Dunántúli Napló, 1980. augusztus (37. évfolyam, 210-239. szám)
1980-08-20 / 229. szám
1980. augusztus 20., szerda Dunántúlt napló 3 Tartalékok még mindenütt vannak Szervezettségből, felelősségérzetből a nagyüzemek dolgozói Jelesre vizsgáztak Beszélgetés dr. Földvári Jánossal, a Baranya megyei Tanács általános elnökhelyettesével az idei aratásról Két hetet késett a búza érése, a nyári esőzések és viharok miatt a terület egyharmadán a gabona megdőlt. Az aratást, Péter-Pál helyett csak július 20-án kezdhették meg a megyében. Az aratók gyors és jó munkájának köszönhető, hogy augusztus 8-án az utolsó táblák termése is fedél alá került. Gyakorlatilag 20 nap alatt befejeződött a legnagyobb nyári munka, amelyben mintegy 2500 ember vett részt. A rendelkezésre álló 632 kombájnnal 74 000 hektár kalászos gabona, ezen belül 60 Ö00 hektár búza termését takarították be. Az országban az elsők között végeztünk és a megye eddigi legnagyobb búzatermését takarítottuk be.- Miben látja az idei aratás kiemelkedő sikerét? — tettük fel a kérdést dr. Földvári Jánosnak, a Baranya megyei Tanács általános elnökhelyettesének.- Amikor a minden eddiginél sikeresebb aratásról szólok, akkor elsősorban az emberi tényezőt kell kiemelnem. Szervezettségből, felelősségérzetből a nagyüzemek dolgozói jelesre vizsgáztak. Minden elismerést és köszönetét megérdemelnek azok a mezőgazdasági dolgozók, akik ebben a fontos munkában helytálltak. Külön kiemelném a kombájnvezetők teljesítményét. Megtanultak, s ma már tudnak dőlt gabonát aratni, kalászemelővel dolgozni, s a termést nehéz körülmények között is minimális veszteséggel betakarítani. A vezetők mindenütt a helyszínen voltak és nemcsak nagy felelősségtudattal, de imponáló szakértelemmel szervezték az aratást, a szállítást, gondoskodtak a gépek folyamatos működéséről, a gyors hibaelhárításról. Sok gondot okozott az idén is az alkatrészellátás. Annál nagyobb megbecsülést érdemelnek a szerelők, akik ma már a mezőgazdaságban is a legjobb szakmunkások.- A tavalyi gyengébb év után minek köszönhető az idei rekordtermés?- Valóban rekordtermésről beszélhetünk. A talajmunkákat szakszerűen és időben végezték el a gazdaságok, s a nagy eredményhez szükséges biológiai háttér is rendelkezésre állt. A megye búzatermelő szakemberei bátran állítják be a nagy genetikai értéket képviselő új fajtákat. Szerencsére sok kitűnő búzatermelő szakember nevét sorolhatnám fel, az államidíjas Szabó Jánosét Bólyból, Husti Mihályét a szajki tsz-ből, Ulbert Ádámot Szederkényből. Hatvanmázsás búzatermés a szederkényi dombokon nem azonos a mohácsi, bólyi sík vidéki humuszföldek 60 mázsás eredményével.- Hogy vizsgáztak a termesztett fajták? S milyen lehetőséget lát e téren a legjobb üzemekben a hozamok gazdaságos növelésére?- A megyében termesztett húsz fajta közül a legnagyobb termést a Száva, a GK-Széged és a Martonvósári 4-es, 6-os és 8-as fajták adták, ezeket Követik az NS Rána 1—11 és a Jubilejnaja. A megye legjobb eredményét a szabadszentkirályi Béke Tsz-ben érték el, ahol a Száva és a GK-Szeged fajtákból 90-90 mázsás termést takarítottak be. Szajkón 75,8 mázsás, Lippón 77,8 mázsás termést adott a GK-Szeged, a Szentlőrinci Állami Gazdaságban 71, Szalántán 67, Kémesen 65 mázsát adtak a Marton- vásári búzák. A fajták jelentősége meghatározó, s e téren sokat köszönhetünk a megyében folyó fajtakísérletek eredményeinek és az új fajták terjesztésében nagy szerepet játszó termelési rendszereknek. Látni kell azonban, hogy az idei rekordtermésben az időjárás milyen fontos szerepet játszott. A tavalyival azonos anyagi és szellemi ráfordítás mellett hektáronként 10 mázsával lett több a megye búzatermése, jórészt azért, mert a búza vegetációs stádiumában a csapadék mennyisége és elosztása ezúttal lényegesen jobb volt. Ez egyértelműen jelzi, hogy a megye magas búzatermelési színvonala mellett a nagy termések elérésének mindinkább limitáló tényezője a víz. A jövő útja tehát ennél a növénynél is az öntözés lesz. — A legjobb búzatermelő üzemekben továbbra is szükség van a gazdaságos hozamnövelésre. Tartalékok a legjobb adottságú területeken — gondolok itt a mohtfcsi járásra — éppúgy vannak, mint a gyengébbekben. Az átlagtermés mint mutató önmagában nem fejezi ki azt, hogy egy adott üzem lehetőségei szintjén gaz- dálkodik-e. A bólyi Kossuth Tsz 60,49 mázsás búzatermése önmagában jó — a hatodik legjobb eredmény a megyében -, de ha azt vizsgáljuk a termőhely mire képes, már nem lehetünk elégedettek vele. Az egy aranykoronára vetített hatékonysági mutató alapján ezzel az eredményével Boly a 63 tsz közül a 62. Ezzel szemben a 9,7 aranykoronós egy- házaskozári Haladás Tsz az 55,65 mázsás termésével hektárra számítva a 15., aranykoronára számítva viszont a 2. helyen áll. Egy aranykoronára vetítve Bolyban 1,5 mázsa, míg Egyházaskozárban 5,74 mázsa búzát állítottak elő. Mindezt csak annak érzékeltetésére említem, hogy a legjobb termőhelyeken is vannak még tartalékok. A gazdaságos hozam- növelés egyik lehetőségét a talaj- és növényanalízisen alapuló műtrágya-felhasználás szélesebb körű elterjedésében látom. Ebben a danitzpusztai laboratórium jó munkájának köszönhetően máris történt előrelépés. Az alapműtrágyázás ma már szakszerűen történik. A jövőben több figyelmet kell fordítani a mikroelemek visszapótlására. A felsőszent- mártoni Zrínyi Tsz-ben, ahol a levéltrágyózást évek óta jól csinálják, közepes termőhelyi adottságok mellett 57 mázsa 38 kilóra növelték a búza átlagtermését.- Milyen az idei búza minősége? Hogy vált be az új minősítési rend, melyek a műszeres búza átvételi megyei tapasztalatai? — Az új búza minősége jó. A hektolitersúly 79 és 82 között van. Ennek ellenére javító hatású búzát csak két tsz-ből — egyházasharaszti és mágocsi — vett át a Gabonaforgalmi Vállalat, eddig mindössze 140 vagon mennyiségben, ami az összes termés egy százalékát sem éri el. Nagy átvételi viták a megyében nem voltak, mégis úgy tűnik, a műszeres átvétel túl szigorú. A műszer természetesen pontos, talán az új szabvány támaszt túl magas követelményeket. Ezt a kérdést azonban központilag kell majd megvizsgálni. A megye továbbra is termel javítóhatású búzákat és növelni kívánja búzaexportját, mert az export minőséget a megyében termelt búza az idén is elérte, s a jövőben is el tudja érni. Rónaszéki Ferencné Csapatzászló a pécsi határörkeriiletnek Olvasmány-, film- és tv-élmé- nyeim jutnak eszembe a katonai zászlókról: ütközetben mindig elöl vitték és nyomában özönlöttek a katonák. Dózsa parasztseregének az 1848-as szabadságharc, a Tanácsköztársaság vörös zászlói jutnak eszembe, s a 35 év előtti események: sarló-kalapácsos vörös lobogó leng a Reichstagon és nem sokkal később: szovjet katonák a Kreml falához vetik a legyőzött náci fenevad éveken át oly sok pusztítást, szenvedést jelentő horogkeresztes zászlóit... A zászló - főleg a csapat- zászló - mindig szimbólum volt. Az utókor ereklyeként őrzi, ha igaz ügyért, a hazáért és a haladásért lobogott a harcba indulók előtt. Mi-a csapatzászló? Ez foglalkoztat hétfő óta, amikor is krónikásként részt vehettem a siklósi határőrlaktanyában rendezett csapatzászló átadási ünnepségen: a MÉV munkás- kollektívája csapatzászlót adományozott a pécsi határőrkerületnek. Maga a zászló mestermunka: gyönyörűen kidolgozott zászlórúdra erősítve a kézzel hímzett, mindkét oldalán Nép- köztársaságunk címere, vörös selyem lobogó, a címer fölött Pécsi Határőrkerület, alatta Mecseki Ércbányászati Vállalat szöveggel. A fegyveres erők Szolgálati Szabályzata tömören Játék,9 szórakozás, pihenés Lvov-kertvárosi népliget • Az első rész elkészült, bővítésére sor kerül Néhány napja, amikor együtt körbejártuk az új parkot, Kalla Gábor kertészmérnök arra kért, ne bántsuk a múltat; ami volt, az volt. A megmaradt néhány régi fát látva, mégsem feledhetem azt a néhány év előtti hideg reggelt, amikor riasztóan csengett a telefon: kivágják a kertvárosi fákat... Akkor még álom volt ez a Melinda utcai környék, s ez a park még álom sem. Micsoda fák voltak ott!... Méteres törzs, hatalmas lombkorona. Pompás díszítői lehetnének most a parknak. Ma délelőtt fogják ünnepélyesen felavatni, de azok, akikért csinálták, a Ivov-kertvárosiak — és közülük is elsősorban a gyerekek — már rég használják. De miért is ne? Ez a legjobb műszaki átvétel. Figyeltem egy itt nyaraló német gyereket. Fürgén futott fel a dombra, onnan a hágcsóra, majd lehuppant a csúszdára, és pillanatok alatt lent volt a domb alján. És ezt fáradhatatlanul ismételte tízszer, hússzor...’ Másik gyerekek a kötélpályán „dolgoztak" igen keményen. Hát kérem, ez lesz a sláger. A kalandjátszótér két szemközti pontján három fagerenda, köztük drótkötél feszül, azon egy csigára felfüggesztett autókerék függ; a magasabban levő lábnál beül a gyerek a kerékbe, és „átutazik" a túlsó oldalra. Ahogy elnéztem a srácokat, képtelenek voltak megunni ezt a nagyszerű utazást. A felszabadulás utáni legnagyobb pécsi közpark készült el itt, Lvoy-Kertváros csücskében, a sokat emlegetett lőtéri dombok tövében, s annak is csak 20 éves a Mecseki Kulturpark Az ország minden részéből, de elsősorban a déldunántúli városokból, községekből sok látogatót vonzó Mecseki Kultúrpark a 20. évébe lépett. Az annak idején társadalmi segítséggel elkészült létesítmény jubileumáról ünnepségen emlékeznek meg augusztus 21-én délután 6 órakor. Az esemény színhelye Pécsett az Ifjúsági Ház nagyterme lesz, ahol Komlódi Józsel- né, Pécs város Tanácsa elnökhelyettese mond beszédet. A rendezvényen közreműködik a Mecsek Tánc- együttes, és ez alkalomból nyílik kiállítás délelőtt 10 órakor Takács Dezső grafikusművész munkáiból. az első üteme. 32 és fél ezer négyzetméteren terül el ez a park, s hogy nagyságát jobban érzékeljük: a Tettyén az alsó és a felső park mindössze ezer négyzetméterrel nagyobb ennél, s a nagynak hitt sétatér teljes egészében is csak a fele ennek. Még két üteme van a parknak. A másodiknak a helyén pillanatnyilag az Építőipari Szövetkezet betonüzeme van — az előző, az Erika utcai betonüzem helyén a pécsi parkok legszebb gyöngyszeme készült el! —, ez húsz és fél ezer négyzetmétert tesz ki, a harmadik ütem pedig a lőtéri dombok mögött lesz, ahol eredetileg garázsvórost terveztek. A 35 ezer négyzetméteres területtel úgyszólván alig van teendő. A lőtéri domb koronáján sétáltunk végig, s ezt tudom ajánlani másoknak is. Szép a kilátás az új városrészre, de sokkalta szebb a régire — Újmecsekal- ja szinte csak karnyújtásnyira van (mégis milyen sok kilométert kell megtenni, míg odaér az ember). És látnivaló, hogy vétek lenne a dombok mögötti területet bármivel is beépíteni. Ez a három és fél hektár is így parkként lesz szép. Most azonban a ma avatandó parknak örülünk. Azért is, mert létesítése idején bizony voltak kérdőjelek, amelyeknél — szerencsére — mégiscsak erősebb volt az a felismerés, hogy a kissé zsúfoltra sikerült „ó” Lvov-Kertváros lakóinak — de az egész, nagyra növő városrész lakóinak is — szükségük van egy nagy, központi parkra. Olyanra, amilyenhez az újme- csekaljaiak sem juthattak — a főtéri park egészen más jellegű, a kiserdő pedig — épp a minap írtam róla — Pécs legnagyobb szemétdombjává degradálódott. A szabadidő-parkot Antal Zoltánná, a DTV kerttervezője tervezte, számos korábbi park, játszótér tapasztalatainak leszűrésével. Kő, beton és aszfalt csupán annyi van, amennyi elkerülhetetlenül szükséges, egyébként az egész területet füvesítették és — szabad is a fűre lépni. Egyelőre azért ajánlatosabb nem élni ezzel a lehetőséggel, különben jövőre esetleg nem lesz fű, amire ráléphetünk. Úgyszólván minden korosztály megtalálhatja a magá- nakvalót; pályák a labdajátékokhoz, óriás sakk. pingpongasztalok, kártyaasztalok, homokozók, favárak, csúszdák, tornaszerek ... A 250 méter hosszú sáncot két helyen átvágták — itt lehet majd átjárni az említett „harmadik ütembe". A sánc északi végét átformálták kissé: mintegy 80 méter hosszú ródli- pálya lett belőle. Az egyik labdapályát télen fellocsolhatják, és korcsolyapályaként szolgálhatja a téli sport híveit. Fákkal kezdtem, fákkal is fejezem be. A nagyszerű parképítő munkát végzett 8,2 millió forintért a Pécsi Kertészeti és Park- fenntartó Vállalat rengeteg cserjét, fiatal és koros fát ültetett ki. A parkot mégis azok a fák, bokrok díszítik ma leginkább, amelyek átvészelték a „felszámolás” időszakát, mintegy bizonyítván: nem szükséges mindenáron kiirtani a meglevő növényzetet. Egyetlen dolog hiányzik csak — és ezzel be is fejezem Pécs új „népligetének" bemutatását — a vízfelület. Hársfai István fogalmaz: „A csapatzászló a katonai becsület, hősiesség és a dicsőség jelképe. Kifejezi a dolgozó nép és fegyveres erőinek összetartozását. Minden katonát emlékeztessen a haza, a dolgozó nép önfeláldozó szolgálatának és védelmének kötelezettségére.” A csapat- zászló előtt letett katonai eskü szövegében is benne van: „Zászlóinkat szabadságharcos elődeink példáin lelkesülve győzelemre viszem . .." A csapatmúzeumban nézem a pécsi határőrkerület megalakulásáról napjainkig kiállított dokumentumait: fegyverek, öltözékek, újságcikkek, hősi halottak életútja és fényképei, csapatzászlók. A pécsi határőrkerület elődje a 10. határvadász zászlóalj 1948. augusztus 22-én kapta az elsőt az Ormánság népétől. A MESZ- HART-a mai szénbányák — 1949 őszén adományozta a következőt, amit 1959-ben az országos parancsnok zászlaja váltott fel. Most már a MÉV által adományozott csapatzászló testesíti meg a katonai becsületet, fejezi ki az ércbányász munkáskollektíva és az államhatár védelmében oly sok áldozatot hozó határőrök barátságát. A zászlót átadó Tóka Jenő, a MÉV vezérigazgatója így fogalmazott:- A vállalat és a határőrség kapcsolata a mindennapi munka során realizálódik. Több szocialista brigádtagunk önkéntes határőrként végez társadalmi munkát, ugyanakkor sok olyan fiatal jön vállalatunkhoz, aki ismereteit, tudását, határozottságát, mozgalmi tapasztalatait, emberi tartását a határőrségnél szerezte. Legyen ez a zászló együvé tartozásunk jelképe, vezessen bennünket a közös feladatok eredményes teljesítésében. A csapatzászlót átvevő kerületparancsnok, Gerencsér József határőr ezredes:- Az ércbányászat és az államhatár védelme egyaránt nagyon nehéz szolgálat, férfias helytállást követel, és ez még közelebb hoz minket egymáshoz. A vállalat megalakulásától nagyon sok leszerelő határőr ment a MÉV-hez dolgozni, büszkék vagyunk, hogy ott is megállják a helyüket. A zászló még szorosabbra fogja barátságunkat, egyben ösztönöz is a további helytállásra. Az átadási ünnepségen olyan ércbányászok is részt vettek, akik határőrök voltak. Juhász Vince csapatvezető vájár: — Jó érzés visszajönni. Kemény. de szép élet a határőrélet. r Gyöngyösi Ferenc csapatvezető vájár: — Mint a testvérek, úgy voltunk az őrsön. Honti Lajos, a MÉV IV. üzem pártbizottságának titkára: — Határőrként vettek fel a pártba. A pécsi határőrkerületnek adományozott csapatzászlóra nyolc szalagot kötöttek, az átadó MÉV szalagjának felirata: „Közösen építjük, védjük hazánkat." Murányi László
