükségessé te­szi az egyes bányavállalatok közötti kooperációt. A Nehéz­ipari Minisztérium mindezt nem rendelheti el, ezért is üd­vözlendő az az öntevékeny­ség, ami a vállalatok részé­ről megnyilvánul. Van már szemléleti változás, de ehhez akarati változásnak illik páro­sulnia. Tudjuk, hogy a karban­tartást ma már több bányavál­lalat mással végeztetné el és tudunk olyan cégekről is, amelyeknél a vállalkozási kész­ség is megvan a külső javí­tásra. Fontosnak tartjuk a ti­pizálás mind szélesebb körű el­terjedését, ám véleményünk szerint a Magyar Szénbányá­szati Tröszt és a Nehézipari Minisztérium az orientálásban nagyobb kényszert fejthetne ki. A'tipizálásra egyébként az élet is rákényszeríl bennünket. Emellett a karbantartás korsze­rűsítésében is van bőven ten­nivalónk. Erre kell hogy ösz­tönözzön a tröszt és a minisz­térium is a szükséges feltéte­lek biztosításával. Egyébként a tanácskozáson elhangzottakról készült aján­lást megküldik a Nehézipari Minisztériumnak, továbbá va­lamennyi hazai bányavállalat továbbítja egymásnak, hogy milyen gépeket gyárt, illetve javít. S. Gy. az állami gazdaságokban Szemléletbeli akadályok U ~lést tartott tegnap délután a MEDOSZ Baranya megyei Bizottsága. A testület megvitotta az 1980. évi tömegpoli­tikai oktatás intézkedési tervét, szó esett az ez évi szakszervezeti választások szervezeti és tartalmi kérdéseiről. Tárgyalt a megye­bizottság az állami gazdaságok dolgozóinak lakáshelyzetéről, el­sősorban az elavult lakások felszámolásának végrehajtásáról is. Annak idején — a nagybir­tokok különböző majorjaiban, pusztákon — szívesen költöztek be ezekbe a házakba. Még ha földes is volt a szoba, ha a mai értelemben vett komfortnak a nyomáról sem beszélhettünk. Fe. dél alá! — ez volt az álom. A cselédlakások azonban ma már elavultak, kényelmesedő életünkben' az említésük szinte azt jelenti: lehetetlen lakáskö­rülmények. Ugyan, ki tudna ma elképzelni olyan otthont, ahol az egy konyhába négy szobá­ból nyílt az ajtó, és minden szo­bában lakott egy-egy család? — És mégis meg kell küzde- nünk a — ha nem is sokszor és sok helyen tapasztalt — szemléletbeli felfogással. Idős, megszokott életüket nehezen feladó emberek nem mindig akarnak a volt cselédházakból kiköltözni, mások arra várnak, hogy majd szolgálati lakás for­májában jutnak új otthonhoz — hallottuk Lukics Józseftől, a MEDOSZ megyebizottságának titkárától. — Pedig több éves erőfeszítések eredményeként ma már azt mondhatjuk: igen szép eredményeket értek el a ME- DOSZ-hoz tartozó gazdasági egységek a lakásépítés terén. Nem utolsósorban annak is kö­szönhetően, hogy a gazdasági vezetők rájöttek: korszerű ter­melőmunkát elavult körülmé­nyek között élő emberekkel nem lehet végezni. — Milyen tények bizonyítják a gyors előbbrelépést? — Ez a lakásépítési támoga­tási akció 1977 márciusában 'kezdődött. Az azóta eltelt négy év alatt mintegy 400 - a ter­vezettnél valamivel több — cse­lédlakást bontottak le, illetve épült ezek helyett új otthon. A gazdasági egységek — elsősor­ban az állami gazdaságok — több formában is támogatják dolgozóik lakáshoz jutását: tar. talékalapjaikból szabadítottak fel erre a célra különböző ösz- szegeket, jutott a lakásépítke­zésekre a fejlesztési alapból, bérlőkijelölési jogot vásároltak, vagy - ha dolgozójuk maga kezdett neki az építkezésnek — igen jelentős és kedvező támo­gatásban részesítették őket. A Mecseki Erdőgazdaság például 5 millió forintot szaba­dított fel a tartalékalapjából és ez azt jelenti, hogy 25 dolgozó­juk 200 000 forintos támogatást kap lakásépítkezéshez. De em­líthetném a Bólyi Mezőgazda- sági Kombinát, a Pécsi Állami Gazdaság, vagy akár o Dél- dünántúli Vízügyi Igazgatóságot is, ahol ugyancsak komoly ered­ményeket értek el ezen a te­rületen.