Dunántúli Napló, 1980. augusztus (37. évfolyam, 210-239. szám)

1980-08-30 / 238. szám

* Dunántúlt Tlaplo FI LM JEGYZET A biztosan ölő Sárkány lady. Szines japán karate-krimi A mozi a tettes (?) Vizsgáló miiszerek a tudományos kutatás szolgálatában Tudományos és kutatási eredmények A növénytermesztés agroökológiai lehetőségei 2000-ben 1980. augusztus 30., szombat Névnap Sok kritikát kap, érdemel és elbír o televízió, hétről hétre ki nem fogynánk a kifogásokból, de az is igaz, hogy gyakran érezheti a néző az elégedettsé. get is, ha ez nem is mindig jelent^ azt, hogy felkapja a fe­jét izgalmában vagy lelkesedé­sében. Tulajdonképpen néző­pont (hangulat?) kérdése, hogy mit „szúrunk ki" magunknak a műsorból, amit kifogásolhatunk vagy dicsérhetünk. Talán az is nézőpont vagy hangulat kérdé­se, ha egy-egy hosszabb idő­szakra mondjuk rá o jót vagy rosszat. Most mégis úgy látszik, mintha ezekben a hetekben a televízió többet — színesebbet, változatosabbat, nívósabbat — produkált volna, mint amit a hagyományos nyári uborkasze­zonban megszoktunk tőle. A lendületet talán az olimpia ad­ta, amelynek kitűnően szerve­zett, pergő közvetítése mellett a budapesti stúdióban szolgá­latot teljesítő műsorvezető, Baló György példaszerű munkáját sem volt eddig alkalmam meg­dicsérni, pedig - sportnyelven szólva — mind állóképességből, mind „labdakezelésből'’ jelesre vizsgázott. És még csak el sem fáradhatott nagyon, mert né­hány nappal később már Ame­rikából tér haza nagysietve, hogy a nézők mielőbb láthas­sák Carter és Edward Kennedy -rrögy politikai párharcát, omely közelebbről nézve hatalmas bo­hócparádéhoz hasonlított, de éppen ez a qroteszk ellentmon­dás nyújtott élményszerűen újat a magyar „átlagnézőnek" is — vagyis kitűnő volt a riport. De hogy folytassam a vázla. tos felsorolást: jutott ezekre a nyári hetekre jó riport, érdekes beszélgetés, változatos zenei műsor, színházi közvetítés is azoknak, akik ezt szeretik. A filmsorozatok egyenesen elké. nyeztetik a nézőket: olyan két filmes nagyság, mint Jean Go- bin és Marlene Dietrich jelent­keznek hétről hétre, Mézgáék feltámadtak, és a szokvány kri­mik mellett pedig péntekenként az idegen lényekkel küzd Da­vid, az önkéntes detektív. A tör. ténelem kedvelői az olaszok filmsorozatát figyelhették, a technika iránt érdeklődők pe­dig a számítógépekről tudhat­nak meg sok érdekességet egy magyar sorozatból. Mindezek mellett jelentkezik A magyar dráma 30 éve sorozat is, amely voltaképpen új magyar tévéjá­tékokat jelent, amik nélkül a legváltozatosabb, legszínesebb, legsokoldalúbb tévéműsor is torzó maradna. Utóbbiak közül most Kertész Ákos nagy sikerű drámáját su­gározták, amelynek előéletéről, korábbi viszontagságairól min­denki bőséggel értesülhetett a műsorújságból. Az eredetileg a tévének szánt mű nagy kacska­ringókkal jutott végül is — har­madszor — képernyőre, de úgy gondolom, azok, akik megnéz­ték, úgy vélekedtek, hogy nem­csak az író (ahogy nyilatkoza­tában említi), hanem a nézők is jól jártak ezzel. Egy szati­rikus, keserű epében nem szű­kölködő, pontos moi helyzetké­pet láthattak, amely nem ép­pen hízelgő tükörnek is beillik, s amely beszédes vallomás a ma oly divatos fogalom, az életminőség ügyében. Emellett magával roqadó humora és a színészi játék lendülete kelle­mes estét is biztosított a nézők, nek. A színészek élvezték a já­tékot. Koltai Róbert és Molnár Piroska mellett elsősorban Pé­csi Ildikó és Kozák László emel­kedett ki. H. E. Abban az előnyben vagyok A biztosan ölő Sárkány lady cí­mű japán karatefilm nézőinek többségével szemben, hogy né­mi összehasonlítási alapként lát. tam például a Kung tu című szériát azzal a David Carradi- ne-nel a főszerepben, akit nem­rég a Kigyótojás főszereplője­ként megismerhetett a magyar néző is. Ö például — hála a filmtechnikának — legalább oly jól kung-fuzik, mint ahogy a Sárkány lady karaiézik. S noha a sorozat nem ostromolja a filmművészet csúcsait, de tiszte­letben tartja a dramaturgia, a logika, s az Ízlésesség szabá­lyait — nomeg a filmkészítés mesterségének sem a karika­túráját adja. Hírből, tapasztalatból is tud­juk, hogy a japán ipar mily nagyszerű módon „koppint le” termékeket. A japán magnó, rá­dió, autó és motor gyakorta jobb minőségű, mint azoké, akiktől ellesték készítésének mikéntjét. A Sárkány lady sajnos némi árnyékot vet a japánok techno­lógiai erényeire — legalábbis a filmcsinálás terén. Az önkényes fordulatok, hajuknál ráncigáit „jellemek" csak egy célt szol­gálnak: az öncélú nagy vere­kedések produkálását. A japán filmipar ezerszám gyártja - fő­képp exportra, s amerikai li­cenc szerint — a kalandfilme­ket, melyekben természetesen a keleti ízt a japán védelmi sportok jelentik. Megértem én, hogy ezres nagyságrendben nem lehet minden apróságra ügyel­ni, s azt is, hogy az exportra szánt filmeket végül is eladják. Hiszen ezért készültek. Még azt is el tudom képzelni, hogy meg- ismertendő a magyar nézőt az effajta művekkel - o javából válogatottak filmátvevőink. De hogy a magyar filmátvétel egyik izlésficamának vagyunk tanúi így is a nézőtéren, abban is bizonyos vagyok. Sajnos. Pedig a mozi ölni is képes, erről A kétdimenziós gyilkos cí­mű olasz film szándékozik meg­győzni. Hogy hogyan, azt nem árulhatjuk el, hiszen végül is krimiről lenne szó. Sok jó rész­letnek örülhetünk a jó ötletre felépülő filmben — igaz az öt­letet Ray Bradbury szolgáltat­ta, hivatkoznak is rá a cselek­mény során. Ám az ő novellá­jának költői áttételei, sejtései az olasz filmben mechanikus determinizmussá változnak, s ál­lítják, hogy az erőszakért a tv- ből, moziból, újságokból áradó képek a felelősek. Amiben ter­mészetesen van igazság. Csak erről mindig az a túl­buzgó hivatalnok jár az eszem­ben, aki azért akarta levetetni a mozik műsoréról a Rocco és fivéreit, mert egy sofőrgyilkos éppen ezt a filmet látta tettének elkövetése előtt, s erre hivat­kozott is a bűntény felderítése során. Nemrég az Egyesült Államok­ban folyt per az egyik tv-társo- ság ellen, hogy megfertőzi az ifjúságot a sok erőszakos film vetítésével. Mindezzel persze nem azt akarom mondani, hogy vegyék le a műsorról a Sárkány lady-t. Hiszen végül is nem a filmekért okolható a bűnözés, noha kimutatható szerepük mé­giscsak van benne. De ez nem az okok, hanem ugyanazon oko­zatokhoz tartozik, mint ahogy okozat maga az erőszak, bűnö­zés is. A japán társadalom meg­értéséhez - ha úgy tetszik — ilyesformán a film is hozzájá­rul: nem úgy ugyan, hogy be­mutatja, hanem mint megnyil­vánulásának részeként. Kétlém azonban, hogy a né­zők között egy is lenne, akit a jelenkori japán társadalom megismerésének kényszere kül­dött volna o nézőtérre. Sokkal­ta inkább azért az olcsón vósá. rolt, s felelőtlen borzongásért, amit az olyan jelenetek válthat­nak ki, hogy miképp fűrészel­jünk szakszerűen hosszába egy csinos leányzót. Reklámot ezzel nemigen te­szek o filmnek, telt házzal men­nek előadásai. Ismétcspk: sáj- nos. (bodó) csattanóhoz, mondja ki ítéle­teit a ráébresztés, a meghök- kentés nyilvánvaló szándéká­val. Verseiben ott bújkál a mai líránkban oly sokszor jelenlevő fanyar irónia. Szerelmes versei, a Zúzmara­ciklus után az egyéni lét nagy konfliktusait — élet—halál, er­kölcsi normák, feladatvállalás, tisztesség kérdéseit foglalja versbe. Ikarosz nevével indítja ezt a ciklust, és egy könyörgés­sel: „Legyen erőm a megtalált igazságért lehajolni". Walt Whitmant idézi hosszan és Jó­zsef Attila tragédiáját a szár­szói síneken — végül önmaga helyét próbálja definiálni a „mi csak az álmok lengő tra­pézán befejezetlen mon­datával. Jól válogatott kötet Vallató Gézáé, versei az eimúlt évti­zed fiatal magyar értelmisége jobbik felének jellegzetes ma­gatartás- és látásmódját rög­zítik számunkra: ez az állás­pont morális tisztaságot kér számon önmagától és környe­zetétől. Szembe akar nézni békés éveink számtalan konf­liktusával, és vállalja a kimon­dás, a nevén nevezés felada­tát, felelősségét. Gállos Orsolya öt-hat esztendeje dr. Márton János, az Agrárgazdasági Ku­tató Intézet igazgatójo a tu­dományos kutató munka kiemel­kedő eredményeként beszélt egy alkalommal az Egyesült Ál­lamok egyik kísérleti gazdasá­gában elért hektáronkénti két­száz mázsás kukoricatermésről. Hazánkban akkoriban 45 má­zsa volt az átlag. Az akkor hi­hetetlennek tűnő eredményeket Amerikában már a kis farmerok is elérik, idehaza pedig az ak­kori átlagtermést jónéhány me. zőgazdasági üzemben megkét­szerezték, az egykor álomnak tűnő 100 mázsás termést több gazdaságban túlszárnyalták. Az Országos Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kiállításon több száz, az elmúlt öt eszten­dőben született kutatási ered­ményről számolnak be a talaj­termelékenység és öntözés, a növénytermesztés, az állatte­nyésztés, a takarmányozás, a kertészet, az élelmiszeripar, az erdészet és faipar témakörök­ben. Áttekinthető képet kapha­tunk a kutatás következő öt esztendőbeni legfontosabb fel­adatairól és felvillan a növény- termesztés 2000-beni agroökoló­giai lehetőségeinek horizontja is. E tudósítás keretében csak érzékelni tudjuk, hogy a ha­zánkban folyó kutatási munka is olyan távlatokat enged sejtet­ni az élelmiszergazdaság fejlő­désében, amelyek még fél év­tizede is álmodozásnak tűntek. A Veszprémi Nehézvegyipari Kutató Intézet a kiállítás „A" pavilonjában „Hogyan szolgál, hatja a tudomány a mezőgaz­daságot?” címmel rendezett be­mutatóján a műtrágyázás és növényvédelem témakörben ad erre választ. A több hatóanya­gú NPK-műtrágyának a földbe juttatása a hasznosítás szem­pontjából meghatározó feladat. A legideálisabb módszer a per­metezhető, úgynevezett szusz- penziós trágyázás, a NEVIKI munkatársai kidolgozták a gyor­san és olcsón megvalósítható technológiát. Előnyei egyértel­műek, hiszen a telepített keve­rőüzemben egy-egy táblára meghatározott hatóanyag-össze­tételt tudnak biztosítani, az üzem kis tárolóteret igényel, nagymértékben lerövidülnek a szállítási távolságok is. A szusz- penziós műtrágyák azonban haj. lamosak a kocsonyásodósra, amelynek foka nagyon fontos a mütiiágya hasznosulása szem­pontjából. Olyan műszert szer­kesztettek amely (Gelométer) gyorsan, pontoson méri a szusz­penzió genrejét. Természetesen az előbb említett csak egy, igaz kiemelt és nagyon fontos terü­lete a NEVIKI-nek. Hasonlóan fontos azonban az intézet NE- VIROL 20 WP elnevezésű készít­ménye, amely mind az üveghá­zi, mind o szántóföldi alkalma­zás esetén, optimális időpont­ban és időben történő kijutta­tása esetén akár 25 százalé­kos termésmennyiség növeke­dést is biztosíthat elsősorban a paradicsom, szója bab, borsó, paprika, napraforgó termesz­tésben. A kiállításon (a részletes is­mertetés igénye nélkül, bizonyos mértékben önkényes kiemelés alapján) az elmúlt öt eszten­dőben a gyakorlatban is ered­ményesen alkalmazott tudomá­nyos kutatási eredmények kö­zül számomra érdekes volt a karcagi kutató intézetben kidől, gozott energiatakarékos talaj­művelési mód amellyel 30-35 százalékos idő és 25-30 száza­lékos gázolaj megtakarítást ér­tek el. Búzanemesítésben a sze­gedi kutatóintézet új eljárása kelt érdeklődést: az úgynevezett marker-génes módszerrel szín alapján fotócellás gép választ­ja szét a hibrid vetőmagot a kommersz-anyagtól. Nincs szük­ség pásztás vetésre, o hibrid szülők keverten vethetők. Hazánkban 1978-ban született meg az első zygota átültetés­ből származó bikaborjú. Az embrióótültetés (zygota transz­plantáció) a szarvasmarha-te­nyésztésben csaknem olyan je­lentőségű, mint a mesterséges megtermékenyítés, vagy a mély. hűtött sperma felhasználása. Ezzel a biotechnikai eljárással lehetővé válik, hogy egy értékes tehéntől élete folyamán akár 20-30, vagy még több utód szü­lethessen. Gazdasági és gene­tikai előnyei szinte felbecsülhe­tetlenek. Végezetül vessünk egy pillan­tást a jövőbe is A növényter­mesztés agroökológiai lehetősé­geit ugyanis nagyrészt a mi nemzedékünknek kell megala­poznia. A Magyar Tudományos Akadémia, a MÉM, az OMFB, az OVH, az Országos Környe­zet és Természetvédelmi Hiva­tal tárcaközi bizottságot hozott létre, amelynek vezetésével több, mint 400 tudós elemezte mi­lyen növénytermesztési eredmé­nyek érhetők el 2000-ben, Fő­kén! hazánk legnagyobb termé­szeti kincsének, a termőföldek jobb adottságainak kihasználá­sával, meliorációs munkákkal, a hidrológiai tényezők optimális megteremtésével, a meteoroló­giai tényezők prognosztizálásá­val, az évjárati különbségek ki­egyenlítésével. a vetésterület szerkezetének matematikai mód. szerekkel való meghatározásá­val nagymértékben növelhető a szántóföldi termésátlag. Csakúgy a zöldség és gyümölcs- termesztésben, a gyepterületek jobb hasznosításával, az erdő­területek, mintegy 300 000 hek­táros növelésével a mezőgazda­sági termelés oly mértékben nö­velhető, amely a ma még a tu­domány beláthatatlan teljesít­ményeit már megszokott ember számára is fantasztikusnak tűn­het. Lombosi Jenő Egy kaposvári költő «versei Vallató Géza: Helyzetjelentés Amíg Vallató Géza verseit olvasom, nem tudok nem gon­dolni az Élet és Irodalomban folyó vitára a „fiatal” iroda­lomról. Akárhányon kísérik is figyelemmel ezt a vitát, érvei és ellenérvei közszájon forog­nak mindünk között, hiszen a téma már nemcsak a fiatal írók magára találása. Iroda­lomról beszélgetve egyébként is mindig többről van szó. Nos, Vallató Gézát is, mint első­könyves, fiatal költőt kellene bemutatnom, aki egyébként foglalkozására nézve főelőadó a földhivatalnál. Füzetnyi kötetét He/yzeí/e- lentés címmel a múlt évben adta ki Kaposváron a Somogy megyei Tanács. Az ilyen helyi akció mindig jó megoldás az első kötetbe gyűjtött versek megjelentetésére — később re­mélhetőleg kiadóra is talál a költő. A borító fülrészének fo- tografikája furcsa fintora a „fiatal költőségnek”. A lefo- tografólt személyazonossági igazolványból kisillabizálhat- juk, hogy a versek szerzője idén 40 esztendős. A hátsó bo­rító illusztrációjául a minisz­tériumi engedélyt választotta a kötet grafikusa. A kiadvány célja: versek - olvassuk a mi­nisztériumi formanyomtatvá­nyon. Ezentúl sokat elárul a költemények sorsáról, hogy nem egy közülük 1973, 1975 óta várja a megjelenést, az önálló kötetet. Mi az, amit e két hivatalos dokumentum között Vallató Géza átad számunkra a het­venes években, netán ennél is korábban született verseiben? Bejelentkezése sokszor hallott, a „kopogtatás nélkül bejöhetsz hozzám” József Attila-i gesztu­sával történik. Társadalmi, mo­rális töltésű verseket olvasha­tunk a Helyzetjelentés első, ugyanilyen című ciklusában. A rend, a béke blazirt tudomásul­vételét a konszolidációsnak ne­vezett időszakban, melyben azért ott rejlik a kiszámíthatat­lan, a bizonytalansági tényező.* A vétsék tükrözte helyzet a „Minden egész eltörött” utáni lelkiállapot. Másik jellegzetes­ségük a morális számonkérés. Ilyenkor bibliai tónusban, bib­likus képekkel szól a költő a hatalom és az írástudók vi­szonyáról, a hatalmon lévők kötelességeiről. Szívesen beszél körmondat­ban, halmozás, felsorolások, párhuzamok útján visz el a

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom