Dunántúli Napló, 1980. augusztus (37. évfolyam, 210-239. szám)

1980-08-15 / 224. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli nőni o XXXVII. évfolyam, 224. szám 1980. augusztus 15., péntek Ara: 1,20 Ft Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja Csúszópénz Hol végződik a borravaló és hol kezdődik a korrupció? A közvélemény mai Ítélete sze­rint nincs abban különösebb kivetnivaló, ha valaki elégedett valamely szolgáltatással, s ezért az őt kiszolgáló személyt utólag külön is honorálja. Fe­lesleges és hiábavaló is lenne tiltakozni a taxisofőrnek, a föd. rásznak, a pincérnek már-már kijáró borravaló ellen. De nagy hiba lenne mindezt összemosni a korrupcióval. A kettő közötti határt nehéz pontosan megszabni, de vala­hol ott található, ahol a külön juttatásért jogosulatlan előnyt kér vagy kap az, aki zsebbe csúsztatja a bankót. Ebben az értelemben korrupciónak minő­síthető a kereskedelemben el­harapódzott csúszópénz is, amelyet hiánycikk kiszolgálása ellenében ad - olykor kénysze­rül adni — a vevő. A kezdetben szinte ártatlan­nak látszó tíz-húsz forintos jut­tatásoknak azonban még sú­lyosabb következményeik tá- madtak. Miután a vevők egy része hozzászoktatta az eláru­sítók egy részét a borravaló­hoz, egyes boltosok elkezdtek manipulálni. Pult alatt tartják a ritkán kapható termékeket, hogy csak annak vegyék elő, aki ezért külön is fizet. Ez már bizony spekuláció és korrupció a javából. Tetézi a gondot, hogy az ilyen manipuláció a legszigorúbb hatósági vizsgálattal is csak nehezen leplezhető le. Az ügy­lethez az eladó és a vevő nem hív tanút, s általában egyik sem jelenti fel a másikat. A kereskedelemben elterjedt csúszópénz ellen aligha lehet hatékonyan fellépni csupán az ellenőrzések eszközével. Ezért törekedett és törekszik a Bel­kereskedelmi Minisztérium az úgynevezett megrendeléses vagy előjegyzéses vásárlás el­terjesztésére. Kijelölték azokat a vállalatokat, szövetkezeteket - illetve üzleteket, áruházakat —, amelyek kötelesek a vá­sárlók megrendeléseit elfogad­ni. Vagyis: az éppen nem kap­ható mosógépre, magnetofon­ra, bútorra vagy más termékre előjegyzést felvenni. Amikor a keresett áru beérkezik, értesíte­ni kell a vevőt, aki ily módon nyomban hozzájut ahhoz, amit meg akart venni. Csúszópénz nélkül. Most már csak az a kérdés, hogyan funkcionál ez a rend­szer. Nem hibátlanul. Bár a kijelölt vállalatok, szövetkezetek rendelkeznek a hiánycikkek lis­tájával, s ez a lista általában megegyezik azoknak a termé­keknek a listájával, amelyekre kötelesek előjegyzést elfogadni, a vevők tájékozatlansága miatt egyelőre mégis viszonylag ala­csony a megrendeléses vásár­lás aránya, és változatlanul lé­tezik csúszópénz. A fogyasztóközönség két dol­got tehet a saját érdekében. Az egyik: nem csúsztat pénzt az eladó zsebébe, még ha szo­rult helyzetben van is. A má­sik: a reálisabb teendő, ha nem kap meg valamit, azt kér­dezze meg, felvesznek-e az árura előjegyzést, megrende­lést. Ha az adott boltban nincs ilyen rendszer, az ott dolgozók kötelesek a vevőt tájékoztatni arról, hogy a vállalat vagy a szövetkezet melyik üzlete, áru- háza foglalkozik előjegyzéses árusítással. Gál Zsuzsa II mecseki kokszszén- program megvalósításáért Több mint húsz országos nagyvállalat közreműködése 20 milliárd forintos fejlesztés a következő két ötéves tervben Több mint húsz országos nagyvállalat közreműködését kérték fel a Mecseki Szénbá­nyák vezetői csütörtökön Pé­csett, a vállalati székházban tartott tanácskozáson annak a programnak a megvalósításá­hoz, amelynek célja a hazai kokszszén-termelés fokozása. Garamvölgyi János, a Me­cseki Szénbányák vezérigazga­tója megnyitó szavaiban ezúttal is hangsúlyozta azt az ismert tényt, hogy Magyarországon kokszolható szenet egyedül itt termelnek, s fő fogyasztója, a Dunai Vasmű mind nagyobb igénnyel jelentkezik. Ezért ki­emelt népgazdasági feladat, hogy a jelenlegi 470 000 tonna kokszszén koncentrótum az 1980-as évek közepéig évi 670 ezer tonnára, majd 1990-ig 900 ezer tonnára növekedjen. A tá­volabbi jövőt illetően pedig évi 1—1,2 millió tonna koksz­szén koncentrótum termelésével is számolnak, amelynek feltéte­lei az ezrédforduló előtti évek­ben valósulhatnak meg. A Mecseki Szénbányáknál mintegy három éve munkálkod­nak mór olyan fejlesztésen, amely a termelés növelését szolgálja. Ezen túlmenően dol­goztak ki két ötéves terv tenni­valóit tartalmazó beruházási célprogramot, amely a közeli hetekben kerül az Állami Terv­bizottság elé. Ez magában fog­lalja a jelenleg termelő bányák korszerűsítését, gépesítettségé­nek fokozását, új szállítóberen­dezések beépítését, új akna nyitását Pécs-Bányaüzem terü­letén, a jelenleg Komlón és Pécsett történő szénelőkészítés egy helyre koncentrálását, az energicellátás, kiszolgáló üze­mek, javítóbázis stb. korszerű­sítését, fejlesztését. Részletesen Kovács János, a Mecseki Szén­bányák főosztályvezetője tájé­koztatta a nagyvállalatok veze­tőit a fejlesztési célokról. Ezen­kívül írásban is átadták, milyen berendezések gyártására, szere­lésére, építési munkák elvégzé­sére számítanak, pontos határ­idő megjelöléssel, ütemezéssel, így például az Országos Bá­nyagépgyártó Vállalattól szállí­tógépeket, a Szellőző Művek­től új szellőzőberendezéseket, a Várpalotai Szénbányáktól kor­szerű üzemi diszpécser rendszer kialakítását, a Tatabányai Szénbányáktól a föld alatti szál­lítás korszerűsítését kívánják majd megrendelni. A Kohó- és Gépipari Minisztérium Beruhá­zási Irodájára bíznák a tárcá­hoz tartozó gyártócégek mun­kájának koordinálását. Számos külszíni létesítmény építését a Baranya megyei Állami Építő­ipari Vállalatnak címezték. A szóbeli és írásbeli programis­mertetés alapján tesznek rö­vid időn belül „hűségnyilatko­zatot” a gyártó-, építő-, szere- lővállalatok a program mellett, azaz a megbízások elvállalá­sáról. A hazai kokszszénprogram kidolgozását gondos elemző munka előzte meg. Ennek so­rán a számítások igazolták: gazdaságos a Mecsek terüle­tén a kokszolható szén terme­lése. Bizonyítására elmondták: a VI. és VII. ötéves tervben a mintegy 20 milliárd forint ér­tékű fejlesztési program meg­valósítása azt jelenti, hogy a jelenlegi világpiaci árakon szá­molva tíz év alatt több mint 100 milliárd forint értékű tőkés importot takaríthat meg a nép­gazdaság. Ez egyben jelzi a közreműködő vállalatok felelős­ségét is feladataik végzésében. Elutazott a grenadal kormány­küldöttség Csütörtökön elutazott Budapestről a Bemard Coard grenadai miniszter­elnök-helyettes vezette kor­mányküldöttség, amely au­gusztus 8-14. között hiva­talos látogatást tett ha­zánkban. A miniszterelnök-helyet­test fogadta Trautmann Rezső, az Elnöki Tanács helyettes elnöke. Bemard Coard és a küldöttség tag­jai tárgyalásokat folytattak Faluvégi Lajossal, a Mi­nisztertanács elnökhelyette­sével, az Országos Tervhi­vatal elnökével, Berecz Jánossal, az MSZMP Köz­ponti Bizottsága tagjával, a KB külügyi osztályának vezetőjével, Hetényi István pénzügyminiszterrel, Nágy János külügyi és Török Ist­ván külkereskedelmi állam­titkárral, Gál Lászlóval, a SZOT főtitkár-helyettesével, és más főhatóságok, vala­mint külkereskedelmi válla­latok vezetőivel. A szívélyes, baráti lég­körű megbeszélések során a felek kölcsönösen tájé­koztatták egymást orszá­gaik politikai, gazdasági és társadalmi helyzetéből, megvizsgálták a két ország közötti együttműködés fej­lesztésének lehetőségeit. A magyar fél kifejezte szo­lidaritását a grenadai nép felemeléséért folytatott küzdelemmel. A két ország közötti együttműködés fej­lesztésének előmozdítása céljából magyar—grenadai kereskedelmi, illetve mű­szaki-tudományos együtt­működési megállapodást írtak alá. Hazautazott a Szovjet­unióból Erich Honecker, a Német Szocialista Egység­párt KB főtitkára, a Né­met Demokratikus Köztár­saság államtanácsának el­nöke. Honecker az SZKP KB meghívására rövid üdü­lés céljából tartózkodott a Krím-félszigeten. i Az aknatorony beemelésének egyik pillanata Kálmándy Ferenc felvétele Beemelték a tornyot Kossuth IV-e$ aknán Folytatódik az energiaellátó rendszer kiépítése Az egyes és kettes szállító­aknák műszaki állapota indo­kolttá tette, hogy a Mecseki Szénbányák Kossuth-bányaüze- mének egy új aknát építsenek. A K—IV jelű szállítóakna kivi­telezési munkálatait 1977 tava­szán kezdték el az Aknamélyítő Vállalat mecseki körzetének dolgozói. Az aknamélyítők a mélyítés, az aknaszelvényezés és a rakodók kiépítését befe­jezték, a 10. szinten már a szénszállítás megszervezését, míg a 8. szinten a rakodó ki­képzésének bányászati mun­káit végzik. A tárolószinten a gépészeti berendezéseket sze­relik. Tegnap került sor az akna­építés talán leglátványosabb és legizgalmasabb mozzanatá. ra, az aknatorony beemelésére. A meglehetősen borongás idő­ben a szakemberek szorongva figyelték a szélerősség alakulá­sát, hisz 15 m/s-nál nagyobb szél esetén a beemelést abba kellett volna hagyniuk. A mun­Kínai provokációk a vietnami határon Peking tovább folytatja a pro­vokációkat a kínai—vietnami ha­tár térségében — jelentette a VNA vietnami hírügynökség. Augusztus első felében kínai katonai egységek több ízben intéztek támadást vietnami te­rületek, Cao Bang, Ha Tuyen és Guang Ninh tartományok ha­tár menti falvai ellen. A rajta­ütések során békés lakosok vesz­tették életüket vagy sebesültek meg, és jelentős az anyagi kár is. A támadók lakóházakat romboltak le és tönkretették a vetést. A kínai hatóságok egyre gyakrabban dobnak át Vietnam­ba felforgató és hírszerző cso­portokat. Kínai hadihajók Guang Ninh és Haiphong térségében több ízben is megsértették a Viet­nami Szocialista Köztársaság felségvizeit. A vietnami egységek a pol­gári lakosság segítségével visz- szaverték a betolakodókat. Igényes kivitelű női és férfi nappakesztyűket, illetve kapus-, lovagló- és sikesztyűket készít külföldi megrendelésre a Kesztyű- és Bőrdíszműipari Szövetkezet. A zömmel tőkés exportra szánt kesztyűk szállítása e héten megkezdődött. Képünkön csomagolás előtt meózzák a kesztyűket. Fotó: Kopjár ka érdekessége az volt, hogy a tornyot még a földön, vízszin­tes helyzetben összeszerelték az Országos Bányagépgyártó Vál­lalat dolgozói, s az eddigi megoldásokkal ellentétben kész állapotban helyezték az akna fölé, amit az Építőipari Gépe­sítő Vállalat 11 fős brigádja végzett. A torony ' magassága 40,5 méter, összsúlya pedig megközelíti a 120 tonnát. Ér­demes megemlíteni, hogy ezzel az új eljárással — amit hazánk­ban másodszor alkalmaznak aknatoronynál — a kivitelezési költség mintegy 0,5 millió fo­rinttal kevesebb, mintha ha. gyományos módon történne a szerelés. A beemelés előkészí­tése már több mint egy héttel ezelőtt elkezdődött, felállították a hatalmas árbócrudat, s a helyszínre érkeztek a különle­ges emelőberendezések. Tíz óra után néhány perccel kezdődött a torony beemelése. A mintegy 60 tonnás test las­san, méltóságteljesen egyene­sedett fel. A toronyfejet az ár­bocdaruval emelték, míg a to­rony talprészét egy GROVE tí­pusú daru tartotta. A nagy fi­gyelmet követelő munka dél­után fejeződött be. Ezt köve­tően emelik majd fel a ferde- támot, mely olyan rendszerű, amivel követni lehet a geoló­giai mozgásokat, így az akna­torony nem tud megsérülni. A tegnapi munka befejezése után a K—IV-es akna felszín fe­letti, külső képe is alaposan megváltozott, s a narancssár­gára festett torony már sejteti, hogy folytatódik az energiael­látó rendszer kiépítése és a szállítógépek szerelése. Ezeknél a létesítményeknél a készültsé­gi fok ötvenszázalékos. A K-IV-es akna kivitelezése eddig a terveknek megfelelően halad, határidő-eltolódás nincs, így minden remény megvan ar­ra, hogy 1980 nyarára elkészül­jön ez a mintegy 370 millió fo­rintos beruházás, s a jövő esz­tendő második felében elkez­dődjön az üzemszerű szénszál­lítás. R. N.

Next

/
Oldalképek
Tartalom