Dunántúli Napló, 1980. augusztus (37. évfolyam, 210-239. szám)

1980-08-18 / 227. szám

Japán békedelegáció látogatása Baranyában Beszélgetés Naguo Masayoshival a küldöttség - vezetőjével Az Országos Béketonács fel­hívására hazánkban tartózko­dik a Japán Békemozgalom de­legációja Naguo Masayoshi- nak a Japán Béketanács alel- nökének vezetésével. A küldött­ség tagjai vasárnap Baranya megyébe látogattak. Ebből az alkalomból kértük meg a dele­gáció vezetőjét hogy válaszol­jon a Dunántúli Napló kérdé­seire. — Milyen alkalomból érkezett Magyarországra delegációjuk, miben foglalná össze látogatá­suk célját? — Küldöttségünk, eleget téve a' magyar békemozgalom meg­hívásának mindenekelőtt azzal a céllal érkezett Magyaror­szágra, hogy a japán és a magyar békemozgalmak közöt­ti kétoldalú kapcsolatok to­vábbfejlesztését elősegítse. Ezenkívül küldöttségünk részt vesz a jórészt ismeretlen doku­mentumokból álló Hirosima - Nagaszaki fotókiállítás hétfői ünnepélyes megnyitásán Buda­pesten, — A közelmúltban emlékeztek meg Japánban, a világ számta­lan országában az első atom. bomba ledobásának 35. évfordu­lójáról. Ez a szomorú következ­ményekkel járó tömegpusztító fegyver alkalmazásg, napjaink, ban óriási készleteinek felhalmo­zódása aggodalommal tölti el az embereket. Hogyan vélekedik ön erről? — A japán nép az egyedüli a* világon, mely az atomtáma­dás áldozata volt. A mi orszá­gunkban az emberek a világ jelenségeit a legkülönbözőbb módon ítélik meg, egyben azon. ban sokan megegyeznek; kö­vetelik az atombombák gyártá. sónak, háborús alkalmazásá­nak betiltását. Az Egyesült Ál­lamok a japán kormányra, a két ország közötti szerződések alapján, nagy befolyást gyako­rol. A legkedvezőtlenebb szá­munkra, hogy országunkban több..mint száz amerikai kato­nai támaszpont van. melyek egyrészt atomfegyvereket vagy azok hordozására alkalmas eszközöket tartanak készenlét­ben. Közismert az a széles körű tiltakozás, mely annak érdeké­ben bontakozott ki országunk­ban, hogy ezeket a fegyvere­ket eltávolítsák. Békemozgal­munk azért küzd, hogy az atom­fegyverek gyártását, alkalmazó, sót teljesen betiltsák. E küzde­lemben eddig is sok segítséget kaptunk a világ békeszerető népeitől, békemozgalmaitól. Békemozgalmunk azt is fontos feladatának tartja, hogy lelep­lezzük az atomfegyverek gyár­tása nem védelmi célokat szol­gál az amerikaiak részéről, ha­nem a fenyegetés, zsarolás esz­köze. — A magyar közvélemény ér­deklődéssel figyeli a Japán Bé. kemozgalom tevékenységét. Kér­jük foglalja össze, hogy napja­inkban milyen főbb akciókat bontakoztat ki mozgalmuk. — A Japán Békemozgalom a társadalom legkülönbözőbb osztályait tömöríti magában, ezért akcióink sokrétűek, ma­gukban foglalják mindazokat a követelményeket, melyek a bé­ke megvédését szolgálják. Csak a legfontosabbakra kívánom felhívni a figyelmet. Ismételten első helyen kell megemlítenem a- már említett atomfegyverek gyártása és esetleges alkalma­zása elleni tiltakozó akciónkat. A másikról is már szóltam: mozgalmunk követeli az ameri­kai katonai támaszpontok meg­szüntetését országunkban. Sze­retnék utalni arra a tényre, hogy e katonai támaszpontok közvetlen veszélyt jelentenek lakosságunkra. Például 1977 szeptemberében a Tokió köze­lében lévő Atsugi városára le- zuant egy amerikai katonai re­pülőgép, melynek következté­ben két kisgyermek meghalt, két felnőtt súlyos égési sérülév seket szenvedett, melynek se­beit még ma is viselik. Harma­dik feladatunknak tartjuk az atombcmba-támadás még ma élő áldozataival való törődést. 370 000 ember van Japánban, aki testében és lelkében hor­dozza a> támadás okozta követ­kezményeket. Széles körű társa­dalmi megmozdulásokat szerve­zünk támogatásuk, segítésük ér­dekében, mellyel a jelenlegi kormány hivatalosan nem törő­dik. Végezetül: fontosnak tart­juk a1 lakosság, de különösen a fiatalok békére való neve­lését. Még sok olyan nézet, gondolkodásmód, található or­szágunkban, mely magában hordozza a régi háborús szem­léletet. Arro törekszünk, hogy miinél többen értsék meg; né­pünk létérdeke a béke meg­őrzése! Ebben a tevékenység­ben számítunk a pedagógusok nevelő munkájára, ezért moz­galmunk megnyerésükre nagy figyelmet fordít, ezt bizonyítja az is, hogy békemozgalmi kül­döttségünknek ‘is több peda­gógus tagja van. — Csak néhány órát töltöttek Baranya megyében mégis sze­retnénk ha az itt tapasztaltakról, látottakról néhány szót szólna. — Először is megköszönöm azt a szíves fogadtatást, mely­ben itt részesítettek, ahogyan bennünket a megyében folyó békemozgalmi tevékenységről tájékoztattak. A rövid időn be­lül is lehetőségünk nyílt arra, hogy képet kapjunk a megye lakosságának életéről, Baranya történelmi múltjáról, megtekint­sük néhány nevezetességét. Kü­lönösen mély benyomást gya­korolt küldöttségünkre a Mo­hácsi Történelmi Emlékpark. Ügy gondolom, hogy a béke­mozgalmak közötti együttműkö­dés, szolidaritás nemcsak or­szágos szinten erősödhet, ha­nem a kis települések kapcso­lataiban is. Nagyon fontosnak tartom azokat a beszélgetése­ket, amelyeket a megyében folytattunk, szeretném megőriz­ni azokat a kapcsolatokat, is- merettségeket, melyeket látoga­tásunk alkalmával Baranyában szereztünk. M. E. A Pécsi Vasas Ipari Szövetkezet szabadszentkirályi üzemébe felvesz 2 lakatos szakmunkást, valamint 2 női segédmunkást JELENTKEZÉS: Pécsi Vasas Ipari Szövetkezet, munkaügy, Pécs, Szalai A. u. 8. (volt Sopiana Gépgyár). NAGYVILÁGBAN Izraeli nyilatkozat Az izraeli külügyminisztérium vasárnap nyilatkozatot bocsá­tott ki Kelet-Jeruzsálem beke- belezésie ügyében. . Ebben — nem is burkoltan — azt állítja, hogy az arab országok felelő­sek az izraeli parlament vonat­kozó döntéséért. A nyilatkozót szerint nem Iz­rael kezdeményezte a Jeru­zsálemről szóló vitát. A kér­dést az arab országok vetet­ték fel Izrael-ellenes éllel az arab és iszlám országok 1974- es konferenciáján. Ezt tovább tetézték azzal, hogy a Camp David-i egyezmény megkötése után létrehozták a szilárdság frontját. Egyiptom is súlyosan beavatkozott Izrael belügyeibe azzal, hogy parlamentje 1978. április 1-én kijelentette, hogy Jeruzsálem a Jordán folyó nyu­gati partvidékének arab szuve­renitás alatt lévő elszakítha­tatlan része és azt javasolta, hogy itt legyen a palesztindi arab közigazgatás székhelye, holott az autonómia tervezet erre a célra Bethlehemet je­lölte ki. + DACCA: Banglades és In­dia külügyminisztere megbeszé­léseket folytat Daccában. A két fél megvitatja a kétoldalú kap­csolatok állását és a térség, valamint a nemzetközi helyzet időszerű kérdéseit. + RÓMA: A római hatósá­gok feltételesen szabadlábra helyeztek 22 iráni diák közül hatot, miután sikerült személy- azonosságukat kideríteni. A diákok augusztus 8-án, a Szent Péter téren az Egyesült Álla­mokban őrizetbe vett társaikért rendeztek rokonszenvtüntetést, majd amikor őket is őrizetbe vették, nem voltak hajlandók magukat igazolni. + DAMASZKUSZ: A szíriai biztonsági erők szombaton Homs városában tűzváltás so­rán megölték a muzulmán test­vériség katonai szárnyának pa­rancsnokát és négy társát, miután rábukkantak az egyéb­ként betiltott szervezet fegyver­tárára — közölte a damaszku­szi r. ó. A bejelentés szerint Hisham Jambaz, a katonai szárny parancsnoka a Szíriában közelmúltban elkövetett vala­mennyi szabotázs- és terrorcse­lekmény értelmi szerzője volt. + TEHERÁN: Nagy-Britannia teheráni nagykövetsége vasár­nap meghatározatlan ideig fel­függesztette tevékenységét; a személyzet többsége már szom­baton visszatért hazájába — közölte a nagykövetség ügyvivő­je. A brit döntés a nagykövet­ség épülete előtt egy hete tar­tó, angolellenes tüntetések miatt született — mondotta az ügyvivő. Azonnal megnyitjuk kapuinkat, ha a helyzet megvál­tozik. Londonban augusztus 4-e óta őrizetben tartanak 60 iráni diákot, mert az Egyesült Álla­mok ottani nagykövetsége előtt tüntettek. Letartóztatásuk híre váltott ki egyre növekvő tiltako­zást a teheráni brit nagykövet­ség előtt. + TOKIÓ: Tokióban ismere­tessé vált, hogy Szuzuki Zenko miniszterelnök tárgyalásokra hazarendelte Japán washingto­ni és moszkvai nagykövetét, Okavara Josiót, illetve Uomoto Tokicsirót. Okavara Josio az Egyesült Államokba irányuló japán gépkocsikivitel kérdéséről tárgyalt Szuzukival. A japán kormányfő hazájának moszkvai nagykövetével a két ország kapcsolatai javításának lehető­ségeit kívánja áttekinteni. + JERUZSÁLEM: Az izraeli kormány döntésének megfele­lően lichak Navon izraeli ál­lamfő elfogadja Szadat elnök meghívását, de az utazás idő­pontjának kérdésében a kor­mány újabb jóváhagyására lesz szükség — jelentette ki Arieh Naor kabinet-titkár, az izraeli kormány szóvivője a Miniszter- tanács Jeruzsálemben vasárnap megtartott ülése után. ♦ Tömeg- verekedés a calcuttaí stadionban Legalább 12 ember meghalt és 100 megsebesült az egyik calcuttai stadionban, miután két rivális labdarúgócsapat, az East Bengal és a Mohun Bo­gán játékosai a második fél­időben összeszólalkozás után összeverekedtek. A 85 ezer né­ző közül több ezren kövekkel és mozdítható tárgyakkal do­bálták egymást és a PTI (in­diai hírügynökség) közlése sze­rint a halálesetek nagy része úgy történt, hogy az emberek százait az egyik falhoz szorí­tották és összetaposták. Jatin Chakravarty nyugatbengáli köz­munkaügyi miniszter, aki ott volt a lelátón, nem sokkal az eset után kijelentette: foglal­koznak azzal a gondolattal, hogy Calcuttában betiltja a kormány a labdarúgó-mérkőzé­seket. ♦ ♦ CASABLANCA: Az iszlám országok Jeruzsálem-bizottsága szombaton este Casablancában II. Hasszán marokkói király el­nökletével kétórás ülést tartott Kelet-Jeruzsálem Izrael általi bekebelezése ügyében. Az AFP francia hírügynökség értesülései szerint a résztvevők elhatároz­ták, hogy a marokkói, a jordá- niai és a Palesztinái Felszaba- dítási Szervezet javaslataiból állítják össze a határozatterve­zet szövegét, amelyet majd a bizottság plenáris ülésén hagy­nak jóvá. A 14 tagú bizottság munkájában Indonézia és Líbia képviselője nem vett részt. A BARANYA MEGYEI BAROMFIFELDOLGOZÓ ÉS FORGALMAZÓ KÖZÖS VÁLLALAT felvételre keres villanyszerelő és esztergályos szakmunkásokat JELENTKEZNI LEHET: a műszaki osztály vezetőjénél. Pécs, Edison u. ••Elve kell elfognom** Szorul a hurok Mongole körül Simon Wiesenthal, Adolf Eichmann kézrekeritője, aki már negyedszázada üldö­zi az auschwitzi hóhért, Jo­sef Mengelét 25 éve a tömeggyilkos nyomában Nyolc hónappal ezelőtt 1979. október 12-én az egyik arherikai légitársaság alkal­mazottja rutinszerűen átfutot­ta a Huston—Miami légijárat utasjegyzékét: Jones Brown. . . King Herbert. . . Matheus Ralph . . . Josef Mengele . .. Fél órával később a világ másik végén, Bécsben, a 72 éves Simon Wiesenthal bécsi lakásán megcsördült a tele­fon: — Minden jel arra mu­tat, megtaláltuk Josef Men­gelét! — Estére sajnos kiderült, nem áz auschwitzi tömeggyil. kos, hanem egy teljesen ár­tatlan utas viselte a baljós hangzású nevet — mondotta az esetről Wiesenthal az új­ságíróknak Dokumentációs Központnak nevezett bécsi irodájában. Wiesenthal ebből a könyvekkel telezsúfolt szo­bából irányította annak ide­jén Adolf Eichmann kézreke- rítését, s ebben a szobában futnak ma össze azok a szá­lak, melyek egyre szorosabb­ra fonódnak Josef Mengele, az utolsó „nagy" náci bűnös körül. Simon Wiesenthal meg­tört, szomorú, öregember. Két órát beszélt az újságíróknak Mengeléről, a koncentrációs táborok orvoshóhéráról: — Nagyon gazdag ember dr. Mengele, sok pénze van, erős családi háttere és remek kapcsolatai. Az apja alapí­totta gépgyár és a vasöntöde igen aktív cégi ma is Men­gele szülővárosában, a Du­na menti Günzburgban, s a gyárnak alvállalatai vannak Észak-Amerikában és Argen­tínában. Josef Mengele, mint SS-orvos két célt tűzött ki maga elé: a nordikus fajta kitenyésztése céljából borzal­mas kísérletekkel próbálta megváltoztatni a szem és a haj pigmentációját, hogy sző­ke és kékszemű embereket „állítson elő". Több száz zsi­dó és cigány gyermeket vakí­tott, gyilkolt vagy nyomorított meg kísérleteivel. Végzett ezenkívül ikerkísérleteket, hogy führerje háborús ember­veszteségeit ikerszületésekkel pótolhassák. Több ezer zsidó anya és gyermeke esett e kísérletek áldozatául. Menge­le 1950-ben menekült Argen, tinóba, ahol átvette a csalá­di leányvállalat vezetését. Addig észrevétlenül élt Günz­burgban. Amikor 1960-bcrn Eichmannt Argentínában kéz- rekerítették, Mengele Pa­raguayba költözött, és min­den komplikáció nélkül ál­lampolgárságot kapott. Mind­ez csak pénz és jó kapcso­latok árán lehetséges, s a ket­tőnek Mengele nincs híján. Így jöhetett családi találko­zóra Milánóba és a Bahama. szigetekre, így vehetett részt apja temetésén 1959-ben. Lá­togatásáról a rendőrségi ki­vételével mindenki tudott szü­lővárosában. Tucatnyi hamis útlevele van. Legkedvesebb álnevei: Friedrich Edler, dr. Helmut Gregor-Gregori és Lars Ballstroem. E neveken járt utoljára Európában 19/3-ban. Felesége, Martha' különvált tőle, mert nem bír­ta1 elviselni férje zaklatott idegállapotát. A paraguayi kormány 1979-ben, a nemzet­közi gyermekévben az ENSZ nyomására megfosztotta Men­gelét állampolgárságától. A náci hóhér azóta Dél-Ameri- kában sémi érzi magát biztos helyen. Bár egyelőre szem elől vesztettem — mondotta Wiesenthal — tudom, hogy ke­ringési zavarokban szenved, hogy sohasem utazik négy testőr nélkül, és eqyre gyako­ribbak nála a dühkitörésefc, az idegösszeomlások. Mind­ezen túl Mengele tudja, hogy a nyomában vagyok ... Mi indítja Simon Wiesen- thalt erre az elszánt, 25 éve tartó üldözésre, kérdezték vé­gül az újságírók. Talán a gyű­lölet, a bosszúvágy?- Emberi szív nem képes akkora gyűlöletre, amekkorá­ra Mengele rászolgált. Nem gyűlölöm, hanem félek, hogy mindez megismétlődhet. Élve kell elfognom Mengelét, mert vallomása az évszázad doku­mentuma lesz. Garancia a kővetkező olimpiáig! Augusztus 31-ig. Minden fekete-fehér televízióra (hordozható kivételével) — a gyári jótálláson túl — továb­bi kétéves díjtalan javítási lehetőséget adunk. Díjtalan házhoz szállítás, üzemképtelen ké­szülékét pedig ugyanakkor elszállítjuk. V. 29/1980.

Next

/
Oldalképek
Tartalom