Dunántúli Napló, 1980. augusztus (37. évfolyam, 210-239. szám)

1980-08-01 / 210. szám

1980. augusztus 1., péntek Dunántúli napló 5 Közlemény Jean Francois-Poncet francia külügyminiszter magyarországi látogatásáról ÓRA A NAGYVILÁGBAN Koppenhágában befejeződött a nők világértekezlete. A képen: a záróülés résztvevői megszavazzák a határozattervezetet. Jean Francois-Poncet, a Fran­cia Köztársaság külügyminiszte­re Púja Frigyesnek, a Magyar Népköztársaság külügyminiszte­rének meghívására 1980. július 30-án és 31-én hivatalos láto­gatást tett a Magyar Népköz- társaságban. A francia külügyminisztert fo­gadta Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Közpon­ti Bizottságának első titkára és Aczél György, a Minisztertanács elnökhelyettese. Tárgyszerű, szívélyes légkör­ben folytatott megbeszélésükön a külügyminiszterek áttekintet­ték a nemzetközi helyzet idő­szerű kérdéseit és a kétoldalú kapcsolatok fejlesztésének le­hetőségeit. Különös figyelmet fordítottak az európai bizton­sággal összefüggő kérdésekre. Mindkét fél hangsúlyozta az enyhülés szükségességét. Egyet­értettek abban, hogy békés tár­gyalások útján kell megtalálni a jelenlegi feszültség feloldá­sához, a vitás kérdések rende­zéséhez vezető utat. A minisz­terek állást foglaltak amellett is, hogy a jelenlegi világhely­zetben a békés egymás mellett élés gyakorlati megvalósítása az egyetlen ésszerű alternatíva. (Folytatás az 1. oldalról) ben a szocialista országok je­lentős erőfeszítéseket tettek a Helsinkiben elfogadott megál­lapodások megvalósítása érde­kében. A katonai fölényre tö­rekvő Egyesült Államok és a nyugat-európai tőkés kormá­nyok némelyike azonban ahe­lyett, hogy gyakorlati lépések­kel segítette volna a záróok­mány végrehajtását, nyíltan ar­ra törekedett és törekszik, hogy a helsinki dokumentum szelle­mét elferdítve, a szocialista or­szágok belügyeibe történő be­avatkozásra szerezzen jogot. A Szovjetunió, s a szocialista országok jószándékú, kezdemé­nyező magatartásának, vala­mint a békét és a biztonságos életet követelő néptömegeknek köszönhető, hogy a hideghábo­rús, reakciós erők aknamunká­ja ellenére kontinensünkön az utóbbi években a történelem­ben egyedülálló, békés fejlődés valósulhatott meg. Mi a fejlő­dés folyamatát akarjuk fenn­tartani, s készek vagyunk Euró­pa minden népével együtt arra, hogy józan és reális politikánk Ennek érdekében különös fon­tossága van annak, hogy az enyhülést katonai térre is kiter­jesszék és az egyenlő biztonság elvének tiszteletben tartásával megfelelő előrehaladás történ­jék a leszerelés, a fegyverzetek csökkentése területén. Nagy fontosságot tulajdonítva a mad­ridi találkozó előkészületeinek, a miniszterek kifejezték remé­nyüket, hogy ez a találkozó eredményesen fogja szolgálni a részt vevő országok együttműkö­dését kontinensünk békéjének és biztonságának megszilárdítá­sa érdekében. A külügyminiszterek megelé­gedéssel állapították meg, hogy a két ország kapcsolatai az el­múlt időszakban számos terüle­ten örvendetesen fejlődtek. Mindkét fél teljes készségét nyilvánította a magyar—francia együttműködés továbbfejleszté­sére. A látogatás során Jean Francois-Poncet és Púja Frigyes aláírta a Magyar Népköztársa­ság és a Francia Köztársaság Jogsegély egyezményét. A francia külügyminiszter vi- szontlátogatásra hívta meg a magyar külügyminisztert, aki a meghívást köszönettel elfogad­ta. szellemében kontinensünket a béke földjévé tegyük. A szocia­lista országok törekvéseit meg­értő, s az európai biztonsági és együttműködési folyamat fenn­tartását kívánó erők arra szó­lítják fel Európa országainak vezetőit, hogy fontosságának megfelelő felelősséggel készül­jenek a madridi európai bizton­sági és együttműködési találko­zóra, melyen többek között dön­teni kell — valamennyi európoi nép érdekét figyelembevéve — az európoi katonai enyhülési és leszerelési értekezlet összehívá­sáról. A Béke-világtanács elnöksé­gének ez év májusi budapesti ülésén született meg az a felhí­vás, amely Európa valamennyi becsületes emberéhez szól, s amelyhez az Európai Biztonság és Együtetműködés Magyar Nemzeti Bizottsága ez úton is csatlakozik: „Szálljunk szembe a fenyegetéssel! Kezdjük újra — minden szinten — a párbe­szédet, hogy helyreállítsuk a bizalmat és közösen cseleked­hessünk!" — hangsúlyozza töb­bek között a Magyar Nemzeti Bizottság állásfoglalása. Leszállt a Szojuz-36 Csütörtökön délután, ma­gyar idő szerint negyed hatkor sikeresen végrehajtott leszál­lással véget ért a nyolcnapos szovjet-vietnami űrkísérlet. Viktor Gorbatko és Pham Tuan utolsó munkanapját a világ­űrben teljes egészében a leg­izgalmasabb és legfelelösség- teljesebb művelet, a leszállás előkészítése és végrehajtása töltötte ki. Az utolsó közösen elfogyasztott reggeli után Rju- min, Popov, Gorbatko és Pharo Tuan eayütt ellenőrizte még egyszer a Szojuz-36 fedélzeti rendszereit, majd a két űrpá­ros búcsút vett egymástól. Gorbatko és Pham Tuan meg­köszönte vendéglátói sok-sok segítségét, majd elhagyta a Szaljut-6-ot. Magyar idő sze­rint 16.25-kor kapcsolták be a fékező hajtóművet. Az űrhajó ejtőernyőrendszere a sűrű lég­rétegekben nyilt ki. A sima le­szállást a földfelszín felett közvetlenül működésbe hozott kis fékezőrakéták biztosították. ♦ ♦ CHARLEROI: A belga lé­gierő Alpha-jet típusú gépe szerdán este gyakorlórepülés közben lezuhant egy Ofnalin- nes melletti szántóföldön. A pilóta a helyszínen szörnyet- hglt. A héten ez már a má­sodik baleset a belga légierő­nél: hétfőn egy F—16 típusú vadászgép járt szerencsétlenül, irányítójának azonban időben sikerült katapultálnia. + ÚJ-DELHI: A legfrissebb jelentések szerint már 310 em­ber fulladt meg Uttar Pradesh észak-indiai államban. A mon­szunesőzések okozta árvizek következtében közel egymillió lakóház dőlt romba. + JERUZSÁLEM: „Egyiptom soha nem fogadja el Jeruzsá­lem keleti részének izraeli fennhatóság alá helyezését" — mondta Kamal Hosszan Ali egyiptomi külügyminiszter. Még azzal is fenyegetődzött, hogy Egyiptom esetleg ismét megszakítja a palesztin auto­nómiáról folyó tárgyalásokat és visszahívja izraeli nagykö­vetét, miután ismeretessé vált az izraeli parlament többségi döntése: Jeruzsálem ezentúl „hivatalosan” is az ország „oszthatatlan fővárosa mind­örökre”. Végezetül azonban megállapította: Jeruzsálem arab részének sorsa Egyip­tom szerint továbbra is „tár­gyalási téma". Közben a kai­rói Mena House-ban folyta­tódtak a palesztin autonómia megteremtésének egyes kérdé­seivel foglalkozó egyiptomi­izraeli vegyesbizottság megbe­szélései. ♦ OTTAWA: Mark MacGui- gan kanadai külügyminiszter támogatásáról biztosította az Egyesült Államok tervét a Thai­földre irányuló fegyverszállítá­sok lényeges növeléséről, de közölte, hogy Kanada a maga részéről csak a gazdasági se­gély bővítésére hajlandó. A miniszter a délkelet-ázsiai tér­ségben tapasztalható állítóla­gos „vietnami fenyegetéssel" indokolta álláspontját. Azt fej­tegette, hogy a kambodzsai­thaiföldi határon kialakult fe­szültségért Vietnamot terheli a felelősség. ♦ WASHINGTON: Edmund Muskie amerikai külügyminisz­ter megtartotta első beszámo­lóját a képviselőház külügyi bizottsága előtt. Nyilatkozatá­ban elsősorban a Szovjetunió­hoz fűződő viszonnyal és a Kö­zel-Kelettel foglalkozott. — Az Egyesült Államok és a Szov­jetunió között jelenleg katonai egyensúly van, és az Egyesült Államok nem akarja, hogy újabb forduló kezdődjék a fegyverkezési versenyben - mondta. Megerősítette, hogy a kormány tartani akarja magát a törvénybe még nem iktatott SALT—II megállapodás előírá­saihoz, bár arról még nem döntötf, hogy kéri-e még idén a szenátusi vita felújítását a szerződésről. ♦ WASHINGTON: Carter amerikai elnök szerdán foga­dást adott a Fehér Házban azoknak az amerikai sporto­lóknak a tiszteletére, akiket eltiltott a moszkvai olimpiától. Előzőleg ünnepélyes keretek között külön erre az alkalom­ra készített aranyérmeket ad­tak át az amerikai sportolók­nak, mintegy kárpótlásul az elmaradt olimpiai sikerekért. A nagyszabásúnak szánt ren­dezvényen több sportoló - el­sősorban evezősök — nem vet­tek részt, tiltakozásul a boj­kott ellen.- * Husszein jordániai király és felesége bonni látogatása során felkereste Carstens NSZK államelnököt is. Öt éve írták alá a helsinki záróokmányt Száz oldalas kötet ünnepi pillanat volt. Euró­pa, az Egyesült Államok és Kanada vezetői öt éve a finn fővárosban aláírták az európai biztonsági és együtt­működési értekezlet doku­mentumát. Sokat olvastuk azóta az új­ságokban, gyakran hallot­tuk beszédekben ezt a kife­jezést: o helsinki okmány. Papír, gondolhatná valaki, eltehető az iratszekrénybe. Nem így van. Ennek az alá­írásnak a jelentősége messze túlnőtt a szokványon, a do­kumentum maga történelmi változások jele és foglalata lett. Az európai enyhülésé. Az aláíró magas felek elfo­gadták az adott európai helyzetet. Megnyílt a lehető­ség, hogy ezen az olapon szinte tiszta lappal indulhas­son Európa a béke és az együttműködés útján egy új jövő felé. Programot adott a helsinki záróokmány minden fontos vonatkozásban, útmutatást és ajánlást a különböző társa­dalmi rendszerű országok bé­kés egymás mellett éléséhez. Mintha ez lett volna fölírva a száz oldalas kötet fedőlap­jára: „Az ellenséges szem­benállás helyett így kell cse­lekednetek!" Benne foglalta­tik az együttélés politikai tíz- parancsolata, a határok sért­hetetlensége, az egymás bel­ügyeibe való beavatkozás ti­lalma, a gazdasági kapcso­latok fejlesztése, a hátrányos megkülönböztetések leépíté­se, de még a hétköznapok nem egy gondja, például a szabványok egységesítése. Tudományos területeket sorol fel, amelyeken közösen, az erőket összefogva lehetne és kellene kutatni. Nem eléggé ismerik egymás kultúráját a népek — szögezte le az ok­mány -, vonnak még huma­nitárius feladatok. E rövid felsorolásból is kitűnik, hogy ez az okmány a hideghábo­rús feszültség ellentétele és olyan program, amely nem évekre - évtizedekre szól. Mégis már Helsinkiben nyilvánvalóvá lett, hogy az útnak csak o felét tették meg a magas felek. Tudták, a po­litikai enyhülést mielőbb ka­tonai enyhüléssel kell kiegé­szíteni, különben veszélybe kerül az egész mű. Az idők, sajnos, megerősítették e gon­dolatot. Igaz, a helsinki ok­mány nem moradt pusztába kiáltott szó. Ma más az euró­pai helyzet, mint korábban. Jobb az államok kapcsolata. Gyakrabban találkoznak o vezetők. Többet utaznak és látnak az emberek. De az utóbbi hónapokban árny bo­rul erre a fényre. Ha nem si­kerül lefékezni o fegyverke­zési versenyt, ha a nyugatiak — elsősorban az amerikaiak — nem mondanak le a furkós- bot-zsarolásról, nem lehet tovább halódni az enyhülés útján. A Varsói Szerződés államai Helsinki óta többször is ter­jesztettek a nyugatiak elé fegyverzetkorlátozási - leszere­lési tervet — a nukleáris esz­közök tilalmától a kisebb, a kölcsönös bizalmat erősítő intézkedésekig. Az egyik szo- ciolista előterjesztés azt ja- vallja, hogy üljenek össze a „helsinki államok" küldöttei, szervezzenek európai katonai enyhülési konferenciát, a ka­tonai enyhülés ma az európai kibontakozásnak, a helsinki okmány további sorsának a kulcsa. öt esztendeje a harmincöt állam küldöttei megállapod­tak abban, hogy időnként megvizsgálják: hogyan ölt testet a béke és o biztonság okmánya. Ilyen eszmecsere zajlott le két és fél éve Belg- rádban, most pedig Madrid van soron. Az „európai érte­kezlet" előreláthatóan no­vember 11-én nyílik meg a spanyol fővárosban. Közös erővel, egyetértéssel kellene ott meghatározni oz európai enyhülés útján a további lé­péseket, úgy, ahogy a helsin­ki záróokmány sugallja és ajánlja. Belgrádban a nyu­gati küldöttségek nem min­dig tartották magukat ehhez. Most ezt várná tőlük az euró­pai népek nagy