Dunántúli Napló, 1980. augusztus (37. évfolyam, 210-239. szám)

1980-08-08 / 217. szám

a Dunántúlt napló 1980. augusztus 8., péntek Változások a csehszlovák vámszabályokban Folytatódnak a néprajzi kutatások Mozsgó körzetében Egy nyáriak bemutatója Pécsett Virágpompa a város Nem hozható ki Csehszlová­kiából: hús, hal, baromfi; az ezekből készült áruk konzerv formájában sem, vaj, szalonna, étkezési zsír, a tejkonzervek, ideértve a tejport is, rizs, cu­A Technika Házában kezdő­dött a program előadásokkal. Megtudtuk, hogy az igen di­cséretes pécsi kezdeményezés nyomán másutt alig van szá­mottevő előrehaladás a viró­Nemzetközi bányász­konferencia Csütörtökön, a tanácskozás harmadik napján ismét plená­ris ülésen találkoztak a bánya­ipari dolgozók Vili. nemzetközi szakszervezeti konferenciájának küldöttei. Az eszmecserén kü­lönös fiqyelmet szenteltek a munkanélküliségnek. A fejlett tőkés országok nagy része neokolonialista politikára építi növekvő nyersanyagszük­ségleteinek kielégítését. Bánya­ipari ágazatok soro szűnik meg, mert az ásványi nyersanyagok javát jövedelmezőbb a harma­dik világ országaiból beszerez­ni, mint otthon kitermelni. Nem­csak szénről, olajról von szó: az ipari termeléshez nélkülöz­hetetlen nikkelt, platinát, fosz­fátot például a Közös Piac or­szágai csaknem teljes egészé­ben fejlődő országokból im­portálják. Mindez munkanél­küliséget teremtett o fejlett tő­kés országokban. A harmadik világ számos országában pe­dig a rossz munkakörülmények késztették eqyre határozottabb fellépésre a szakszervezeteket. A bányász szakszervezetek ak. cióit elsősorban nemzeti szinten kell megszervezni — hangoztat­ták a konferencián —, de arra is szükséa van, hoay a hason­ló helyzetű országok bányászai egyeztessék programjukat. Proanózisok szerint az ezred­fordulón már évi 21 milliárd tonna szén kerül felszínre. Ez azt is jelenti, hogy a szénipar­ban dolgozó bányászok száma várhatóan megduplázódik, s 2000-re eléri a 8 és fél milliót. De ahhoz, hogy a tömeqes és szakképzett utánpótlás biztosít­va leqyen minden földrészen, a bányász szakma nagyobb megbecsülése sem késhet. Jó fizetés, csökkentett munkaidő, higiénia és biztonság, megfe­lelő társadalombiztosítási rend­szer, szociális kedvezmények — amiért harcolnak a szakszerve­zetek. S mindez nem csupán szakszervezeti követelés, hanem a növekvő nyersanyag-éhségre gondolva, az egész emberiség szükséglete. A konferencia pénteken zá­ró plenáris üléssel fejezi be munkáját. Bővítették a kihozatali tilalom alá eső cikkeket A Vám- és Pénzügyőrség Or­szágos Parancsnokságának tá­jékoztatása szerint néhány fon­tos változás következett be a csehszlovák vámelőírásokban. Az útiholmin felül vámmen­tesen az eddigi 300 korona he­lyett 600 korona értékű árut vihetnek az utasok Csehszlová­kiába. A . postai küldemények az új rendelkezések értelmé­ben 300 korona értékhatárig vámmentesek. Megszűnt az élelmiszereket terhelő korábbi vám, kivéve a szeszes italokat, a dohányt és a dohánytermékeket. Néhány módosításra került sor a Csehszlovákiából kihoz­ható termékek szabályozásá­ban. kor, kávé, kakaó, a szárított gyümölcsök (füge, mandulo, dió, datolya, mazsola), a déli­gyümölcsök (narancs, citrom, banán, ananász), a kötöttáruk és mindenféle gyermekruházat, kötött fehérnemű, szövetből ké. szült fehérnemű, felső kötött­áru, mindenféle harisnya, kiké­szített bőrből, valódi vagy mű­szőrméből készült ruha, takarók, törülközők, törlőruhák, minden­fajta pomutszövet, ágynemű, mindenféle plüss, lábbeli, a szerszámok és eszközök, rozsda- mentes acélból készült evőesz­köz és edény, aranytárgyak, gumiabroncs és -köpeny, toll és toliból készült áruk és régi­ségek. Évekkel ezelőtt a Ludas Ma- tyiban megjelent egy rajz: pa­rasztbácsi áll a kiskapuban, s a pipa mellől rezignálton meg­jegyzi: na, megenyhült az idő, megjöttek az első szociológu­sok ! Úgy hallottam, Mozsgón nem így fogadták tavaly a körzet néprajzi emlékeinek ösz- szegyűjtésére odaérkezett első egyetemi hallgatókat és főis­kolásokat. A Baranya megyei Népművelési Tanácsadó főelőadója, Kerényi Gábor szervezte meg és irányítja az adatgyűjtést, amelynek végén — előreláthatólag jövőre — el­készülnek az írásos beszámo­lók, a gyűjtés eredményét ösz- szefoglaló tanulmányok. Mintegy huszonöt diák vesz részt folyamatosan a gyűjtés­ben, az ország különböző egyetemeiről és kutatóhelyei­ről. Vannak Debrecenből és Karcagról is, mint az a két hölgy, aki e héten fejezte be korábban félbeszakadt interjúit. Megkérdezheti valaki, mi a hasznuk az ehhez hasonló néprajzi, szociográfiai gyűjté­seknek, mi hasznot tudnak nyújtani a ma emberének? Nos, ha a munkát lelkiismere­tesen, nem a látszat rögzíté­sével megelégedve végzik, a múlt csiszolt eredményeinek rögzítése kulcs lehet a jelen­hez, a jövőhöz is. Az évszáza­dok során fölhalmozott tudást, paraszti bölcsességet, kismes­terségbeli ismereteket elkótya­vetyélni, az enyészetnek hagy­ni jóvátehetetlen vétek. Éppen ezért öröm hallani, hogy mind nagyobb számban akadnak olyan fiatalok, akik nem száj­jal, hanem például ilyen ku­tatásokban való részvétellel fejezik ki hazaszeretetüket.-hj­Az illetékes csehszlovák szer­vek engedélye szükséges az importált dohánytermék, a gu­mimatrac és felfújható gumi­csónak, a sátor, a hálózsák, o síléc, a szőnyeg, az iskolatás­ka és tolltartó, a csiszolt üveg, a porcelánkészítmények, a zo­máncedények, a csillár, a víz- és elektromos szerelési, vala­mint építőanyagok kihozásá­hoz. Robbantás a péosi pályaudvaron Érdemes számolni: cserepes virág 100— 350 forintba kerül, a vetettnek csak 15—30 az ára Fotoriporter kollégámmal egyre csak azt sajnáltuk, hogy ezeket a képeket fekete-fehér­ben kell közreadnunk, bár... ha jól meggondoljuk, a legsi­kerültebb színes fotó is csak nehezen adhatja vissza a lát­vány eredeti varázsát, amiben tegnap a Pécsre érkezett kö­zöl másfél száz kertész-szakem­berrel együtt részünk lehetett. Harmadszor rendezett egynyári virágbemutatót a Pécsi Kerté­szeti és Parképítő Vállalat a szakma részére, de a virágok már hetek óta sok gyönyörű­séget szereznek azoknak, akik a mindennapok rohanása kö­zepette is tudnak erre időt sza­kítani. A szénszerelő-torony halála Annok idején ez a torony jó­szerével fittyet hányt egy bom­bának. Négy tartópillére közül az egyiket elsöpörte a légnyo­más, megsérült egy másik is, ám a pécsi vasútállomáson a szénszerelő-torony rendületle­nül magasodott tovább. Mind­ez 1944-ben történt, a 23 és fél méter magas épület akkor ép­pen o 23-ik évében volt. Most piros sisakos, zöld fél­kabátos emberek sürgölődnek körülötte, karjukon a vörös sza­lagon aranybetűkkel: ROBBAN­TÓ, ruhájukon a cégjelzés: Hídépítő Vállalat. Egy galamb még berepül a kitörött üvegű, a hegyes szilánkoktól csipkés rácsú ablakon. Kilenc óra előtt három perccel látom elszállni. A robbantást megúszta. A tegnap délelőtt kilenc óra­kor felrobbantott szénszerelő- torony egyedülálló létesítmény volt Magyarországon: csak a pécsi állomáson volt ilyen, úgynevezett egyserpenyős be­rendezés. Megépülte - 1924 óta - szolgálta a gőzmozdo­nyokat, munkába állása ré­vén a „szenesek" nehéz fel­adattól szabadultak meg: nem kellett kosarakban feladni a szenet a mozdonyokra. Szakem­ber magyarázza, milyen is volt a szénszerelőben a fűtőanyag útja, de a ma már közel két éve mozdulatlanul álló beren­dezések nem emlékeztetnek a „hősi időkre". Mondjuk 1945-re, amikor egy talpfákból épült máglya helyettesítette az „el­repült" pillért, mégis működött a szénszerelő. A robbantást egy fiatalem­ber, Beledi Mátyás irányította. Hogy itt különleges feladattal kellett volna megbirkóznia, nem mondta, a hangja és a keze mégis remegett. Az utolsó eligazítás 13 perccel 9 óra előtt volt, még egyszer körbe­járta a lezárt területet, han­gosbeszélőn terelte az embere­ket védettebb helyekre — min­denki, aki tegnap délelőtt dol­gozót» a vosúton, kíváncsi volt a torony halálára —, aztán be­kiabált a hangszóróba: öt perc múlva robbantás! Az előkészületek több mint egy hétig tartottak, a szakem­berek 84 lyukat fúrtak a pillé­rekbe úgy, hogy a dőlés irá­nyát is meghatározták ezzel, beletömtek a nyílásokba 9 ki­logramm paxitot, és pontosan 9 órakor elfordították a rob­bantókulcsot. A hatalmas épü­let pár pillanatig mintha ta­nácstalanul lebegett volna, az­után leomlott, két pillére kisza­kadt a földből, a torony az ol­dalára dőlt — és jószerével egészben maradt, öreg mávo- sok hümmögtek: ez volt a sé­rült pillér... ez aztán kemény betonból volt. . . apróbb rob­bantásokkal majd feldarabol­ják, A Hídépítő Vállalat szakem­berei ügyes munkát végeztek. A torony halála pontosan olyan volt, mint amilyennek akarták. M. A. gosításban. Luxusnak tartják-e, költséges hobbinak? Nem tud­ni. Tény azonban, hogy a pé­csiek éppen a gazdaságosság oldaláról közelítik a virágpom­pát. A hagyományos — tete­mes gondozási költséget és munkát igénylő — virágokkal nem lehet bírni az iramot, egyre nagyobb teret kelt tehát adni a magról vetett egynyári- aknak. Ezen a nyáron 250 ezer tő virág díszíti a pécsi parko­kat, s mindössze 10 százalékra rúg a vetett ■- virág aránya. Legalább 20 százalékig kell el­menni. Érdemes is, hiszen míg a hajtatott, cserepes virágok tövenként 100—350 forintba ke­rülnek, a helyben vetettek mind­össze 15—30 forintba, s még a legdrágábbnak számító Bego­nia semperflorensből is csupán 125 forintba kerül egy négy­zetméternyi felület. A Tettye, a Sarohin tábor­nok útja és az újmecsekaljai főtér volt az idei bemutató színtere, ahol a Gyümölcs- és Dísznövénytermesztési Kutató Intézet és a holland Royal Sluis cég virágmagvaiból elő­állított egynyáriakat, valamint a Debreceni Agrártudományi Egyetem államilag elismert Canna-változatait ismerhették meg az érdeklődők. És ismer­hetik meg természetesen a vi­rágkedvelő pécsiek, akiknek gondos figyelme segítheti e vi­rágokat, hogy minél tovább gyönyörködtessenek mindannyi­unkat. H. I. A képeken: a bemutató részt­vevőinek egy csoportja a Tety- tyén; a virágos Sarohin tá­bornok út Lvov-Kertvárosban; az uránvárosi pihenöpark. Kisgépek I a háztájiba Fellendülőben van a me­zőgazdasági kisgépértékesí­tés; az AGROTRÖSZT válla­latai a vásárlás megkönnyí­tésére országszerte nyári be­mutatókat tartanak, és rend­szeressé tették az AGROKER telepeken a szaktanácsadást. A gépek kezelésére, karban­tartására és garanciális el­látására szakszerű tájékoz­tatók állnak a vásárlók ren­delkezésére. Az AGROTRÖSZT illetéke­sei az MTI munkatársának a kistermelők gépvásárlásai­ról elmondották: a kereske­delmi hálózat forgalma 1979-ben hozzávetőleg 300 Javul az ellátás A vásárló Jogai millió forintot tett ki. Az utóbbi években jelentős ja­vulást értek el a kertészeti kisgépek válaszékának bőví­tésével, egyebek között az Univerzál típusú motoros kerti gépek bevezetésével. Az idén a két lóerős moto­ros kapákból az előző évhez viszonyítva jobb az ellátás. A nagyobb teljesítményű gé­pek és kistraktorok szintén igen kelendőek. A vásárláskor minden eset­ben kiadják a garanciális csekkfüzetet, amely tartal­mazza, hogy meghibásodás esetén melyik szerviz végzi garanciális idő alatt a díj­talan javítást. A garanciális vagy jótállási idő gépenként változik, általában egy év. A vásárló követelheti a hibás termék rövid időn be­lüli javítását, ha az a ren­deltetésszerű használat köz­ben és nem a kezelő hibá­jából romlott el. Ha a hi­bás berendezés javítás után sem használható, nem javít­ható, ki kell cserélni hasz­nálhatóra. Az AGROKER vál­lalatok a házi vízellátókat, a háti motoros permetezőket gyártási hiba esetén 24 órán belül azonnal azonos típusú­ra kicserélik. Az alkatrészellátást a Mezőgazdasági Gépalkat­részellátó Vállalat biztosítja a megyei AGROKER vállala­tokon keresztül. Ajánlatos o legfontosabb alkatrészekből minimális készletet beszerez­ni a géppel együtt, hogy a garanciális idő lejárta után ne kelljen minden egyes al­katrészért a forgalmazó vál­lalatot megkeresni. A telepeken előjegyzést vesznek fel az 1980. február 6-án megjelent rendelet alapján megvásárolható 22 kilowattos (30 lóerős) trak­torokra. három pontján

Next

/
Oldalképek
Tartalom