Dunántúli Napló, 1980. július (37. évfolyam, 179-209. szám)
1980-07-08 / 186. szám
1980. július 8., kedd Dunántúli napló 3 A cukor túlságosan fehér volt Jó úton a cserkúti MEZŐGÉP mágocsi gyáregysége üzem a répaföldek közepén A háziasszony vett egy kiló kristálycukrot, s csak otthon, amikor a tartóba öntötte, akkor lepődött meg. Túlságosan fehérnek találta. Lehetséges, hogy az üzletben akarata ellenére fi- nomítottat emelt volna le a polcról? Nézi a zacskót, semmi tévedés, közönséges 17,50-es cukor, a szeme azonban megakad á' gyár nevén. „Hajdúsági Cukorgyár Kaba". Húsz lengyel vállalat építette A múlt év nyarán még lengyel szavak hirdették, hogy a Hajdú-Bihar megyei Kaba határában 235 hektárnyi területen lengyel munkások építik Ma- gyarorszáq tizenkettedik, s egyben legkorszerűbb cukorgyárát. Az V. ötéves terv egyik legnagyobb élelmiszeripari beruházásának tervezésére és kivitelezésére nem véletlenül kaptak megbízatást a lengyel Polimex. Cekop vállalat és partnerei. Az elmúlt húszonöt év alatt hatvanhét cukorgyárat exportáltak az NDK-tól Iránig, szocialista és tőkés országokba. A magyar, országi 7,7 milliárd forint értékű létesítmény megvalósítását is úgy vállalták — összesen húsz lengyel vállalat együttműködésével —. hogy az első épület alapozásától kulcsátadásig minden anyagról és munkavégzésről a lengyelek gondoskodnak. A magyar kivitelezők a szociális létesítményeket, az átvevő telepeket és az utakat készítették. Miért volt már nélkülözhetetlen hazánkban egy új, nagykapacitású, korszerű cukorgyár építése? A legegyszerűbb válasz: azért mert ezt megelőzően legutóbb a századfordulón épült cukorgyár Magyarországon, azóta ebben az Iparágban csak bővítések, rekonstruk. ciók folytak, holott közben az egy főre jutó cukorfogyasztás megsokszorozódott. Csak a hetvenes évek első felében a korábbi 30—33 kilogrammról 40 kilogrammra nőtt az egy főre jutó cukorfogyasztás. Ekkora igényt a hazai gyárak képtelenek voltak kielégíteni, jelentős mennyiségű exportra szorultunk, kiszolgáltatva a világpiaci árak kedvezőtlen ingadozásainak. Cukorrépa termesztésére hazánkban megvannak az adottságok; különösen kedvezők a feltételek a Tiszántúlon, a Haj. dúságban. Ezért született úgy a döntés: az új gyár gyakorlatilag a répaföldek közé ékelődjön. hiszen a cukortermelésgyártás egyik legnehezebb és legköltségesebb mozzanata a szállítás. Hajdú-Bihar megyéből eddig átlagosan 150 kilométer távolságra szállították az évenként termelt közel 90 ezer tonna cu. korrépát, 10-12 millió forintnyi többletköltséggel. Ezután a termőterület közvetlen közelsége lehetővé teszi, hogy a feldolgo. zás ütemének megfelelően átrakás nélkül szállított répát kap. jón a gyár. Ez a munka folyamatosságát és a termelés önköltségét jelentősen csökkenti. Rugalmas alkalmazkodás profilja a kompresszorok, lég- fékszerelvények és olajemelők felújítása, melynek értéke ebben az esztendőben várhatóan meghaladja az 50 millió forintot. E szolgáltatási tevékenységük az ország 2/3 részére kitér, jed. Közlekedési vállalatokkal, állami gazdaságokkal, termelő- szövetkezetekkel állnak kapcso. latban. Mintegy 68 típusú olajemelő, légfékszerelvény és gép. » jármű kompresszor cseredarabos felújítását végzik, aminek lényege, hogy egy túrakocsival kéthetente felkeresik a partnereket, a felújított berendezé. seket otthagyják, a felújításra várókat elhozzák. Ennek a rendszernek a gyáregység részéről többek között az az előnye, hogy biztosítani tudják a folya. matos termelést. A gyáregység évekkel ezelőtt együttműködési szerződést kötött a SZIM székesfehérvári gyárával, valamint a Kismotor és Gépayárral. Ezek a gazdasági egységek alkatrészeket adnak a kompresszorok, légfékszerel- vények és olajemelők felújításához, cserébe a mágocsiak forgácsolással előállított alkatrészeket gyártanak a fehérváriaknak és a Kismotor, és Gépgyárnak. Ez egyébként a gyáregység tevékenységének második fő része. Idén több mint 1.3 millió darab forgácsolással elő. állított alkatrész hagyja el Má- gocsot, mintegy 40 millió forint értékben, melynek nagy része közvetett módon exportra kerül. Gép- és vasszerkezetgyártó üzemük többek között komplett élelmiszeripari és konzervipari gépeket állít elő. Ilyenek például a cukorborsó konzerváláshoz használatos gyűjtő- és tisz. títótartályok. előtétüstök, ubor- kaléállomósok. Emellett IFA típusú gépkocsikra szecskaszállító felépítményt szerelnek melyekből idén 300 készül el. R. N. A kondicionált cukorsilók a minőség megőrzését biztosítják Az elmúlt évi kiemelkedő termelési eredmény alapján „A vállalat kiváló gyáregysége" cí. met nyerte el a cserkúti MEZŐGÉP vállalat mágocsi gyóregysé. ge. A számok ugyan nem adnak teljesen hű képet az ott folyó eredményes munkáról, de mindenképpen érdemes megemlíteni, hogy 1979-ben 127 millió forint volt az árbevételük és 35 millió a nyereségük. Egy éy alatt 36 százalékkal növelték a termelésüket és majdnem ötven százalékkal a nyereségüket. Az idei termelési tervük 125 millió forint és nyereségtervük 9,4 millió forint. A Cserkúti MEZŐGÉP Vállalat mágocsi gyáregységének fő A Hajdúsági Cukorgyár „érdé. kessége", hogy egy mezőgazda- sági társulás, a Hajdúsági Agráripari Egyesülés tagvállalata, ként működik. Ez évben már a szükséges alapanyag 60 százalékát a HAGE gazdaságai termelik, 7 ezer hektár területen. A másik előny hogy a cukor- gyártás melléktermékeit a HAGE taggazdaságai hasznosítják: részben takarmányozásra a szarvasmarha, és juhtenyésze- tekben. részben a földek minőségének javítására1. Az új gyár naponta maximálisan 10 ezer tonna répát tud fogadni, a répatároló befogadóképessége 120 ezer tonna. A naponként feldolgozható meny- nyiség 6 ezer tonna. A vezérlőteremből irányítják és ellenőrzik a munkafolyamatokat. Ipari tévé, korszerű jelzőberendezések, kapcsolótáblák, műszerek sokasága. A központi tábláról betáplált mérési adatokat számítógép dolgozza fel, és percre kész információt ad az üzem műszaki meneté, ről. Az üzemi laboratórium kisebb fajta kutatóintézethez hasonló, s ami ebben a szakmában nagy fontosságú, az átvett répa cukortartalmát automatikus nyersanyag-laboratórium vizsgálja. Gyakorlatilag az egész előkészítési- és gyártási folyamat zárt rendszerben zajlik le. Már a szállítóeszközökről sem emberi erővel, hanem „vízágyúk” segítségével kerül a répa a csa. tornákba, amelyeken át a hatalmas tárolókba juttatják. Távvezérlésű centrifugális szeletelőgépek készítik az alapanyagot a két DC 12 típusú diffúziós berendezés részére, amelyek egyenként napi 3 ezer tonna répát dolgoznak fel. Ezek a berendezések jelentik a gyár „szívét”, itt vonják ki a répából a cukrot, ami a továbbiak, ban számos tisztító folyamaton megy át, míg végül a cukorfőző állomás automata centrifugák segítségével kibocsátja a fogyasztók által is ismert fehér kristálycukrot. A befejező folyamat is teljesen automatizált, korszerű gépsorok készítik a kocka, és porcukrot és csomagolják a kész termékeket. Megkóstolt bizonyíték A gyártási idényben 70—80 ezer tonna cukrot képes készíteni a Hajdúsági Cukorgyár. A termelés tempóját követi a csomagolórendszer is: óránként 2,5 tonna kockacukrot, 3 tonna porcukrot csomagolnak, a két kristólycukor-csomagoló berendezés óránként 13 ezer kilós kristálycukor-csomagot bocsát útjára, ötven kilós csomagokba pedig óránként mintegy hat. van tonna kristálycukor kerül. Ezeknek a számoknak érzékeltetésére talán elég annyi, hogy negyven kilogrammos fogyasztást számítva a Hajdúsági Cukorgyár közel kétmillió ember egész évi ellátását biztosíthatja cukorból. Nagy Zsuzsa Legelőször a felső szintre költöztek be, ahol a mintegy 800 négyzetméteres területen kapott helyet a két tűzöde és a felsőbőr-szabászat. Az alsó szinten az aljarészcsarno- kot alakítják ki. Mindenütt, de főként a tűzödében biztosították az erős fényt, így az utóbbi helyen az 1000—1200 Luxot. De fény érkezik be kívülről is a hagyományos ablakokon kívül a zöldessárga színű ko- pilit-üvegborításon keresztül is, amibe hőszigetelő rétegeket fektettek be. Mindegyik munkaterem magas szinten klima- tizált. A főbejárattól jobbra áll a háromszintes szociális létesítmény a háromszáz fős öltözővel, zuhanyozóval és a büfével. A mintegy 15 millió forint értékű géppark korszerű, csaknem kétszáz egységből, berendezésből áll, melyeket az NDK-ban, Csehszlovákiában és hazánkban gyártottak. Nagy teljesítményűek és így elérhető, hogy egy műszakban 1000-1200 pár rövid szárú férficsizma készüljön. Ehhez azonban alapos munkaszervezésre is szükség lesz. Nem véletlen, hogy az úgynevezett kötetlen ütemű ABC-szalago- kat állították fel, hogy teljesen az egyéni teljesítmény érvényesüljön, vagyis a gyengébben dolgozó nem befolyásolhatja a jó iramban szorgoskodó társát. Egy diszpécse- res személy ugyanis azonnal anyagot küld a szalagon annak, aki gombnyomással jelzi, hogy végzett és újabb igénye van. Nagyon remélik, hogy műszakonként egy szakmunkás képes lesz 14—2T pór csizmát előállítani. Csuti J. Intézet kitűnő és gyorsan kivitelezhető tervet adott. Ez mondható el az építészeti tervezőről, a Baranyatervről is. Azzal, hogy saját erőből építkeztek, jelentős mértékben csökkentették a beruházás költségét. Segíts magadon... Uj cipőgyár Komlón Próbaüzemben az új tűzödei szalag Egy műszakban 1200 pár rövid szárú csizma készül Komlón új cipőüzem építésébe fogott saját kivitelezésben 1977 szeptemberében a Carbon Könnyűipari Vállalat 30 fős építőbrigádja. Egy csaknem 50 milliós beruházást realizáltak határidőre, 1980 júniusára. A fő kivitelező szerepét maga a gyár azért tudta vállalni, mert a gépi, technológiai szereléshez is magas szinten értenek. A gyári építőbrigád lakatos, festő, asztalos munkákat végzett, központi fűtést és villanyt szerelt, betonozott és a gépeket is beállította. Egyszerre többféle feladatot látott el egy szakmunkás. De a gyors építkezés köszönhető annak is, hogy a gyári kollektíva a KISZ-a la pszervezet irányításával társadalmi munkában több mint ötezer órát teljesített, és több kommunista műszakot is szerveztek. A három év alatt szinte minden nap a munkaidő leteltével építkezni, terepet rendezni indultak a brigádok, de betonoztak, takarítottak szombat és vasárnap is. Kiemelkedően sokat szorgoskodott a „Fábián Béla", az „Április 4.”, a „Dózsa György", a „Zrínyi Miklós" és a Füredi Lászlóné vezette szocialista brigád. Impozáns az új gyár külső képe Farkas Antal főmérnök kitűnően mozgósította az embereket, így például az anyagbeszerzésben nemcsak az anyagosztály vett részt. Nemcsak a gyár mozdult meg, de egész Komló is, hiszen a Mecseki Szénbányák és a Tolna megyei Állami Építőipari Vállalat szállító eszközöket, föld- munkagépeket, darukat adott kölcsön. Derekasan kivette a részét a két alvállalkozó is. A Sásdi Építőipari Szövetkezet például az acélszerkezeti elemek elkészítésében, a Közmű- és Mélyépítő Vállalat a cölöpalapozásban. Jelenleg a gyárudvar rendezése és a parkosítás van hátra. Határidő előtt, pontosan június 23-án megkezdődött a részleges termelés, így a felsőbőr-szabászatban mintegy másfél százan állnak munkába. A teljes termelés napi két műszakban július 11-től várható. Tompa Árpád műszaki főosztályvezető elégedett, hiszen a technológiai tervező, a Bőr-, Műbőr- és Cipőipari Kutató Apró ötlet, sokmilliós megtakarítás Egyetlen aprónak tűnő ötlettel milliók takaritha- tók meg évente. E nem éppen új megállapításra most jó példa az Orion Gyár, ahol az AT 961 típusú, köznéven az Uranus televíziókészülék eddig importált diszlapú feliratát rövidesen saját gyártással oldják meg. A díszlapot 22 forintért kapta a gyár tőkésimportból, majd azt felragasztották a készülék kezelő- egységének további 2 forintért előállított ajtajára. Most úgy változtatnak ezen, hogy feleslegessé váljék a diszlap külön beszerzése. Hamarosan megkezdik az új kezelőegységajtó „0” széria gyártását. A szikraforgácsolt alapfelületből fröccsöntéssel kiemelkedik az Orion ábra és az Uranus felirat, s a kapcsoló, illetve szabályozó jelek bemé- lyednek. A diszajtóhoz fémesszinű, matt ezüst fóliát használnak, így a jel és az ábra jól kivehetően lesz látható. Számítások szerint az új megoldással a díszlapos kezelőegységajtó mindössze három forintba kerül, a megtakarítás egyetlen készüléknél 21 forint. Az idén 100 ezer ilyen típusú televíziót készítenek az Orionban, jövőre pedig még többet, így az együttes eredmény sok millió forintot tesz ki.
