Dunántúli Napló, 1980. augusztus (37. évfolyam, 210-239. szám)
1980-08-01 / 210. szám
Rajtra készen Világ proletárjai, egyesüljetek! Duncmtull napló XXXVII. évfolyam, 210. szám 1980. augusztus 1., péntek Ara: 1,20 Ft Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja Kiábrándító kihívás Jeruzsálem körül ismét magasra csapnak a szenvedély hullámai. Izrael „örökös, oszthatatlan fővárosának” kiáltotta ki az 1967-es háborúban egyesített Jeruzsálemet, s ezzel újabb olajat öntött a tűzre. Washingtonban a külügyminisztérium aggodalmának adott hangot az egyoldalú izraeli lépés miatt, majd egy ncppal később — mellőzve mindenfajta kommentárt — a külügyi szóvivő közölte: a kormány megvizsgálja a knesszet döntését. Kairó érthető hevességgel reagált. Szadct elnök számára rendkívül kínos Beginék lépése. Nyilvánvalóan még azokat az arab államokat is kiábrándítja az izraeli kihívás, amelyek — ha nem is értettek egyet a Camp David-i különalkuval, de — mérsékeltebb álláspontra helyezkedtek, mint az úgynevezett szilárdság frontja. Kamat Hasz- szan Ali egyiptomi külügyminiszter azzal fenyegetőzött, hogy országa megszakítja a palesztin autonómiáról folyó tárgyalásokat, sőt visszahívja nagykövetét Izraelből. Hogy Jeruzsálem arab részének sorsa miként alakul a jövőben, az még rejtély. Mindeo- esetre Kairó továbbra is napirenden kívánja tartani a kérdést. Kitart eredeti álláspontja mellett a PFSZ is: a palesztin szervezet máris memorandummal fordult a Közös Piac tagállamaihoz. hogy Ítéljék el az egyoldclú lépést. A kilencek júniusban Velencében megvitatták a közel-keleti rendezés kilátásait, s elismerték a palesztin nép önrendelkezési jogát. Igaz, ennél tovább nem merészkedtek. Figyelemre méltó, hogy a kilenc állam delegátusai az ENSZ-ben nem szavazták meg az összes megszállt arab terület kiürítésére és a palesztin állam megalapítására felszólitó határozatot. A világszervezet rendkívüli ülésszakán éppúgy tartózkodtak a kilencek a szavazástól, mint ahogy Gaston Thorn luxemburgi külügyminiszter, a Közös Piac miniszteri tanácsának soros elnöke is óvctosan fogalmazott közel-keleti ténymegállapitó kőrútjának első állomásán, Tuniszban, az Arab Liga székhelyén. Valószínű, hogy Jeruzsálem ügyében is hasonló tartózkodás jellemzi majd a kilenceket: a világért sem szeretnének szembehelyezkedni az Egyesült Államokkal, Izraellel — de még Egyiptommal lsem. Márpedig az izraeli lépés előbb-utóbb színvallásra készteti a Közös Piacot is. Hollandia máris jelentkezett: a csütörtökön kiadott kormánynyilatkozat rendkívül élesen bírálja „a Jeruzsálem státuszának egyoldalú megváltoztatására” irányuló izraeli lépést. A távoli Latin- Amerikából is olyan hírek érkeztek, amelyek nem hagynak kétséget afelől: helytelenítik a döntést. Venezuela például jelezte: Jeruzsálemből Tel Avívba helyezi át nagykövetségét. Előfordulhat, hogy 12 további latin-amerikai állam hasonlóképpen jár el. A várost, amelyet szentségnek, más nyelven a béke városának neveznek, újabb feszültség forrásává tették. Begin kormánya ezzel súlyos kockázatot vállalt: tovább fokozódhat Izrael nemzetközi elszigeteltsége, s még csekélyebb a békés rendezés esélye. Gyapay Dénes Kádár János fogadta a francia külügyminisztert A hivatalos látogatásról közleményt adtak ki Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára csütörtökön a KB székházában fogadta Jean Francois- Poncet francia külügyminisztert. A megbeszélés során áttekintették a két ország közötti kapcsolatokat, valamint a nemzetközi helyzet időszerű kérdéseit. Aczél György, a Minisztertanács elnökhelyettese szintén délelőtt az Országházban fogadta a francia külügyminisztert. A szívélyes légkörű találkozókon részt vett Púja Frigyes külügyminiszter. Jelen volt Bé- nyi József, hazánk párizsi nagykövete és Jacques Lecompt, a Francia Köztársaság budapesti nagykövete. A hivatalos tárgyalásokat befejezve a látogatásról közleményt adtak ki, majd délután elutazott Budapestről Jean Francois-Poncet. A vendéget a Ferihegyi repülőtéren Púja Frigyes búcsúztatta. Jelen volt Bé- nyi József és Jacques Lecompt. Öt éve írták alá a helsinki záróokmányt Ünnepi ülést tartott az Európai Biztonság és Együttműködés Magyar Nemzeti Bizottsága A helsinki záróokmány aláírásának ötödik évfordulóján, csütörtökön kibővített ünnepi ülést tartott az Európai Biztonság és Együttműködés Magyar Nemzeti Bizottsága. A Parlament vadásztermében megtartott tanácskozás elnökségében helyet foglalt Sarlós István, a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságának tagja, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára és a nemzetközi Lenin-békedíjas Raymond Goor kanonok, az Európai Biztonság és Együttműködés Nemzetközi Bizottságának elnöke is. Az ünnepi ülést Kállai Gyula, a HNF OT és az EBMB elnöke nyitotta meg: Ezt követően Péter János, az országgyűlés alelnöke, az Európai Biztonság és Együttműködés Magyar Nemzeti Bizottságának tagja mondott beszédet. — A feszültségek mai hullámverésében is szilárdak azok az eredmények, amelyekre a helsinki konferencia előkészítése épült, s tapasztalatai a mostani helyzetre vonatkozóan is érvényes útmutatást nyújtanak — hangsúlyozta. Az egyik legdöntőbb tanulság: Helsinkibe a tárgyalások vezettek el. — A Magyar Népköztársaság minden állami és társadalmi testületé részt vett a helsinki felé vezető út egyenge- tésében. A találkozó után pedig a finn fővárosban elfogadott elvek közös érvényesítésében. A nemzetközi feszültségek növekedésének legelső jeleitől kezdve Magyarország mindent elkövetett- az együttműködésért azokkal, akik fékezni szeretnék a feszültségek növekedését és meg kívánják tartani az enyhülés eredményeit. Most pedig, amikor kezdenek bontakozni az enyhülés új lehetőségei, a Magyar Népköztársaság valamennyi hazai és nemzetközi fórumon a kölcsönös bizalom előfeltételeinek a megterem- l tésén munkálkodik. A helsinki alapokmány aláírásának évfordulóján megtartott ünnepi ülésünknek az MSZMP XII. kongresszusán is megfogalmazott két szó a jelszava: „Béke kell” — mondotta befejezésül Péter János. Ezt követően Raymond Goor emelkedett szólásra, tolmácsolva az Európai Biztonság és Együttműködés Nemzetközi Bizottságának üdvözletét, jókívánságait. A BIZOTTSÁG Állásfoglalása — Az Európai Biztonság és Együttműködés Magyar Nemzeti Bizottsága nagyra értékeli a záróokmányban szereplő és a kölcsönös előnyök alapján kialakult lehetőségeket a politikai, a gazdasági, a kulturális és az emberi kapcsolatok fejlesztésére a különböző társadalmi rendszerű országok és népeik között. Az elmúlt évek(Folytatás az 5. oldalon) Ma kezdődik az V-ös bányaüzem légaknájának mélyítése Föld alatt és föld felett a tervezett ütemben halad az új ércbánya építése A Mecseki Ércbányászati Vállalat V-ös bányaüzeme újabb látványos szakaszához érkezett. Ma a már elkészült 60 méteres előakna víztelenítésével, csőszereléssel megkezdődik az új bányaüzem légaknájának építése. Az akna legmélyebb pontját a tervek szerint 1983-ban érik el az-, aknamélyítők. A nyugati Mecsekben, Hetvehely közelében új aknamélyítő tornyot állítottak fel, új a berendezések többsége is: a podozat, a markoló, a 3 köbméter kőzet szállítására alkalmas bődön. Nem új viszont^ismét felhasználják a szállítóakna mélyítése közben kitűnően működő szállítógépeket, a munkapadot 58 milliméter vostag köteleken hordozó két, egyenként 45 tonna teherbírású vitlát, valamint a 4 darab 18 tonna teherbírású, a betonozó sablont tartó gépet, és még ezen kívül több, a menekülő létrát, a kábeleket, a betonejtőcső teleszkópját tartó 10 tonnás vitlákot. Most is alkalmazták az ésszerű megoldást: a gépek alapjait előre elkészítették, majd gépkocsidaruk alkalmazásával emelték helyükre a vitlákat, majd ezt követően építették fel a könnyű fémvázas épületeket a berendeA szanált területeken felépítendő új budai városrész ellátására távfűtő gerincvezetéket épít ki a Csőszerelő Vállalat és a DÉLVIÉP. A köz- és lakóépületek átadásával egyidőben már üzemelni tud az új vezetékrendszer. A képen: szerelés alatt a déli Ipari utat átívelő szakasz. Erb János felvétele zések fölé, ezzel elkerülték a költséges darupályák építését, amelyek a mostaninál sokkal nagyobb teherbírású és drágább épületeket követeltek volna. Ismét alkalmazzák az aknamélyítés közben a szállítóakna mélyítésénél jól bevált víztelenítési módszert. Az aknától 15 méter távolságban béléscsővel ellátott fúrólyukat mélyítettek le, amelyet a bánya legmélyebb pontján víztelenítő vágattal kötnek össze. A közeljövőben elkészül ez a vágat is, így már az aknamélyítés első szakaszában az akna: mélyítők könnven szabadulnak meg a munkájukat akadályozó rétegvizektől. Szükségük is van erre, hiszen már most, a tulajdonképpeni aknamélyítés első méterétől, mintegy kétszáz méteren keresztül óránként 40 köbméter az aknába törő vízre számíthatnak. Amikor már a munkájukat akadályozó meny- nyiségű víz gyűlik össze, kisebb vágatokat hajtanak a fúrólyukhoz, amelyeken keresztül a vizet elvezetik. Az aknamélyítéssel párhuzamoson folyik az 1960 méter hosszúságú, 4,2 méter átmérőjű tárószinti vágat építése, amelyben a már sokszor emlegetett 4 PP-2-es szovjet vágathajtó kombájn dolgozik. Eddig Dörner Konrád szocialista brigádja 1260 méter vágatot hajtott ki, ma, augusztus elsején ugyanez a brigád az aknamélyítő vállalat Komlóról idehelyezett munkásaival feltöltve a légakna mélyítését is megkezdi és folytatja o vágat építését is. Jól halad az új bányaüzem negyedik és tizenegyedik szintjét összekötő 340 méteres vak akna építése, éppen a 10-ik szinti rakodót építik. Az ugyancsak 5 méter átmérőjű és a tizenhormadik szintet a huszonegyedikkel összekötő 310 méteres aknában pedig a 20-ik szinti rakodó tetejét érték el, mindössze 50 méter van vissza oz aknatalpig. Mindkét aknában a tervezetthez viszonyítva több mint két hónap előnyt szereztek az aknamélyítők. Tegnap fejeződött be az 1000-ik méterig a tárószinti mozdonyszállítás villamos felsővezetékének építése, és ugyancsak augusztus 1-én kezdődik az új szállítóakna csúszózsalus eljáróssol készülő vasbeton aknatornyának építése Is. L. J.
