Dunántúli Napló, 1980. augusztus (37. évfolyam, 210-239. szám)
1980-08-13 / 222. szám
1980. augusztus 13., szerda Dunántúlt napló 3 f Uj készítmény Békéscsabáról Tészta lisztérzékeny gyermekeknek Kezdetben volt a kétség- beesés és tanácstalanság, mikor a szülők tudomására jutott, hogy gyermekük nem ehet semmi olyan ételt, amely akár csipetnyit is tartalmaz búzából, zabból, rozsból. Ezután következett a teljesen új főzési módszerek, receptek elsajátítása, a kukoricának és a risznek lehetőleg minél változatosabb elkészítése. Enélkül ugyanis veszélyben forgott volna a gyermek egészsége, sőt az élete is. Nem először írunk a lisztérzékeny (cöliákiás) gyermekek és szüleik gondjairól, de már egyre nagyobb derűlátással. No, az ellene való gyógyszert nem találták meg, az egyetlen megoldásra, a szigorú diéta megtartására viszont egyre bővülnek a lehetőségek. Néhány fáradhatatlan gyerekorvos, több megértő és segíteni kész egészség- ügyi, kereskedelmi vezető, malomipari és sütőipari szakember összefogása nyomán megjelent a boltokban eleinte a kukoricaliszt, kukoricadara, rizsliszt. Azután hozzájuthattak ízletes kukorica kenyérhez. Nemrég adtunk hirt arról, hogy rövidesen megnyílik az Ajtósi Dürer utcai bölcsődei, óvodai komplexumban a lisztérzékeny gyermekek óvodája, ahol szakavatott kezek sütik, főzik a számukra ehető, és a hagyományostól alig különböző ételeket. Szeptember 15- től fogadják a gyerekeket, akiket eddig diétájuk kirekesztett a csoportos életből. Megoldatlan probléma volt a főtt tészta. Ezt eddig sehogy sem sikerült a búzalisztből készülthöz hasonlóra előállítani. Nos, szerencsére a múlt idő használata indokolt, mert a Békéscsabai Konzervgyár tésztaüzeme jelentkezett a glutenmentes tésztával. Az igény a pécsi orvosok révén jutott tudomásukra és tavaly elkezdték a kísérleteket. Sok információt kaptak egészségügyi intézményektől, nagykereskedelmi vállalatoktól, s vé- . gül is néhány héttel ezelőtt már az érdekeltek is megkóstolhatták a rizs és kukorica felhasználásával készült főtt tésztát. A siker teljes volt, a kísérleti szállítmányról csak jót hallani. A száraz tészta megfőzése ugyanolyan egyszerű, mint bármelyik hagyományosé, ízesítésére is ugyanolyanok a lehetőségek. Mint a konzervgyár tésztaüzemének MEO vezetője, Kolarovszki Andrásné elmondta, már folyik az új termék engedélyeztetési eljárása, az Országos Diete- tikai Intézetnél, az Egészségügyi Minisztériumban és egyéb szakhatóságoknál. Kedvező szakvélemények alapján már ez év negyedik negyedének elején az arra kijelölt boltokba kerülhet a glutenmentes száraz tészta. Ebben pedig Pécset az elsők között tartják számon. Kurucz Gyula Siettem bér 6-an ««ifit A Zengő Oruhös Ö tuen milliós árukészlet Háromezer négyzetméteren hatuanezer árucikk ás tízféle szolgáltatás „Komlón kezdje a Zengőnél!" — már hirdetik a szövetkezeti áruház szeptember 6-i nyitását. Komlón és környékén elsősorban arra kíváncsiak az emberek: mit ad majd oz ÁFÉSZ óiuháza, mint a Skála szövetkezeti társulás tagja? A nyitásra ötvenmillió forint értékű árukészlettel töltik fel az üzletközpontot és árusítanak minden olyan cikket, elsősorban kozmetikai szereket, amelyek értékesítése a Skála áruházak monopóliuma. Bekapcsolódnak az áruházi hetek programsorozatába is, igaz idén még önálló nemzeti hetet nem rendeznek, de a Skálától és a pécsi Kotv- zum Áruháztól szerzik be egy- egy napra az NDK-beli, bolgár, lengyel és román árucikkeket. A Konzum Áruház más módon is segíti a komlóiakat: az első hetekben kiváló képzettségű eladóik árusítanak és tanítják a Zengő dolgozóit, okik nemrég tapasztalotcsere- látogatást tettek Pécsett. ♦ A háromezer négyzetméter alapterületű áruházban hatvanezer árucikket kínálnak majd és tízféle szolgáltatást nyújtanak ügyfeleiknek, a gyermekmegőrzéstől kezdve a méretre igazításig, valamint a házhoz szállítást térítés ellenében kiterjesztik vidékre is. És már az első hónapokban meglepetéssel szolgál a Zengő Áruház: november 6-án nagyszabású műsoros divotbemutatát rendeznek a komlói Május 1. Művelődési Házban a Skálával és oz ŐRI-vei közösen. Az utolsó simításokat végzi az épületen a Tolna megyei Állami Építőipari Vállalat. Az áruház megkapta végső külszínét, a zöld homlokzatról már csak a díszítés, az embléma hiányzik, amit a Dombóvári ÁFÉSZ műhelyében készítenek. Bontják a palánkokat a ház körül és a következő hetekben megépítik a huszonöt kocsi fogadására alkalmas parkolót. Az épület felső két szintjét berendezték, a földszinti ABC-ben még dolgoznak: a padozotot süttői márvánnyal rakják ki, s o fehér csempés falakhoz korallpiros bútorokat állítanak be. ígérik, hogy az augusztus 28-i műszaki szemlére minden rendben lesz, s megkezdhetik az áru pakolását, aminek egy része már az ÁFÉSZ raktáraiban vár a nyitásra. ♦ Az áruház élelmiszerosztálya a többi komlói ABC-nél fél órával tovább, reggel 6-tól este fél 9-ig tart nyitva. Ezzel az ÁFÉSZ vezetői vidéki vásárlóikra is gondoltak, hiszen nopon- ta száz faluból ötezer ember jár a városba. S bizonyára sokat jelent majd számukra, hogy munkahelyükön, Komló centrumában, a közlekedési csomópont mellett szerezhetik be a napi cikkeket. Nyolcvanhárommillió forintba került a Komlói ÁFÉSZ legnagyobb kereskedelmi létesítménye, a beruházáshoz jelentős támogatást adott a SZÖVOSZ, a MÉSZÖV, valamint a Komló városi Tanács. G. M. Szoros kapcsolat a termelőkkel Korszerű üzletpolitika KIP-KOP-program, saját üzletek orszerü üzletpolitika. — Nincs hozzá szabály, az üz- ^ ^ leti élet szinte minden helyen másképp valósul meg. A korszerűséget persze a vevő leginkább abból ítéli meg, hogy mekkora a forgalom egy vállalatnál, avagy egy boltban? — Az ilyen nagyforgalmú cégek közé tartozik a Dunántúli Cipökereskedelmi Vállalat is. Milyen tehát egy korszerűen szervezett, s az eredmények szerint korszerűen működő vállalat? A Belkereskedelmi Minisztérium 1973. I. 10-i K. É. 2. számú határozata alapján oz Észak-dunantúli Cipőnagykereskedelmi Vállalatot, s a Déldunántúli Cipőnagykereskedelmi Vállalatot megszüntette, és 1973. január hó 1-i hatállyal új, a Dunántúli Cipőkereskedelmi Vállalatot alapította meg Pécs székhellyel. Ennek ellátási körzete 7 dunántúli megyére (Baranya, Győr-Sopron, Somogy, Tolna, Vas, Veszprém és Zala) terjed ki. E körzeten kívül az ország más megyéiben, valamint a fővárosban is jelentős mennyiségű árut ad el. Jelenleg négy lerakató és nyolc mintaterme van: pécsi raktárház (mintatermek: Pécs, Szekszárd); kaposvári lerakat (mintatermek: Kaposvár, Nagykanizsa); győri lerakato(minta- termek: Győr, Szombathely); veszprémi lerakat (mintatermék: Veszprém, Budapest). A lerakatok a rendelkezésre álló cipőkínálatot a mintatermekben mutatják be a kiskereskedelmi partnereknek, s ezekre a helyszínen veszik fel a megrendeléseket. Ez már nagy előny és sokat gyorsít az áruellátásban. A mintaterméktől távolabb eső boltok, áruházak ellátását a 12 fős üzletszerzői hálózaton keresztül biztosítják. Az átszervezést követően a vállalat forgalma évről évre dinamikusan fejlődött. A jogelőd vállalatok együttesen 1972-ben 663 millió Ft forgalmat bonyolítottak. 1979-ben az új vállalat már 1138 milliót ért el. Az áruválasztékot 40 belföldi és mintegy 10 külföldi szállító termékeiből biztosítja. A termelő vállalatokkal és ktsz-ek- kel szoros kapcsolatot teremtett, melynek legfőbb célja az volt, hogy az árukínálatot minél jobban igazíthassa a lakossági kereslethez. A vállalat 1973 óta szorgalmazta kiskereskedelmi partnereivel a közös bolti formában való együttműködést. A 13 közös bolti forgalom 1979-ben 110 millió forint volt. Az 1980-as év változást hozott a kiskereskedelmi tevékenységben. A vállalat üzletpolitikájában meghatározott elvek alapján létrehozta az úgynevezett „KIP-KOP" program szerinti saját üzlethálózatát. A három KIP-KOP cipőboltot ez év II. negyedévében nyitotta meg Pécsett. A „közös", majd pedig a „saját” boltok a forgalom növelésén túl a vállalat szakemberei számára közvetlen fogyasztói piacismeretet jelen-, tenek. A bolti piackutatáson túl szoros kapcsolatot alakított ki a vállalat a Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Karával, mely a gyermekcipő forgalmazásával kapcsolatban részletes kutatást végzett. Az 1973-as átszervezéskor a vállalat feladatul kapta a gazdaságtalan, kis forgalmú egységeinek megszüntetését. így előbb a szekszárdi, majd a nagykanizsai és végül a szombathelyi lerakatot megszüntette — az árutárolással együtt — és helyettük új, korszerű mintatermék létesítésével biztosította az áruellátást. A korábban elavult raktárakban üze- melő győri lerakat számára korszerű gépesített raktárház épült, ahol a be- és kitárolást 10 darab felrakógép és több elektromos targonca végzi. Az üzletszerzők mozgékonyságának, valamint hatékonyságuk növelésének céljából mind a tizenkettőt furgon gépkocsikkal látta el a vállalat. A lerakatok kiszállításának gyorsítása, valamint a takarékosság előmozdítása érdekében saját tehergépkocsiparkot létesítettek. Mo már az árukiszállítások 90 százalékát saját gépkocsiállomány végzi, gazdaságosabban, mintha bérfuvart venne igénybe. Az üzletszerző, valamint a tehergépkocsipark fenntartására létrejött a javító bázis. A szakmában elsőként létrehozta a vállalat a gépi adatfeldolgozást. Ez az áruforgalom részére gyorsabb, mélyebb részletezésű információt biztosított és nagy mértékben segítette, hatékonyabbá tette az áruforgalmi munkát. Az egy főre jutó forgalom a szakmán belül a Dunántúli Cipőkereskedelmi Vállalatnál a legmagasabb, 1979-ben 2881 pár fő volt. A 250 fős létszámú vállalat sokat tesz dolgozóiért. 1973 óta 1979-ig 11 392 forinttal emelkedett a bérszínvonal, ami átlagos évi 5,44 százalék növekményt jelent. Pécsett nyolc nagykereskedelmi vállalattal közösen a vállalat telephelyénél óvodát épített, ahol 120— 130 kisgyermek elhelyezése oldódott meg. Javultak az utóbbi években a korszerűsítés következtében a munkakörülmények. Minden egységben jól felszerelt szociális helyiségek állnak a dolgozók rendelkezésére. F. D. Jellegüknek megfelelően magyarul is Nevet a virágoknak! I gazán csak felsőfokon lehet az idei pécsi egynyári virágbemutatóról beszélni, jóllehet a szavak fakónak és szegényesnek bizonyulnak a virágok csodás színpompájához képest. Nehéz is visszaadni írott szóval a látvány nagyszerűségét. Ezért inkább másvalamiről elmélkednék a bemutató kapcsán. A Pécsi Kertészeti és Parképítő Vállalat mindent megtett a sikerért. Gondosan válogatta össze a fajtákat, a színeket és oz eredmény egy-egy remekül megkomponált virágszőnyeg mindannyiunk gyönyörűségére. S hogy tudjuk is, mi gyönyörködtet, az egyes fajták ágyá- sának a közepébe táblácskát szúrtak, amelyekről ilyeneket olvashatunk: Begonia semper- florens, Lobelia erinus compac- ta, Impatiens halstii Elfin Formula Mixture, Cineraria maritima Silverdust, Celosia splen- dens Special Florist Strain, Salvia splendens Purple Flame, Ageratum houstinianum Velence, Rudbeckia hirta My Joy stb. összesen 151 fajta ilyen és hasonló neveken. És egy sem magyarul! Belém bújt az ördög és nyomban megkérdeztem: miért? Lévén ott muskátli, napraforgó, kender, paprikavirág stb. Szelíden megmagyarázták: legtöbbnek nincs magyar neve, ezért csak a tudományos neveket írták ki és különben sem az ő dolguk a magyarítás. A válasz nem nyugtatott meg. Igaz, hogy egyes fajták a tudományos név fonetizálá- sával kapaszkodtak meg nyelvünkben: Begonia - begónia, Petunia — petúnia, Dahlia — dália ... De azért ne vigyük túlzásba a dolgot. A kertészeknek igazuk van, az ő dolguk elültetni, gondozni a virágokat, örömünket, jó közérzetünket idézvén elő ezáltal. A névadás másoknak az asztala. Vajon e szép virágok nem kaphatnának-e jellegüknek megfelelő szép, magyar nevet? Nagy kár lenne, nyelvünk kára, ha e virágok így honosodnának meg, hogy tagétesz, lobélia, alisszum, celózia, gazánia, rud- bekkia, lonás, ipomöa, esolcia, güpszofila stb. Hát tessék! Akinek van jó ötlete, jelentkezzen! H. I.
