Dunántúli Napló, 1980. augusztus (37. évfolyam, 210-239. szám)

1980-08-28 / 236. szám

1980. augusztus 28., csütörtök Dunántúli napló 3 Országos rekord vágatfGitárosban Negyvenen a folyamatos munkarendben J úniusban 150 méter irányvágatot tárt fel a Bibék István és a Bene­dek Miklós vezette össze­vont szocialista brigád Ist- ván-aknán, ahol Pécs-Bá- nyaüzem új termelöszintjé- nek a feltárása folyik ez év április 8-tól. Ez a teljesít­mény országos rekord. A 40 fős brigád idén 800 mé­tert hajt ki a nyugati, ha­todik szinthez vezető ge­rincvágatból. hogy 1982 el­ső felében itt megkezdőd­jön a szén kitermelése. A gyors vágathajtás érdeké­ben folyamatos munkaren­det vezettek be — elsőként c Mecseki Szénbányák üze­mei közül. Feltárásban Zo- bák-bányán ugyanilyen munkarend bevezetését ter­vezik. Tavaly három és fél hónapon át próbálta ki a Reinhardt Sán­dor vezette szocialista munka- brigád az új munkarendet. Mindennap három műszak­ban dolgoznak, nincs szombat és vasárnap. Havonta legfel­jebb egyszer esik szombat-va­sárnapra a pihenőnap. Amikor éjjelesek, akkor hét munkanap után három napig pihenhetnek. Egyhetes a tempó a délutáni műszakban is, de ekkor csak kétnapos pihenő következik. A délelőttös műszakban hatnapos o beosztás, amit két, majd ké­sőbb egynapos pihenő követ, A hagyományos értelemben vett munkahét ebben az esetben csak 40 órás, sőt havonta egy szabadszombattal többre futja, mint korábban. Gépkihasználás Zoboki Béla üzemvezető el­mondta, hogy sürgőssé vált a hatodik szinti gerincvágat fel­tárása. ugyanis az Aknamélyí­tő Vállalat két és fél hónapos késéssel adta át a terepet. Ez volt az egyik oka o folytonos munkarend megszervezésének. Ezen kívül így akarják elérni, hogy a drága gépeket, beren­dezéseket maximálisan kihasz­nálják. A fontos és modern munkaeszközök közül említhet­nénk a lengyel SZOV 40-es ön­járó fejtésbiztosító-berendezést, amely csaknem 30 millió forint­ba került. Az EMCO típusú NSZK oldalürítős rakodógépet pedig több mint 15 millió fo­rintért vásárolták, de hasonlóan milliós értékű a szovjet kanalas rakodógép, vagy a finn TAM- ROK fúrókocsi. A nagy teljesítményű gépe­ket hórom műszakban üzemel­tetik megállás nélkül. Műsza­konként nyolc vájár, csillés, la­katos szolgálja ki őket. két dol­gozó tartalékban van, vagyis a pihenőnapját tölti. A berende­zések nagy iramot diktálnak. • Mauer Endre körletvezető­helyettes elégedett. Áprilisban 100, májusban 87, júniusban 150, júliusban 123, augusztus­ban, a hónap közepéig 80 mé­tert haladtak előre a gerinc­vágatban. Az elinduláskor csak hárman léptek vissza és menet­közben is ennyien mentek el arra hivatkozva hogy nem tud­nak rendszeresen együtt lenni a családjukkal. Szerinte nagy a fizikai igénybevétel, de a több szabadidő révén a fáradt­ságukat jobban kipihenhetik. A „startnál" műszakonként másfél méteres fogással haladtak elő. re a szelvényben, melynek az átlagos szélessége 5,3 és a ma­gassága pedig 3,7 méter. Most az 1,8 méteres fogásnál tarta­nak, de amikor a júniusi szen­zációs rekord született, akkor elérték a 2 métert, tehát na­ponta 6 méter vágatot hajtot­tak ki. A hagyományos, vagyis a kevésbé gépesített vágathaj- hajtás havi „sebessége” 8Ó— 100 méter, míg Isjtván-aknán A modern gépek és kezelőik viszonya A pontos munkaszervezés eredményei 100 méter feletti tempóval men­nek előre. A fúrást és a rako­dást majdnem százszázaléko­san gépesítették, kiiktatták a kézicsillézést. A csillésmoz­dony 100-150 méterre közelíti meg a kitermelt anyagot. Percnyi pontosság — A siker döntő mértékben függ a geológiai adottságoktól — magyarázza Benedek Miklós csapatvezető vájár. Kemény kő­zetben a1 legjobb anyagot ki­termelni, míg puhában már sza­kadás történhet és ekkor 10— 15 csillével több anyagot szál­líthatunk el egy fogásból a megszokott 90—95 csillényi pala helyett. A geológiai nehézsége­ket igyekszünk legyőzni és sze­mélyre lebontjuk a feladatokat, hogy percnyi pontossággal min­denki tudja, mikorra is végez­zen. Ha nem végzünk egy mű­szakban, akkor bennmaradunk, hogy behozzuk a lemaradást. A gépek kemény, szalagszerű munkára tanítottak meg minket. Sokat számított, hogy hatan már tíz éve együtt vagyunk egy bri­gádban majdnem egyidősek is vagyunk, és így egyformán „húzunk”.- Márciusban készültünk fel a folyamatos munkavégzésre — kapcsolódik a beszélgetésbe Nyirö Ferenc beosztott vájár. Az új gépek, így például a fú­rókocsi kezelését tanultuk meg. A legfontosabb, hogy a kiter­melt anyag gyorsan a csillék­be kerüljön, ezért a rakodást segítő két gép kiszolgálására, valamint az üres és a megra­kott csillék mozgatására össz­pontosítunk. Időt igazán itt. le­het nyerni, emiatt ennek a fel­adatnak a teljesítéséből mind­nyájan részt vállalunk. De mind­egyikünk ért az összes munka- folyamathoz. Nem lehet a gé­pektől szabadulni, szinte ma­gukkal ragadnak. A legnehe­zebb a hétnapos munkaciklus, akkor fizikailag és szellemileg is kifáradok. Ha nem lennék abszolút nyugodt, szívós és ki­tartó, akkor megviselne a haj­rá. így is állítom, hogy legfel­jebb 45 éves korig lehet kibír­ni ezt a teljesen más életrit­must követelő vágathajtási tem. pót. Zökkenőmentes kiszolgálás Mindezt Joó László aknósz azzal egészíti ki, hogy a kiszol­gáló részlegek kitűnő ellátást biztosítanak és alaposan elő­készített munkahelyen kezdhet­tek. Egyszer sem álltak még anyag-, vagy alkatrészhiány miatt. A meghibásodást azon­nal javíthatta a velük együtt egyéb munkát is végző lakatos és jelentős üzemzavar még nem adódott. A szervezés oroszlán- része az aknászra hárul, aki emellett robbantómester is. A munkarendért ezen kívül a csa. patvezető vájár is felelős. Még nem tudják, hogy a jö­vő évben is vállalják-e a folya­matos munkarendet. Év végéig igyekeznek megtalálni a be­rendezések, a technológiák és a briaádok még megfelelőbb összhangiát, hogy a gépek dik­tálta tempó elviselhetőbbé vál­jon. A csapatteljesítmények nem érték el a plafont, hiszen a mű. szakonkénti két méteres fogást szeretnék elérni és tartani. A fejtésben alkalmazott vájár havi fizetésátlaga 10 000, egy se­gédvájáré 9000, egy csillésé pedig 8000 forint szokott lenni a régi munkafeltételek mellett. Áprilistól az átlagok 5-6 ezer forinttal emelkedtek. Gsuti János Tsz-iídiilö Tető alá került a bükfürdői Termál üdülőszövetkezet első kétemeletes, 78 lakrészes üdü­lőépülete. Az országban első­ként Vas megyében, a gyógy, vizéről híres Bükfürdőn ala­kult részjegyes üdülőszövetke­zet két évvel ezelőtt, csaknem hétszáz taggal. A szövetkezet négy üdülőtelep létrehozását vette tervbe. Az első alapkövét az elmúlt évben rakták le, s át­adására az év végén kerül sor. A szövetkezetnek jelenleg mór több mint ezerötszáz tagja van, s még ebben az évben hoz­záfognak a második üdülőépü­let építéséhez ,is. Az üdülőépü­letek, a lakrészek, a berendezé­si tárgyak közös szövetkezeti tu­lajdonban vannak, a szövetke­zeti tagok pedig a részjegyükre befizetett összeg ellenében évente egy hónapra üdülési jo­got szereznek. Működésük még hosszú ideig szükséges A bükkösdi kőbánya képe az út felöl T ermelőszövetkezeti kő- és homokbányák a Dél-Dunántúlon örvendetesnek mondható, hogy a mezőgazdasági terme­lőszövetkezetek kezelésében működő kő- és homokbányák­ban az elmúlt két esztendőben nem történtek súlyosabb bal­esetek. Évekkel ezelőtt viszont eléggé gyakoriak voltak a sé­rülések, sőt halálos , balesetek is. Igaz, szükséges megjegyez­ni, hogy utóbbiak fő­ként a már művelés alól kivont és elhagyott bá­nyákban következtek be. Egy Somogy megyei bányában há­rom fiatalember aláfejtette o homokfalat: kettőt közülük csak holtan sikerült kiemelni a lezú­dult homok alól. Egy baranyai elhagyott bányában apa és fia vájta a habarcsnak valót: az apa a fia szeme láttára holt meg. Ezek az esetek is arra figyel­meztetnek, hogy a művelés alól kivont bányákat illő nagy ívben elkerülni. Baranyában, Somogy, ban és Tolnában a Kerületi Bányaműszaki Felügyelőség el­lenőrzése alatt közel 50 homok- és kőbánya működik a tsz-ek kezelésében. Szükségességük vitathatatlan, hiszen az évi mintegy húszezer köbméter ho­mok és legalább harmincezer tonna kő kitermelésével nagy segítséget nyújtanak a magán­erős építkezésekhez, továbbá a termelőszövetkezetek építési anyag igényének kielégíté­séhez. Nem elhanyagolható előny az sem, hogy a megren­delők jelentős szállítási költ­ségmegtakarítást érnek el ez­által. A működő homokbányák többsége egyszintes fejtés, a ' jövesztés nagyrészt gépi úton történik, a hagyományos kézi­fejtés aránya alig éri el a tíz százalékot. Az üzemeltetők, szinte kivétel nélkül a kidolgo­zott műszaki-üzemi terv szerint működtetik bányáikat, amelyek­ben legalább két esztendőre előre meghatározzák a teendő­ket. Mindez természetesen a bányatörvény által előírt ren­delkezés, amelynek tartalmaz­nia kell a biztonságos bánya- műveléssel összefüggő felada­tokat is. A Kerületi Bányamű­szaki Felügyelőség szakembe­rei egyébként új bánya nyitá­sakor, és egyéb esetekben is megodják a szükséges segítsé­get és útmutatást, későbbi hiányosságok megelőzése cél­jából. A biztonságos termelés elő­feltétele a felelős műszaki veze­tő és kellő felkészültségű bá­nyamester biztosítása. A bánya- törvény alapján legalább há­roméves mérnöki gyakorlattal rendelkező szakember, vagy pe­dig hat év gyakorlati - munkát felmutatni tudó bányatechnikus szükséges. A gondot az jelenti a termelőszövetkezetek számá­ra, hogy eléggé kevés azoknak c száma, akik e munkát vállal­ják: a homok- és kőbányák többségénél mellékfoglalkozás­ként végzik a felelős műszoki vezetők a feladatok ellátását. Az ellenőrzés rendszeres, vi­szont annak hatékonysága1 az esetek többségében nem kielé­gítő. Felvethető: célszerű lenne az üzemeltető termelőszövetke­zetek összefogásával - esetleg a tsz-szövetség koordinálásá­val — főállású bányamérnök vagy mérnökök alkalmazása. Ez minden bizonnyal sok, a kimerült bányák újrahasznosító, sóval, rekultivációjával össze­függő kérdést is megoldhatna. Ugyanis: a termelőszövetkeze­tek mindaddig, míg egy bá­nyanyitás előkészítéséről, a termelésről van szó, kellőkép­pen figyelemmel kísérik mind­azt, ami az említettekkel össze­függ. Ám a művelés során az üzemeltetők többsége elhanya­golja az ilyenkor kisebb költsé. get igénylő szintrendezést. Mindez pedig a bányaművelés befejezése után már többszörö­sébe kerül. Salamon Gyula >169. OMÉK^rÓt fl háztáji és a kisegítő gazdaságok kiállítása Óriás méretű és különleges termények Célszerű kisgépek saját három hónapig ülepített talajt kell tenni és az oldalnyílások­ban szamóca, paradicsom, paprika nevelhető. Ezerszer tették fel a kérdést Hajdú Péter kiállításszervező- nek: milyen csodaszerrel lehet ekkora eredményeket elérni? Csak azt mondhatta, hogy sok év kísérletező kedvét, fáradha­tatlan szorgalmát bizonyítják a látottak. A legtöbben a hobby-bar- kácsgépek bemutatójánál áll­tak meg, bizonygatva, hogy a kiskerti talajművelés gépesített­ségén sok múlik. Legalább har­mincféle házilag „bütykölt” erőgép sorakozik ott, melyek­kel 4—5-féle műveletet végez­hetünk. Az újítók, így Babály István, Bene András, Högye László, Samu László és Takács Lajos házilag gyártott kisgé­peit bárki megvásárolhatja en­gedély nélkül. Csak egy a probléma, hogy nincs kivitele­ző a sorozatgyártásukra. Erre panaszkodtak a zagyvarékasi libás gazdák is, akik a maguk szerkesztette „masinával" tö­mik a libákat. A mezőtúri Ki­rály István kézi sorvetőgépét legalább ezren előjegyeztették, amelyet a Hermes ÁFÉSZ gyárt majd. Ugyanígy Lóga László aranyérmes permetezőjét és Német Árpád ezüstérmes ön­etetőjét is több százan meg­vették volna. Ugyancsak a ke­resett cikkek közé tartozik a 10—30 és a 60 literes mini­prés. A kisállat-bemutató is foko­zott érdeklődést keltett. Sokan érdeklődtek a gazdasági King- galambok iránt. Nagy István, a Columba Gazdasági Társa­ság termelésvezetője jelenleg ebben a fajtában bízik, mint jövedelmező exportcikkben. De nagy jövőt jósol a prémterme­lő csincsillának is, bár sokak véleménye szerint nyomába sem léphet a mind közkedvel­tebb nutriának. A columbós- ok gyorsan reagáltak az észre­vételekre és belátták, hogy az egy pár galamb tartására al­kalmas háztáji ketrec 620 Ft-os irányára magas és csak úgy kél el, ha 400-ért kínálja o tatabányai Delta Ipari Szövet­kezet. Ezenkívül ígéretet tettek arra, hogy a jövő évtől olcsóbb lesz egy újfajta galambtáp. Ajánlom a háztáji kisterme­lők hatezer négyzetméteres be­mutató-területének a megláto­gatását, ahol valóban eredetp vásári hangulat uralkodik. Csuti J. kivitelezésben OMÉK Leginkább az óriás méretű és a különleges termények vonzzák a látogatókat az OMÉK A-pavilonjában és an­nak szomszédságában, ahol a legjobb háztáji és kisegítő gazdaságok mutatkoznak be. A kertbarátklubok tíz me­gyéből négy napon át állíta­nak ki, utána egy újabb tur­nus következik. Aki siet, még láthatja az egyik nyíregyházi kertben termett 34 kilós sütő­tököt, a Desire- és az Ostera- krumplit, melyből egy szem 45-50 dekás és a legalább 30 centis kosszarvú és fehér- özön paprikákat. A 150 fős nyíregyházi klub remekeinek több mint a felét Cabulya Jó­zsef termelte hathektáros kert­jében. A futóhomok szép át- lagci annak is köszönhetők, hogy a kiskertbarátok minden eső után kapálnak és akár a világ végéről is előkerítik a szervestrágyát. Földesi István ügyintéző szerint az 512 mező­túri kiskerttulajdonosnak azért sikerült bő termést elérni, mert istóllótrágyóznak és rendszere­sen öntöznek. Ezüstérmesek a negyvencentis szenzáció­uborkák, a másfél méteres vietnami kolbásztök, a Kana­dából behozott és idén először termő fekete paprika, vagy a braunschweigi káposzta. A ker­ti hóvirág gumóit pedig spe­cialisták „állítják elő" éveken át. A jászberényiek pavilonjá­ban Beszteri József kertész saj­nálkozva közölte az érdeklő­dőkkel, hogy semmit nem ad­nak el. öt éve a laskagomba volt a sláger, most viszont di­vatba jött a feketegyökér, a paszternák, az istengyalulta- tök, az indiai tüskésuborka, a cukkini tök, a télre beérő po­cokdinnye, a nogydobosi sü­tőtök: mind kihaló, vagy már majdnem elfelejtett különleges tájfajták. Mindegyikkel arany­érmet nyertek a kiállítók. Nem jöttek szenzációs súlyú termé­nyekkel a dunaföldváriak, mégis ők a legnépszerűbbek, mert megállás nélkül szakta­nácsokat adtak, sőt a feldol­gozás receptjeit írásban adták meg az érdeklődőknek. A hat­vaniak hobby-földzsákokat kí­nálnak azoknak, akiknek épp az erkély jelenti a kiskertet. A felfüggeszthető fóliazsákba

Next

/
Oldalképek
Tartalom