Dunántúli Napló, 1980. augusztus (37. évfolyam, 210-239. szám)

1980-08-29 / 237. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli namo XXXVII. évfolyam, 237. szám 1980. augusztus 29., péntek Ára: 1,20 forint Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja Több szakmával.. Napirenden a világ- gazdaság problémái Folytatódott az ENSZ-közgyűlés rendkívüli ülésszaka Közérdeket szoigél Szakali József államtitkár, a KNEB elnöke mondja a IV. ellenőrzési konferencia nyitóbeszédét Pécs a házigazdája a IV. ellenőrzési konferenciának A közismert szólás-mon. dás. ... annyi ember vagy, ahány nyelven be­szélsz . . . másképpen is érvé­nyes: annyi ember vagy, ahány szakmához, ahány munkafolya­mathoz értesz... Csakhogy: a nyelvekkel sem birkózhat min-' -denki a siker reményében, s a szakmaváltás, a több szakmá­hoz nélkülözhetetlen tudás­anyag megszerzése is remény­telen vállalkozás, ha hiányza­nak a tudásbéli alapok. Mert a tanuláshoz a jószándék, a nagy elhatározás kevés... Tudott dolog, hogy a techni­kai-gazdasági fejlődés, vala­mint napjaink egyik legfonto­sabb gazdasági követelménye, a termékszerkezetváltás több­féleképpen is érinti a munká­sok szakképzettségét. Egyrészt megköveteli a magasabb isko­lai végzettségen alapuló kon­vertálható — tehát több szak­ma, több munkakör ellátásához megfelelő — szaktudást; más­részt a munkások jelentős há­nyadának szükség szerinti át­csoportosítását, illetve — az át­csoportosítás feltételeként - át­képzését, továbbképzését. A gazdaság működése szempont­jából létfontosságú feladatok végrehajtása nem az elhatáro­zásoktól s a központi kinyilat­kozásoktól függ. Alapfeltétele -a munkaerő-állomány megfele­lő minőségi összetétele s per­sze az is,^ hogy milyen az em­berek alkalmazkodóképessége. E két feltétel pedig összefügg d munkások iskolázottságával, szakmai képzettségével. Vitathatatlan tény, hogy a fi­zikai munkások iskolázottsága az elmúlt három évtizedben je­lentősen változott. Egyre töb­ben fejezik be az általános is­kolát, egyre több az érettségi­zett szakmunkás, s a szakkö­zépiskolai oktatást is egyre job­ban összehangolják a szakmun. kósképzéssel. Ugyanakkor a kedvező — s főleg a felnőttok­tatásban jelentkező - eredmé­nyek mellett a fizikai munka­körben dolgozók ötven százalé­ka (több mint egymillió ember) nem végezte el az általános is­kolát. S miközben a felnőttok­tatás szervezete mindent elkö­vet, hogy csökkenjen ez oz Ijesztőén magas szám, évről év­re 12—15 ezer fiatal lépi túl a tanköteles kort anélkül, hogy elvégezné az általános iskolát. Vagyis: a nyolc osztály nélkül munkába lépők számo évről év­ié „újratermelődik". Bizonyíték erre az is, hogy az általános is­kolai végzettség nélkül dolgozó fizikai munkások mintegy har­minc százaléka (félmillió em­ber) a 15-39 év közötti korosz­tályba tortozik, tehát hiányos iskolai végzettségük nem kezel­hető afféle múltbéli örökség­ként. S ők még legalább 20—30 évig részt vesznek a társadal­milag szervezett munkában. A gazdasági struktúra fej­lesztésének szempontjából nem elhonyagolható az sem, hogy az aktív keresők közül körülbe­lül egymillióra tehető azoknak c számo, akik közvetlenül a háztartásokból, illetve a mező- gazdaságból kerültek az ipari szervezetekbe. Többségük szak­képzetlen, vagy olyan ismere­tekkel s főleg olyan gyakorlat­tal rendelkezik, ami ma már hasz- navehetetlen a gazdaság szá­mára. Ráadásul az ő esetükben még mindig számolni kell a nehézkes alkalmazkodás miatti elemi gondokkal; olyan környe­zetbe kerültek -r kerülnek — ahol a szervezeti és a munka- struktúra egészen más, sokkal magasabb színvonalú, mint amit eddigi életük során ta­pasztalhattak. Mindez persze közvetlenül hat az ipari terme­ié-, minőségére, az alkalmazha­tó technikára és a fejlett tech­nika kihasználásának lehetősé­geire. Az alkalmazott technika viszont meghatározza a termék- st-uktúrát. Azt már tudjuk, hogy a mű­szaki fejlesztés nem könnyen előteremthető anyagi eszközök függvénye. Azt is tudjuk - mert drága pénzzel megfizetett keserű csalódások árán megta­nulhattuk (lásd például: textil­ipari rekonstrukció) —, hogy a végrehajtandó fejlesztéseket, rekonstrukciókat nagyon ponto­san össze kell — kellene! — hangolni a lehetséges és szük­ségszerű struktúra-módosítás­sal. Mondom: mindezt többé- kevésbé jól tudjuk, ám aligha­nem egy valamire csak mostan­ság kezdünk ’rádöbbenni: a technika működtetéséhez, a műszaki fejlesztéssel megalapo­zott struktúraváltáshoz erre al. kalmos emberek is kellenek. Képzett és viszonylag könnye­dén továbbképezhető munka- vállalók. Olyan dolgozók, akik munkája szükség esetén — szaknyelven szólva — gyorsan konvertálható. S itt hadd ismé­teljük meg a néhány bekezdés­sel korábban leírt adatot: a fi­zikai munkakörben dolgozók öt­ven százaléka éppen csak írni- olvasni tudó, az általános isko­lából kimaradt ember. Miattuk is történt, hogy egy sor szakmá­ban eltekintettek a műveltségi minimumot jelentő általános iskolai végzettségtől mint alap- követelménytől. M ásképpen fogalmazva: jelenleg a szakmunká­soknak csak meglehető, sen szűk rétege rendelkezik azokkal az adottságokkal, ame­lyek képessé teszik őket arra, hogy az új követelményeknek megfeleljenek. Következéskép­pen: hiába lenne elég pénz, hiába lenne még több elszánt­ság és még nagyobb cselekvő okarat, a strukturális átrende­ződésből adódó gondjaink csak súlyosbodnak azáltal, hogy túl sokan vannak olyanok, akik ta­nulatlanok, akik speciálisan képzettek ugyan (egy valami­hez jól értenek), de az igények diktálta gyors átállásra képte­lenek. S mert az iskolarendszer — a jelek szerint — halad to­vább az eddigi úton, nincs más megoldás, mint hogy e gondok enyhítését a vállalatok vállal­ják magukra. S csak remény­kedhetünk: talán elbírják ezt is, talán még megbirkóznak ezzel is ... Vértes Csaba A nyugati érdekeket szolgáló gazdasági világrend bírálatá­val iolytatódott az ENSZ-köz- gyűlés világgazdasági kérdé­sekkel foglalkozó rendkívüli ülésszaka-. Joaquim Alberto Chissano mozambiki külügyminiszter fel­háborodással emlékeztetett ar­ra, hogy az Egyesült Államok kongresszusa nemrégiben fel­jogosította az amerikai cége­ket az Egyesült Államok felség­vizein kívül eső tengerfenék ás­ványi kincseinek kitermelésére. A gyarmatosítók helyét az imperialista monopóliumok fog­lalták el, amelyek — némiképp változó formában - tovább folytatják a fejlődő országok erőforráscmak kiaknázását — mutatott rá Mahmud Szőjed Madhi, a Jemeni Népi De­mokratikus Köztársaság kül­dötte. A fejlett tőkés országok minden módon arra töreksze­Az atomsorompó szerződés végrehajtását vizsgáló 2. genfi konferencia két főbizottsága közül az egyik a szerződésnek azokkal a cikkelyeivel foglal­kozik, amelyek az atomfegyve­rek elterjedésének megakadá­lyozására irányuló garanciák­ról intézkednek. A nukleáris fegyverek elter­jedésének megakadályozását a nemzetközi atomenergia ügy­nökség, az IAEA ellenőrzi. A főbizottság tanácskozásán a felszólalók megállapították, hogy a szervezet egészében véve hatékonyan teljesíti fel­adatát. Az atomsorompó szer­ződés 112 aláírója közül 70 kötött olyan megállapodást az lAEÁ-val, amelynek értelmében az ügynökség ellenőrizheti, va­jon az atomenergiát csak bé­kés célokra használják-e fel. A szovjet küldött rámutatott: a Szovjetunió nagy jelentősé­nek, hogy fokozzák a fejlődő országok számára káros fegy­verkezési versenyt és vissza­hozzák a hidegháborút. A je­meni küldött e törekvések jel­lemző példájaként említette a választások előtt álló Egye­sült Államok politikáját. A tőkés államok' „exportál­ják" gazdasági válságukat a fejlődő világba is, örökössé akarván tenni így annak elma-' radottságát - jelentette ki M. Araim iraki küldött. A fejlett nyugati országokból származó infláció 1974 és 1978 között mintegy 51 milliárd dollár veszteséget okozott a fejlődő államoknak. 1980 végéig ez az összeg várhatóan megközelíti a nyolcvanmilliórd dollárt — mutatott rá az iraki küldött, leszögezve, hogy ez a helyzet a gazdasági .világrend alap­vető reformja nélkül nem vál­toztatható meg. get tulajdonít az IAEA ellenőr­zési rendszere tökéletesítésé­nek és minden segítséget kész megadni a garanciák terén. Kiemelte, hogy különleges fe­lelősség nyugszik azokon az országokon, amelyek nukleáris anyagokat, felszereléseket és technológiát exportálnak. Ugyanakkor a nemzetközi együttműködés, amelyet üdvö­zölni és ösztönözni kell, nem nyithat lehetőséget a nukleáris fegyverek továbbterjesztéséhez. Több delegátus hangsúlyoz­ta, hogy az egyezmény egyet­len áláírójának sem szabad nukleáris berendezéseket és anyagokat szállítani olyan or­szágokba, amelyek nem csat­lakoztak a szerződéshez és nem kötelezik magukat arra, hogy ezeket az anyagokat ki­zárólag békés célokra használ­ják fel. Ismét jelentős - csaknem 1000 résztvevőt vonzó — rendez, vény házigazdája Pécs: tegnap kezdődött a IV. ellenőrzési kon­ferencia, amelyet a nyitó ple­náris ülés elnöke, dr. Jenei Ti­bor, az SZVT pénzügyi és el­lenőrzési szakosztályának elnök- helyettese nyitott meg és ame­lyen részt vett többek között: Decin József miniszterhelyettes, a Szervezési és Vezetéstudomá­nyi Társaság elnöke, dr. Dá- nyi Pál, az MSZMP Baranya megyei Bizottságának titkára, dr. Földvári János, a -Baranya megyei Tanács általános elnök- helyettese, továbbá dr. Bérezi Gyula SZVT-főtitkár és dr. Jéki László, az MTESZ főtitkára. A résztvevőket Lukács János, az MSZMP Baranya megyei Bi­zottságának első titkára kö­szöntötte, és többek között a következőket mondotta: — „Az ellenőrzés, az irányítás a veze­tők szolgálatában" a konferen­cia fő témája. Különösen idő­szerű téma ez a mai körülmé­nyek között. Ugyanis ismeretes, hogy a munka személyi feltéte­le, az irányítás, a vezetés to­vábbi javítása nagy figyelmet kapott napjainkban. És az el­lenőrzés mint a vezetés szerves része jelentős szerepet játszik a munka hatékonyságának fo­kozásában, a munkafegyelem erősítésében. Közérdek kívánja tehát az ellenőrzés rendszeré­nek fejlesztését, az ellenőrzés gyakorlati javítását. Lukács János szólt még az ellenőrzési munka személyi fel­tételeinek biztosítósáról. El­mondta1. hogy a nagyobb vál­lalatok belső ellenőrzésével csakis magasan képzett szak­embereket kell és szabad meg­bízni. Mind az ellenőröknek, mind az ellenőrzési tevékenysé­get irányítóknak általános el­lenőrzési ismeretekkel kell ren­delkezni. Továbbá a szervezett vezetésképzésben nagyobb teret kellene biztosítani az ellenőrzé­si ismeretek oktatásának. Lukács János szavait követő nyitó előadásában Szakali Jó­zsef államtitkár, az MSZMP KB tagja, a Központi Népi Ellen­őrzési Bizottság elnöke az el­lenőrzés fontosságát hangsú­lyozva az ellenőrzés vezetési funkcióiról beszélt, a marxiz­mus— leninizmus klasszikusaira is hivatkozva. A vezetés — mint mondotta - ugyanis nemcsak abból áll, hogy döntéseket ho­zunk és a végrehajtást meg­szervezzük. A rendszeres ellen­őrzéssel lehetséges csak feltár­ni azokat o politikai, gazdasá­gi és társadalmi folyamatokat, amelyek magát a döntést igénylik. - A döntéseket pedig csak sokoldalúan ellenőrzött té­nyekre szabad alapozni, ellen­őrzéssel lehet meggyőződni a határozat helyességéről, meg­alapozottságáról, esetleges mó­dosításának szükségességéről. Mi is tehát az ellenőrzés - kér­dezhetjük. Az ellenőrzés szer­vez, mozgósít, nevel, fegyelmez, a szocialista ellenőrzés átfogja a társadalmi és gazdasági éjét minden területét, a végrehajtás egyik legfőbb segítsége. — Mint minden társadalmi tevékenység - mondotta Szaka­(Folytatás a 2. oldalon) Új utca és új lakások Pécsett: a város nyugati részén Kovács-telep aljánál Ércbányász néven új utca létesült és ugyanitt összesen 73 két és fél, illetve háromszobás lakás készül. Az utcasorban 45 lakás már elkészült, ahová a lakók a bányásznapig beköltözhetnek, a további lakásokat pedig október végén adják át a szövetkezeti tulajdonosoknak. Erb János felvétele Megakadályozni a nukleáris fegyverek elterjedését Rfomsorompo

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom