Dunántúli Napló, 1980. augusztus (37. évfolyam, 210-239. szám)
1980-08-22 / 230. szám
1980. augusztus 22., péntek Dunántúlt napló 3 Fokozott érdeklődés a szocialista országok iránt Tapasztalatok és érvek A emOMÉK-rö! jelentjük OMÉK, amely megmutatja a géptervező-fejlesztő munka újabb lehetőségeit. A szakemberek beszámoltak arról, hogy az utóbbi 5 évben a gazdasági növények több mint 1200 fajtája és hibridje vett részt a közös nemzetközi vizsgálatokon. A KGST-országokban az elmúlt év végéig több mint 320 növényt vettek termesztésbe a közösen megszervezett nemesítő munka eredményeképpen. Ezek a növények az idén már hozzávetőleg 10 millió hektárt foglalnak el. Több mint 40 növény vetőmagtermesztését szakosították. KGST-nap az OMÉK-on A dunaszekcsői láncosok műsora Az OMÉK-on csütörtökön a KGST országok napját rendezték meg. A vásárváros főterét fellobogózták és hangszórók a tagországok dalait, ismert zeneszámait sugározták. A KGST napja alkalmából előadássorozaton ismertették a mezőgazdasági és élelmiszer- ipari együttműködés eredményeit, kínálkozó újabb tehetőségeit. Zala Géza, a MÉM nemzetközi főosztályának vezetője előadásában kiemelte: egyebek között a mezőgazdasági gépgyártásban is komoly sikereket értek el a partnerek. A közös munkát jól segíti az OMÉK Újdonságok az élelmiszerkosárban ■ Baromfivirsli, pulykaszalámi ■ Puszta vodka, tojásos borlikőr J aj, de éhes vagyok! A 69. Országos Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kiállítás és Vásár élelmiszerpavilonjában bizonyára sokan fojtják magukba e kiáltást. Füstölt angolna, libamájkonzerv, zsebkolbász, pulykaszalámi, Puszta vodka, zöld alma üditő... Magyarország éléskamrája és étlapja lenyűgözően gazdag. Bár ha ez a kínálat együtt sajnos soha nem is jelenik meg, még a nagyobb élelmiszerüzletekben sem. De azért a fejadagunkra nem lehet panasz. Éppen az egymást ötévenként követő kiállítások késztetnek összehasonlításokra, mi volt, és mi van ma élelmiszerkosarunkban, mennyivel többet fogyasztunk. Engedtessék meg egy kis statisztika. Egy főre jutó hús- fogyasztásunk az idén meghaladja a 78 kilót, szemben az 1975. évi 68,5 kilóval, öt évvel ezelőtt fejenként 126 kiló tejet, tejterméket (vaj nélkül) fogyasztottunk, az idén 157 kilót. Tojásból 1975-ben 15,2 kilót, 1980-ban várhatóan 18,5 kilót. Konzervfogyasztásunk öt év alatt 11 kilóról 23 kilóra, üdítőital-fogyasztásunk 33,5 literről 52 literre nőtt. Hogy a növekvő fogyasztás mögött milyen minőségjavulás és választékbővülés áll, arról képet kaphatunk az OMÉK élelmiszerpavilonjában. Élelmiszeriparunk termék- palettája az utóbbi öt évben igencsak kiszínesedett. E rövid tudósítás keretében most vegyünk szemügyre néhány újdonságot. Húsfeldolgozásunk az új gyárak beléptével nagyot lépett előre. Csodálatos a baromfiipar hűtőpultja is, ámbár baromfifeldolgozásunk adós még egy s mással. Nos, az OMÉK- en érdekes kezdeményezés nyomára bukkantunk. Az Orosházi Baromfifeldolgozó Vállalat több éves kutatási, kísérleti és fejlesztő munkájának eredményeként megszülettek a baromfiból készülő vörös áruk, úgymint a baromfivirsli, a baromfi- felvágott, a baromfimortadella, a pulykafelvágott és a pulykaszalámi. A korszerű gyártóvonalakat most alakítják ki, az új termékeket pedig jövőre dobják piacra. Hogy történetesen a tojásfeldolgozásban is rejlenek még bőven lehetőségek, sejtetik a sárisápi termelőszövetkezet új termékei: a tojáspor, a tojáslé és a tojásos likőrbor. Tartósított tojáslevük tulajdonságai a friss tojáséval egyezőek, elsősorban a vendéglátónak, a cukrászatoknak, a tésztaiparnak ajánlják. Tejiparunk termékválasztéka az utóbbi években látványosan bővült, hogy mást ne említsünk, ma már a legkülönbözőbb ízekkel és fűszerezéssel készülnek sajt- és túrókrémek. Kaptak is szépen díjakat, ezek között örömmel fedeztük fel a baranyai tejipar Anikó és Ten- kes sajtját. Újdonság a veszprémi tejfeldolgozó Tihany Camembert sajtja, a 12,5 dekás doboz ára 10 forint 30 fillér. Mellesleg itt is támadt hiányérzetünk: vajon a magyar tejipar miért nem gyárt pogácsasajtot, ,,magyarul" kvarglit?! A magyar hűtőipar immár csaknem százféle mirelit készítményt tud egymás mellé rakni. Kár, hogy ennek a választéknak sokszor tizedét sem láthatjuk élelmiszerüzleteink hűtőpultjain. Kiállítási főnökük mindenesetre sietett kijelenteni, a hűtőipar mindent szállít, amit a belkereskedelem rendel. Legújabb termékük a gyorsfagyasztott, félkész frikadella, ami hasonlatos a bélszínrolóhoz. A műanyag tasakban öt rúd, fokhagymás fűszerezésű, panírozott húsrúd lapul; ajánlják főzelékhez feltétül, továbbá borkorcsclyául. A 18 dekás csomagocska 13 forint 30 fillérbe kerül. A kiállításon mellesleg ráleltünk a Bikali Állami Gazdaság leendő gyorsfagyasztott halkészítményeinek ízléses dobozaira is, e termékek a jövő év slágerének ígérkeznek. Ami bőriparunk kirakatában szembetűnő: a sok és egyre szebben csomagolt vörösborféleség, megfelelően a fogyasztói ízlés változásának. A félszáraz, másfél literes Jubileumi pezsgőt a Törley gyár alapításának 100 éves évfordulója tiszteletére hozták piacra. A Budapesti Likőripari Vállalat új termékei a vanílialikőr és a Puszta vodka. Nagy a választék üdítő italokból, a magunk részéről örömmel vettük, hogy az üdítőital-ipar végre „felfedezte” a magyar almát, immár tudnak szolgálni zöld alma üdítővel is. Azzal kezdtük, jaj, de éhesek vagyunk. Beismeréssel tartozunk, végül is nem maradtunk éhen. Meghívást kaptunk a Baranya megyei Állatforgalmi és Húsipari Vállalat kóstolójára. ahol Brun József igazgató többek között megjegyezte, ugyan a nagy húsgyárakkal nem vehetik fel a versenyt, ám ha a pécsi vágóhíd rekonstrukciója befejeződik, ők is több új húskészítménnyel szeretnék megörvendeztetni a baranyai fogyasztókat. Miklósvári Zoltán Tegnap délután a Baranyában tartózkodó japán delegáció a sombereki Béke Őre Termelőszövetkezetbe látogatott. A messzi országból érkezett vendégek élénken érdeklődtek a szövetkezet eredményei, problémái, az elmúlt években tapasztalt fejlődése iránt, de kérdéseket tettek fel a tsz-ben dolgozó nők és férfiok arányáról, a város elszívó hatásának érvényesüléséről, vagy éppen arról is, hogy mennyi adót fizet nyeresége után a termelőszövetkezet. Látogatásukat használtuk fel arra, hogy feltegyük kérdéseinket Hama Takeshinek. — Mi a célja a delegáció magyarországi tartózkodásának? — Bizonyára Magyarországon is köztudott, hogy Japánbon legutóbb megváltozott a belpolitikai helyzet: reakciós kormány került hatalomra. Ezt a körülményt természetesen figyelembe veszi pártunk is. Ennek egyik megnyilvánulása az, hogy erőteljesebben érdeklődünk a szocialista országok eredményei, gazdasági körülményeik, sikereik és problémáik iránt. Az is célunk, hogy tanulmányozzuk a szocialista országokban o tervgazdálkodást, foglalkozzunk a szociális, ta demokrácia kérdéseivel, annak különböző megnyilvánulási formáival, fórumaival és természetesen problémáival is. Bizonyára tapasztalhatta, hogy itt, Somberekén is több kérdést tettünk fel ebben a tárgykörben. Utunk különösen azért fontos, és mint a jelek mutatják, hasznos számunkra — mert ez az első alkalom, hogy a Japán Kommunista Párt ilyen delegációt küldött szocialista országba. Interjú Hama Takeshivel, a Japán KP Elnöksége állandó bizottságának tagjával, a HEH elnökével- Mi a benyomásuk az eddig látottak alapján Baranya megyéről és Pécsről?- Élmény volt számunkra látni az önök nagyon szép és régi városát, Pécset. Tapasztaltuk, hogy mekkora gondot fordítanak történelmi értékeik megőrzésére. Lépten-nyomon láthattuk ezt a városban. Ugyanakkor egészen új, modern, nagy városnegyedeket is építenek. Kedvezőek a tapasztalataink Somberekre jövet is. A falvakban láttuk, hogy szervezett és szorgalmas építőmunka folyik, s ennek megvannak az eredményei.- A sombereki Béke Őre Termelőszövetkezet meglátogatása részén milyen tapasztalatokra számít? Lesznek-e esetleg ezek között olyanok, amelyeket japán körülmények között is hasznosítani lehet?- Amikor Somberekre jöttünk, elsősorban az érdekelt bennünket hogy olyan közösséget lássunk, tagjaikkal, vezetőikkel találkozzunk, akiknek tapasztalataik vannak a szocialista módon gazdálkodó mező- gazdasági nagyüzem munkájában, irányításában. Különösen érdekel bennünket a háztáji szerepe, az, hogy milyen szerepet tölt be ez a szövetkezet és a parasztság életében. Az elnöktől kapott tájékozta, tóból kitűnt, hogy a szövetkezetben odaadó munka folyik, s az ennek révén elért eredmények a továbblépés zálogát jelentik. Ez nekünk nagyon fontos tapasztalat volt. Miután Japánban erős az érdeklődés a tömegekben a szocializmus eredményei iránt, ugyanakkor a reakciós erők ezt az érdeklődést tompítani akarják, rossz információkkal kioltani, mi itt Som. bereken agitációs munkánkhoz nagyon jó érveket kaptunk. M A. Elkötelezetten, felelősséggel Róth József Egy emberölttt pártszolgálat Nagygyűlés Bólyban (Folytatás az 1. oldalról) alkotmány betűinek gyakorlattá válásáról, szólt Baranya gazdasági és társadalmi életének fejlődéséről, kiemelkedő ipari és mezőgazdasági sikereinkről, melyek tovább kell, hogy ösztönözzenek, hogy még- többet kell letenni az ország asztalára mindenkinek. Munkához való jog mellett mind nagyobb hangsúlyt kell fektetnünk a „kötelesség” oldalra: a képességek, a tudás szerinti becsületes munkára. A bólyiak tetszéssel fogadták a nemzetiségi politikáról elhangzottakat: hazánkban egyforma jog és elbírálás illeti meg a német, délszláv, román és szlovák nemzetiségieket, hisz közös a célunk. Az államtitkár a békepolitikánkról mint további fejlődésünk sarkalatos pontjáról beszélt, majd jókívánságaival fejezte be ünnepi beszédét. Cséplő György, a bólyi Kossuth Tsz elnöke' népviseletbe öltözött lányokkal együtt adta át az államtitkárnak az új kenyeret, aki megszegte, megkínálta vele az elnökség tagjait. A színpadon azután a bólyi művelődési ház sramlizenekara, a dunoszekcsői magyar tánccsoport, a véméndi német és a szalántai délszláv táncegyüttes szórakoztatta a nagygyűlés résztvevőit. A délutáni program Békáspusztán folytatódott: megnyitották Trischlerné Ferk Anna gobelinjeit és Trischler Ferenc grafikáit, bronz domborműveit és kisplasztikáit bemutató alkalmi kiállítást. A lovaspályán majd háromezer ember szurkolta és nézte végig a lovas és fogatversenyt, o pálya körül a népi iparművészek árubemutatója! kínált látni- és vásárolni- valót. Murányi Sűrű felhők gyülekeznek odakint, s így a házigazda kénytelen villanyt gyújtani. Régi fényképeket nézegetünk; a lóden- kabátos, svájcisapkás időkből. Egy felvonulás — 1957-ből. Előtérben jól látszanak a teret átszelő villamossínek, s a zászlót tartó menetelők sorában ott halad Róth József is. — Az ellenforradalom utáni időszak első kommunista felvonulása volt ez. Emlékszem, először nem akarták engedélyezni, mert más városokban a felvonulást zavargás követte. Mi megbeszéltük Marosán Györggyel, hogy rend lesz. A felvételt az NDK követség egyik Pécsre jött munkatársa készítette, és küldte Róth, Józsefnek. Közben több, ma már dokumentum értékű igazolvány, irat is előkerül a megkopott tárcából. A MADISZ-kongresszus részvételi jegye, egy falujáró igazolvány Rákosi Mátyás aláírásával, $ egy belépőjegy az MKP első pécsi pórtkonferen- ciájára, 1946. I. 27-i dátummal. — De rohan az idő! — mondja Róth József — miközben hátradől a székben. — Maholnap negyven éve . . . Nyárelőtől már mint nyugdíjasnak van ideje az elmélkedésre. Hogy is volt csak? Mit is csináltunk annak idején? Édesapja vöröskatona volt, aztán a komrnün bukása után Fiúmébe ment dolgozni. Amikor elült a vihar, és hazajöhetett, a szénbányák újhegyi üzemébe ment lakatosnak. Akkor építették a szénmosót A fiú, Róth József Erzsébet-telepen nőtt fel. Mint mondja: az indíttatás egy életre meghatározó. A fiatalember munkások között van, hamar bekerül a „mozgalomba” is. Párttag 1945-től. — Az eredeti szakmám asztalos — mondja —, s tulajdonképpen sose hagytam fel vele. A második műszak mindig — ha volt rá időm — a műhelybe vitt. 1950, óta egyfolytában azonos munkahelyen, a Pécs városi Pártbizottság PTO osztályán dolgozott. ötvenben, ahogy mondani szokás, kiemelték, s hivatásos pártmunkás azóta. — Nem volt könnyű munka — teszi hozzá. — Fegyelmi ügyekkel, személyi ügyekkel — tagfelvételekkel és törlésekkel — foglalkoztam. Minden irat, okmány mögött egy ember állt, felelősséggel, ného önmagam gyötrésével tudtam csak túllenni egy-egy ügyön. Tavasszal nem érezte jól magát s elment orvoshoz. Akkor érlelődött meg véglegesen: kérni fogjál a nyugdíjaztatást. A felesége szintén pártmunkás: a MÉV pártbizottságán munkatárs. Mondja, hogy mostanában neki marad a több házimunka — no nem panaszkodásképpen, hanem így van ez rendjén —, meg talán a műhelyben is több lesz az idő. Rövidesen a pártalapszervezet- ből is átigazolják: a lakótelepi 2-esbe. Az Athinay úttól nincs messze a Mozgalmi Ház, oda szeretne sűrűn bejárni. A nyugdíjasai közé. Tervek? A szíve tájékára mutat: — Dolgozni tovább, amíg bírja a motor... K. F. a
