Dunántúli Napló, 1980. augusztus (37. évfolyam, 210-239. szám)

1980-08-28 / 236. szám

1980. augusztus 28., csütörtök Dunántúlt Tlaplo 5 II lengyel hírügynökség tájékoztatója Súlyos károkat okoznak a munkabeszüntetések Wyszinski bíboros nyugalomra, mérsékletre, munkára szólította a nemzetet A tengermelléken kialakult helyzet még mindig változatlan, tovább folytatódnak a munka- beszüntetések. Két hete szüne­tel a munka a kikötőkben, a hajógyárakban és más ipari vál­lalatoknál. A sokmilliárdos kész­let - gépek és berendezések — megfelelő őrizet alatt állnak, őrszolgálatok vigyáznak a rend betartására. Nagyjában kielé­gítően működnek a szolgáltató iparágak és a kereskedelem. A gdanski körzetben nehéz­ségek vannak a zöldség-, a gyümölcs- és a burgonyaellá­tásban. Gondot okoz a postai küldemények elszállítása. Beve­zették a benzin adagolását. Ugyanakkor változatlanul foly­tatódik a jelenlegi konfliktus megoldását célzó párbeszéd a kormány képviselői és a mun. kabeszüntetők között. Szczecinben, ugyanúgy mint a korábbi napokban, a lakos­ságnak kellemetlen problémá­kat okoz a tömegközlekedés hiánya. A villanytelepek, a hő- elektromos központok és a gáz­gyárak akadálytalanul termel­nek. Elblagban nem dolgoznak az ipari és építőipari kulcsvál­lalatok. Fennakadások tapasz­talhatók a helyközi közlekedés­ben. Ugyanakkor Szczecinben és Elblagban tovább tanulmá­nyozzák a munkások javasla­tait és követeléseit. Wyszinski bíboros kedden Jasna Gorában beszédet mon­dott, amelyből részleteket su­gárzott a varsói televízió. A lenayel katolikus egyház feje nyugalomra és mérsékletre, to­vábbá igazi munkára serken­tette a nemzetet. Hangsúlyozta: a munkabeszüntetésből eredő károk milíiárdokra rúghatnak, súlyos veszteségeket okoznak a nemzetgazdaságnak, végered­ményben pedig az egész or­szágnak, a családoknak, min­den embernek. A munkára- a nemzet üdvéhez szükség van. Érdemi tárgyalás az elnökválasztás után Muskie-Genscher megbeszélés Edmund Muskie amerikai kül­ügyminiszter kedden a késő es­ti órákban Washingtonban több, mint kétórás megbeszé­lést tartott nyugatnémet kollé­gájával, Hans-Dietrich Gen- scherrel. A nemzetközi kérdé­sek széles körét tekintették át és — mint a találkozó utón ki­adott közlemény megállapítja — a jelenlegi nemzetközi helyzet­ben különösen hasznosnak és szükségesnek mondották a két kormány közti szoros kapcso­latok fenntartását. A megbeszélés középpontjá­ban a- leszerelés kérdése állott, különös tekintettel arra a szov­jet javaslatra, hogy mielőbb kezdienek tárgyalásokat a kö­zép-hatótávolságú nukleáris ra­kéták európai telepítésének kérdéséről. Muskie és Gen­scher hangoztatta, hogy a NA­TO kitart decemberi határoza­ta mellett, amely amerikai Pershing-rakéták és robotrepü­lőgépek nyugat-európai telepí­tését irányozza elő. A szovjet javaslattal és Leonyid Brezs- nyevnek egyes nyugati államfér­fiakkal folytatott legutóbbi tár­gyalásaival kapcsolatban Wa­shingtonnak az az álláspontja, hogy az ENSZ-közgyűlés szep­temberben New Yorkban meg-' nyíló 35. ülésszaka alkalmából Gromiko szovjet és Muskie ame­rikai külügyminiszternek módja lesz megvitatni ezt a kérdést. Megfigyelők rámutatnak hogy — bár a külügyminisztérium ta­gadja, hogy amerikai részről ha­logatnák a tárgyalások megkez­dését — az amerikai kormány a választási kampány idején alig­ha érdekelt jelentős kezdemé­nyezésekben a leszerelés terén. Genscher a találkozón tájé­koztatta amerikai tárgyalópart­nerét arról, hogy milyen okók késztették Schmidt kancellárt NDK-beli látogatásának elha­lasztására, hangoztatva, hogy Bonn részéről „változatlanul fennáll az óhaj a két német állam közötti kapcsolatok fej­lesztésére”. Véleményt cseréltek a kül­ügyminiszterek az ENSZ-közgyű­lés jelenleg folyó rendkívüli ülésszakáról és áttekintették a madridi európai biztonsági ta­lálkozó előkészületeit. ÓRA A NAGYVILÁGBAN Brezsnyev Alma-Atában Leonyid Breyzsnyev, az SZKP KB főtitkára, a Szovjetunió Leg­felsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke szerdán Alma-Atába ér­kezett, ahol részt vesz a Kazah SZSZK és a Kazahsztáni Kom­munista Párt megalakulása 60. évfordulójának ünnepségein. A repülőtéren L. Brezsnyeveta köztársaság vezetői, valamint az ünnepségre Moszkvából, Le- ningrádból, a szövetséges köz­társaságokból érkezett küldött­ségek vezetői fogadták A re­pülőtérről a városba vezető út­vonal mentén felsorakozott al- ma-ataiak melegen köszöntöt­ték Leonyid Brezsnyevet. ♦ BELGRAD: Jimmy Carter, az Egyesült Államok elnöke üzenetet intézett Cviietin Mija- tovicshoz, a jugoszláv államel­nökség elnökéhez. Az üzenetet szerdán a belgrádi amerikai nagykövet adta át Milorad Pe­sten külügyminiszter-helyettes­nek. Carter üzenete a nemzet­közi helyzet időszerű kérdései­ről és a két ország együttmű­ködésének további fejlesztésé­ről szól — közölték félhivatalo­san. ♦ TEHERÁN: Szerdán dél­után Teheránban folytatódtak az iráni kormányalakítási tár-' gyalások. Mohammad Ali Rad- zsai miniszterelnök félórás ta­lálkozót tartott Khomeini aja- tollahhal — jelentette a PARS hírügynökség. Radzsai a meg­beszélés után közölte, hogy bár személyi kérdésekkel is foglal­koztak, ,,az imám nagyobb fi­gyelmet szentel a hitnek és az egyházi tanoknak, mint a sze­mélyeknek". A miniszterelnök később találkozott Abol Hasz- szan Baniszadr köztársasági elnökkel és Khomeini fiával is. + DAMASZKUSZ: Feleke Gedle Giorgisz etiópiai kül­ügyminiszter háromnaoos hiva­talos damaszkuszi látogatásá­nak befejeztével kedden Szí­riái—etióoiai közös közleményt adtaik ki. A dokumentum fel­szólítja az „imperialista erőket, hogy azonnali hatállyal vonják ki csapataikat az Indiai-óceán­ról, Afrika szarva térségéből és a Szomáliái Berbera támasz­pontról. A két fél megbélyegez­te Washington Izraelt támoga­tó oolitikáját. azokat az impe­rialista terveket, amelyek az arabközi és afrikettőzi konflik­tusok kiélezésére irányulnak. A két fél elhatározta, hogy a kö­zel iövőben nagyköveti szinten diplomáciai kapcsolatot létesít. Hadihajók a francia halászok ellen Támadás vízágyúkkal a halászhajók ellen Több sztrájkoló francia ha­lász megsebesült, amikor a francia haditengerészet szer­dán reggel az ország két nagy olojkikötőjében erőszakkal át­törte a halászok által létesített blokádot. A Marseille melletti Fos-sur- mer olajkikötő bejáratát lezáró halászhajókat, erőszakkal távo­lították el a francia haditenge­részet hajói. A csendőrség és a rohamrendőrség megcsáklyázta a halászhajókat, amelyeket a mólóról ugyanakkor könnygáz- gránátokkal céloztak meg. Az ország második legna­gyobb olajkikötőjében, a Le Havre melletti Antifernél víz­ágyúkkal vívott több órás ütkö­zet után űzték el o halászhajó­kat ai kikötő bejárata elől. A halászhajók azonban több kikötőt továbbra is elzárnak. Turisták ezrei rekedtek a La Rochelle előtt fekvő Ré-szige- ten — o megritkult kompjárat miatt. ♦ NEW YORK: A Time ame­rikai hetilapnak adott interjú­ban Ghotbzadeh iráni külügy­miniszter a hazája kül- és bel­politikai helyzetével foglalkozva egyebek között kijelentette, hogy „magára vállalta az ame­rikai túszprobléma megoldásá­nak hálátlan feladatát". Kate­gorikusan elutasította azt, hogy a túszokat bíróság elé állítsák. Szavai szerint ez a lépés „ellen­tétes érdekekinkkel'’. A külügy­miniszter ismét támadta az irá­ni néppártot (TUDEH), és han­goztatta, hogy az iráni ifjúság „vak radikalizmusban szenved". A hazafiakat „idealista forra­dalmároknak" nevezte. Az újonnan kinevezett miniszterel­nököt „jó mohamedánnak és hűséges forradalmárnak" ne­vezte ugyan, de nyomban hoz­záfűzte, hogy „nem képes az ország irányítására, s rosszul is­meri az ország bel- és külpoli­tikai problémáit". ♦ HANOI: Vietnam és Jordá­nia nagyköveti szinten diplomá­ciai kapcsolatot létesít egy­mással - jelentette be o ha­noi külügyminisztérum. ♦ LUXEMBOURG: Fennállá­sa óta idén júliusban volt a legnagyobb a Közös Piac or­szágaiban, a „kilencek" együt­tesét tekintve a munkanélküliek száma, összesen mintegy 6,7 millió. Jelentős a fiatal - 25 év alatti - álláskeresők aránya 41,7 százalék. KÜLGAZDASÁG A Business Week 1980. július 28-i száma eléggé kesernyés hangvételű, de a tárgyi lagossá'. got sem nélkülöző cikkben elemzés tárgyává tette a nyu­gat-európai vezető tőkés orszá­gok és az Egyesült Államok po­litikai, gazdasági és kereske­delmi kapcsolatait és ebben né­hány figyelemre érdemes meg­állapítást tesz. Néhány vonat­kozásban bepillantást enged a mindennapi politika' gazdasági hátterébe, amelyek sokkal erő­sebb mozgatórugók, mint a szokványos politikai-megnyilat- kbzások. Az elemzés azzal kezdődik, hogy folyamatban van Európa fokozatos elkülönülése az ameri. kaiak által vezetett atlanti szö­vetségtől. Ezt azzal bizonyítja, hogy Giscord d’Estaing Varsó­ban, Helmut Schmidt Moszkvá­ban találkozott Leonyid Brezs- nyewel, majd egymással talál­koztak Bonnban és e találkozók során olyan megnyilatkozáso­kat tettek, amelyekkel megkoc­káztatták a washingtoni kor­mányzat haragját, sőt új életet leheltek az enyhülési politiká­ba. A bonni találkozón kijelen­tették: „Európa visszakapja ré­gi befolyását a világban", idéz a Business Week és hozzáteszi: Európa politikai — és különösen gazdasági — érdekeit az ame­rikai érdekektől függetlenül, ha nem éppen azokkal ellentétben keresi. Az eltávolodás politikai okát Carter elnök személyes szerepé­ben véli felfedezni: az európai vezetők vonakodnak nyíltan bí­rálni Cartert, ugyanakkor leg­többjük magánbeszélgetések­ben keserűen kritizálja. „Sokan megvetik alkalmatlansága miatt, amiatt, hogy gyakran meggon­dolja magát, azért a módért, ahogyan lépéseit megteszi, amelynek célja nem annyira Amerika és a szövetségesek ja­vának szolgálata, mint inkább újraválasztása. Az európaiak megrökönyödve figyelik Carter ostorpattogtatásait” — így a szó szerinti megállapítás. Ez így semmivel sem lenne több mint egy megszokott tö­megkommunikációs megjegy­zés, sőt egy politikailag iskolá­zottabb társaság beszélgetésé­nek esszenciája, amit lépten- nyomon hallani lehet nemcsak Nyugat-Eu'rópában és olvasni nemcsak az ott megjelenő új­ságokban, folyóiratokban, ma­gazinokban. Ehhez tények is kellenek, hogy hihetősége erő­sebb legyen a mostanában oly sok nemzetközi politikai zavaros kijelentéseknél. Tények? Van­nak. 1. Carter jcvasolto-követelte, hogy alkalmazzanak kereske­delmi szankciókat a Szovjet­unió ellen Afganisztán miatt. Ezt egy francia hivqtolos sze­mély (a B. W. nem közli nevét) így kommentálta: „Miért kö­vessünk olyan politikát, ame­lyet esetleg hat hónap múlva elvetnek?" E „jövendölés” las­san amerikai vonatkozásban is beteljesedik, amit nemcsak a gabonaembargó feloldásának követelése és a járható módo­zat ígérete mutat, de az is, hogy lassan, de fokozatosan megkezdődött oz afganisztáni helyzet átértékelése, aminek nyomai még a „szigorú” londo­ni kormánynál is világosan ész­revehetők. 2. Carter elnök az afganisz­♦ GUATEMALAVAROS: Isme. rétién tettesek elrabolták a guatemalai dolgozók általános szövetségének 17 tagját, akik szakszervezeti gyűlésen vettek részt egy farmon, a fővárostól nem messze - közölték kedden a hatósáqok. Az elhurcolt sze­mélyek közül többen a guate­malai San Carlos egyetem szakszervezeti funkcionáriusai voltaik. Az év eleje óta több száz szakszervezeti aktivistát, vezetőt, diákot és tanárt gyil­koltak meg ez országban a jobboldali terroristák. + JERUZSÁLEM: Az izraeli kormány szerdai ülésén úgy döntött, hogy újabb hat tele­pülést létesítenek a megszállt arab területeken — jelentették a kormányhoz közelálló hivata­los személyiségek. Izrael eddig 67 ilyen települést hozott lét­re a megszállt Ciszjordániában és Begin izraeli miniszterelnök ez év májusi kijelentése szerint további 10 település létesítését tervezik. ♦ MOSZKVA: Elkészült a hárommilliomodik Moszkvics tí­pusú személygépkocsi a moszk­vai autógyárban. A gyár terme­lése jelenleg napi 650 Moszk­vics, s termékeit 70 országba exportálja. ♦ NEW YORK: Hollandia után Haiti, Costa Rica és Pa­nama is bejelentette, hogy iz­raeli nagykövetségét Jeruzsá­lemből Tel Avivba helyezi át. lUyugat-Euröpa-Egyesiílt Államok Politikai különbözőségek táni eseményeket „a második világháború óta a legsúlyosabb válságának minősítette. Ezt a jellemzést gúnyolódással fo­gadták az európai közvélemény, alakítók, akik közül sokan úgy vélik, hogy visszaélt ezzel oz üggyel, ahogyan, oz Iránban visszartartott amerikai túszok ügyével is, hogy támogatásra találjon a demokrata jelölő gyűléseken. Ez utóbbival kap­csolatban vásári vattacukor ér­tékű politikai húzás, hogy ti­tokban kidolgoznak egy újabb katonai túszmentő akciót, az­tán a hétpecsétes titkot gondo. san kiszivárogtatják részben a világnak, de elsősorban a poli- tikoilag könnyen manipulálható amerikai lakosságnak, hogy lám, mi mindent megpróbá­lunk, csak semmi sem sikerül a politikai indiszkréció miatt, amit érdekes módon azonnal nya- koncsípnek (személyeket levál­tanak, elmozdítanak stb.), ha az érdekbe ütköző, és sehogy- sem találnak meg, ha az nem ütközik a kigondolt politikai irányvonalba. 3. Carter elnök minden szal­maszálba képes belekapasz­kodni népszerűsége megőrzése végett és Nyugat-Európában ezt úgy tekintik, hogy szövetsé­gesei költségére teszi. „A nyu­gatnémet kancellár moszkvai látoqatása tulajdonképpen Car­ter bírálata volt, amelyet a lon­doni Sudnay Times így kom­mentált: Ugyanolyan helyes volt, hogy Schmidt elment Moszkvába, mint amennyire nem volt igaza Corternak (tu­datlanságból, vagy a választási küzdelmek miatt), hogy meg­kérdőjelezze Schmidt ítélőké­pességét és tisztességét.” — olvasható a Business Week cik­kében. 4. Nyugat-Európa ímmel-ám. ma| indított gazdasági bojkot­tot Irán ellen, szándékosan el­lenezte a washingtoni kívánsá. gokat a palesztin-kérdéssel kapcsolatos tárgyalásokon.-—(Azóta az is kiderült, hogy amit bojkottként megígértek, azt ke­rülő úton, egy harmadik vagy negyedik ország közreműködé­sével továbbra is szállítanak.) Súlyos és jelentős politikai tények ezek, okkal történő po­litikai különállásokat jeleznek Nyugat-Európa, az Egyesült Ál­lamok vezető körei között. A gazdasági érdekeltségek azon­ban mélyrehatóbb különbsége­ket takarnak. (Következik: Gazdasági őrien- táció) Köszön József + PALERMO: Szicíliában a rendőrség kedden letartóztatott egy feltételezett maffiafönököt, egy francia kémikust, és vele együtt még négy személyt. A maffiózókat Palermo közelében, egy titkos heroingyárban fog­ták el. A nyugati fővárosokban be­jelentették, hogy Leonyid Brezs- nyev levelet küldött mind a 15 NATO-tagállam vezetőjéhez, azt javasolva, hogy kezdjenek tár­gyalásokat a közép-hctótávolsá- gú nukleáris rakéták számának korlátozásáról. Brezsnyev azt in­dítványozta, hogy az úgyneve­zett eurorakéták számának kor­látozását az előretolt telepíté­sű amerikai nukleáris eszközök kérdésével szerves összefüggés­ben vizsgálják meg. A tárgya­lások megkezdésének nem fel­tétele, hogy a NATO visszavon­ja döntését az új amerikai kö­zepes hatótávolságú atomfegy­verek nyugat-európai elhelye­zéséről.; A NATO-tagállamok első reagálása Brezsnyev leve­lére általában óvatos volt, többnyire tartózkodtak minden kommentártól. A holland mi­niszterelnök, valamint a brit és a nyugatnémet kormány szóvi­vője egyaránt azt hangsúlyoz­ta, hogy először a nyugati szö­vetségi rendszeren belül kell megvitatni a kérdést. Varsóban szerdán ülést tar­tott a lengyel minisztertanács. Elhatározta, hogy jóllehet az időjárás nem kedvezett a me­zőgazdaságnak, különböző in­tézkedésekkel javítja az élelmi­szerellátást. Gondoskodnak té­li tartalékokról, s pótlólagos húsimportról, így a piacra szál­lított hús mennyisége nem lesz kevesebb, mint a múlt év ha­sonló időszakában volt. A hús- és a húskészítmények árát a jö­vő év őszéig befagyasztják. A tervek szerint az idén 900 ezer tonna szénnel növelik az üze­mek és a lakosság ellátását.. Jasszer Arafat, a Leonyid Brezsnyevnek küldött üzeneté­ben őszinte háláját és nagy el­ismerését fejezte ki amiatt, hogy a Szovjetunió változatlanul tá­mogatja a törvényes nemzeti jo­gaiért küzdő Palesztin arab népet. — A Szovjetunió egyértelmű, elvhü álláspontja nagy szerepet játszott abban, hogy az ENSZ közgyűlésének rendkívüli ülésszakán a közel­múltban megerősítették a Pa­lesztinái nép követeléseinek jo­gosságát — hangzik az üze­net.

Next

/
Oldalképek
Tartalom