Dunántúli Napló, 1980. július (37. évfolyam, 179-209. szám)

1980-07-10 / 188. szám

/ Dunántúli napló 1980. július 10., csütörtök Nagy népszerűségnek örvend a pécsi vendéglátás új színfoltja, a Hotel Pannónia kertestélye a szálloda parkjában. A hangulatos rendezvény július 18-ig esténként 22-től 02 óráig kellemes szórakozást igér. 25 éves a Kiég Kitüntetések Negyed évszázada hívták életre a Baranya megyei Ki­egészítő Parancsnokságot, köz­ismert nevén a „Kieg''-et. Er­re emlékeztek tegnapi ünnepi állománygyűlésükön a Bara­nya megyei Hadkiegészítési és Területvédelmi Parancsnoksá­gon a hajdani alapítóig a jelenleg ott dolgozók, a te­rületi szervek képviselői. H. Szabó Kálmán alezredes megnyitó és üdvözlő szavai után felolvasták a parancsot és az üdvözlő leveleket, majd ünnepi megemlékezést Simon János ezredes, megyei pa­rancsnok tartott. A huszonöt éves fennállását ünneplő pa­rancsnokságot köszöntötte Pa­tai Endre vezérőrnagy, az elöl­járó parancsnokság és dr. Ga- labár Tibor, a Pécsi városi Ta­nács vb-titkára a területi szer­vek nevében, azután kitünteté­sek, jutalmak átadására került sor. A Haza Szolgálatáért Ér­demérem arany fokozatát Ko­vács Bertalan őrnagy, az ezüst fokozatát Hollmann Antal zászlós, a Szolgálati Érdemér­met 30 év után Takács Imre alezredes vették át. Csoport­főnöki jutalmat Pressing János alezredes és Breitling Györgyi kinevezett polgári alkalmazott, vezérkari főnöki emléklapot 11 és megyei parancsnoki dicsé­retet több személy kapott. A 25 éve szolgálatot telje­sítők nevében dr. Lehmann István alezredes kért szót, majd az Ünnepség, melyen részt vett dr. Hazafi József, a Baranya megyei Tanács vb- titkára, Krasznai Antal, a HNF megyei titkára és Megyaszai József megyei munkásőrpa- rancsnok, az Internacionáló hangjaival ért véget. M. L. Szimpozion állatélettani kérdésekről Tizenhat ország több mint hetven tudósának részvételé­vel állatélettani szimpozion kezdődött szerdán az Állator­vostudományi Egyetem aulájá­ban. Az esemény a jövő heti budapesti élettani világkong­resszus előjátékának tekinthe­tő, amelyen az állatok szapo- rodósélettani kérdéseit vitat­ják meg a tudósok. A téma egyre inkább foglalkoztatja az állatpszichológusokat — és orvosokat — nem véletlenül. A technikai fejlődés ugyanis le­hetővé tette, hogy a különfé­le szárnyasok nagyüzemi ba­romfitelepeken lássák meg a napvilágot, ám ami jó az em­bernek, az nem mindig jó az állatoknak: a tapasztalatok szerint a mesterségesen kelte­tett fiókákból hiányzik az anyai gondoskodás ösztöne, ezért ezek az állatok anyányi korba lépve többnyire nem raknak fészkeket, nem költe­nek, vagy ha mégis, nem ne­velik fel utódjaikat. A tudósok a háromnapos esemény során arra keresnek majd választ, hogy milyen élet­tani működések, idegrendszeri és hormonális változások ma­gyarázzák a keltetőben szüle­tett állatok e ma még meg­lepő tulajdonságait. Csúszós a színpad... Rómeó és Júlia: Sólymos Pál és Zamóczai Gizella Fotó: Cseri Hatékonyabb propagandára lenne szükség Táncművész-vélemények a nyári színházról Hogyan látják a nyári szín­házat maguk az előadók a da­rabok szereplői? Milyen véle­ményük alakult ki a program­sorozat félidejére? Ezúttal a Rómeó és Júlia című táncjáték két balettos főszereplőjét, Zar- nóczai Gizellát és Sólymos Pált kérdeztük erről. — Nekünk szereplehetőséget nyújt és ez mindenképpen jó. Viszont szerintem nem hirdet­ték, plakátozták eléggé az elő. adásokat, mert meglehetősen kevesen jöttek el pl. az Otelló premier utáni bemutatójára. És ez eléggé elkeserítő, hiszen mi már hónapok óta próbáljuk o darabokat, készülünk a fellépé­sekre. Szeretnénk többeknek át­adni az élményt — mondja Zamóczai Gizella, aki különösen Júliát szereti, főleg azért, mert eddig nemigen volt alkalma klasszikus balettet táncolni. Sólymos Pál a gondokkal folytatja a beszélgetést: — Nagy problémát jelentett a táncosoknak, hogy a színpadot beborító műanyag padló a leg­kisebb nedvesség, pára hatá­sára csúszóssá válik. A Rómeó és Júliából, amikor ezek az esős napok voltak, a legjobb, leg­összetettebb lépéseket ki kellett hagynunk, merj annyira lehe­tetlenné vált a táncolás a csú­szósság miatt. Még az eredeti fapadló is jobb lett volna akkor, s az elesésekre sem került vol­— Beszéltünk is róla, hogy valami felhúzható tetőzetet vagy valamilyen más, de az eső ellen védelmet nyújtó meg. oldást ki kellene találni, lega­lább jövőre — erősíti meg Zar- nóczai Gizella is. — Nem esett szó például a Rómeó és Júlia „téliesitéséről", vagyis az őszi évadba való be­viteléről? — Ügy tudom, Tóth Sándor foglalkozik a gondolattal. Le­het, hogy a prózai rész elma­rad és csak balettként dolgozza föl, de elképzelhető, hogy ere­deti formájában adjuk elő. De konkrétan még semmi sem dőlt el. Mi örülnénk neki, hiszen szeretjük a feladatot és szíve­sen táncolnánk el még sokszor — válaszolja Sólymos Pál. — És reménykedünk abban, hogy ak­kor talán nagyobb közönség lesz kíváncsi rá. A nyári színház után egy hó. nap szünet következik, amit már nagyon várnak a balettművé­szek. Egy hónap téljes lazítás, pihenés, amikoris. Sólymos Pál szerint, a lányok majd az evés­sel tartják a kondíciójukat. b. a. Sajtótájékoztató a gabonafelvásárlásról (Folytatás az 1. oldalról) szeres — valorigráfos — vizs­gálat A1—A2 lisztminőséget je­lez. Az országban 103 lobora­tóriumban minősítik a búzákat. Vitás esetekben a GMV me­gyei laboratórimua — a tsz- szövetségek közreműködésével — újra minősít. Ha itt sem jön léire megegyezés, akkor a Me­gyei Élelmiszerellenőrző és Vegyvizsgáló Intézet vizsgálata dönt. Az árkülönbözetet az ipar 10 napon belül köteles átutalni a termelőnek. A rendelkezésre álló készle­tek még elhúzódó betakarítás esetén is kielégítő lakossági ellátást és takarmányellátást biztosítanak. A Gobonaipar oz idén tovább bővíti termékvá­lasztékát. A lakosság körében népszerűvé vált árpagyöngy, ku. koricaliszt és gríz után, rövi­desen megkezdik a humán cél­ra alkalmas borsóliszt, étkezé­si búzakorpa és a búzacsíra forgalmazását. — Rné — Korszerű üzlet nyílt Kölkeden Egy régi, falusi kis vegyesbolt és egy új, korszerű önkiszolgá. ló ABC között, ahogy mondani szoktuk, ég és föld a különbség. S mi sem természetesebb, hogy ma már egyre inkább minde­nütt modern, tágas boltokra vágynak az emberek. Kölked községben teljesült a lakosság több évtizedes kívánsága: teg­nap átadták a fölújított, korsze. rűsített élelmiszer- és vegyesbol­tot, valamint a mellette lévő ta. karmányboltot. A régi kis vegyesbolt helyére került a takarmányüzlet, s az épület másik nagyobb részében kapott helyet az önkiszolgáló üzlet, ahol élelmiszertől papír­áruig. könyvtől ruhaneműig mindenfélét megvásárolhatnak a helybeliek. Újdonság a több­féle töltelékáru; s a már kész Fűtőhelyiség lehetővé teszi, hogy legkésőbb januártól mór tőkehúst is vásárolhassanak a faluban. Az eladótér háromszo. rosára, a raktárhelyiségek tíz­szeresére növekedtek a koráb­binak. Az átalakítás hat hónap alatt készült el; a Mohács és Vidéke ÁFÉSZ másfél millió fo. rintos beruházásának kivitele­zője a mohácsi Új Barázda Ter­melőszövetkezet volt. Az új üzleteket ünnepélyes keretek között dr. Földvári Já­nos, a Baranya megyei Tanács általános elnökhelyettese, a te­rület újonnan megválasztott megyei tanácstagja adta át; az avatáson jelen volt még többek között. Borsos János or­szággyűlési képviselő, a Mohács városi pártbizottság első titká­ra is, valamint a község veze­tői. d. cs. Vendégünk volt Diri Ropek orgonaművész Szeretnénk sokszor hallani Játékát Fenségesen és vidáman, bor­zongatóan és játékosan szólt az orgono, különösen „sokat kihozva" az ismert és a talán még sohasem hallott művek­ből. Jirj Ropek csehszlovák or­gonaművész pécsi, székesegy­házbeli hangversenyével meg­örvendeztette az orgona- és a zenekedvelőket, zenei kuriózu­mokat is tűzve repertoárjára. Ezek közé tartozott például Wiedermann két kompozíciója és a művész saját alkotása, a Variációk egy gregorián témá­ra. Játéka biztos tudásról, ér­zékeny művészi felfogásról ta­núskodott. ' A hangverseny után mégsem a kellemesen megelégedett or­gonaművésszel találkoztam. A harmincévi megfeszített mun­ka, koncertek a hideg templo­mokban, nem váltak egészsége javára. Nemrégiben egy ope­ráción is keresztül esett, s most is erős fájdalommal jár még az orgonálás. Kevesebbet gya­korol, mint amennyit szeretne, de ez kiforrott művészetén nem érződik. • — A munka, a zenélés jelen­tik az életemet. Passzivitásra, pihenésre kényszerítve nem hid­rám elképzelni magamat. Az orgonálás, a hangversenyekre való készülés, az aktív hang­szeres kapcsolat az igazi élet a számomra — törölgeti hom­lokát Jiri Ropek, míg félre­húzódva beszélgetünk az egyik sarokban. A művész Prágában született és a gimnázium után elvégez­te a zeneakadémiát. Egy külö­nös véletlen folytán választotta ezt o pályát. Ugyanis a má­sodik világháború negyvenes éveiben Prágában egyedül a konzervatórium működött, ez az út állt a továbbtanulni vágyó Jiri Ropek előtt is. Természete­sen nem készületlenül iratko­zott be, hiszen otthon már kis­gyerek kora óta tanult zenét és módfelett szerette is ezt a vi­lágot. Jiri Ropek mosolyogva mondja, ez volt a sors ujjo, hogy o konzervatórium állt egyedül nyitva. Itt elsősorban Wiedermann professzor úr volt ragy hatással rá. Wiedermann kitűnő tanár, zeneszerző, orgo­nista, virtuóz, improvizatív mű­vész volt. Jiri Ropek követte mestere példáját, s ő is elkezdett ta­nítani a konzervatóriumban. E- mellett rendszeresen hangver­senyzik a prágai Szent Jakab barokk templomban, vasárna­ponként vagy kéthetenként ta­lálkozhat vele o zenerajongó közönség. Szinte az egész vilá­got bejárta, Mexikótól Európa minden pontjáig. Különös, hogy Magyarországon csak most ját­szott először, most hívták első alkalommal. Sokat jár Angliá­ba. s ugyancsak a szigetor­szágban jelent meg három le­meze is. Készít átiratokat, kom­ponál és tanít, de elsősorban orgonistának vallja magát. Kívánjuk, hogy mielőbb gyó­gyuljon fel és még sokszor hcllhossuk játékát hazánkban is. B. A. A Baranya megyei Vendéglátó Vállalat iit éttermének vendégcsalogató lehetősége H ajdanón, hogy a hét­végeken megkönnyít­sék a háziasszonyok otthoni munkáját, különféle csalogató ötleteket kínáltok az éttermek: „Ha vasárnap nálunk ebédel, engedményt adunk". A felkínált lehetőség vonzotta a vendégeket. Az­tán ... A tavaly júliusi étter­mi áremelések hatására a há­ziasszonyok inkább megmarad­tak a munkaigényes, de ol­csóbb otthoni sütés-főzés mel­lett, így a vendéglátóhelyek forgalma ugyancsak megcsap, pant. A Baranya megyei Vendég­látó Vállalat o dermedtség után újabb ötletekkel állt elő, hogy visszacsalogassa a ven­dégeket. Először: a kötelező menü mellett bevezették a zó­naételek és a kisadagok árusítását is. Aztán megje­lentek az étlapon az üres, il­letve a feltét nélküi is rendel­hető főzelékek — amiket a csábítóbb küllem és a jobb Vasárnapi ételajánlat 20-30 százalékos engedménnyel ízhatás kedvéért nyakon ön­töttek szafttal. Valamit már hozott a kony. hóra e kettő,, de még mindig keveset. Tudták: a magyar gyomor kedveli a fűszert: a sót, paprikát, borsot, de a borsos árat egyáltalán nem. A harmadik lépés: I. osztály­ról II. osztályra csökkentették a pécsi Szliven és Misina, va­lamint a komlói Béke étterem ételárait. Most vasárnaptól, tehát jú­lius 13-tól még újabb meg­fontolandó lehetőséget kínál a vállalat öt étterme: o pécsi Olimpia és Szliven, a sziget­vári Oroszlán, a komlói Béke és a mohácsi Béke ezután vasár- és ünnepnapokon 25— 30 százalék engedménnyel kínálja az étlapon szereplő ét­keit. Tehát vasárnap és ünnep, nap az ebéd és vacsora hely­ben fogyasztva vagy éthordó­ban elvive olcsóbb lesz, mint a tavalyi áremelés előtt. (Csak a példa kedvéért: a Szliven étteremben a csontleves da­ragaluskával, rántott sertés­borda hasábburgonyával, uborkasaláta összeállítás ta­valy júniusban már és még 55,50-be került, júliustól már 66,80-ba. most vasárnaptól már 46,70-et számolnak érte. Az Olimpiában a hagymás hátszínszelet 26,70 helyett 20, a komlói Békében a cigány­pecsenye 29,20 helyett 20,40, o mohácsi Békében a sertés- pörkölt 22,70 helyett 17, a szigetvári Oroszlánban a pá­rizsi szűzérmék 28 helyett 21 és a túrós palacsinta 6,50 he­lyett 4,90 forintért kerül a ven­dég asztalára. A vendéglátók tehát újabb rizikót vállalnak, hogy sok kis forintból csináljanak végre nagy forgalmat, hogy javítsák az ellátást és újra vendégek­kel népesítsék be az éttermei­ket. Murányi L. /

Next

/
Oldalképek
Tartalom