Dunántúli Napló, 1980. augusztus (37. évfolyam, 210-239. szám)

1980-08-06 / 215. szám

Apadnak a folyók Hétfőn, a késő esti órákban teljes egészében elzárták a Ket­tős-Körös 80 méter szélességben átszakadt gátját. A hajnali órák­ra a töltésszakadás elzáró falát homokzsákokkal támasztották meg, így az elöntött területre most már nem tör be a viz. Az el­zárás hatására a Kettős-Körös vizszintje 15 centiméterrel emel­kedett. A szederkényi Lilla étteremből termoszedényekben és éthordókban küldik a mezőre az ebédet Erb János felvétele Aratás Több gazdaság már végzett a gabona betakarításával Hirosima vádol Hirosima és Nagaszaki addig a bizonyos napig csupán két kissé egzoti­kus, dallamos nevű japán várost jelentett. De azóta: gyász és örök mementó az emberiség számára. Három hónappal a hit­lerista hadsereg teljes szétzúzása után a japán fasiszta hadsereg már a teljes vereség küszöbén állt, a szovjet és a szö­vetséges angolszász fegy­verek harapófogójában. S akkor, azon a verőfényes augusztusi napon egy magányos amerikai repü­lőgép szállt Hirosima fölé és bombaterhével egyet­len pillanat alatt rommá változtatta az ősi japán várost. Az atombomba tü­ze nyolcvanezer ember életét oltotta ki és sok ezren váltak egész életük­re nyomorékká. Két nap­pal később, a másik ja­pán nagyváros, Nagasza­ki vált a robbanás és pokoli tűz áldozatává. A japán hadsereg né­hány nap múlva kapitulált, de az emberiség nem fe­lejti, nem felejtheti el Hi­rosimát és Nagaszakit. A két amerikai atomtáma­dásnak nem a háború megnyerése, nem is a győ­zelem kivívásának meg­gyorsítása volt a célja, az atombombával a Szovjet­uniót próbálták megfélem­líteni. Az atomzsarolás azon­ban nem érte el a cél­ját. Az amerikaiak remé­nyei az atommonopólium megőrzésére hamarosan ábránddá váltak. A Szov­jetunió és a vele szövetsé­ges szocialista országok pedig kezdettől fogva cél­tudatosan törekedtek az emberiség létét fenyegető atomháború kockázatának csökkentésére, a konstruk­tív párbeszédre. Az 1963 augusztusában aláírt atomcsendszerződés, az 1968 júliusában megkö­tött atomsorompó-szerző- dés, legutóbb pedig a SALT-II szerződés alá­írása tükrözte a Szovjet­unió és a szocialista or­szágok béketörekvéseinek komolyságát. A Varsói Szerződés po­litikai tanácskozó testü­leté 1980. május 14—15-i, varsói ülésének nyilatko­zata újra felhívja a világ valamennyi kormányának és népének figyelmét a fegyverkezési hajsza meg­fékezésének, mindenekelőtt a tömegpusztító fegyverek betiltásának elengedhe­tetlen voltára. Javasolja a nukleáris fegyverkészletek megsemmisitését és a ka­tonai költségvetések csök­kentését. A Béke-világtanács kez­dettől fogva támogatta és támogatja a nukleáris fegyverek betiltásáért fo­lyó harcot. Hirosimára és Nagaszakira emlékezve ezért is javasolta, hogy az évfordulót e harc világ­napjaként ülje meg az emberiség. Gáti István Változatlanul súlyos azonban a helyzet az elöntött területet határoló Hosszúfoki-csatorna töltését és 0 Tarhost körülvevő körtöltésen, ugyanis a hosszan tartó vízterhelés hatására rend­kívüli mértékben átáztak a töl­tések. A Dobozsarkad közötti úton nyúlgát építésével állják útját a víznek. A Körösök völ­gyében továbbra is 8 ezer em­ber védekezik. A Körösök vízrendszerében apadnak a folyók, egyedül a Hármas-Körös árad. Az elmúlt 24 órában 30 centimétert csök­kent a Kraszna vízszintje, mi­után Agerdőmajornál levonult a második árhullám. Lassú az apadás a Bodrogon is. A két folyó töltésein erőteljesen véde­keznek az átázások és a szivár­gások ellen. A Tisza Polgár alatt árad, az előrejelzések szerint Szolnoknál Harkányban a B. m.-i Fürdő Vállalatnál tartotta tegnap délután kibővített elnökségi ülését a Mecsek vidéki Intéző Bizottság. A helyszín idősze­rűségét az szolgáltatta, hogy éppen egy hónapja kezdte meg működését a harkányi fürdő új gyógyászati részlege, amelyet az ülés résztvevői a tanácskozás után meg is te­kintettek. Az ülésen - ame­lyen Palkó Sándor, a MIB el­nöke elnökölt — részt vett Lu­kács János, a Baranya megyei Pártbizottság első titkára, Ta­kács Gyula, a Megyei Tanács elnökhelyettese, Szarka Árpád siklósi tanácselnök és Pirisi János pécsi tanácselnök-he­lyettes, valamint dr. Nagy Jó­zsef országgyűlési képviselő. Legelőbb Somogyi Béla, a Pécsi városi Tanács mezőgaz­dasági és élelmezési osz­tályának vezetője részletes tá­jékoztatást adott a malom­völgyi kirándulóközpont létesí­téséről, amelyet a harkányi program befejezése után fel­kerestek az elnökségi ülés résztvevői. Dr. Vida Sándornak, a MIB Siklós és környéke területi bi­zottsága elnökének előterjesz­tése alapján vitatták meg a harkányi gyógyfürdő fejlődésé­vel kapcsolatos problémákat. Az alaphelyzet: az alig 4000 állandó lakost számláló nagy­község idényben naponta több mint háromszor ennyi em­bert fogad — az ő színvonalas ellátásuk az egyik legnagyobb gond ma is. Viszont e tekin­télyes tömeg egy jó része nem gyógyulási célból keresi fel Harkányt. A tegnapi vita so­rán egyetértettek abban, hogy külön kellene választani Har­kányban a gyógy- és az üdü­lőjelleget, jelenleg azonban nincs 'mód és lehetőség új, a mostanitól teljesen elkülönülő strandfürdő létesítésére. A gyógyvízzel való okos és taka­rékos gazdálkodás azonban elsőrendű feladat, hiszen a víz­hozamok — legalábbis a har­kányi térségben — igen beha­tároltak. Elhangzott az is: tu­domásul kell venni, hogy Har­kány nem tekinthető nyugati 10—11-én 865 centiméter vízál­lással tetőzik, 45 centiméterrel az eddig mért maximum alatt. Az árhullámot augusztus 13-ra várják Szegednél 830 centimé­teres magasság közelében. Az itt mért eddigi legmagasabb vízállás 960 centiméter volt. Több mint 1800 kilométer hosszúságban van a1 folyókon árvízvédelmi készültség. Har­madfokú a védekezés a Kettős- és a Hármas-Körösön, a Krasz- nán, a Bodrogon, a Lónyai-csa. torna felső szakaszán és a Ti­sza Tokaj és Tiszafüred közötti szakaszán, összesen 839 kilomé. tér hosszúságban. Az elmúlt napokhoz képest tizenhétezer hektárral csökkent a belvízzel elöntött terület. Je­lenleg 76 ezer hektárt borit belvíz, ebből 24 ezer hektár a vetés. tőkés idegenforgalmi terület­nek, külföldiek tömegesen csak Jugoszláviából keresik fel a dél-baranyai fürdőhelyet. Har­kánnyal elsősorban mint ha­zai rehabilitációs központtal kell számolni. Ez is egy fontos ok lehet a gyógy- és az üdü­lőjelleg különválasztására — a jelenlegi viszonyok között, azok ésszerű felhasználásával. A má­sik kérdés, ami körül élénk vi­ta bontakozott ki: az üdülő­helyi díj. Harkányban évről év­re emelkedik ennek az össze­ge — idén már megközelíti a 4 millió forintot! - Sérelmes­nek találják azt (és ebben kérnek orvoslást), hogy a be­folyt összeg jelentős része be­épül a költségvetésbe, holott fejlesztési célokra kellene azt fordítani. A vitára reagálva dr. Vida Sándor megállapította: ha a helyi tanács érdekelt lenne az üdülőhelyi díj célsze­rű felhasználásában, a mos­taninál talán 2 millióval(l) többet is be lehetne szedni. Érdemes ezen gondolkodni. H. I. Bányaipari dolgozók nemzetközi konferenciája öt földrész bányászkül­dötteinek részvételével megkezdődött kedden Bu­dapesten a bányaipari dol­gozók Vili. nemzetközi szakszervezeti konferenciá­ja. A Nemzetközi Számítás- technikai Oktató- és To­vábbképző Központ épüle­tében zajló eseményt az SZVSZ-hez tartozó Bányász Szakszervezetek Nemzetközi Szövetsége rendezi, de a 45 tagországból érkezett 150 bányászküldött mellett más bányaipari szervezetek is elküldték képviselőiket, hogy megvitassák az ipar­ágnak a világgazdaságban elfoglalt helyét, a bánya­ipari dolgozók helyzetét, munka- és életkörülményeit, mozgalmi tevékenységük főbb irányait. A négynapos konferen­cia első aktusaként plenáris ülésen találkoztak a részt­vevők, amelyen Jan Lesznek, a nemzetközi szövetség el­nökének megnyitója után Jakab Sándor, a SZOT fő­titkárhelyettese köszöntötte a résztvevőket. Ezután Simon Pál nehéz­ipari miniszter a kormány és a magyar bányászat 120 ezer dolgozója nevében kö­szöntötte a résztvevőket. Alain Simon, a csaknem 10 millió bányászt tömörítő szövetség főtitkára a világ bónyaiparában az utóbbi években tapasztalható vál­tozásokat, s azok okait ele­mezte. Az egész világ bá­nyaiparának át kell állnia új kitermelő módszerek al­kalmazására, hogy a tudo­mányos-technikai fejlődés, az életszínvonal viszonyla­gos emelkedése és a világ népességének növekedése okozta energiaéhséget ki­elégíthesse. A plenáris ülés befejezé­se után az afrikai állajnok küldöttei vitatták meg a kontinensük bányászainak helyzetét, s a mozgalmuk előtt álló feladatokat. A konferencia szerdán szek­cióülésekkel folytatódik. Az aratás befejezését augusz­tus 10-re tervezik Baranya me­gyében, amennyiben az időjá­rás nem szól közbe. Az elmúlt néhány napban több gazdaság végzett a gabona betakarításá­val. Aratási kőrútunkon me­gyénk keleti, délkeleti részében olyan hét mezőgazdasági üzem. ben érdeklődtünk, melyeknek a gabonaföldjei hagyományosan jó termést adnak évek óta. ör­vendetes, hogy a ,,leg"-ek zö­ménél ezen a nyáron rekordok születtek. A sombereki Béke Őre Tsz- ben Csernik Jánosné agronó­miái ügyintéző elmondta, hogy ugyanazokat a fajtákat vetették el az idén, mint tavaly, de a hektáronkénti hozamok sokkal magasabbak. Például Libelul. lóból 64,1, míg Róna 11 - bői 60,19 mázsa termett hektáron­ként. A tsz eddigi csúcsa búzá­ból 1977-ben 56,8 mázsa volt. míg az idei 57 mázsa. Silókuko­ricát vetettek 30 hektár tarlón, ami ilyen későn kockázatos, hi­szen könnyen előfordulhat, hogy nem fejlődik megfelelően. A véméndi Lenin Tsz mostani termésátlaga búzából hektá­ronként 53,6 mázsa. A fennál­lás alatti - korábbi legkiválóbb eredmény az 1977-ben elért hektáronkénti 51,4 mázsa ezzel megdőlt. Rótt Antal elnök ki­emelte, hogy az őszi vetéselő­készítés sikerült és a nitrogén­műtrágyát ésszerűen használ­ták fel. Ennyi szalmát még nem gyűjtöttek össze, mint az idén, és egy szólót sem égettek el. A csaknem 300 vagonnyi meny- nyiségből 40—50 vagonnal ad­nak el a Dunaújvárosi Papír­gyárnak, A mohácsi Uj Barázda Tsz- ben Pécsvári János elnökhelyet­tes elégedett o 60 mázsás hek­táronkénti búzaátlaggal és a kitűnő minőséggel. A tervezett hozam 57 mázsa volt. Az ara­tók emberfeletti erőfeszítéssel tudták csak behozni az esözés- okozta egyhetes késést. A szederkényi Karasica Gyöngye Tsz-ben szintén hétfőn ért véget a legnagyobb nyári mezőgazdasági munka, ahol a hektáronkénti búzahozam elérte o 60 mázsát. Azóta a hat kom­bájnt Kátolyba irányították át. A tarlót 50 hektáron silókukori­ca vetéséhez készítik elő. A Bólyi Mezőgazdasági Kom­binátban is hétfőtől kombájn­szérűkben, illetve magtárakban a gabona. Az elmúlt években búzából egy hektárról 50, mig most több mint 60 mázsát taka­rítottak be. Lehet, hogy 61 má­zsás hozamról adhatnak számot, ami az 1949-ej alapítási évtől számítva a legszebb csúcs. A felszabadult aratógépeket azon­nal átirányították a majsi és a borjádi tsz-be. A Pécsi Állami Gazdaság tábláit kétszer érte iégverés, így is búzából a hektáronkénti hozam a tervezett szint körül mozog, vagyis 47—48 mázsa. Hétfőn estére végleg leálltak a kombájnok, épp három héttel később, mint tavaly. Még 140 hektár van hátra a pécsváradi Zengőalja Tsz-ben, mert a sok szalma és a magas szemtermés miatt a kombájnok csak lassan haladhatnak előre. A tavalyi 36 mázsával szemben az idei hektáronkénti búzahozam 52 mázsa. Nagy erővel folyik ai szalma betakarítása, sok dol­gozót kell erre a munkára át­csoportosítani. A hajdina 50 hektár megművelt tarlón már kikelt és hamarosan vetik az olajretket, valamint a tifont. Cs. J. MIB elnökségi ülés Harkányban A Pécsi Dohánygyárban augusztus 4. és 16. tartják a különböző gépeket, berendezéseket, a kreppelö gépet vizsgálják át a szerelők. között szünetel a termelés. Ez idő alatt karban- illetve több helyiséget is felújítanak. Képünkön: Fotó: Kopjár Géza Az MSZMP 03i"3ny3 m©gy©i Bizottsá^ánsk lapja Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli I into XXXVII. évfolyam, 215. szám 1980. augusztus 6., szerda Ara: 1,20 Ft

Next

/
Oldalképek
Tartalom