^ — Úgy tudom, nem mindenütt bontják le a volt cselédlakáso­kat.- Egyrészt még nincsen „be- végezve” ez a munka. Ebben az évberr további 40 vár lebontás­ra, s- várhatóan a VI. ötéves tervidőszak közepére leszünk teljesen készen. Másrészt meg kell említenem a Bikali Á. G. pél. dóját: 10 cselédlakást nem bon. tottak le, hanem - az ott lakó­kat új otthonhoz juttatva — a régi épületekből klubot, mun­kásmelegedőt, kéziszerszám-rak­tárt csináltak. A kezdeménye­zés okos, követésre méltónak említettük meg a megyebizott­sági ülésen. M. A. Szociális foglalkoztató Pécsett Pécs megyei város Tanácsá­nak végrehajtó bizottsága tegnapi ülésén úgy döntött, hogy szeptember 25-re össze­hívják a tanács soron követ­kező ülését, amelynek napi­rendjére javasolják a tanács szervezeti és működési sza­bályzatának a módosításáról és egyes tanácsrendeletek fe­lülvizsgálatáról szóló előterjesz­téseket, a város i979. évi költ­ségvetésének és fejlesztési alapjának a zárszámadását, továbbá Pécs iparszerkeze­tének átalakításáról szóló je­lentését. A továbbiakban egye­bek között arról hozott hatá­rozatot a végrehajtó bizottság, hogy ez év október 31-ig meg kell kezdeni Pécsett a csök­kent munkaképességűek szociá­lis foglalkoztatója működé­sét. Ennek a tárgyi feltételeit - a beinduláshoz szükséges 1,3 millió forintot - a végre­hajtó bizottság a város költ­ségvetéséből és fejlesztési alapjából biztosítja. Áttekintet­te a végrehajtó bizottság a város munkaerő-helyzetét, külö­nös tekintettel annak a hato­dik ötéves tervidőszakban vár­ható alakulására, majd a pé­csi, illetve a városkörnyéki ház­táji és kisegítő gazdaságok helyzetéről tárgyalt. Jubilált as öregek napközi otthona Bensőséges volt tegnap az a kis ünnepség, amit a Kassa ut- cai otthon felavatásának 10. év* fordulóján az MSZMP siklósi kül­városi alapszervezete helyiségei­ben rendeztek. Azért itt, mert az otthont patronálok között megta­láljuk az alapszervezetet is. Ezen túl még az önzetlen segítséget nyújtók közé sorolhatjuk a Posta Pécsi Igazgatósága „Barátság'*, a Minőségi Ruházati Szövetkezet „Zetkin Klára’*, a Pécsi Kesztyű­gyár „Dobó István” és „Tyeres* kova” szocialista brigádjait, a HNF belvárosi körzeti bizottsá­gának nőbizottságát, a Vöröske­reszt helyi szervezetét. Nincsen hát magára hagyva az otthon 41 lakója. A délután fél 3- kor kezdődött ünnepségen a pat­ronálok valamennyien jelen vol­tak, s az ünnepeiteket dr. Szilas Anna, a Pécs városi Tanács egészségügyi osztályának vezető­je köszöntötte. Pedagógus Szolgálati Emlékérem Szigetvár festője Kaposvárott Mortyn Ferenc megnyitja a kiállítást Fotó: Cseri László Tágon Gyula kiállítása Nyugdíjas nevelők búcsúztatása Bensőséges ünnepség kere­tében búcsúztatták tegnap a nyugdíjba vonuló pedagóguso­kat a pécsi Kodály Zoltán úti középiskolai diákotthonban. A Mátyás király utcai iskola mű­sora után Csorba Tivadar, a vá­rosi tanács művelődésügyi osz­tályának vezetője köszöntötte a tanítókat, tanárokat, akiknek többsége még a II. világhábo­rú alatt kezdte meg felelős­ségteljes munkáját. Csorba Ti­vadar többek között hangsú­lyozta, hogy a most nyugdíjba vonult pedagógusok tapasztala­tára, tudására továbbra is szá­mítanak. Ezután Kajtár István­ná kollégiumi igazgatónő, a Pedagógusok Szakszervezete Péps városi Bizottságának tit­kára mondta el gondolatait, érzéseit a tanárok munkájával kapcsolatban. A Pedagógus Szolgálati Emlékérmet Csorba Tivadartól negyvenketten vet­ték át: Bárdos Ferenc, Becker Gé- záné, Bencze György, Bernics Ferencné, dr. Bodor Károly- né, Bujdosó Istvánná, Cseh Im- réné, Csizmadia Jenőné, Do- bay József, Erdősi András, A somogyi születésű Zágon Gyulának nyílt tegnap délután kiállítása a kaposvári Kilián György Ifjúsági és Úttörő Mű­velődési Központ galériájában. A Szigetváron élő és alkotó mű­vész festményei, grafikái, fa­faragásai és domborításai sok kaposvári érdeklődését felkeltet­ték, zsúfolásig megtelt a tágas térség az ünnepélyes megnyitó perceire. Martyn Ferenc Kossuth- és Muokácsy-díjas képzőművész nyitotta meg a tárlatot. Be­vezetőjében idézte Zágon Gyu­lának az öt évvel ezelőtti szi­getvári tárlatát megnyitó kö­szöntőt, amelyet akkor a vá­ki a nevemet és életre kelek” ősi mondás szellemében így lesz Szigetvár élő múltjának festője Zágon Gyula. A kiállítás megnyitója eztán a kiállító művészi arculatát raj­zolta meg, majd meleg szere­tettel ajánlotta az érdeklődő kaposváriak figyelmébe a kiál­lított műveket. A megnyitó kö­zönsége között ott voltak a vá­ros és a megye párt- és álla­mi szervezeteinek képviselői mellett az ismerősök, barátok, tisztelők sorában szép számmal fiatalok is. Feltűnt egy osztály­ra való diáklány: szorgalmasan jegyzeteltek, írták a művek cí­meit - érdeklődésük felkeltése dicséri tanárukat. B. L. Pécs és Eszék egészségügyi együttműködése rosi tanács elnöke mondott. „Zágon Gyula élete, munkássá­ga szépen példázza az otthon szeretetét, a szűkebb hazában az emberre háruló felelőssé­get ...” Martyn Ferenc ezután a maga szavaival ^méltatta a pályatárs életét, munkásságát: — Műhe­lye láttán azt érezzük, hogy egy kovács, vagy asztalosműhelyben vagyunk. Ilyen külsőségek nél­küli, a közösséget szolgáló élet Zágon Gyuláé — mondta1 töb­bek között. A kevés beszédű, megfontolt Zágon Gyula hosszú évekig ku­tatta Szigetvár történetét, a vár és lakóinak életéhez fordult, s a maga szerénységével tárja elénk eredményeit a művészet eszközeivel. A szigetvári vár a XVI. század ismeretlen katoná­jának sírhelye is; a „Mondjad Pécs és Eszék testvérvárosi kapcsolatainak jegyében együttműködési megállapodást kötött Pécs megyei város Taná­csának egészségügyi osztálya és az Eszéki Képviselő Testület egészségügyi és szociális kér­désekkel foglalkozó bizottsága. A megállapodás aláírása vé­gett dr. Milan Vujcsicsnak, a bizottság elnökének a vezetésé, vei eszéki delegáció érkezett Pécsre; a küldöttség tagja volt az eszéki kórház igazgatója és a felnőtt járóbeteg-ellátás igazgatója. Az eszéki vendége­ket fogadta Komlódi Józsefné városi tanácselnök-helyettes, Gábriel József, György István­ná, Hámori Ferenc, Hosszú Mária, Jambrich Kázmér, Kaj- tar István, Kari József, dr. Kincses Györgyné, Kisturi Jó­zsefné, Koszér Géza, Kovács Lajos, dr. Kurnik Ernőné, La- záry Viktor, Magi Andrásné, Márkus József, dr. Molnár La- josné. Ormai Ferenc, Papp Lászlóné, dr. Pataky Lászlóné, dr. Párkányi Gyuláné, dr. Pász­tor Györgyné, dr. Porvoy Je­nőné, Platthy Györgyné, Réfi Lajosné, Sashalmi György, dr. Szabó Tiborné, Szíjártó Hen- rikné, Szokolszky Oszkár, Ta­kács Tiborné, Tavi József, Ver­mes Imréné, Vízaknai Tamásné. dr, Szilas Anna városi főorvos és Jakab Ferencné dr., a Vö­röskereszt pécsi szervezetének titkára. Az aláírt együttműkö­dési megállapodás kiterjed oz egészségügyi ellátás és a szo­ciális gondoskodás minden te­rületére és lehetőséget teremt a két város Vöröskereszt szer­vezete közötti kapcsolat felvé­telére is. Az eszéki vendégek megtekintették az Egyesített Egészségügyi Intézmények 3. sz. — újmecsekaljai — rendelő- intézetét, valamint a Tüzér ut­cai és az Alkotmány utcai szo­ciális otthonokat.

Next

/
Oldalképek
Tartalom