Dunántúli Napló, 1980. augusztus (37. évfolyam, 210-239. szám)

1980-08-26 / 234. szám

1980. augusztus 26., kedd Dunántúli napló 3 A 69. OMÉK-ről jelentjük Nagy fejlődés az élelmiszeriparban tartja szinten a vasércoldatot tartalmazó mosó-fajsúlyfolya- dékot. A technológiai sor másfél száz gépe, berendezése olyan hatást kelt, mintha az emberi beavatkozás nélkül is simán mennének o dolgok. Az egész rendszert egy ember irányitja a diszpécserközpontból. A mun­kások legfőképpen azért fele­lősek, hogy a szén folyamato­san érkezzen. István-akna, Va- scs-bánya, Szászvár, a komlói mosó 4000-4500 tonnányi sze­nét a kötélpálya csilléi, teher­autók és vonatok hozzák. A hamutartalom általában 38—40 százalék. Itt is terveket szőnek és re­ménykednek óbban, hogy 1985-re az iszap- és a durva­szénből is kokszot állíthatnak elő, méghozzá évente 100 000 tonnát. A beruházáshoz mint­egy félmilliárd forintra lenne szükség. A dunaújvárosi szénmosóban iszapdúsítással is hoznak létre kokszot. A dunaújvárosi koksz­vegyészeti gyáregységben el­mondták, hogy Pécsújhegy pon­tosan szállít, míg Komlón idő­szakonként adódik lemaradás. A pécsieknek sikerült a 11,5 százalékos hamutartalmat 11 százalékra csökkenteni. Komlón a 26—27 százalék volna az ideá­lis, de az utóbbi időben 30-33 százalékos hamutartalmú elő- koncentrátumot adnak fel, de érkezett 34,5 százalékos is. A dunaújvárosi szakemberek őzt tapasztalták a vizes tech­nológiájú mosójukban, hogy a szén tulajdonságai közül nem­csak o hamutartalom változtat­ható meg, de a megfelelő ke­veréssel és tájolással az illő- és kéntartalom, sőt a sülőképes­ség is módosítható. A szérerő- gépek teljesítményét különféle műszaki átalakításokkal lehet fokozni, hogy még jobb legyen a hamuelvétel. Csuti János Hogyan csökkenthetjük a malacok elhullását? A háztáji sertéstartás és hizlalás gazdaságosságát nagymértékben befolyásol­ja az elhullás. Az elhullás oka gyakran az ödéma. Mi is az ödéma? A választott malacok bél­csatornájában rendszerint megtalálható az E. coli ne­vű baktérium, amely mérgező anyag termelésre képes. Nor­mális esetben ezek a bakté­riumok nem tudnak elsza­porodni olyan mértékben, hogy betegséget váltsanak ki, ahhoz valamilyen gyengí­tő körülmény kell. Ez általá­ban a választás, a vásárra és vásárról való szállítás, a megváltozott tartási hely, a megváltozott takarmányo­zás. Utóbbinak döntő szere­pe van főleg akkor, ha vá­lasztás után naponta csak két alkalommal etetünk nagy mennyiségű és finomra da­rált koncentrált takarmányt. Ebben az esetben a sok fel­vett takarmány sokáig pang a gyomorban, mód van a mérget termelő baktériumok elszaporodására, a megter­helt, kifáradt gyomor nem tudja a takarmányt a belek­be továbbítani és így ott egy rendellenes bomlás indul meg, mely tovább kedvez a baktériumok és bomláster­mékek elszaporodására. A bomlástermékek idegbénu­lást, majd halált okoznak. A betegség tünetei. A jól fejlett állatok nem esznek, nehezítetten lélegeznek, a szemhéjuk megduzzad, majd hátsó felükre ingadozva jár­nak, végül lebénulnak és az állat tizenkét-huszonnégy óra múlva elhullik. A kiala­kult betegség nem gyógyít­ható, ezért azt meg kell előzni. Vásárolt, de