Dunántúli Napló, 1980. augusztus (37. évfolyam, 210-239. szám)

1980-08-17 / 226. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúlt napló XXXVII. évfolyam, 226. szám 1980. augusztus 17., vasárnap Ára: 1,60 Ft Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja Az elgörbült szög becsülete Megtermett az ország kenyere Nehéz őszi munkák előtt a mezőgazdaság egtermett az ország kenyere, a betakarítás döntő többsé­gével végeztek már a gazdaságok - állapította meg Soós Gábor mezőgazdasági és élelmezésügyi államtitkár szombaton a tárcaközi mezőgazdasági koordinációs bizottság ülésén, amelyen az időszerű mezőgazdasági munkák szerepeltek a napirenden. 20800 wagon búza Gabonát unt a bogádi termelőszövetkezet kocsija a pécsi 600 va- gonos gabonatárolónál Kopjár Géza felvétele Új rendszerű gabonaátvétel A búza nagy részét már felvásárolták Baranyában N incs feltétlenül igaza an- nak, aki szerint valóban takarékoskodva még a görbe szöget is érdemes ki­egyenesíteni. Noha, kétségte­len: rozsdás és görbe szög va­lóban száz mázsaszám akad az építkezéseken, gyárudvarokon szerteszét, deszkákkal, lécekkel, ládákkal együtt, s végsősoron tényleg nem ártana összeszedni azokat. Sőt: az is igaz, volt idő, amikor a fiatal inasnak, ipari tanulónak faipari üzemek­ben, raktárakban, építkezése­ken azt adták napi, heti fel­adatául, hogy a halomba gyűj­tött fahulladékot szétválogassa és kihúzza, kiegyengesse a bennük rejtőző szögeket. > Elvi­leg tehát nem vitás, hogy, itt is van mit megtakarítani. Csak­hogy arról s.em szabad megfe­ledkezni, hogy a szegen kívül egyáltalán nem árt takarékos­kodni a munkaerővel sem. A szegek kikalapálása ugyan­is időt rabló munka, s jó ha egy-egy óra alatt 20-30 forint termelési értéket eredményez. Tehát ott gondolkodnak he­lyesen, ahol igyekeznek ennél hasznosabb feladatokkal meg­bízni a segédmunkaerőt is, a fiatal kezdőket vagy a nyári gyakorlaton lévőket. Arra kü­lönben sem gondolhat senki komolyan, hogy a termelés fő sodrában részt vevő szakmun­kásokat ültesse le használt sze­get menteni. Az elgörbült szegnek tehát — konkrétan — a mai gazdasági életben, objektíve nincs, nem is lehet nagy becsülete. A terme­lőmunka mai méretei - és óra­bérei, vállalati költségei — mel­lett az efféle anyagvisszamen­tés már drága takarékosság lenne. Ma inkább arra kell törekedni, hogy a nagyipari fo­lyamatokban — a szállításban, csomagolásban, az asztalos­iparban, az ácsmunkában stb. - egyre kevesebbet kelljen szegelni. A szegelést, mint technológiai elemet • érdemes kiküszöbölni, az lenne az igazi takarékosság, s ezáltal lehetne jó hatásfokkal sok szeget is megtakarítani, tudniillik, hogy eleve fel sem használják, mert szegelés helyett ragasztanak, kötnek, préselnek, fröccsönte- nek stb. A korszerű gazdálkodásban a hulladékokkal való törődés - hiszen itt erről van szó — a hulladékokból a még felhasz­nálható anyagok visszanyerése ma már más léptékű feladat, mint amikor munkaerőbőség lévén a kisinast még odaültet­ték szeget kalapálni. Az „elgör­bült szög becsülete” tehát ma már csak képletesen lehet, ha­sonlatként fontos. így viszont teljes mértékben. Tehát az „el­görbült szegben" még rejtőző értékért való egykori aggódás lényegét, az ebben megteste­sülő takarékoskodó szemléletet érdemes (lenne) ma is, minde­nütt hasznos példaként követni. Jelenleg a magyar iparban átlagosan a bruttó termelési érték minden 100 forintjából megközelítően 70 forint az adott termékhez felhasznált anyag és energia értéke. Rá­adásul az anyag és az energia a népgazdaság importjának legjelentősebb tételei. S éppen ezek ára emelkedett (emel­kedik még most is) gyors ütemben a világpiacon. Egyál­talán nem mindegy tehát, hogy o termeléshez szükséges nyers­anyagimport mekkora része ta­karítható meg például a kelet­kező ipari - és háztartaási - hulladékból kibányászott, visz- szamentett, s újra felhasznál- hctóvá tett anyagok révén. 1-2 százalékos megtakarítás az anyagimportban a nép­gazdaság számára 12-14 mil­liárd forint értéket eredményez. S az import a jobb hatásfokú hulladékgazdálkodással is je­lentősen csökkenthető. 12-14 milliárd pedig nagy összeg. Eb­ből, ha egy új lakás árát fél­millióba számoljuk, 26—28 ezer lakás építhető fel. A hulladékok eddiginél jobb hasznosításában rejlő lehetősé­gek kifogyhatatlanok. Jelenleg az úgynevezett másodlagos nyersanyagként (tehát bizonyos kezelés, munka után újra fel­használható anyagként) számí­tásba vehető fém-, papír- és textilhulladéknak csak alig több mint a felét menti vissza a hazai gazdaság a termelés számára. A fémhulladéknak még aránylag a nagyobb ré­sze (55-60 százaléka) jut visz- sza a kohókhoz. (Főleg a vas, de a színesfém már kevésbé.) A textilhulladékoknak viszont már csak a töredéke haszno­sul újra, a hulladék 10-12 szá­zaléka. A fém-, papír-, textil-, gumi- és fahulladékok meg nem mentett részével óriási értékek mennek veszendőbe. Például az 1977-ben begyűjtött 155 ezer tonna papírhulladék 2 ezer hektárnyi erdőt mentett meg a kivágástól; egy ugyan­ekkora erdőt viszont hagytunk elpusztulni, sorsára hagyva a szemétbe került papírt. Egy tonna vashulladék 4 ton­na vasérc és az ennek feldol­gozásához szükséges 2 tonna feketeszén megtakarítását teszi lehetővé. Vagy pl. a hulladék alumíniumból tízszerte keve­sebb villamos energiával állít­ható elő új alumíniumtuskó, mint bauxitból. E kiragadott példák nyomán is érdemes végigondolni, hogy az anyagtakarékosságnak mek­kora lehetőségei rejlenek a hulladékokkal való bánásmód ésszerűsítésében, a hulladék­anyagok jobb megbecsülésé­ben. A műhelyek kollektívái, a szocialista brigádok, ifjúmun­kások versenyvállalása lehetne a területük hulladékgazdálko­dása feletti védnökség. Hatal­mas értéket lehetne pl. meg­menteni azzal, ha megszervez­nék, hogy a különféle értékes anyagok hulladéka ne kevered­jen össze a műhely, a gép ta­karításakor. Érdemes lenne kü- lön-külön gyűjtőedényt felállí­tani a színesfém-, a vas-, a műanyag-, az alumínium, a pa­pír-, s az üveghulladékoknak az ipari munkahelyeken, a mű­helyek sarkában, az építkezése­ken. I gaz, van teendő népgazda­sági szinten is: a hul- kok begyűjési, tárolási, új- rafeldolgozási kapacitását nö­velni, bővíteni kell. Ezekre ké­szülnek a tervek. Ezek melfett 'azonban valamennyi Vállalat­nál, a népgazdasági beruhá­zásokra nem várva, azok nél­kül is, meg lehet kezdeni az ésszerű hulladékgazdálkodás fejlesztését, kiépítését. Elvégre a visszagyűjtött értékes anya­gok nemcsak a népgazdaság importterheinek csökkenésén keresztül érintik kedvezően a lakosság életszínvonalát, ha­nem konkrétan úgy is, hogy — az értékesített, válogatott, nagy mennyiségű hulladék új bevé­teli forrást nyit a vállalatok számára, növelve a vállalati eredményt. Gerencsér Ferenc Mint az államtitkár elmond­ta: igen nehéz aratás végéhez érkeztünk, de a kedvezőtlen időjárás, a kései érés, az ár- és belvizek végső soron nem ve­szélyeztették a terv teljesítését, összességében a kalászos ga­bona 93 százalékát takarították be: az őszi árpáé három hete befejeződött, a búza 94, a ta­vaszi árpa 87, a rozs 77, a zab 70 százalékát aratták már le. A búzabetakarítással tizen­két megyében végeztek, hét megyében összesen 58 ezer hektáron áll még lábon a ter­més. Elsősorban az északi me­gyékben és a hegyvidékeken van még aratnivaló, ez azon­ban nem a munkaelmaradás­ból adódik, hanem a kései érés számlájára írható. A Ba­konyban például csak augusz­tus első napjaiban érett vá­gásra a búza. Ahol már végez­Andrej Gromiko, szovjet kül­ügyminiszter levelet intézett Kurt Waldheimhez, az ENSZ főtitkárához; amelyben a Szov­jetunió javasolja, hogy tűzzék az ENSZ-közgyűlés 31. ülés­szakának napirendjére a ter­mészeti környezet megóvásának kérdéseit. A levélhez a Szovjet­unió határozattervezetet mel­lékelt, amely fölhívja az álla­mok figyelmét arra, hogy a fegyverkezési hajsza végzetes következményekkel jár az em­bert körülvevő környezetre és csökkenti a természet megóvásá­hoz szükséges elengedehetetlen nemzetközi együttműködés le­hetőségeit. A határozattervezet felszólít­ja a világ államait: a mostani és a jövendő nemzedékek ér­dekében kellő gonddal kezel­jék a kérdést, és hozzanak olyan intézkedéseket — egye­bek között törvényben rögzítet­teket -, amelyek a természet megóvását, valamint az e téren folytatódó nemzetközi • együtt­működés előmozdítását szolgál­ják. Andrej Gromiko levele hang­súlyozza, hogy a természet megóvásának feladatát esek az összes államok erőfeszítésével lehet megoldani. A levél fel­hívja a figyelmet arra, hogy a természetet már most is nagy mértékben, s nem kizárt, heiy- rehozhatatlcn módon károsítják a katonai előkészületek, az egyre nagyobb méreteket öltő fegyverkezési hajsza. „Ismere­tes, milyen nagy kárt okoznak a természeti környezetnek a különböző fegyverfajtákkal vég­zett, mindenekelőtt a nukleáris fegyverrel végzett kísérletek, mily károst hatást gyakorolnak ezek a növény- és állatvilágra, tek a nagy munkával, onnan a kombájnokat az elmaradt gazdaságokból irányították. A többi növénynél általában az érésben, a fejlődésben két­hetes elmaradás tapasztalható. Kitűnő termést ígér a napra­forgó. A kukorica csőképződése még nem fejeződött be, a tö­rést előreláthatóan október kö­zepén kezdhetik. Az esős nyár kedvez a gombabetegségek el­terjedésének, ez pedig különö­sen a burgonyát, az almát és a szőlőt veszélyezteti. Nem egy helyen az almát eddig húsz­szor, a szőlőt tizenötször per­metezték, ez természetesen a ráfordítási költségeket is nö­veli. A gazdaságok nehéz őszi munkálatok elé néznek, hiszen a termések kései érése miatt általában két héttel rövidebb idő áll rendelkezésükre. a fegyverkezési hajsza követ­keztében mennyire szennyező­dik a levegő és a víz. A tö­megpusztító fegyverek új típu­sainak és rendszereinek létre­hozása még végzetesebb kö­vetkezményekkel járhat a ter­mészeti környezetre nézve” - hangoztatja levelében Gromiko. A Szovjetunió - hangzik az ENSZ főtitkárához intézett do­kumentum - szorgalmazza az e téren megvalósuló nemzetközi együttműködés további fejlesz­tését, hogy a természeti kincse­ket racionálisan, tudományos alapon, a világ népeinek gazdasági és társadalmi hala­dását szolgálva használja ki. Befejezéshez közeledik a ga­bonafelvásárlás Baranya me­gyében, a jövő hét végéig több­ségében átveszi a gazdaságok­tól a búzát a Baranya megyei Gabonaforgalmi és Malomipa­ri Vállalat. A jó termésnek kö­szönhetően a tervezett '19 300 vagon búza helyett 20 800 va- gonnyi mennyiséget vásárolnak fel. Mint a gabonaforgalmi ke­reskedelmi igazgatóhelyettese elmondta oz átvétel zökkenő- mentesen bonyolódik, ami első­sorban a partnergazdaságokkal kialakult jó együttműködésnek köszönhető. Ebben az esztendőben is bő­vült a vállalat tárolókapacitá­sa: a szentlőrinci és a nagy- harsányi 600—600 vagonos fém­silók elkészültével mindössze 4000 vagon gabonát kell bér­tárolásba kiadni. A búza felvá­sárlását egyébként július 12-én kezdték, s több helyen ha kér­ték, így Sellyén, Szigetváron éj­szaka is történt átvétel. A ter­melőszövetkezetekkel és állami gazdaságokkal létrejött jó kap­csolatot bizonyítja, hogy a Ba­ranya megyei Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat szállító- járműveket adott kölcsön a me­zőgazdasági üzemeknek, így például a görcsönyi és a fel- sőszentmóirtoni termelőszövet. kezetnek, ugyanakkor a gazda­ságok mobil garatokat, szállí­tószalagokat biztosítottak a vál­lalatnak. Az időjárás miatt a kölcsönös támogatás és a fel­vásárlás mindenre kiterjedő szervezési intézkedései ellenére is a búza átvétele valamelyest késik az elmúlt esztendőhöz ké­pest. Idén először új rendszerben történt a búza átvétele: eddig a gabonának csak a fizikai jel­lemzőit vizsgálták. Most a ta­karmánybúzánál nézték meg a fizikai jellemzőket, a kenyérnek valónál a béltartalmát is véle­ményezték, míg a javítóbúzá­nál minden tételt megvizsgál­tak. Egyöntetű a megállapítás, hogy az idei búzából megfele­lő minőségű kenyeret lehet süt­ni. A búza béltartalom szintje közepes, a hektoliter súlya azon­ban kiváló. A vállalat most ké­szíti el az úgynevezett felvásár­lási minőségi térképet, mellyel az őrléshez szükséges alap­anyagokat jelölik ki. A tervek szerint a harmadik negyedév­ben 5000 vagon búzát expor­tálnak Baranyából. Érdemes megemlíteni, hogy a baranyai malmok többségében máir új búzát őrölnek. R. N. Népművelőket tüntettek ki tegnap a Megyei Tanácson. A kitüntetéseket Bernics Ferenc nyújtot­ta át. (Tudósítás a 2. oldalon). A. Gromiko levele Kurt Waldheimhez Felelősséggel óvni a természeti környezetet

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom