Dunántúli Napló, 1980. augusztus (37. évfolyam, 210-239. szám)

1980-08-03 / 212. szám

DN HÉTVÉGE 10. MŰSORAJÁNLAT 1980. AUGUSZTUS 3. Somogyország tájain Marlene Dietrich, Jean Ga­bin és Elia Kazan sorozata foly­tatódik a jövő héten. Kétségkí­vül e hórom nagy művész neve fémjelzi oz előttünk álló napok legnagyobb érdeklődésre szá­mot tartó filmjeit. Szükség is van jó műsorokra, hiszen egy olimpio nélküli hét áll előttünk és bizony a világ legkitűnőbb sportolói ugyancsak elkényez­tették a nézőket mostanában. Az MTV Pécsi Körzeti Stúdió­jának kedvelt magazinműsora a Pannon Krónika augusztus 8- án, pénteken este 18 óra 25 perckor jelentkezik. A szerkesz­tő, Hórságyi Margit ajánlja ol­vasóink figyelmébe. — Nemcsak a somogyiaknak szól, pedig Somogyországban készült a Pannon Krónika augusztusi szórna. Olyan embe. rekkel találkozott, az MTV Pé­csi Stúdiójának forgatócsoport­ja, akik a helyi adottságokat nemcsak felismerték, hanem hasznosították is, mert szeretik a munkájukat, és van bennük fantázia. Az alkotó ember, a tobi Vi­deoton gyáregységben még őr­zi falusi létének minden hasz­nos elemét. Műveli szőlőjét, rendben tartja háza-táját és igazi munkaszeretettel megy na­ponta végezni ügyes kezeket igénylő precíziós munkáját a gyárba. A balatonendrédi asz- szonyok élete nem különbözik sokban a többi falusi asszonyé­tól, csupán ők a kapálás nehéz fizikai munkáját a csipkeverés mellett pihenik ki. Csipkéik is­mertek, de nem eléggé kelen­dőek. Hogy miért nem, erre ad választ a riport. A régi berek lápos vidékén ma is van szilaj állattartás, de a Nagybereki Állami Gazdaság igazgatója felismerte az új lehetőséget is, és ez a vadgazdálkodás. Vad­kanok, fácánok, vadkacsák ,,te­lepültek" erre a vidékre, aho­va nyugat-európai vadászok járnak egyre többen. Végül a somogyi erdők fái­ból a nagyatádi szobrásztele­pen készülnek - Vilt Tibor Kos- suth-díjas szobrászművész sza­vai szerint — európai értékű, hí­rű alkotások. Mindez Somogy­bán van, de nemcsak ott jel­lemző és értékes. Másutt is kö­vetendő példa lehet. A műsor riporterei: Panics György és Wolfart János; operatőr: Pálfi István; rendező: Erdőss Pál. E. Készül a Pannon Krónika. Kamerával a kezében az operatőr, mel­lette a rendező. : Könyv VAS KOR Találóbb címet aligha ad­hatott volna a Kossuth-díjas Gáli István frissen megjelent könyvének. Ezek a novellák ugyanis kivétel nélkül az öt­venes években játszódnak, a személyi kultusz talán „leg- éberebb” korszakában. Ráadá­sul a szereplők javarészt ka­tonák, határőrök, akik szinte naponta tapasztalhatták a nyugati határon az akkori idők kiélezett politikai helyze­tének következményeit. Az író nem titkolja, hogy a novellákká kerekedő történe­tek többsége személyes él­mélyből fakad. Mint határőr teljesített szolgálatot ezekben a különösen nehéz, emberpró­báló években. Az önéletrajzi elemek azonban csak a való­ság hitelét erősítik, a művészi megoldások jóval túllépnek azon a fokon, melyet a köz­vetlenül szerzett tapasztalatok puszta feldolgozása jelenthet. Gáli egy egész korszak jellem­rajzát adja könyvében, emberi sorsokon keresztül mutatja meg annak leglényegesebb, történelmileg jól felismerhető vonásait. Bizalmatlanság, féle­lem, gyanakvás hatja át a po­litikai légkört, a katonák le­tartóztatásokról, eltűnésekről suttognak, otthonról megdöb­bentő híreket kapnak, de a laktanya közösségén belül is érzik, látják, hogy szokatlanul furcsa dolgok történnek az emberekkel. A nyomasztó ál­lapotot a katonaélet nehéz romantikája teszi valamelyest elviselhetővé. Az író remekül érzékelteti ezt egy-egy érde­kes kaland, vagy derűt fakasz» tó történet elmesélésével. Jócs­kán akad ilyen a könyv lap­jain, mégis inkább a sötétebb színek a meghatározói az elénk táruló képnek, bizony­ságul arra, hogy Gáli István a valósághoz mindenben ragasz­kodva kívánt szólni az általa vaskornak nevezett ötvenes évekről. K. S. Komlói Nyár, 1980 Augusztus 9-én, szombaton 17 órakor Móréváron: 1. Márévár balladája 2. Tabaren: Vértelen véres­hurkák — vásári komédia. A Komlói Bányász Színpad bemu. tatája. • 3. A Komlói Bányász Fúvósze­nekar hangversenye. Augusztus 20-án, szerdán 15 órakor a magyaregregyi strand­fürdő területén (Móré Csárda): Baranya megyei pávakörök és hagyományőrző együttesek be­mutatója. Belépődíj nincs. Augusztus 24-én, vasárnap 1p órakor a sikondai tószínpadon: A mázaszászvári fúvószenekar hangversenye. Belépődíj nincs. Augusztus 31-én, vasárnap 17 órakor a mániái Árpád-kori templomban: a komlói Spirituá­lé együttes koncertje. Belépődíj 20,- Ft. Film... Film... Film mm SZERELEM SZIESZTA IDEIEM Színes spanyol filmszatíra * Rendezte: JORGE GRAU A KATONA ÉS AZ ELEFANT Ki látott már elefántot hábo­rúban a harctéren? Nem a leg- megszokottabb látvány. Dimit- rij Keszajanc, színes, magyarul beszélő, szovjet filmvígjátéká- ban a Jerevániba telepítendő moszkvai állatkert állatait szál­lító tehervonaitot a németek el­fogják, s az állatokat maguk­kal viszik. A Berlinhez érkező szovjet csapatok megtalálják az állatikért értékes elefántját. Gás­párján kapja az utasítást, kí­sérje vissza az ormányost a je­reváni állatkertbe. Az elején ké­nyelmesnek induló utazás szá­mos mulatságos kalanddal foly­tatódik, míg a hatóság közre­működésével megérkezik külde­tése végére. SZERELEM SZIESZTA IDEJÉN Jorge Grau rendezte, ezt a színes spanyol filmet, melyben egy isten háta mögötti spanyol falucska életébe nyerünk bepil­lantást. A falu asszonyai és mó­dos férjei külön, külön szóra­koznak. A férjek szórakozása, hogy filmre veszik a falu lányai­nak szerelmi együttlétét, majd nagy nevetéssel levetítik. Ebből számos kellemetlenség szárma­zik. Calixto tv-szerelő, nem azt a nőt vette el feleségül akit sze­retett, de két gyermekének any­ja hűséges feleség. Calixto tv- javítós ürügyén egyre jobban falja az unatkozó feleségeket, s egyikkel bensőségesebb kap­csolata is kialakul. A falu éle­tében bekövetkező szörnyű ese­mény azonban lázadásra kész­teti. Nem folytatja tovább kap­csolatait, de ez jelenti vesztét is. Az egyik nő, akit visszauta­sít bosszút esküszik. A megcsalt férjeket értesíti az asszonyaik­kal elkövetett eseményekről. A felbőszült férjek bosszúja vég­zetes Calixtora. JOSEPH ANDREWS Henry Fielding azonos című "regényéből készült a film, me­lyet Tony Richardson rendezett. A színes, magyarul beszélő an­gol kalandfilm egy Joseph ne­vű cseléd sorsáról_ szól. A fiú szerelmes a konyhán dolgozó Fannyba. A bárónő azonban szemet vetett a csinos fiatalem­berre, és minden áron megaka­dályozza, hogy Fannyval kap­csolata kialakuljon. Elüldözi a faluból, s csak hosszú viszon­tagságok után találkoznak is­mét Házasságukat most az aka­dályozza meg, hogy egy londo­ni úr szerint Fanny, aki talált gyerek, testvére Josephnek. De később újabb fordulat követke­zik, mely a fiatalok számára kedvező. A fiúról derül ki, hogy az a Lady gyermeke, mely egy fiatalkori kapcsolatából szüle­tett, így végre nincs akadálya a házasságnak. Sebész a pódiumon Hatvanon felül... A hétfői műsorban hangzik el Nógrádi Erzsébet beszélge­tése dr. Bihari Ottó akadémi­kussal. Kedden az újító ül a mikrofon elé:- Amikor újításon töröm a fe­jem, természetesen az is eszem: be jut, mennyit keresek, illetve kereshetek rajta én, a kitaláló. De nem ez az elsődleges. Ha elfogadják, büszke vagyok rá és őszintén örülök a sikernek, mert segíthettem vállalatomnak és a népgazdaságnak. Ha nem fogadják el újításomat, elvesz­tem az önbizalmam, és ez hosz- szú időre visszavet — így vall az újító, akit Müller István kért mikrofon elé. A keddi nap zenei műsorá­ban népszerű operakórusokat ad elő a Pécsi Nemzeti Szín­ház ének- és zenekara, Károly Róbert vezényletével. Szerdán László Lajos szer­keszti a Hét közben című ak­tuális magazint, melyben szó lesz az új gabonáról, a hasz­nos metánról és a gyümölcs­szüretről. SEBÉSZ A PÓDIUMON cím­mel Szabó Zsolt beszélgetett dr. Kelemen Endrével, a szekszárdi megyei kórház osztályvezető fő­orvosával. aki sebészi teendői mellett nagy lelkesedéssel vesz részt a szekszárdi Jazz-trió si­keres munkájában. Ezért a be­szélgetést a Jazz-trió felvételei követik, E műsorok csütörtökön hangzanak el. Pénteken az or­vosi tanácsok elsősorban az idősebb korúaknak szólnak. Amikor ugyanis az ember eléri a 60 éves kort, igen gyakran csökken az aktivitása. A nyug­díjas kor azonban nem jelenti a tétlenséget, s nemcsak a munkában, hanem a minden­napi mozgásban sem. Hogyan lehet a kornak megfelelően mozgásban gazdag, s mégsem megerőltető, egészséges élet­módot kialakítani? Ehhez ad ta­nácsot az orvos, Nógrádi Erzsé­bet kérdéseire. GRADISCEI IRODALMI REMEKEK A hétfői szerbhorvát nyelvű műsorban gradiscei irodalmi re­mekek szólalnak meg Karagics Mihály válogatásában. Kedden Kricskovics Antal szerkeszti ,,Az ifjúság hullámhosszán" című összeállítást, melyben többek között vezető beosztású fiatalok szólalnak meg. Szerdán dr. Szi­ta László írását olvassák fel, melynek címe: így éltek őse­ink . . . Csütörtökön azt kutatja Sorokban AZ IFJÚSÁGI HÁZ PROGRAMJA Augusztus 4-én, hétfőn 19 órától a Hotel Minaret ud­varában a MINARET együt­tes táncestje. Augusztus 7-én, csütörtö­kön 18—22 óráig a Hotel Minaret udvarában Nosz­talgia Diszkó, Bőczin László műsorvezetésével. Augusztus 9-én, szombaton 19 órától a Hotel Minaret udvarában a MINARET együttes táncestje. AZ IFJÚSÁGI PARK PROGRAMJA Augusztus 6-ón, szerdán 20 órától az Amatőr együtte­sek Pódiumán a pécsi H. G. M. együttes mutatkozik be önálló hangversenyével. Augusztus 8-án, pénteken 20 órától Rock Péntek: o COLOR együttes koncertje. Augusztus 3., vasárnap: Kisállat kiállítás és vásár a mecseki állatkert terüle­tén. Pécsi Galéria, Színház téri kiállítóterem: augusztus 1- től 25-ig: Bukta Imre és Zámbó István képzőművé­szek kiállítása. József Attila Műv. Ház: Augusztus 5-31-ig Sándor Tiborné fotókiállítása „Kör­nyezetvédelem” címmel. Diszkó a Hotel Minaret udvarán: augusztus 4-én, hétfőn: Voller Imre, 9-én, szombaton: Brunner József. g riport, hogy milyenek a szol­gáltatások a nemzetiséglakta Katymáron. Pénteken a dráva- sztárai menyecskekórus énekel. RESTAURÁTOR KŐMŰVESEK Érdekesnek ígérkezik Gróf Vilmos hétfőn elhangzó német nyelvű riportja, melyben restau­rátor kőművesekkel beszélget munkájukról. Reil József keddi riportjának közérdekű témája a beilleszkedés. Ezúttal olyanok mondják el erről véleményüket, tapasztalatukat, akik faluról ke­rültek a városba. Hetényí Árpád a ma építészetéről készített ri­portot, melyet csütörtökön köz­vetítenek. Pénteken a nyaralók számára hangzik el 30 perces összeállítás információkkal, rö­vid útikalauzokkal, zenés kíván­ságokkal. A vasárnapi műsor­ban a baranyai népi mondák­ról szól dr. Vargha Károly írá­Költői est a Nevelők Háza udvarán Hervay Gizella erdélyi szár­mazású költőnő nagysikerű verseskötete, a Zuhanások alapján állította össze önálló előadóestjének műsorát Kosz- ta Gabriella, a Pécsi Nemzeti Színház művésze. A Zuhanások két évvel ezelőtt nagy érdek­lődést keltett a költészetet kedvelő olvasók körében: a virágzó erdélyi mcgyar iroda­lom egyik jeles munkája. Koszta Gabriella előadóest­jét hétfőn, augusztus 4-én este fél 9-kor a pécsi Nevelők Háza udvarán hallgathatják meg az érdeklődők. Rossz idő esetén a ház nagytermében tartják meg a rendezvényt. Ars poetica - Találkozó pécsi művészekkel Pécsi művészházaspárral rendez találkozót augusztus 4-én, hétfőn este 8 órakor a Baranya megyei Könyvtár, melynek kertjében Bizséné Zs. Kovács Diána textilművésszel és Bizse János festőművésszel beszélget művészi céljaikról, hitvallásukról Tüskés Tibor író. Bővítik a nagycenki kastélymúzeumot Nagycenk a XVII. század vé­gén került a Széchényi-család kezére. A mai kastély helyén valamikor majorsági épület volt, omelyet Széchényi Ferenc Ringer József soproni építész tervei alapján építtetett át. Itt őrizte értékes könyvritkaságait, híres éremgyűjteményét, ame­lyeket halála után a nemzetre hagyott. Fia, Széchenyi István az 1830-as években építtette a kastély mindkét oldalához a csatiokozó szárnyakat Pollack Mihály és Hild Ferdinánd ter­vei szerint. Akkor készült el a nyugati oldalon az üvegház és a vöröskastély is. A becses épületegyüttes a második világháborúban csak­nem teljesen elpusztult. A klasszicista stílusú főépületet néhány éve újjáépítették, azóta múzeum: anyaga a Széchényi- család történetét, Széchenyi István politikai pályafutását és a magyar gazdasági élet fej­lesztését szolgáló tevékenysé­gét mutatja be. A keleti szárny, az egykori gazdasági épület helyreállítása után o magyar lótenyésztés egyik központja lett, s most a nyugati szárnyon van a sor. A Győr-Sopron megyei Ta­nács mindent elkövet azért, hogy a már eddig is komoly kulturális szerepet betöltő Nagycenk művelődési és ide­genforgalmi vonzása tovább növekedjen. Ezért a tanács 16 millió forintot fordít o nyugati, közismert nevén a Széchényi- szárny felújítására. A helyreál­lítási munkákat a Magyar Köz-- gazdasági Társaság, a Pénz­ügyminisztérium és az Országos Tervhivatal is támogatja. A felújított kastélyszárnyat a tudomány és a közművelődés szolgálatába állítják. A helyreállított kastélymúzeu­mot a tervek szerint 1983-ban adják át rendeltetésének. M. Zs.

Next

/
Oldalképek
Tartalom