Dunántúli Napló, 1980. augusztus (37. évfolyam, 210-239. szám)

1980-08-11 / 220. szám

Ritka növények a bejáratóái nettói □ A gyógyszerkölcsönhatás következményei Amikor az antibébi-tabletta Porszívóval az út szélén Országút — tulajdonképpen bárhol lehetne az országban —, ez történetesen Baranya és So­mogy határán húzódik. Szürke Lada, meg-megáll, s messziről úgy tűnik, valami szerkezettel ke­resnek valamit az út szélén. Köz­művek nyomvonalát? Ne adj' is­ten, aknát? Közelről a kép békésebb: egy autóporszívó az akkumulátor köl­dökzsinórján, a férfi az út szélét szívatja. — Megéri? — Ha a tsz-nek meg, hogy így szállít, akkor nekem ne érné meg? — Mire gyűjti? — Hagyjam az ég madarainak? Tudja, milyen szépek lesznek a galambjaim a tiszta búzán? Il­letve nem tisztán, mert ugye megy bele kavics is, por is, de majd ők kiválogatják maguk­nak ... b. I. csütörtököt mond Folytatják a kutatást a farmakológusok N éhány éve még „csodának" számított, ma már szinte mindenki tud olyan esetről, hogy valaki fogamzásgátló tabletta szedése ellerfére vá­randós lett. Kezdetben a szakemberek is ér­tetlenül álltak a szituációval szemben, s igyekeztek elfogad­tatni a kétségbeesett paciensekkel, hogy nem tartották be a szedésre vonatkozó utasítást, vagy hogy feledékenységből ki-kihagytak egy-egy napot. döbbennek a várandósságukra, s közben szedték a tablettát... A kutatások folytatódnak. Ez év eleje óta a Pécsi Akadémiai Bizottságon belül az l-es bel­klinika kezdeményezésére meg­alakult a klinikai farmakológiai munkacsoport, melynek tagjai a régió gyógyító orvosaival együtt­működve fontos kutatási terüle­tüknek tekintik a hormonális fogamzásgátló tabletták hatá- sajnak, illetve kölcsönhatásai­nak feltárását. Törölt Éva Örökre eltűnt egy barlang Köztudott, hogy amióta a hor­monális fogamzásgátlók elter­jedtek, a szakemberek állhata­tosan kutatják, hogy milyen ki­hatásokkal, következményekkel járhat a szedésük, illetve hogy milyen betegségek mellett tilos az alkalmazásuk. Részben a hazai kutatások, részben a kül­földi szakirodalom alapján is­mert, hogy a teljesen egészsé­ges. fiatal nőknél is felléphetnek különböző mellékhatások. Akik pedig komoly betegségre hajla­mosak. illetve betegségben szen­vednek — trombózis, magas vérnyomás, epebántalmak, mái- károsodás — nem kaphatnak fogamzásgátló tablettát. A mellékhatásokként jelent­kező panaszokat a nők egy ré­sze házilagos gyógyszereléssel próbálta megszüntetni. A beval­lott kísérletezgetések vezették eredményes útra a szakembere­ket, s ma már bizonyos, hogy egyes gyógyszerek fogamzás- gátlóval való együttszedése az antibébi tabletta hatásának csökkenéséhez, megszűnéséhez vezethet. Erről a kölcsönhatás­ról beszélgettünk dr. Nagy La­jossal, a Pécsi i-es számú Bel­klinika klinikai farmakológiai munkacsoportjának tagjával. Tulajdonképpen két nagy cso­portba oszthatók a fogamzás- gátló tabletták hatását csökken­tő vagy megszüntető más gyógyszerek. Az elsőbe tartozók — például a hashajtók — köz­vetlenül hatnak, mivel nem hagy­nak időt a felszívódásra. A má­sodikba a közvetett hatásúak tartoznak, melyek a májon ke­resztül befolyásolják a védeke­zés eredményességét. Ilyenek az altatók, nyugtatok. De létezik egy harmadik csoport is, mely­be a külső tényezőket, vagyis az alkoholt és a nikotint sorolták. Nézzük, melyek a „csapda” gyógyszerek. Annál is inkább, mert jelentős részük megtalál­ható a- házi patikák ban is, (Ér­demes megjegyezni, hogy ezek­nek a hatása is módosul az an­tibébi tabletták szedése mel­lett!) A teljesség igénye nélkül soroljuk fel a Sevenal, Sevena- letta, Valeriana. Dolor, Karil, Salvador, Antineuralgica port és tablettát, a fájdalom- és gyul­ladásgátlók közül az Amida- zophen, Barbamid, Demalgon, Algopyrin, Qarelin, Meristin, Rheosolon tablettát, Rheopyrin drazsét, sőt ide tartozik., a Ger- micid kúp, de még a Phenylbu­tazon kenőcs is. Az antibiotiku­mok közül többek között a Chlo- rócid, Semiciliin. Vegacillin, a modern nyugtatószerek sorából pedig a közkedvelt Andaxin és Elenium szedése okozhat meg­lepetést. Az antibébi tabletták és a velük azonos időben szedett egyéb gyógyszer vagy gyógy­szerek kölcsönhatása ma még nem teljesen feltérképezett te­rület. Ami megnyugtató: a szak­emberek véleménye szerint, ha a terhességet rövid idő múlva észlelik, s két-három héten be­lül abbahagyják a fogamzás- gátló szedését, a magzat fejlő­dése nem foroq veszélyben. Azért maradt még nyitott kér­dés: mi történik akkor, ha egyesek csak két-három hónapos vagy ennél is későbbi időben Vajdasági falikárpitok A falikárpitok, a nagyobbmé- retű szőttes faliképek jugoszlá­viai jeles mestereinek alkotásait bemutató kiállítás nyílt vasár­nap a szekszárdi Babits Mihály megyei művelődési központban. Az „Atelier ’61 Novisad” elne­vezésű alkotóműhelyben tevé­kenykedő húsz vajdasági, köz­tük több magyar képzőművész húsz nagy falikárpitját szemlél­tetik augusztus végéig Tolna megye székhelyén. A nívós ki­állításon — amelyet dr. Orbán György, a pécsi Városi Tonács művészeti főelőadója nyitott meg — többféle művészeti tö­rekvés nyilvánul meg. Többsé­gük absztrakt stílusban, továb­bá geometrikus vagy mozaik­szerű ábrázolással fejezi ki mű­vészi mondanivalóját. A szekszárdi bemutató érté­kes bepillantást nyújt a szom­szédos ország fejlett falikárpit- művészetébe. Kesik a dínnye érese A zt tartja a mondás, hogy ha Lőrinc eljő, utána már a dinnye nem az igazi. Lőrinc-napot pedig teg­nap ünnepeltünk . . . Hol hát a dinnye? Jó része még a földeken. Az eső „visz- szahúzta", ahogy Harasztia György mondta. Vajszló előtt találkoztunk vele, ott dinnye­csősz. Hat holdra vigyáz. — Ebbe a kis kunyhóba köl­töztem ki; inkább nappal al­szom, mert éjjel őrködök. Kell is, néha megpróbálnak lopni. Csak hát az a baj, a tolvajok sosem egyedül jönnek . . .- Csak görögdinnye van itt?- A legtöbb az, de odébb - mutat kissé előbbre — van egy kis sárga is. Nem túl sok, de abból már szállítottunk. — Görögből még nem? Lehajol, késével megkopog­tat, egyet-kettőt: Nem, legföljebb a jövő hé­ten. Még ez nem érett. Megyünk tovább, s valóban, az út mentén, a dinnyeföldek Most kezdődik az igazi szezon Baranyában 96 Hektáron érik a dinnye szélén nem látunk sehol áruso­kat, pedig ez bevett szokás már évek óta. Sőt, egy-két olyan részen, ahol tavaly még dinnye volt, most napraforgó virágzik. Hirtelen azonban, ugyancsak nem messze Vajsz- lótól, észreveszünk egy sátrat. Itt dinnyét árulnak! Megállunk, veszek egy görögdinnyét. Alig tízet szedtek le, ezt árulják.- Maga a második vevő, a mai napon árulunk először. Még elég kevés érett be. Csak ezen az egy holdon termesz­tünk görögdinnyét, ezt is idén kezdtük el. A Tenger Szelleme emlékére Totemoszlop a Duna-parton Farkas Vince a különböző magyar hajó­kon évtizedekig járva a tengereket, óceá­nokat, több világrész népével kötött barát­ságot, így többek között jó kapcsolat ala­kult ki közte és Kanada Csendes-óceán partján élő, valaha vadászatból és halá­szatból élő, ma azonban a csodálatos fa­faragásaikról híres indiánok között. A ha­jóskapitány nyugdíjbavonulásakor a világ minden részéből kapott dokumentációk és minták alapján elkezdte fába formálni a múzeumokban és nemzeti parkokban lát­ható kultikus emlékeket. Ezek többsége ma Budapesten a Néprajzi Múzeumban lát­ható. A legkedvesebb emlékeitől azonban nem volt szíve megválni. Közéjük tartozik a ka­nadai fafaragó indiánok között a faragó­kést legművésziebben forgató haida indiá­nok egyik leghíresebb emlékoszlopa, amit a Tenger Szelleme emlékére állítottak. Az oszlop ma Vancouverben a Stanley Parkban látható a többi emlék- és nemze­dékfa között. Vagyis nem totemoszlopok között, mint aminek a betelepült fehér hódítók gondolták ezeket az emberek, szel­lemek emlékére, illetve egy-egy család anyakönyvének kifaragott nemzedékfókat. De hogyan került a vancouveri Tenger Szelleme emlékoszlop tökéletes mása a mo­hácsi Duna-partra? Farkas Vince még ha­jós korában elhatározta: nyugdíjas éveit vagy Zebegényben, vagy Mohács környékén éli le. Fővárosi lévén, a közeli Zebegény mellett döntött. Ott állította fel három- embermagasságú indián emlékoszlopát, ám a sok zaklatás miatt a számára másik ked­ves Duna-parti tájára vitette, és állította fel ott, ahol jelen van a négy fő elem: a föld, az ég, a víz és a tűz. Az oszlop csakúgy, mint a Csendes-óceán partján délkeletre néz, és az oszlop tetején lévő sas szárnyai — az ottani fő széljárásnak megfelelően — északnyugatnak feszülnek. A Mohács—Baja hajójárat utasainak azonban nagyon kell figyelniük, mert az ártéri erdő résnyi nyílásán csak pillanatokig látható a Tenger Szellemének színes em­lékoszlopa. Kapu László Fotó: Schindl József Erre a hétre várják ők is az igazi termést; ha közepes lesz, akkor 130 mázsára számítanak, jó esetben azonban meglesz a 160—180 mázsa is. Baranyában — mint általá­ban mindenütt az országban - késett a dinnye ebben az év­ben, legalább három hetet. Úgyhogy Lőrinc nap ide vagy oda, a görögdinnye még nem lesz túlérett. Sőt, most kezdő­dik az igazi szezon. Baranyában összesen 96 hek­táron termesztenek görögdiny- nyétv sárgát ennél jóval kisebb területen, 7—8 hektáron. A leg­jelentősebb területek a sellyei áfész dinnyetermesztő szakcso­portjához, a harkányi, lippói, majsi tsz-hez tartoznak. Általá­ban az a szokás, hogy egy-egy területet kiadnak családoknak bérleménybe, s azután már a bérlők dolga a dinnyét meg­termeszteni, szüretelni, eleget tenni a szerződéseknek. Eze­ket a szerződéseket szinte tel­jes mértékben a Zöldérttel kö­tötték. A sellyei áfész 35 va­gon görög, egy vagon sárga­dinnyére, a lippói tsz 25 va­gonra, a majsiak 90 vagonra kötöttek szerződést. A Zöldért a múlt hét köze­péig 2 vagon sárga- s 200 mázsa görögdinnyét vett át ab­ból a 255 vagonból, amit ösz- szesen várnak. De a dömping ezen a héten lesz, mostantól folyamatosan lehet majd kap­ni dinnyét, és jóval olcsóbban, mint eddig. A két-három hetes késés után végre lesz elegendő ebből a kedvelt gyümölcsből, olyannyira, hogy még Buda­pestre is tudnak szállítani. Dücső Csilla Eltűnt Beremend egyetlen karsztvizes barlangja, mely a Czükker-bányóban található. Napjainkra telehordták szemét, tel és kőtörmelékkel. A bányá­ban is megszűnt a művelés, ahonnan a pélmonostori cukor, gyárnak szállítottak nagyon ér­tékes követ. A bánya magónbánya volt, Tausich Jánosé. A 24—26 fokos karsztvizes tavacskát azonban ériékesíteni lehetett volna, vagy p-eimentoni mint érdekességet. Eaykor -, Bólyi Állami Gazda- són próbálkozott azzal, hogy a bőhozamú vízadót bekapcsolja a közeli üzemi technológiákra. De ez a próbálkozás is abba­maradt, ma már nem is sejtik, hogy miért. A föld alatti tóhoz 25 mé‘er hosszú kürtő vezetett le, aminek már csak a mere­dek bejárati részét láthatjuk. Itt hazánkban nagyon ritka növények pompáznak így pél­dául a Szársomlvó védett virá­ga, a pikkelypáfrány és a varjú, háj. A szomszédságban gaz veri fel a Waller- és Windheim- kőfejtőt, már egyiket sem mű­velik és egyikben sem fedeztek fel barlangot. A fényképünkön Berecz Ká­roly és Drommer Károly látha­tók, amint húsz évvel ezelőtt leereszkednek a veszélyesen meredek kürtőbe. Azt állítják, hogy a nagytömegű karsztvíz­nek a szintje még aszályban sem csökkent. A Beremendi- hegy csaknem száz méter ma­gasan áll k: a síkságból. — cs. j. — Turisták Cemencben Akárcsak Afrikában... A Duna ártéri vadonnál hű­vösebb tájak is akadnak — így például a Mecsek mély völgyei­ben — hazánkban, mivel a kánikulában túl fülledt a mo­csári erdő, nem szólva a szú­nyoginvázióról. Ennek ellenére a legforróbb nyáron is egymást érik a látogató turistacsopor­tok Gemencben. Rajtuk az iz­zasztó hőségben a szálfák kö­zött a Dunáról fújó szellő köny- nyít, s az, hogy szelet kavarva zakatol az erdei kisvonat egy­szerre kétszáz utasával a néhol afrikai tájakra emlékeztető holt ágak, tavak vad-madár paradi­csomának környékén. A híres erdőség megtekinté­sére adott alkalmat azonban kevesen halasztják el, hiszen ckad olyan időszak, hogy he­tekkel előre előjegyezték ki­rándulásukat a különféle üze­mi, vállalati, szövetkezeti cso­portok. Augusztus húszadikától kezdve pedig leáll az erdei kis. vonat személyszállítása, kezdőd­nek a szarvasbőgési előkészü­letek, s október 1-ig csak a 44 személyes turistahajó tesz séta­utat a Sión és a Dunán Ge­menc szélében. (B. L.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom