Dunántúli Napló, 1980. augusztus (37. évfolyam, 210-239. szám)

1980-08-01 / 210. szám

Rajtra készen Világ proletárjai, egyesüljetek! Duncmtull napló XXXVII. évfolyam, 210. szám 1980. augusztus 1., péntek Ara: 1,20 Ft Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja Kiábrándító kihívás Jeruzsálem körül ismét ma­gasra csapnak a szenvedély hullámai. Izrael „örökös, oszt­hatatlan fővárosának” kiáltotta ki az 1967-es háborúban egye­sített Jeruzsálemet, s ezzel újabb olajat öntött a tűzre. Washingtonban a külügymi­nisztérium aggodalmának adott hangot az egyoldalú izraeli lé­pés miatt, majd egy ncppal ké­sőbb — mellőzve mindenfajta kommentárt — a külügyi szóvi­vő közölte: a kormány megvizs­gálja a knesszet döntését. Kairó érthető hevességgel reagált. Szadct elnök számára rendkívül kínos Beginék lépé­se. Nyilvánvalóan még azokat az arab államokat is kiábrán­dítja az izraeli kihívás, amelyek — ha nem is értettek egyet a Camp David-i különalkuval, de — mérsékeltebb álláspontra he­lyezkedtek, mint az úgynevezett szilárdság frontja. Kamat Hasz- szan Ali egyiptomi külügymi­niszter azzal fenyegetőzött, hogy országa megszakítja a pa­lesztin autonómiáról folyó tár­gyalásokat, sőt visszahívja nagy­követét Izraelből. Hogy Jeruzsálem arab részé­nek sorsa miként alakul a jö­vőben, az még rejtély. Mindeo- esetre Kairó továbbra is napi­renden kívánja tartani a kér­dést. Kitart eredeti álláspontja mellett a PFSZ is: a palesztin szervezet máris memorandum­mal fordult a Közös Piac tag­államaihoz. hogy Ítéljék el az egyoldclú lépést. A kilencek júniusban Velen­cében megvitatták a közel-ke­leti rendezés kilátásait, s elis­merték a palesztin nép önren­delkezési jogát. Igaz, ennél to­vább nem merészkedtek. Figye­lemre méltó, hogy a kilenc ál­lam delegátusai az ENSZ-ben nem szavazták meg az összes megszállt arab terület kiüríté­sére és a palesztin állam meg­alapítására felszólitó határoza­tot. A világszervezet rendkívüli ülésszakán éppúgy tartózkodtak a kilencek a szavazástól, mint ahogy Gaston Thorn luxembur­gi külügyminiszter, a Közös Piac miniszteri tanácsának soros el­nöke is óvctosan fogalmazott közel-keleti ténymegállapitó kőr­útjának első állomásán, Tunisz­ban, az Arab Liga székhelyén. Valószínű, hogy Jeruzsálem ügyében is hasonló tartózkodás jellemzi majd a kilenceket: a világért sem szeretnének szem­behelyezkedni az Egyesült Ál­lamokkal, Izraellel — de még Egyiptommal lsem. Márpedig az izraeli lépés előbb-utóbb színvallásra készte­ti a Közös Piacot is. Hollandia máris jelentkezett: a csütörtö­kön kiadott kormánynyilatkozat rendkívül élesen bírálja „a Je­ruzsálem státuszának egyoldalú megváltoztatására” irányuló iz­raeli lépést. A távoli Latin- Amerikából is olyan hírek ér­keztek, amelyek nem hagynak kétséget afelől: helytelenítik a döntést. Venezuela például je­lezte: Jeruzsálemből Tel Avívba helyezi át nagykövetségét. Elő­fordulhat, hogy 12 további la­tin-amerikai állam hasonlókép­pen jár el. A várost, amelyet szentség­nek, más nyelven a béke vá­rosának neveznek, újabb fe­szültség forrásává tették. Begin kormánya ezzel súlyos kocká­zatot vállalt: tovább fokozódhat Izrael nemzetközi elszigeteltsé­ge, s még csekélyebb a békés rendezés esélye. Gyapay Dénes Kádár János fogadta a francia külügyminisztert A hivatalos látogatásról közleményt adtak ki Kádár János, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának első titká­ra csütörtökön a KB székházá­ban fogadta Jean Francois- Poncet francia külügyminisztert. A megbeszélés során áttekin­tették a két ország közötti kap­csolatokat, valamint a nemzet­közi helyzet időszerű kérdéseit. Aczél György, a Miniszterta­nács elnökhelyettese szintén délelőtt az Országházban fo­gadta a francia külügyminisz­tert. A szívélyes légkörű találko­zókon részt vett Púja Frigyes külügyminiszter. Jelen volt Bé- nyi József, hazánk párizsi nagy­követe és Jacques Lecompt, a Francia Köztársaság budapesti nagykövete. A hivatalos tárgyalásokat be­fejezve a látogatásról közle­ményt adtak ki, majd délután elutazott Budapestről Jean Francois-Poncet. A vendéget a Ferihegyi repülőtéren Púja Fri­gyes búcsúztatta. Jelen volt Bé- nyi József és Jacques Lecompt. Öt éve írták alá a helsinki záróokmányt Ünnepi ülést tartott az Európai Biztonság és Együttműködés Magyar Nemzeti Bizottsága A helsinki záróokmány aláírásának ötödik évforduló­ján, csütörtökön kibővített ünnepi ülést tartott az Európai Biztonság és Együttműködés Magyar Nem­zeti Bizottsága. A Parlament vadásztermében megtartott tanácskozás elnökségében helyet foglalt Sarlós István, a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságának tagja, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitká­ra és a nemzetközi Lenin-békedíjas Raymond Goor ka­nonok, az Európai Biztonság és Együttműködés Nemzet­közi Bizottságának elnöke is. Az ünnepi ülést Kállai Gyu­la, a HNF OT és az EBMB elnöke nyitotta meg: Ezt követően Péter János, az országgyűlés alelnöke, az Európai Biztonság és Együtt­működés Magyar Nemzeti Bi­zottságának tagja mondott be­szédet. — A feszültségek mai hul­lámverésében is szilárdak azok az eredmények, amelyekre a helsinki konferencia előkészíté­se épült, s tapasztalatai a mostani helyzetre vonatkozóan is érvényes útmutatást nyújta­nak — hangsúlyozta. Az egyik legdöntőbb tanulság: Helsin­kibe a tárgyalások vezettek el. — A Magyar Népköztársa­ság minden állami és társa­dalmi testületé részt vett a hel­sinki felé vezető út egyenge- tésében. A találkozó után pe­dig a finn fővárosban elfo­gadott elvek közös érvényesí­tésében. A nemzetközi feszült­ségek növekedésének legelső jeleitől kezdve Magyarország mindent elkövetett- az együtt­működésért azokkal, akik fé­kezni szeretnék a feszültségek növekedését és meg kívánják tartani az enyhülés eredmé­nyeit. Most pedig, amikor kezdenek bontakozni az eny­hülés új lehetőségei, a Ma­gyar Népköztársaság vala­mennyi hazai és nemzetközi fórumon a kölcsönös bizalom előfeltételeinek a megterem- l tésén munkálkodik. A helsinki alapokmány aláírásának év­fordulóján megtartott ünnepi ülésünknek az MSZMP XII. kongresszusán is megfogalma­zott két szó a jelszava: „Béke kell” — mondotta befejezésül Péter János. Ezt követően Raymond Goor emelkedett szólásra, tolmácsol­va az Európai Biztonság és Együttműködés Nemzetközi Bi­zottságának üdvözletét, jókíván­ságait. A BIZOTTSÁG Állásfoglalása — Az Európai Biztonság és Együttműködés Magyar Nem­zeti Bizottsága nagyra értékeli a záróokmányban szereplő és a kölcsönös előnyök alapján kialakult lehetőségeket a politi­kai, a gazdasági, a kulturális és az emberi kapcsolatok fej­lesztésére a különböző társa­dalmi rendszerű országok és népeik között. Az elmúlt évek­(Folytatás az 5. oldalon) Ma kezdődik az V-ös bánya­üzem légaknájának mélyítése Föld alatt és föld felett a tervezett ütemben halad az új ércbánya építése A Mecseki Ércbányászati Vál­lalat V-ös bányaüzeme újabb látványos szakaszához érkezett. Ma a már elkészült 60 méteres előakna víztelenítésével, csősze­reléssel megkezdődik az új bányaüzem légaknájának épí­tése. Az akna legmélyebb pont­ját a tervek szerint 1983-ban érik el az-, aknamélyítők. A nyu­gati Mecsekben, Hetvehely kö­zelében új aknamélyítő tornyot állítottak fel, új a berendezé­sek többsége is: a podozat, a markoló, a 3 köbméter kőzet szállítására alkalmas bődön. Nem új viszont^ismét felhasz­nálják a szállítóakna mélyítése közben kitűnően működő szál­lítógépeket, a munkapadot 58 milliméter vostag köteleken hordozó két, egyenként 45 ton­na teherbírású vitlát, valamint a 4 darab 18 tonna teherbírá­sú, a betonozó sablont tartó gépet, és még ezen kívül több, a menekülő létrát, a kábeleket, a betonejtőcső teleszkópját tar­tó 10 tonnás vitlákot. Most is alkalmazták az ésszerű megol­dást: a gépek alapjait előre elkészítették, majd gépkocsida­ruk alkalmazásával emelték he­lyükre a vitlákat, majd ezt kö­vetően építették fel a könnyű fémvázas épületeket a berende­A szanált területeken felépítendő új budai városrész ellátására távfűtő gerincvezetéket épít ki a Csőszerelő Vállalat és a DÉLVIÉP. A köz- és lakóépületek átadásával egyidőben már üzemelni tud az új vezetékrendszer. A képen: szerelés alatt a déli Ipari utat átívelő szakasz. Erb János felvétele zések fölé, ezzel elkerülték a költséges darupályák építését, amelyek a mostaninál sokkal nagyobb teherbírású és drá­gább épületeket követeltek volna. Ismét alkalmazzák az aknamélyítés közben a szállí­tóakna mélyítésénél jól bevált víztelenítési módszert. Az ak­nától 15 méter távolságban bé­léscsővel ellátott fúrólyukat mélyítettek le, amelyet a bá­nya legmélyebb pontján vízte­lenítő vágattal kötnek össze. A közeljövőben elkészül ez a vá­gat is, így már az aknamélyí­tés első szakaszában az akna: mélyítők könnven szabadulnak meg a munkájukat akadályozó rétegvizektől. Szükségük is van erre, hiszen már most, a tulaj­donképpeni aknamélyítés első méterétől, mintegy kétszáz mé­teren keresztül óránként 40 köbméter az aknába törő vízre számíthatnak. Amikor már a munkájukat akadályozó meny- nyiségű víz gyűlik össze, kisebb vágatokat hajtanak a fúrólyuk­hoz, amelyeken keresztül a vi­zet elvezetik. Az aknamélyítéssel párhuza­moson folyik az 1960 méter hosszúságú, 4,2 méter átmérő­jű tárószinti vágat építése, amelyben a már sokszor emle­getett 4 PP-2-es szovjet vágat­hajtó kombájn dolgozik. Eddig Dörner Konrád szocialista bri­gádja 1260 méter vágatot haj­tott ki, ma, augusztus elsején ugyanez a brigád az aknamé­lyítő vállalat Komlóról idehelye­zett munkásaival feltöltve a légakna mélyítését is megkezdi és folytatja o vágat építését is. Jól halad az új bányaüzem negyedik és tizenegyedik szint­jét összekötő 340 méteres vak akna építése, éppen a 10-ik szinti rakodót építik. Az ugyan­csak 5 méter átmérőjű és a tizenhormadik szintet a huszon­egyedikkel összekötő 310 mé­teres aknában pedig a 20-ik szinti rakodó tetejét érték el, mindössze 50 méter van vissza oz aknatalpig. Mindkét akná­ban a tervezetthez viszonyítva több mint két hónap előnyt szereztek az aknamélyítők. Tegnap fejeződött be az 1000-ik méterig a tárószinti mozdonyszállítás villamos felső­vezetékének építése, és ugyan­csak augusztus 1-én kezdődik az új szállítóakna csúszózsalus eljáróssol készülő vasbeton ak­natornyának építése Is. L. J.

Next

/
Oldalképek
Tartalom