saját ne­velésű választott malacok esetében is arra kell töre­kedni, hogy naponta több­ször (4-5 alkalommal), de egyszérre csak keveset etes­sünk. Legyen mindig külön edényben friss, bő ivóvíz (tea) az állatok előtt. Ahol az ödéma betegség elő szo­kott fordulni, ott nem cél­szerű a választási időszak után az önetetők használata. Ugyancsak célszerűtlen kon­centrált, lisztfinomságú, nagy mennyiségű takarmányt etet­ni, hanem fokozatosan, fo­lyamatosan rátérni a na­gyobb adagokra. Bár a be­tegség idősebb korban és nagyobb súlyban is előfor­dul, elsősorban a vásárlás­tól, választástól számított 3— 10. napon fordul elő, tehát ebben az időszakban kell fo­kozatosan ügyelni a tartásra és takarmányozásra. Amennyiben a vásárlástól számított 24 órán belül tör­ténik a megbetegedés és az elhullás, akkor azért az el­adó a felelős. Ha a beteg­ség a 2—3. napon jelentke­zik, sok szempont helyszíni mérlegelése esetén fennáll­hat az eladó felelőssége. A vásárlást követő negyedik naptól kezdve az eladó fe­lelőssége rendszerint kizár­ható. Dr. Bényi László Aranyérmes konzerváruk fajták, termesztési technológiák, a kooperációk társulások és más együttműködések járultak hozzá, de emellett több új be­ruházás valósult meg, melyek elősegítették a kiegyensúlyozott belföldi ellátás és a gazdasá­gos export fokozódását. A kiállí­tás bemutatja ezeket az új gyá­rakat, melyek közül néhány ki­emelt állami beruházásként épült fel vagy bővült, így pél­dául a Szegedi Szalámigyár, a Gyulai és a Szekszárdi Húskom­binát, valamint a Hajdúsági Cu­korgyár. A zalaegerszegi hűtő­ház, a Kaposvári Húskombinát és a Martfűi Növényolajgyár elsősorban a külpiacon értéke­síthető termékek körét bővíti. Külön csoportosításban szere­pelnek a társulások és a me­zőgazdasági üzemek jelentő­sebb élelmiszeripari beruházá­sai, így a Bácskai Húskombi­nát, a Környei Állami Gazdaság húsüzeme, a Kisvárdai Barom­fifeldolgozó, valamint a Kecs- kemét-Szikrai Állami Gazdasáq új gyümölcsléüzeme. Az OMÉK- en külön témakörben kapnak helyet a szakági bemutatók. Élelmiszeriparunkon belül Európában , is egyedülállóan nagy értékű exporttermelése miatt a húsipar külön is figyel­met érdemel. Az iparág válla­latai 1200 mezőgazdasági nagy­üzemmel és 800 ezer kistermelő­vel állnak szerződéses kapcso­latban. A vállalatoknak a terv­ben foglaltak megvalósítására mintegy hétmillió vágósertést és több mint 600 000 vágómarhát kell felvásárolni. A Bajai és a Kaposvári Húskombinátok üzem­be lépésével - gépsoraik a ki­állításon is jelen vannak — je­lentősen növelhető a sertésvá­gás és javul a feldolgozottsági fok. A korszerű táplálkozásban ki­emelkedő szerep jut a tejnek többek között a finompaprika- termesztés, feldolgozás folyama­tát szemléletes képeken követ­hetik nyomon. A közönség mint. egy 1300-féle konzervipari kész­terméket tekinthet meg. Az OMÉK-en megismerkedhetnek o látogatók a baromfiipar fejlő­désével és távlati terveivel. A hazai és a nemzetközi piac egyaránt a feldolgozás korsze­rűsítését, a minőség , további javítását igényli. Mint kiderül, elsősorban a fagyasztás moder­nizálásában rejlenek a lehető­ségek. Az idén rekonstrukcióra kerülő négy üzemben, Békés­csabán, Debrecenben, Szente­sen és Kecskeméten már a leg­korszerűbb. úgynevezett szalag­szerű fagyasztásra térnek át. A bemutató képet ad a 14 gyár­egység termékeiről, melyek mintegy 200-féle csomagolás­ban jelennek meg a fogyasz­tóknál. A gabonaipar standján a fej­lesztésekről is tájékozódhat a közönség. Megközelítőleg más­fél milliárd forintos beruházás eredményeként Miskolcon új üzem, Kecskeméten koncentrá- tum gyár épül, Mohácson befe­jezés előtt áll az új malom. Csonqrádon régi épületek fel­újításával alakítanak ki gabo­naőrlő üzemet. Ezek mellett 100 000 tonna termény tárolá­sával bővült a raktárkapacitás, s ezzel ebben az ötéves terv­időszakban összesen 200 000 tonna gabona tárolására alkal. más raktár épül. Az OMÉK élelmiszeripari be­mutatója összességében jól rep. rezentálja az iparág fejlődé­sét, előreláthatólag elősegíti majd tevékenységének jobb megismerését, a külkereskedel- t mi kapcsolatok további kiépíté­sét, s várhatóan több kooperá­cióra, együttműködésre is sor kerül. R. N. A komlói szénelőkészítő üzemegység diszpécserszobája szén Dnna­újvárosban Az olvasztáshoz felhasznált napi kokszmennyiség jelentős részét a mecsekbeli tétel te­szi ki. Ezért nem mindegy, hogy pontosan érkezik-e és mennyi­re dúsítandó. Az utóbbi idő­ben jó a kocsiellátás, ami kö­szönhető annak is, hogy a Pé­csi Hőerőmű felé fenékürítős szénszállító vagonok közleked­nek, és így gyorsan átirányítha­tók a kokszberakáshoz. A negyedszázad alatt nem került sor komolyabb rekonst­rukcióra, pedig a bunkerekben is nehezen csúszik le a szén, fő­leg esőben. Bíznak abban, hogy tíz éven belül a száraz szénelőkészítést felváltja a ned­ves dúsítás, de addig is a 25 éves Martiny-féle légszérgépe- ken akarnak alakítani, hogy a hamuelvétel növekedjen. Tech­nológiai módosítással is pró­bálkoznak, hogy több port kös­senek le. A „házi kísérletek” már folynak. A műszakiak azt bizonygatják, hogy egy 16—20 milliós beruházással megszün. tethetők a gondok. Pécsújhegyen alig látni em­bert a harminc méter magas előkészítő épületben. Az eme­leteken 11 szita dolgozik. A to- lonymagos mosókádban csat. togva sepreget a motolla, mel­lette a csaknem négy méter átmérőjű meddőkerék sustorog. A világon ötven éve, Pécsújhe­gyen pedig 15 éve alkalmazzák a vizes és zárt szénelőkészítést. Egy tonno szenet négyezer liter vízzel kezelnek a Szabolcs pa­takból. Automatika állítja be. A szénmosókban három mű­szakban közel ezer munkás dol­gozik: a legtöbben, vagyis öt­százan Komlón. A komlóiba 24 óra alatt 5500—6000 tonna mélyművelésű szenet küldenek Kossuth- Béta- és Zobák-bá- nyáról, valamint a Tanbányá­ból, aminek a hamutartalma 39 Képünkön a pécsújhegyi szénelőkészítő kokszszén-víztelenitő szitái áthatok Kopjár Géza felvételei Naponta három irányvonat indul Baranyából a Dunai Vasműbe A komlói és a pécsújhegyi szénelőkészítő üzemből napon, ta - szabad szombat és vasár­nap kivételével — három sze­nes szerelvény indul el a Dunai Vasműbe. A pécsi szenes vo­nat egyszerre 500—600 t. kitűnő minőségű, közvetlenül kamrába tölthető kokszszén-koncentrátu- mot visz, a komlóit pedig 2300 2500 tonna koksz-előkoncentrá. tummal rakják meg. Egy esz­tendőben Pécsről átlcg 160 000, míg Komlóról 650—680 000 ton­na szén érkezik a kohó koksz­vegyészeti gyáregységének pá­lyaudvarára, ahol , éjjel-nappal állandóan rakják ki a hazai és a külföldi szenet, évente majd­nem másfél millió tonnányit. A zömét a mecseki külde­mény alkotja, míg Csehszlová­kiából 350—380 000 és a Szov­jetunióból' pedig mintegy 220 000 tonna kokszot fogad­nak. A külföldi koksz hamutartal­ma alacsony; 8 és 9 százalék, amit csak a pécsújhegyi köze­lít meg a 11 százalékával. Egyedül a komlói előkoncent- rátumot mossák,, dúsítják to­vább a vasműben, hogy a 29— 32 százalékos hamutartalmát 9,5—10 százalékra csökkentsék.-44 százalékos. A cél o 29, vagy az az alatti érték elérése. A 28 éves mosóban egekor könnyen érték el a 24—25 szá­zalékot is, és évekig tartották. Napjainkban a 29 százalék biz­tosítása emberfeletti munkával jár, ugyanis a száraz technoló­gia és vele együtt a gépek is elavultak. Nincsen gépesítve a mosó-fajsúlyfolyadék kikeveré­se, szinten tartása. A techno­lógia nem birkózik meg az óriási szénmennyiséggel és mindennap 400 tonnát szállíta­nak át Pécsújhegyre. A száraz technológiát megviseli az is, hogy nedves portól átitatott szén fut be, ugyanis a bányák­ban gyakran vízzel portalaníta- nak. Az eliszaposodott szénből nehéz a hamut kivenni. Ráadá­sul eltömődnek a sziták és a légszérgépek is. Utóbbiak sűrí­tett levegővel választják szét a kokszot a féltermékektől. Épp ezért fontos feladat, hogy a száraz és a nedves szenet meg. felelő arányban keverjék. A mecseki OMÍK Nagyot lépett előre a hazai élelmiszeripar az elmúlt öt esz­tendőben. Erről tanúskodik a 69. Országos Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kiállítás és Vá­sár élelmiszeripari bemutatója a D-jelű és a 23-as pavilonban, ahol 6600 négyzetméteres terü­leten láthatók a növényi anya­gokat feldolgozó ágazatok, így a gabona-, a cukor-, a növény, olaj, a1 dohány-, a tartósító, a bor és söripar termékei, vala­mint az állati termékeket hasz­nosító három iparág, a hús-, a tej- és a baromfiipar újdonsá­gai. Ezenkívül a sütő-, az édes- és a szeszipar árui teszik tel­jessé az ágazat képét. Élelmiszeriparunk bruttó ter­melési értéke az ötödik ötéves tervben 27 százalékkal növeke­dett. Ehhez elsősorban az új és a tejterméknek. A tejterme­lés az elmúlt tíz évben 30 szá­zalékkal emelkedett, s az idén a tejiparnak már 2100 millió liter tej felvásárlásáról kell gon­doskodnia. Tizennégy vidéki tej­ipari vállalathoz érkezik napon­ta tej, a tejipar napi feldolgo­zási kapacitása kétmillió liter. Üj gépsorok, technológiák kezd­ték meg a gyárakban a ter­melést, melyek közül a kiállí­táson is bemutatkozik a Veszp­rémi Tejipari Vállalat Bakony Camembert sajtgyártó gépsora, a krémtúrók eltarthatóságát nö. velő hőkezelő berendezések és a 10 000 literes sajtfeldolgozó üzem fénygrafikája. Nagy teret szentel a kiállítás a tartósítóiparnak. A tablókból kiderül, hogy az idén 2,3 millió tonna zöldséget kell megtermel­ni a népgazdaság számára, melyből 1,2 millió tonna kerül ipari feldolgozásra. A látoga­tók képet alkothatnak a mező- gazdasági üzemekkel kiépített integrációs folyamatokról —így

Next

/
Oldalképek
Tartalom