családja. Szóba került már a szocia­lista országok, majd néhány nyugati vezető elképzelései­ben oz a terv, hogy a madri­di találkozón döntsenek a katonai enyhülési konferen­cia összehívásáról, időpont­járól, helyéről. A lengyel kor­mány felajánlotta színhelyül Varsót. A helsinki okmány nem katonai dokumentum, a madridi találkozó moga te­hát nem is lehetne alkalmas a fegyverzetkorlátozás alapos megvitatására. Arról azon­ban dönthet, hogy az olá- írók hívjanak össze ilyen té­májú konferenciát, majd kezdjenek hozzá a bonyo­lult, és valószínűleq hosszú tárgyalást igénylő kérdés megbeszéléséhez. Helsinkitől Madridig fél év­tized telt el. A tanulság vi­lágos. Európa meg tudta te­remteni és fenn tudja tartani az enyhülést, ha akarja. A fegyverkezés szószólóit azon­ban el kell hallgattatni. Brezsnyev telefon­beszélgetése az FKP főtitkáré val Moszkva Leonyid Brezsnyev. a Szov­jetunió Kommunista Pártja KB főtitkára a Krímből telefonbe­szélgetést folytatott Georges Marchais-val, a Francia Kom­munista Párt főtitkárával, aki az olimpiai játékok vendége­ként Moszkvában tartózkodik, Brezsnyev méltatta a francia sportközvéleménynek az olim­piai mozgalom védelméhez és az 1980-as sikeres olimpia meg­valósításához való jelentős hozzájárulását. Marchais megelégedésének adott hangot azzal kapcsolat­ban, hogy valamennyi konti­nens sportolói, köztük a fran­ciák, részt vesznek a moszkvai olimpián. Méltatta a sportered. mények magas színvonalát, a jó légkört és a versenyfeltétele­ket. Hangsúlyozta, hogy mindez igazolja azt a harcot, amelyet azért folytattak hogy az olim­piát az eredeti terveknek meg­felelően Moszkvában tartsák. Sokat nyert ennek eredménye­ként a sport, a különböző, or­szágok ifjúságának barátsága és a béke ügye. Brezsnyev és Marchais meg­elégedéssel szólt az SZKP és az FKP együttműködésének fejlő­déséről azon az új alapon, amelyet a két párt januári csúcstalálkozóján határoztak meg. Megerősítették azt a tö­rekvésüket, hogy továbbra is ezen az úton haladnak a fran­cia és a szovjet nép, valamint a világbéke javára. LAPZÁRTA A legfrissebb értesülések a korábbiaknál magasabbra te­szik azoknak a bolíviaiaknak a számát, akik a junta terrorja következtében életüket vesz­tették vagy börtönbe kerültek. Egy menekült metodista lel­kész - az egyik bolíviai de­mokratikus szervezet tagja — a londoni sajtónak úgy nyilat­kozott, hogy a halálos áldo­zatok száma 1500-ra, a letar­tóztatottaké pedig 2500-ra te­hető. * Libanoni siita milicisták csü­törtökön támadást intéztek Bej­rútban az iraki követséget őrző Baath-párti fegyveresek ellen. Az összecsapásban rakétákat és aknavetőket is használtak. Rendőrségi jelentés szerint hét személy megsebesült. Hat nap alatt ez volt a negyedik na­gyobb összetűzés a két szerve­zet fegyveresei között. * Az Angolai Népi Köztársa­ság fegyveres erőinek képvise­lője közölte, hogy július 28-án pretoriai légi-deszant csapatok Kunene tartományban beha­toltak az Angolai Népi Köz­társaság területére. Az ango­lai népi felszabadító fegyveres erők (FAPLA) megfelelő vá­laszban részesítették a beha­tolókat, akik kénytelenek vol­tak visszavonulni. A FAPLA képviselője elmondotta, hogy a Dél-afrikai Köztársaság ál­tal törvénytelenül megszállt Namíbia területéről a dél-af­rikai légierő egységei naponta hajtanak végre felderítő re­püléseket az Angolai Népi Köztársaság határkörzetei fe­lett, igyekeznek Unita-terroris- tákat juttatni Angolába. A pretoriai fajgyűlölő rezsim ez év első felében 529 fegy­veres betörést követett el An­gola ellen. * Csütörtökön a Szovjetunió­ban Föld körüli pályára bo­csátották a Kozmosz-1204 jel­zésű mesterséges holdat. A műhold fedélzetén tudományos berendezéseket helyeztek el o kozmikus térség kutatásának folytatására. A fedélzeti be­rendezések megfelelően mű­ködnek. A földi irányítóköz­pontban folyik a beérkező in­formációk feldolgozása.

Next

/
Oldalképek
Tartalom