Dunántúli Napló, 1980. augusztus (37. évfolyam, 210-239. szám)

1980-08-17 / 226. szám

DN HÉTVÉGE 10. MŰSORAJÁNLAT 1980. AUGUSZTUS ! 7. Régi fekedi aratásokról A Magyar Televízió Pécsi Körzeti Stúdiójának német nemzetiségi műsora, az Unser Bildschirm augusztusi száma 21-én, csütörtökön a szokott időpontban 19 óra 5 perckor jelentkezik a 2. programon. Az augusztus havi német mű­sor tematikus szóm, amely az aratásról és a kenyér ünnepé­ről szól dokumentum, riport és művészeti jellegű elemeket egyesítve magában. A műsor Wolfart János szer­kesztő szerint a következő kér­désekre próbál választ adni: — Miben hasonlít a mai ara­tó élete a régi parasztira? Mi teszi egyedülállóvá ezt a me­zőgazdasági munkát? A régi summás- és részesarató-élet mindennapi fáradságos mun­kája mellett hogyan maradt erő, idő és kedv az ünneplés­re? A régi aratásról, a munka jellegéről, fázisairól, mun­kamegosztásáról, a közösségi munka jelentőségéről beszélget a szerkesztő-riporter Wágner Bálinttal és társaival egy feke­di parasztudvaron. A továbbiakban nyomon kö­vethetjük a ma arató kombáj- nos egy napját Hoffman József személyében. A műsort a soroksári Német Nemzetiségi Táncegyüttes „Arató és kenyérünnep" című tánca zárja, amelyet Soroksá­ron gyűjtöttek. A Zeneakadémiától a kara- vánszerájig címmel februárban mutatta be a televízió Kersics Anka show-műsorát, melyet a pécsi körzeti stúdió munkatár­sai készítettek. Az adás óta rengeteg levél érkezett a mo­hácsi művésznőhöz és a tele­vízióhoz. Az énekesnő — aki bejárta a világot Babilontól Párizsig, énekelt Rotschildnak és Husszeinnak, ismerte Ha- csaturjánt és Judy Garland-t, aki Kodály Zoltán tanítványa volt — a héten ismét látható a képernyőn. A közönség kérésé-, re megismétlik műsorát augusz­tus 23-án, szombaton délután 17 óra 10 perckor az egyes csatornán. Szerkesztő-rendező: Bükkösdi László. Dietrich, a csodalatos „Marlene Dietrichhel a szín­ház elvesztett egy igazgyöngyöt, és ő a moziban találta meg igazi hivatását. Marlene korá­nak lánya, a hódító asszony jelképe, modellje, visszatükrö­ződése lett, a vamp, a végze­tes nő, nevezzük, ahogyan akarjuk. Garbo az örök nőiség jelképe, aki sugalmazó felada­tának betöltésére isteni és ör­dögi megnyilatkozásra egy­aránt képes, Bergner az esz­ményi, titokzatos és megfejt­hetetlen modern lány, Marlene talán a jövő asszonya ...” — írta egy színházi rendező, bizo­nyos Barnowsky úr a húszas évek végén. S csakugyan ma is töretlen népszerűségnek ör­vend, s megannyi sztár hullá­sára, magának a fogalomnak szétmállására is ugyanúgy fity- tyet hány, mint amikor elhízva és rosszul öltözve az első világ­háborút követő években kikö^ tött Hollywoodban. „Túl kövér vagyok és az ar­com olyan, mint egy krumpli!" — sápítozott, amikor barátja és kitalálója, losef Sternberg ki­harcolta számára a Kék angyal Lola Loláját, ezt a kispolgári berlini prostituáltat, aki nem­csak Marlene mítoszának alap­kövévé vált, hanem ezzel egy- időben megteremtette azt a végzetes, kihívó szexualitást is, amit korábban a puritán Ame­rika el sem tudott képzelni. Igaz, ami igaz, ebben legalább olyan szerepé volt hihetetlenül szép lábának (később kétmillió dollárra biztosította), mint szí­nészi tehetségének. A „végze­tes asszony” lett, évekre ügye­letes csábítója a kor híres fér­fisztárjainak — Gary Cooper-től Maurice Chevalier-ig, miközben hosszan és nem sok eredmény­nyel próbálta magánéletében legalább az amerikai ismeret­lenségbe temetkezett Jean Ga- binnal megértetni magát. „Marlene Dietrich neve si- mogatással kezdődik... és os­torcsapással végződik ... Tolla­kat, szőrméket hord, amelyek úgy hozzátartoznak testéhez, ahogy a szőrbunda hozzátarto­zik az állatokhoz, a toll pedig a madarakhoz. Hangja, szeme, pillantása, mint* egy Loreleié. Csakhogy Lorelei veszélyes nő. Marlene pedig nem veszélyes, mert szépségének titka szívé­ben rejlik..." — véli Jean Coc­teau róla. Köztudott, Dietrich imádott óriási kalapokban grasszólni, fekete selyemharis­nyában, fejére és más testré­szeire tűzött toliakban, méteres szipkából füstölni, rekedtes hangján érzéki és morbid me­lódiákat a gyilkos szerelemről énekelni, kihívó a bájolgó kon­formizmus és a polgári szen­teskedés erénycsőszeinek mennydörgését... — ami per­sze a legjobb ingyenreklám volt számára. Élete gazdag eseményekben, fordulatokban, megpróbáltatá­sokban. De most nem ennek is­mertetése a célunk. Mindezt afféle háttérnek szánjuk a té­vében most indult sorozathoz, amelyben a legendás Kék an­gyal mellett ott szerepel az ugyancsak legendás Bizsu is. A sejtelmes ékszerek és boák sú­lya alatt rogyadozó Dietrich tű­nik majd fel a „Sangháj exp- resszben” és „A megbecstele- nített”-ben, hogy aztán egész újfajta színésznővel találkoz­zunk az Asszonylázadásban, szinte vadnyugati miliőben, per­sze a kötelező slágerrel ... A sorozatban ott van még a Hitchcock rendezte „Rémület a színpadon”, o „Nincs ország­út az égen", s természetesen a ma is friss, izgalmas „A vád tanúja" is . .. Nemlaha György (A televízió a Marlene Diet- rick sorozatában ma „A becs­telen” című filmet mutatja be.) Film... Film... Film... ÉJSZAKAI CSENDBEN Színes lengyel bűnügyi film * Rendezte < TADEUSZ CHMIELEWSKI M. A. S. H. Ez a négy betű egy tábori kórház nevének kezdőbetűiből képzett betűszó. S ez a tábori kórház a vietnami háború sé­rültjeit gyógyítja. A történet a beteggondozó intézet orvos dol­gozóiról szól, hogyan véleked­nek az emlékezetes, az egész világot felháborodással eltöltő emberpusztításról. A színes amerikai szatírát Robert Altman rendezte. Főszereplők: Donald Sutherland, Elliot Gould. S ezzel a filmmel ér véget a nyári idény csemegéje, a Filmmúzeumi na­pok sorozat. Éjszakai csendben Ladislav Fuks „A nyomozást Heumann tanácsos vezeti” című regényéből Tadeusz Chmielewki készített színes lengyel bűnügyi drámát. Egy különleges bűnügy körülményeit mondja el a törté, net az 1920-as évek Lengyelor­szágában. Több gyermekgyil. Görgényi Zoltán, a HANG­ADÓ hétfői adásának szerkesz­tő-riportere tájékoztat a műsor­ról, melynek központi kérdése: — Nem vettek föl, mit csi­náljak?- Ha telefonálsz, válaszol a HANGADÓ! A hétfőn 17 óra 5 perckor kezdődő ifjúsági műsor vendé­gei, a Tolna, Baranya megyei Tanács, valamint a két megye nagyobb munkahelyeinek, fel­sőoktatási intézményeinek ille­tékes vezetői, mindenkinek se­gítenek eligazodni, munkát ke­resni. Az egyetemi, főiskolai felvételivel és a munkalehető­ségekkel kapcsolatos kérdése­ket hétfőn 9 órától 18 óráig a 10-424-es telefonszámon, vagy a műsor ideje alatt (17.05— 18.00-ig) személyesen is el le­het mondani a stúdióban. Cí­münk: Pécs, Zetkin Klára utca 1. A rendőrség ellenőrzést vé­gez a Balaton-parton, főleg a fogyasztók, vásárlók esetleges megkárosítóit kívánják leleplez­ni. Felső Pál kedden elhangzó riportja ennek az ellenőrzőkör- útnak a tapasztalatait igyekszik visszaadni. Ugyanezen a na­pon Balogh János takarmá- nyossal beszélget Nógrádi Er­zsébet. A mohácsi Új Barázda kosság történik hasonló mód­szerekkel és körülmények között. A 8—10 éves gyermekeket a gyilkos valamilyen játékszerrel magához csalogatja, majd köz. vetler» közelről lelövi őket, s a helyszínen hagyja névjegyét, egy macskaformájú játékot. Herman felügyelő vizsgálja az eseteket. Hermannak érzékeny lelkű, serdülő korú, anya nélkül felnőtt gyermekével sok gondja von. Nem találják meg egy­máshoz az utat. A gyermek gyű­löli apját, s elhatározza, mun­kájában fogja tönkretenni. Eh­hez a véletlen ad segítséget, mert a fiú egy fényképen felis­meri a gyilkost... Krimiről lé­vén szó, a végét, s a legfonto­sabb fordulatot majd a mozi­ban ismerik meg kedves olva­sóink. Ki beszél itt szerelemről? Bacsó Péter új magyar film­jét, melyben Tarjón Györgyi, Gólffy László, Szabó Sándor, termelőszövetkezét dolgozója cigány származású. Kiváló mun­kájáért magas jutalmat kapott. Hogyan érte a megbecsülés? Erre keresi Nógrádi Erzsébet a választ riportjában. Szerdán, alkotmányunk ün­nepén tudósítások, hangképek számolnak be a dél-dunántúli ünnepségekről. A színes, válto­zatos műsort Borsos József szerkeszti. Csütörtökön a pécsi Mozgal­mi Házban rendezett Vikár Bé­la—Berze-Nagy János emlék- hangverseny II. részét közvetí­tik. Közeledik az iskolaév kez­dete, ilyenkor minden eszten­dőben időszerű az iskolák, ok­tatási intézmények felújítása, tatarozása. Laky Rudolf MEG­SZÉPÜL AZ ISKOLA című ri­portjában csütörtökön építők mondják el, merre dolgoztak, milyen munkát végeztek és tanévnyitásra rendben lesz-e minden? Dr. Kun Tibor rendkívül ér­dekes és egyedülálló lemez- gyűjteményében távoli orszá­gok, földrészek népeinek egzoti­kus, számunkra ismeretlen ze­néje is megtalálható. Pénteken kezdődő újabb sorozatában e ritka értékű lemezek közül Óceánia zenéjével ismerteti meg a hallgatókat. A MUN- KÁSMÜVELÖDÉS augusztusi adásában néhány üzemi ama­tőr együttes, csoport közműve­lődést szolgáló tevékenységét mutatják be, szólnak Galambo­Sütő Irén és Csapó Gábor játsz- szák a főszerepeket, a X. ma­gyar játékfilmszemlén már nagy sikerrel fogadta a közönség. Citrom Flóra története röviden úgy jellemezhető, hogy egy fia­tal lány közéleti sikerei és bu­kása. A Kertészeti Egyetem kol­légiumából kicsapott lány nagy karriert fut be. Az ágyában meglelt fiúval addig semmi kapcsolatban nem levő Flóra, a szerelmesek szószólója, vezetője lesz, majd országgyűlési képvi. selőnek jelölik, s be is fut a választáson. Magánéletét azon­ban teljesen rossz vágányra vi­szi. A sikerek után azonban a bukás ízét is meg kell ismernie, s a magánéletben válságba ke. rült lány visszatérne ahhoz, akit szeretett, de mór ott is késő. Az egyik főszereplő, Csapó Sán­dor a magyar vízilabdacsapat tagja, a filmben is pólós, aki éppen az Európa Kupa döntő­jére készül, mint Citrom Flóra férje. sí László költészetéről és újabb folytatással jelentkezik a magyar muzsika századait is­mertető sorozat. * A szerbhorvát nyelvű műsor­ban hétfőn kezdődik Mándics Mihálynak, a Magyarországi Délszlávok Demokratikus Szö­vetsége főtitkárának sorozata, a honismeretről. Kedden Krics- kovics Antal szerkeszti „Az if­júság hullámhosszán" című ösz- szeállítást, mely többek között a „fekete nyár”-ról szól, vala­mint olyanokkal beszélgetnek, akik pótvizsgára készülnek. „Is­mét a mikrofon előtt" címmel Csupics Mária rádióbemondó vall munkájáról. Vasárnap hangzik el dr. Balogh József: „Buzsáki szőttes” című írásá­nak első része, majd Kista- polcai képeslap következik Fi- lákovity Brankó szerkesztésében. A hétfői német nyelvű maga­zinban Patuska Jánossal, a né­met nemzetiségi bázismúzeum igazgatójával beszélget Reil Jó­zsef. Az új létesítmények sorá­ban a geresdlaki ABC-áruházat mutatja be Gráf Vilmos, aki a csütörtöki műsorban Sásdról jelentkezik. Pénteken ezúttal is a nyaralóknak szól a 30 per­ces zenés összeállítás, hírek­kel, tudósításokkal, rövid útika­lauzokkal és zenés kívánságok teljesítésével. Augusztus 20-án a nemzetiségi adósok is ripor­tokban, helyszíni tudósítások­ban számolnak be az ünnepi eseményekről. Nem vettek fel, mit csináljak? Sorokban Az Ifjúsági Ház programja: Augusztus 18-án, hétfőn 18—22 óráig ai Minaret ud­varában Voller Imre disco- műsora. Augusztus 19-én, kedden 19 órától a Hotel Minaret udvarában az EAST együt­tes jazzhangversenye. Augusztus 21-én, csü­törtökön 18—22 óráig a Hotel Minaret udvarában Nosztalgia disco Bőczin László műsorvezetésével. Augusztus 23-án, szom­baton 18—22 óráig a Hotel Minaret udvarában Tuczai József dijcoműsoro. Az Ifjúsági Park programja: Augusztus 20-án, szerdán 14—22 óráig alkotmány ün­nepi műsor: széllovasok a tavon, birkózóbemutató, hajómodellező-bemutató, valamint a Bóbita báb­együttes és a Gúnya együt­tes műsora, majd lemezbe­mutató és a Minaret együt­tes táncestje zárja a non­stop programsorozatot. Augusztus 22-én, pénte­ken 20 órától Rock péntek: a Hobo Blues Band kon­certje. Magyaregregy: Augusztus 20. Baranya megyei pávakörök és ha>- gyományőrző együttesek bemutatója a strandfürdő területén. Mecseki Kultúrpark: Augusztus 19-24.: Dísz­növénykiállítás és árusítás az állatkertben a Pécsi Ker­tészeti és Parképítő Válla­lat szervezésében. Fekete éjbe nézve Régen olvashattunk ilyen ke­gyetlenül őszinte regényt. A nálunk eddig teljesen ismeret­len André P. Brink, dél-afrikai író kendőzetlenül, drámai erő­vel mutatja be azt a világot, melyet ma is a gátlástalan faj. gyűlölet jellemez, ahol a bőr színe alapvetően meghatározza az emberi értékrendet. A Föld­nek ezen a pontján oly sűrítet­ten él a megalázó múlt, hogy az író szinte képtelen kitérni előle. Brink merészen szembe­nézett a valósággal, nem vélet­len, hogy művét röviddel a megjelenése után betiltotta a pretoriai cenzúra. Persze mond­vacsinált okokkal, a hatóságok pornográfiának bélyegezték. Is. merős érv ez, ai fennálló rend átlátszó védekezése a letagad­hatatlan igazsággal szemben. A regény indítása drámába illő. Joseph Maian fiatal néger férfi — az egykori kitűnő színész — kivégzését várja a börtönben. Bűne súlyos: megölt egy fehér lányt, akit pedig mindenkinél jobban szeretett. A halála előt­ti reménytelen napokban átgon. dolja egész életét, kora gyerek­korától a jóvátehetetlen gyil­kosság elkövetéséig, s ennek a belső monológnak a során fel­tárul megaláztatásokkal teli sorsa, mintegy válaszként — ha nem is mentségként — a látszó­lag érthetetlen bűn indokaira. Maian tettének oka végsőso­ron a fajgyűlölő társadalomban rejlik, mely az elemi létjogok­tól fosztja meg a modern szol­gaságra ítélteket. Ez a fiatal néger életében mindig megti­porva érezte emberi méltóságát, talán a szerelem volt számára az egyetlen, mely feloldódást jelentett, az egyenrangú lét le­hetőségét ígérte. Mikor el akarják venni tőle a lányt, Jes- sicát, kétségbeesett lépésre szánja el magát... Tragikus lázadása természetesen csak saját megsemmisüléséhez vezet­het, de egyben figyelmeztető jel is az ítélkező hatalom uraiv nak. K. S.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom