Dunántúli Napló, 1980. július (37. évfolyam, 179-209. szám)
1980-07-29 / 207. szám
1980. július 29., kedd Dunántúlt napló 3 Javul a mezőgazdasági importgépek alkatrészellátása II toi BYártok is segítenek Tíz esztendővel ezelőtt a magyar mezőgazdaságban használatos gépek és berendezések értéke megközelítette a tizenegy és fél milliárd forintot. Az időközben végrehajtott fejlesztések eredményeként az állami gazdaságok és termelő- szövetkezetek gépparkja ötszörösére nőtt. E hatalmas arzenál zavar nélküli működtetéséhez elengedhetetlen a tervszerű nagyjavítások elvégzése, a megfelelő alkatrészellátás. A nagy kampánymunkákat megelőzően és azok közben időről időre visszatérő gond egyes pótalkatrészek hiánya. A mezőgazdasági gépek és berendezések üzemfenntartását egyrészt maguk a gazdaságok, másrészt a szolgáltató feladatokat ellátó vállalatok végzik. Mind a Kohó- és Gépipari Minisztérium, mind pedig a MÉM egy nevezőn van abban, hogy akik a gépek, berendezések garanciaellátását végzik, az igényektől függően növeljék a garancián túli javításokat is. Ez viszont feltételezi az előzetes költségkalkuláció általánossá tételét. Egyelőre ideának tűnik az az elképzelés, miszerint a javítást végző szolgáltató vállalat adjon egyéves jótállást munkája után, de Buda Gábor, a MÉM műszaki főosztálya osztályvezetője szerint mindez belátható időn belül elérhető. A mezőgazdasági üzemek többsége az utóbbi években arra törekedett, hogy kialakítsa saját javítóbázisát. Ez üdvözlendő lépés, mert a beruházási források szűkebbé válása miatt nagyobb gondot kell fordítani a gépek megóvására. Ehhez viszont megfelelő alkatrészellátásra van szükség. Ha a hazai gyártású gépek alkatrészkínálatát, tekintjük, elmondható, hogy az utóbbi években megfelelő a fejlődés, az előforduló hiányok átmenetiek. Tavaly például a gyártó vállalatok kilencvennyolc százalékban teljesítették a szerződésben vállalt kötelezettségeiket. Ha a szocialista import több éves tendenciáját vesz- szük figyelembe, itt is tapasztalható a javulás. Például tavaly a MEGÉV a tervezett megrendelésének nyolcvanhat százalékára tudott szerződést kötni. A KGST-országok között általános az a törekvés, hogy javuljon az alkatrészellátás. A gondot az okozza, hogy a gyártás fejlesztési üteme elmarad a kész gyártmányok előállításától. Sajnos, ez az idei esztendőre is jellemző. Ezért a MEGÉV kény- szerűségből több cikket a központi elosztású tételek körébe vont abból a célból, hogy megelőzze a túlzott alkatrésztartalékolást az üzemeknél. Ezek után lássuk, hol is szorít a cipő! A MEGÉV, amely az alkatrészellátás több mint kétharmadát bonyolítja le országosan, a legbehatóbban ismeri a helyzetet. Tavaly például a 2,1 milliárdos alkatrészforgalomból 1,9 milliárd forinttal részesedett. Buri László ügyeletvezető a legfrissebb helyzetről adott tájékoztatást. Az NDK gyártmányú E—512-es és E—516-os kombájnokhoz nem érkezett elegendő szalmarázó, behordócsiga, valamint felhordólánc. A MEGÉV, a szerződés alapján több százat sürget belőlük. A Szovjetunióból a napokban érkezett egy nagy kamion kombájnkasza, így a sürgős igényeket kielégíthették. Útban van - s azóta valószínű meg is érkezett az NDK-ból - az a nagy meny- nyiségű ékszíjszállítmány, amiből minden igényt kielégíthetnek majd. Egyes erőgéptípusoknál viszont továbbra is számos alkatrész még a hiánylistán szerepel. A legkritikusabb a helyzet a csehszlovák gyártmányú traktoroknál: a Zetor Crystal- hoz szinte semmilyen alkatrész sem kapható. A DT 75-ös traktorokhoz nincs elegendő vízhűtő és láncfeszítőtengely, a T 150-K traktorhoz országos hiánycikk a kardántengely, a munkahenger, emellett hasonló gondok jelentkeznek a K 700-as traktor esetében is, amelynél a dugattyúgyűrű számít hiánycikknek. AT 150-K traktorhoz nincs elegendő gumiabroncs. Mind a Szovjetunióból, mind pedig az NDK-ból több importszállítmány beérkezése várható, aminek eredményeként az alkatrészellótási gondok enyhülnek majd. Ha az alkatrész-felhasználás tendenciáját tekintjük, az egyrészt tömegében évről évre nő, ugyanakkor fajlagosan csökken. Még tíz esztendő alatt a mezőgazdasági üzemek gépparkja ötszörösére nőtt, addig azok fenntartásához mindösz- sze két és félszeres alkatrészfelhasználás párosul. Ezek szerint 1970-ben száz forint gépértékre vetítve az üzemek termelői áron számított alkatrészfelhasználása 15,60 forint volt, ez az érték tavaly nem érte el a 9 forintot. Mindez természetesen a nagy értékű erő- és munkagépek széles körű elterjedésével is összefügg. A szakemberek úgy becsülik, hogy várhatóan továbbra is ez a tendencia érvényesül majd, ugyanakkor a felhasználás összetételében következik be változás: tehát a drágább, komplett egységei« helyett inkább alkatrészeket keresnek majd az üzemek. Nagy lehetőségek rejlenek az importpótló alkatrészek hazai gyártásában is. Ennek nagyságrendje eléri az évi ötszázmillió forintot. Fejlesztése tovább javíthatja az ellátást, ami nem utolsósorban kedvezőbb árat is jelenthet egy rugalmasabb gyártó háttérrel. Salamon Gyula A MECSEKI SZÉNBÁNYÁK PÉCS-BÁNYAUZEME magas nyomású kazánfűtői munkakörbe felvesz vizsgázott kazánfűtőket Szükség esetén munkásszállást biztosítunk ÉRDEKLŐDÉS: ISTVAN-AKNAN, Hesz Péter munkaügyi veze1.277/1980. tőnél. Levélcím: 7610 Pécs, István-akna. Pf. 3. Talpon kell maradnunk... Űj igazgató a MEGYESZER élén Néhány hete vette át igaz- gotái kinevezését, de tulajdonképpen már egy éve irányítja a MEGYESZER-t, a Baranya megyei Elektrotechnikai és Szerelőipari Vállalatot. Németh István 1977 szeptemberétől igazgatói megbízásáig a vállalat gazdasági igazgatóhelyettesének a posztját töltötte be. Nem a legszerencsésebb időben került a MEGYESZER 350 dolgozót számláló kollektívájának az élére. — Az 1980 elején történt termelői árváltozások nem kedveztek vállalatunknak. Termékeink ára erősen csökkent, amivel együtt járt, hogy a nyereségünk is nagymértékben csökkent. Ez önmagában is meghatározza feladatainkat, de szerencsére gazdaságunk piaccentrikusabb lett, nekem pedig vesszőparipám a piac keresése, kutatása. Biztos, hogy nagy gondokkal kell megbirkóznunk, de nem látom reménytelennek a helyzetünket. Németh István életpályája során sok helyről szerezhetett tapasztalatot: dolgozott a sás- di járási tanácson, Kossuth- bányán, a Komlói Sütőipari Vállalatnál, majd a Baranya megyei Sütőipari Vállalatnál, a Baranya megyei Építőanyagipari Vállalatnál. Több cégnél volt vezető beosztásban. — Nagyon szeretem az őszinte embereket. Csak őszinte, a kölcsönös bizalmon alapuló légkörben lehet igazán jól dolgozni. Végzettségem szerint a vállalati gazdálkodás áll hozzám közelebb, de nem vagyok gazdaságcentrikus. Szerencsére műszakilag is „megfertőződtem" kissé. Beszélgetésünk kezdetén gyomorfájásra panaszkodott, a fájdolom többször kivetődik arcára. Mint mondja eddig soha semmi baja nem volt c gyomrával. Halkan beszél. — Az erősáramú termelésünk egyedi, ami olyan gondot okoz, hogy későn jönnek a rendelések, így rövid oz idő az előállításra. Elképzelésünk, hogy a kcpacitás 60 százalékát sorozattermelésre állítjuk át. Kaputelefon témában a SEKO céggel folyó kétéves tárgyalás eredményeként létrejött egy kooperáció. Kezdetben különféle alkatrészeket gyártunk, majd fokozatoson átvesszük a technológiát, s a siklósi üzemünkben a kaputelefonok lakáskészülékeit gyártjuk majd. Ez a vállalatnak és a népgazdaságnak is hosznos. Legfontosabb feladatunk, hogy talpon maradjunk, s ehhez előrelátóan kell gondolkodnunk, cselekednünk. Az első félévi eredményeink biztatóak, de a készlet- gazdálkodást még a termelési érték rovására is meg kell oldanunk. Németh István családjával Komlón lakik. Onnan jár be naponta. — Jól érzem magam Komlón, a közelben, Hosszúhetényben van egy kis szőlőm, oda járok ki szabadidőmben. A 44 éves igazgató szívesebben beszél a munkájáról, mint magánéletéről. — Szeretném, ha a MEGYESZER továbbra is jó vállalat lenne. Ehhez azonban többet kell tennünk, mint eddig. Bízom a munkatársaimban. Roszprim Nándor A rt d o sszié (i.) Miért nő az arak szerepe? Az a termék a legdrágább, amit nem lehet kapni A vásárlót a termék két döntő tulajdonsága érdekli: mire használható, illetve mennyibe kerül? Az anyagi lehetőségek adott keretei között e két tulajdonságtól függ, hogy milyen fokon elégíthetők ki a szükségletek: miből mennyi vásárolható? Ha valami viszonylag olcsó, akkor az ár felhasználásra, fogyasztásra, esetleg pazarlásra ösztönöz. A viszonylag drága áruval pedig óhatatlanul csínján bánunk. Az árak tehát helyes irányba akkor befolyásolnak bennünket, ha a termék az országnak is tényleg annyiba kerül, amennyit a fogyasztó fizet érte. Az árpolitika tehát tudatosan ösztönözheti, vagy mérsékelheti, visszafoghatja a felhasználást, a fogyasztást. A személyes szükségletek kielégítésében — meghatározott keretek között — viszonylag nagy a választási szabadság. Az áruk és szolgáltatások választékától, a jövedelmi és a vagyoni viszonyok differenciáltságától, a szokásoktól, a személyes beállítottságtól függően a fogyasztás összetétele rendkívül sokszínű. Az ár szerepe a jövedelem- elosztásban is növekszik. Az árrendszertől, az árarányok, az árszínvonal alakulásától ugyanis nagyban függ a képződő jövedelmek felosztása, az állami költségvetés a vállalatok és a lakosság különböző rétegei között. így minden árrendezés a jövedelmek újraelosztását is szolgálja. Az 1980. évi termelői árváltozások a jövedelmek újraelosztásával ösztönzik a hatékonyság fokozását, segítik a külgazdasági egyensúly javítását. Végül az ár szerepe növekszik a kereslet—kínálat egyensúlyának megteremtésében is. A.z ár mindenekelőtt a vállalati jövedelmezőségen keresztül szabályozza a termelést, a kínálatot. A kereslet és a kínálat kölcsönösen hat egymásra és az szükséges, hogy ez a kölcsönhatás árformáló tényezővé váljon. Ha a kereslet túlsúlyban van, s az összhang nem teremthető meg a termelés, a kínálat növelésével, akkor csak magasabb ár mellett tartható fenn a zavartalan ellátás. Az a termék a legdrágább, amit nem lehet kapni. Tapasztalatból tudjuk, hogy a lakosság nagyra értékeli, politikai vívmánynak tekinti a kiegyensúlyozott és zavartalan áruellátást. Ezért, ha a reálbér növelésének nincs, és az adott gazdasági helyzetben nem lehet szilárd árufedezete, akkor inkább az elért életszínvonal megőrzésére, fenntartására törekszünk, beleértve az áruellátás kialakít szintjét is. A magyar gazdaságirányítási rendszer nem tűri el a lakossági jövedelmek fedezet nélküli kiáramoltatását. Hosszú időszakon át a kereslet túlsúlya uralkodott, s a termelőüzemek érdektelenül tűrték ezt az állapotot. Kényelmes volt számukra: minden áru elkelt, a fogyasztó ritkán reklamált, a fejlesztéssel sem kellett bajlódni. Az áruhiányból némelykor a bolti eladók, a spekulánsok húztak anyagi hasznot. A fogyasztó egyértelműen vesztes volt, a vásárlás inkább bosszúságot, mint örömet okozott. A merev fogyasztói árak ugyanakkor eltávolodtak a valóságos költségviszonyoktól, s kevés jelzést adtak a termelőknek az igények változásáról. A termelői ár és egyes elemei, a diktált anyag-, bérnormatívák stb. arra késztették a vállalatokat, hogy a legkedvezőbb feltételekkel előállítható cikkeket gyártsák. S mivel a terv választékmélységben nem határozta meg a feladatokat, bizonyos termékekből feleslegek, másokból hiányok keletkeztek. Az árrendszer, az árarányok problémái eleinte lappangóak, csak elvétve érzékelhetőek, s úgy válnak mind szembeötlőb- bé, ahogyan kezd kialakulni a vásárlóerő és az árualap közötti globális egyensúly, illetve az életszínvonal emelkedésével szélesednek a választékbeli igények, és merőben új szükségletek is jelentkeznek. Fontos, hogy mindenkor reálisan ítéljük meg árpolitikánk lehetőségeit, ne becsüljük se túl, se le annak szerepét. A szocialista árpolitika mozgásterét a gazdaság törvényszerűségei egyértelműen behatárolják. De ha helyesen ismerjük fel a tennivalókat, és időben megtesszük a szükséges intézkedéseket, jól szolgálhatja gazdasági fejlődésünket, életszínvonal-politikánkat. Kovács József Jó ütemben halad a Szikra Lapnyomda beruházása A moszkvai olimpia eseményeiről új formájú, szebb megjelenésű Népsport tájékoztatja a sportkedvelőket. Az újságot ugyanis a játékok kezdete óta korszerű, ofszet technikával, az új Szikra Lapnyomdában készítik. Ez egyben azt is jelenti, hogy fontos állomásához érkezett a nyomdaipar hosszú távú rekonstrukciós programja, befejezéshez közeledik a legnagyobb, egyedi beruházás, mely elsősorban a központi napilapok, a Népszabadság és a Népszava korszerű nyomdai előállítását, minőségének javítását szolgálja. — A 2,6 milliárd forintos beruházás megvalósítása a tervezett ütemben megfelelően halad, ebben a hónapban megkezdődött a próbaüzem — tájékoztatta Csöndes Zoltán, a Szikra Lapnyomda vezérigazgatója az MTI munkatársát. — A XIII. kerületben, az Árpód- híd, Esztergomi utca, Süllő Megkezdődött a próbaüzem utca és a Visegrádi utca által határolt területen felépített nyomdaüzem terveit a Könnyűipari Tervező Vállalat készítette. A Könnyűipari Beruházó Vállalat lebonyolításában az építést a 22. Állami Építőipari Vállalat — mint generálépítő” — több mint tíz alvállalkozó közreműködésével végzi. Az építészeti és szerelési munkálatok nagy része elkészült már. A korszerű nyomdához méltóak lesznek a munkakörülmények, az üzem jelentős része légkondicionált, a gépek zaját különleges hang- szigetelés tompítja. A beépített gépek és berendezések értéke 1 milliárd 200 millió forint, ebből csupán a 24 NDK gyártmányú nyomógép 540 millió forintot ér. Szerelésük már a múlt év márciusában megkezdődött, „bejáratásuk" az üzemi próbák során csaknem teljesen megtörtént. A régi nyomdák tehermentesítésére, az idei év első felében már az üzemi próbák alatt, az ofszet gépeken készítettünk el néhány kiadványt, szakszervezeti lapot és a Rakéta regényújságot is. — A próbaüzem alatt a technológia begyakorlása a fő feladat, erre jó alkalom most a Népsport ofszet előállítása. Október elsejétől az új Szikrában készítjük a Rádió és Tv-újságot is, amely új formátumban, a jelenlegi 24 helyett 32 oldalon jelenik majd meg. — A beruházás befejezésének határideje 1980. december 31. A próbaüzem eddigi tapasztalatai jók, a hátralévő szerelési és építési munkák befejezésére még elegendő idő áll rendelkezésre. December 31-re a Szikra Lapnyomda minden bizonnyal készen áll majd a Népszabadság és a Népszava mintegy 1 millió 200 ezer példányának jó minőségű, esetenként színezett, korszerű, ofszet előállítására. Az új nyomóbázis terveink szerint 1984-ig eléri a 40 ezer tonnát, a már elkészített ütemezés szerint folyamatosan átveszi a különböző nyomdai termékek készítését, a többi között például a Szabad Föld, a Figyelő ofszet nyomását. — A jó minőségű termékek készítéséhez megfelelő papír is rendelkezésünkre áll, a Szovjetunió kondapon- gai papírgyárából.
