Dunántúli Napló, 1980. augusztus (37. évfolyam, 210-239. szám)

1980-08-12 / 221. szám

2 Dunántúli napló 1980. augusztus 12., kedd Ahol a hőmérő 45 C fokot mutat A himeshózi brigád a kozármislenyi kapaszkodó sáv építésén Svájci, NSZK-beli és lengyel együttesek a Minaret-udvarban A műsor első felében a kölni együttes modern dzsesszt játszott Fotó: Kopjár Géza Építők az 57-es út kozárntislenyi szakaszán Nemcsak nehéz, izgalmas is a munka: 132 lövedék egy rövid útszakaszon Egy autós sem rajong annak a táblának a felbukkanásakor, amely útépítést jelez és sebes­ségcsökkentést, rosszabb eset­ben várakozást jelent. Az útépítők számára nyáron van a munka dandárja, munka­helyük az út, amit a felhőn kí­vül semmi nem fed el a nap he­vétől, ahol mindig jóval mele­gebb van, mint amennyit a me­teorológusok maximumnak ígér­nek. Ahol aszfaltoznak, ott a 140 C fokos fekete massza ki­sugárzását is el kell viselni. — A múlt héten kíváncsiság­ból kitettünk egy hőmérőt az út­test közelébe. Negyvenöt fokot mutatott, amikor a rádió időjá­rásjelentése szerint 30 fokot mértek aznap — meséli Seydl István, a Pécsi Közúti Építő Vál­lalat himeshózi szocialista bri­gádjának tagja az 57-es út ko­zármislenyi szakaszán, ahol az utat szélesítik egy kapaszkodó­sávval. A brigád mind a kilenc tagja himeshózi — csak a há­rom gépkezelő nem —, termé­szetszerűleg ezért ragadt rájuk ez az elnevezés. Tizenöt éve dol­goznak együtt. Azt hogy hány kilométer hosszú utat épített a másfél évtized alatt, mór nem is számolják. Csak a helység­neveket sorolják, ahol bekötő utat építettek. így is hosszú lis­ta. Ez a szakasz, ahol most dol­goznak egy kilométer hosszú. A 7—8 méter széles úttestet bő­vítik 12 méteresre, egyes sza­kaszokon öt sávosra, 19 méter szélesre. Ők a betonalapot és az útszegélyt készítik, utánuk jön az aszfaltozó brigád. — Egy munkanap alatt 110— 120 méter betonalappal vég­zünk — mondja Hüber Miklós. A munkanap reggel hét órától este hatig tart. Az a kánikula, ami állandó beszédtéma volt az utóbbi na­pokban, számukra megszokott, vagy legalábbis nagyon isme­rős, de azért örülnek a forró­ság csökkenésének, különösen az esőnek. Egyikük sem fiatal ember már. Seydl István például — aki kalauzomnak vállalkozott — 47 éves. Tizenhárom éve van még a nyugdíjig. Ezt az időt is útépítőként szeretné végigdol­gozni. Igazán nehéz a munka. — Érdekes a mi munkánk, mindig történik valami, soha nem monoton. Néha annyira iz­galmas, hogy azt már igazán nem kívánja az ember. Ezen a szakaszon is 132 darab máso­dik világháborúból itt maradt lövedékre akadtunk. A pesti tűz­szerészek szerint ebből még 12 darab most is éles volt. Elkép­zelni is rossz, ha a markológép kanala akadt volna ezekre a repeszg rónátokra D. I. Rohamoztak a vevők a nyári vásár első napján A vásári tumultus a pécsi Konzum Áruházban Negyven százalékkal olcsóbban Azt hiszem, utoljára a kará­csony előtti napokban ... de nem, még akkor sem láttam ilyen tömeget Pécs belvárosá­ban, s az üzletek pultjai előtt. Szinte minden második ember valamilyen csomagot szoronga­tott a kezében, benne a fris­sen vásárolt cipővel, fehérne­művel, s még lehetne sorolni azoknak a cikkeknek hosszú listáját, amelyeket két hétig ol­csóbban lehet majd vásárolni Baranya boltjaiban, áruházai­ban. Változékony az árleszállított cikkek listája Az irodisták is a pulthoz álltak Előrelátó vagonrendelést és jól időzített szállítást! A múlt évinél kevesebbet szállít a MÁV a nagyharsányi kőbányákból, a gyékényesi só­derbányából, valamint a BCM- ből. Gyékényesről a hétvégi na­pokon általában 8—10 000 ton­na kavicsot szoktak útjára in­dítani vasúton, most legfeljebb 6-7000 tonnát. A BCM tavaly ilyenkor naponta száz kocsit igényelt a MÁV-tól, most csak ennek a felére van szüksége. Ugyanez a helyzet Nagyhar- sányban is a második negyed­évtől. A szokatlan áruszállítási helyzet hirtelen alakult ki. El­sősorban a cement, a kő és a kavics marad eladatlanul a depókban, mert a hazai építő­ipar nem tart rá pillanatnyjlag igényt. A vasút tud az építő­anyagok szállítására kocsit biz­tosítani, és a helyszínre irányí­tani akár soron kívül. A Sziget­vári Konzervgyárnak is bármi­kor küld szerelvényeket a MÁV Pécsi Igazgatóság, de a napi és a heti szállítási ütem ala­kulását külkereskedelmi vállala­tok határozzák meg. Az igazgatóság szállítóparkja Mérséklődött a Hasüti teherforgalom változatlan, vagyis 4000—5000 teherkocsiból áll; csak keve­sebb áruval közlekednek hóna­pok óta. Idén 18,6 millió tonna áru elszállítását tervezték a ta­valyi 18,4-del szemben. Július végéig több mint 10 millió ton­na áru ért célba. A szállítandó cikkek zöme kő, cement és kavics. Előfordulhat, hogy későn, vagyis akkor nö­vekszik meg irántuk a kereslet, amikor a mezőgazdasági szállí­tás tetőzik. Ha egybeesik a kő, cement, a kavics, valamint a mezőgazdasági termények szál­lítási időszaka, akkor elsősor­ban a könnyen romló mezőgaz­dasági áruféleségek elszállítá­sát segíti a MÁV. Jelenleg Nagykanizsán mind több almát, körtét rakodnak, míg Marcali­ban, Lengyeltótiban a dinnyé­hez igényelnek tehervonatokat, de jelentősek a kajszi- és az őszibarackszállítmányok is, pe­dig a gyümölcs- és zöldségsze­zon még csak kezdődik. Lassan érnek célba az NDK- ba és Csehszlovákiába a ga­bonafélék, mivel csehszlovák területen nehezen fogadják a vonatokat. Az exportszállítások nemzet­közi síkon két főirányba tör­ténnek: a Szovjetunióba és Olaszország felé. Mindkét irányban az a helyzet, hogy a külföldi vasutak nem képesek mindig olyan ütemben átvenni és továbbítani az árut, mint ahogy azt a magyar szállító- partnerek küldenék. A rakodá­sokat szigorúan rangsorolják, az élőállat, vagy gyorsan romló küldeményeket soron kívül szál­lítják. Ezért fontos, hogy a fu­varoztató vállalatok előre szá­moljanak azzal, hogy a szállít­mányuk esetleg hosszabb ideig fog átvételre várni. Az export­ra dolgozó vállalatok gondos­ságán és előrelátásán múlik, hogy rajtuk kívülálló okokból ne érje őket anyagi veszteség. Cs. J. Megkezdődött tegnap a ked­vezményes nyári vásár. Taka­rékos emberek vagyunk. Egyik kollégámnak eddig eszébe sem jutott, hogy ballondzsekit vá­sároljon nyolcszáz-valahányért, most lihegve biztatott, hogy siessek a Kossuth Lajos utcai „Adóm” szaküzletbe, mert már alig van belőle pár darab, s most ötszázért enyém lehet. (Még alig múlt délelőtt 10 óra.) Telefonon hívom a Konzu- mot, mondják, ha riportot aka­rok készíteni, akkor a személy­zeti bejáraton kéretőzzek be, máskülönben nem biztos, hogy eljutok Vámos Lászlóhoz, a ru­házati igazgatóhelyetteshez. A jótanácsot megfogadván létre­jön a beszélgetés: — Egységesen 40 százalékkal szállítottuk le a nyári ruházati cikkek árát — mondta készsé­gesen, bár déltájban kissé mór megviselten. — Igen nagy a ke­reslet a női és a gyermekszan- dólok, a most nagyon divatos, óllógalléros férfi rövid ujjú . in­gek iránt, kapkodják a fehér Trapper farmert. A jelenlegi forgalom mintegy kétszerese az átlogos karácsonyi keresletnek. A készlet egyelőre tart, mint­egy nyolcmillió forint értékű áru kapható most 40 százalék­kal olcsóbbon. Nem meglepő a nagy roham, hiszen olcsó cipőt, konfekció­árut is lehet kapni. Többek kö­zött például bőr felsőrészű — igen ízléses — női szandált 144 forintért, vagy például férfi­öltönyt 588-ért. Ha már a cipőnél tartunk, még egy érdekesség: ami egyik bolt­ban csaknem a felébe kerül, azt a másikban változatlan áron kí­nálják. Példa erre a fonott, fe­kete férfi félcipő, amit a MERUKER egyik üzletében le­szállított, a Cipőnagykereske­delmi Vállalat boltjában változatlan áron adnak. Ha­sonló a helyzet egyéb cikkel is, például a Konzumban az el­árusítót már-már elborítják a most olcsóbban kapható ágy­neműk, szinte egy kupacban a vásárlók tömegével. Nehéz itt az elárusítók dolga, pedig ott a felmentő sereg is. Az irodák szinte elnéptelenedtek, még a könyvelés dolgozói is a pultok mögött állnak. A Cipőnagykereskedelmi Vál. lelátnál Tóth Tamástól azt az információt kaptuk, hogy o pé­csi lerakatnál mintegy 36 ezer pár cipőt érintett a kedvezmé­nyes vásár. Ennek értéke 8,5 millió forint, a kedvezmény el­éri a 3,8 milliót. A MERUKER több mint tíz­millió forint értékű árukészletet bocsátott a nyári vásárra egy­ségesen 40 százalékos áren­gedménnyel. A legtöbb boltban, áruház­ban már az első nap után fogy­tán vannak a női fürdőruhák, szandálok, illetve a férfi felső­ruhák" Igaz, hogy e hónap 23- ig tart még a nyári kedvezmé­nyes vásár, de mi, vevők, tud­juk, hogy aki karán kel . . . Tudják ezt o rutinos kereske­dők is, akik nem esnek kétség­be a roham láttán. Egyikük így fogalmazott:- Általában úgy három-négy napig tart ez, addig pedig ki kell bírnunk. K. Gy. Nagy sikerű Jzsessz­hételeje” Gazdag koncertprogram ré­szesei e hét elején a pécsi dzsesszkedvelők. Tegnap este egy svájci és egy német együt­tes nagy sikerű hangversenyé­ben gyönyörködhettek, ma, kedden este pedig egy nemzet, közi hírű lengyel trió ad kon­certet a Minaret-udvarban, es­te 7 órakor. Mindhárom együttes az au­gusztus 4-én megkezdett tata­bányai nemzetközi dzsessztá- bor résztvevője. Ezt a tábort a helyi művelődési központ kez­deményezésére most rendezték meg: először szocialista ország­ban, mintegy 75-80 NSZK-beli, svájci, svéd, osztrák, lengyel és természetesen magyar résztve­vővel. Művészeti vezetőjük Gonda János; az előadók, to- nárok Babos Gyula, Szakcsi La­katos Béla, Regös István és jó. néhány külföldi muzsikus, mint például a kedden Pécsett fel­lépő lengyel trió tagjai. A hó­nap közepéig tartó tábor fog­lalkozásai hasonlóak a pécsi nemzetközi ifjúsági zenei tábor programjához. Délelőtt elméleti előadásokat hallgatnak (a hi­vatalos nyelv itt is az angol); majd szekciókban - hangszeres szakképzésben részesülnek. Délután a kisegyüttesek gyako­rolnak, s velük párhuzamosan a mintegy 30 tagú „big band” is készül az augusztus 16-án este 7 órakor kezdődő — mintegy öt­órásra tervezett — záró koncert­re, amelyen valamennyi együt­tes föllép a Tatabányai Nép­házban. Közben pedig ország­szerte sok helyütt szerepelnek. Tegnap este mindkét együt­tes kitűnő kvalitásaival, színes, jókedvű muzsikájával méltán aratott nagy sikert. A Kölnből érkezett hattagú társaság mo­dern dzsesszt iátszott, zongora, dob, bőgő, vibrafon, gitár és szaxofon összeállításban. Tag­jai fiatalok, a kölni zeneművé­szeti főiskola dzsessz tanszakos hallgatói. Valamennyien profi muzsikusnak készülnek. Külön­leges hangzású dzsesszt produ­kált a svájci „Latin Octett" ne­vű együttes. Tagjai részben fő­iskolások, részben amatőrök, és a forró lüktetésű dél-amerikai dallamokból táplálkozó dzsessz- zenét művelik. Elképzelhetően nagy hatással, hiszen a jelleg­zetes latin-amerikai (rumba, samba, conga, habanera stb.) ritmusképletű számok eredeti hangszerelésben és ritmus­hangszereken (conga- és csör­gődobok; rumbatök; casteg- nett-ek stb.) szólaltak meg. Ma este Janusz Stefanski (dob), Slawomir Wulpovicz (zongora) és Pawal Jarzebski (bőgő) európai hírű trióját hallhatjuk. W. E.

Next

/
Oldalképek
Tartalom