Dunántúli Napló, 1980. július (37. évfolyam, 179-209. szám)
1980-07-24 / 202. szám
1980. július 24., csütörtök Dunántúli napló 3 Művelődési ház nélkül.. Közművelődés cseppenként Szigetvárnak össze kell fognia Szombathelyen elkészült a megyei művelődési központ Az új szombathelyi művelődési központ A meszesi iskola kiadványa Huszonöt évre emlékeznek A szigetvári Tinódi Művelődési Háznak pillanatnyilag csak neve van. S ez a pillanat eltört még néhány évig . . . Mindig fölkapom a fejem, ha őzt hallom: „az épület életveszélyessé vált, ki kellett belőle költözni". Egy épület ugyanis magától nem válik életveszélyessé, csak akkor, amikor elhanyagolják. A szigetvári iparoskor építői sem úgy gondolták valamikor, hogy a kultúr- célokra épített nagy, földszintes házat az utolsó simításokkal egyúttal o halhatatlanságnak is átadják. Az épület 1975- ig bírta. Akkor ki kellett üríteni o nagytermet, majd 1978-ban az összes helyiséget. S egy év múlva lebontották az egész épületet. Most ifjúsági parkot terveznek a helyére, o büfé és a WC már áll, s bontakoznak a kuglipálya körvonalai is. Az elképzelések szerint a 7. ötéves tervben indulna meg az új művelődési központ ezen a telken. Amíg ez el nem készül, a városi tanács a volt ferences zárdaépület földszinti részét okarja átalakítani művelődési, ifjúsági helyiségekké. Tévedtem az előbb: a Tinódi Művelődési Háznak most már nemcsak neve, hanem iro- dójo is van. A Zárda utca 4. szám alatti két szoba jelenleg a szigetvári közművelődés központja. Az irodát elözönlő plakáttenger hullámai összezsúfolt íróasztalokon törnek meg. Az egyik mögött ül Pörös Béla, a művelődési központ igazgató- helyettese.- Hogyan lehet itt dolgozni? — Lehet. Most már sokkal jobban, mint amikor még ez az iroda sem volt, hanem az ifjúsági klubbal közösködtünk. Kétségtelen, hogy nagyon hátrányosan érint bennünket a művelődési ház hiánya, de egy valamire jó: ráneveli a népművelőt a mozgásra. Mi nem ülhetünk be a fotelba, hogy majd bejön a látogató. Termet kell keresni, időt egyeztetni, alkudozni a terembéren. A moziban van egy kis színpad, ott fel tudunk léptetni beot-együt- teseket, kamarazenekart. Az előcsarnokában kiállításokat kezdtünk rendezni, hiszen ott nagyon sokan megfordulnak a filmek előtt. Mivel nekünk nem lehet hírlapolvasónk, megbeszéltük az Oroszlán étterem vezetőjével, hogy ott rendezhessünk be egy polcot. Huszonötféle újságból válogathat a vendég. Ugyanitt tartjuk hetente egyszer a diszkót, aminek a járás határain kívül is jó híre van. Az Idegenforgaimi Hivatal jóvoltából időnként megkapjuk a vár szabadtéri színpadát és a dzsámit. A Lenin lakótelep új iskolája is segít o kiscsoportjainkat elhelyezni. Egyedül a szigetvári vállalatok részéről nem kapunk annyi segítséget, mint amennyi szükséges volna. Az üzemekben levő nagytermeket csak hosszas könyörgésre adják oda néha-néha. A sanyarú helyszűkén valamelyest enyhít az ifjúsági klub. Ez két, viszonylag nagy szobából áll. Pörös Béla szerint szívesen járnak ide a fiatalok esténként, de még a nyugdíjasok is a vasárnapi klubdélutánjukra. A belső helyiséget most alakítják át a képzőművészeti és a fotószakkör igényei szerint. Ha megnyílik az ifjúsági park, újabb terhet levesz majd a rendezők vallóiról. Mindez azonban nem pótolja a művelődési házat. Hogy rrjennyire nem, azt a 100 éves Tinódi Vegyeskar halódása és az úttörőzenekar sorsa bizonyítja. Két éve már, hogy csak vegetál az egykor nagyhírű énekkar. (Az általa nyert serlegek, érmek, tálak egy egész szekrényt töltenek meg.) Amióta: nincs hol próbálniuk, sorra ma- rodoznak el a törzstagok. Érthető, idősebb emberek, s nincs ínyükre az állandó helyváltoztatás. Tavaly, a kőszegi Concordia Kórus jubileumára még őszszeállítottak egy szép műsort, de azóta gyakorlatilag megszűnt a kórusélet. A karnagy betegsége mór csak ráadás a gondok kosarában .. Az úttörőzenekar is hasonló okok miatt bomlott fel. Nem kívánhatja senki, hogy kisgyerekek hangszerrel a hónuk alatt pendlizzenek a különböző próbahelyek között. Nem tudták megoldani a hangszerek tárolását sem. Kapronczai lózsetné, a városi tanács közművelődési csoport- vezetője enyhe mosollyal nyugtázza a kérdést:- Ilyen körülmények között hogyan tudja a művelődési központ ellátni a járásban levő művelődési intézmények módszertani irányítását? A monda szerint a Márévár alatti hegy gyomrában töméntelen kincs rejtőzik, Móré lovag könyörtelen haragja vetette a föld mélyébe. A kincset őrző, szomorú sorsú vár- kisasszony történetét Károly Róbert zeneszerző és Gáspár Sándor költő dolgozta fel Má- ré-vár balladája címmel. E festői helyszínen a nyári programokat - ma már hagyomány — Duga Ilona és Horváth Béla nyitja meg a mű előadásával. Az öt éve indult „Komlói Nyár" sorozatban egyébként négy helyszínen várják a színes rendezvények az érdeklődőket. A mániái Árpád-kori templomban eddig is több koncert hangzott el az idei nyáron: ezeknek a sorát augusztus utolsó napján a komlói Spirituálé együttes hangversenye zárja. — örülünk, ha itt, Szigetváron meg tudjuk oldani a közművelődési feladatokat — mondja. — Most úgy tűnik, egy kicsit megélénkült az élet, legalábbis ami a rendezvényeket illeti. De nagyon sokat kell a népművelőknek rohangálniuk ahhoz, hogy valami jól sikerüljön. Elnézem a művelődési központ irodája melletti falat: plakátok, hirdetések borítják. Olyan ez, mintha a szakácsnak úgy kellene kiteregetnie az étlapot, hogy nincs konyhája, ahol megfőzze az ínyencségeket. Elismerésre méltó a szigetvári népművelők cselekvökész- sége, hogy nem adják fel, nem nyugszonak bele a inegváltoz- tathatatlanba. Ezt bizonyítja az a kérdőív is, amelyet a szigetvári műsorkalauzzal együtt adtak ki. Pörös Béla azzal búcsúzik: — Nagyon kell most vigyáznunk, hogy legalább a meglevő kulturális értékek ne tűnjenek el ... Valóbon vigyázni kell. A márévári színpadon legközelebb augusztus 9-én a komlói Bányász Színpad és a bányász fúvószenekar lép fel műsorával. Augusztus 20-án a magyaregregyi strandfürdőn népi együttesek szórakoztatják közönségüket. Sikondán a tavaly átadott tószínpadon a vasárnapi matinékon a komlói bányász és a pécsi vasutas fúvószenekar után augusztus 24-én a máza- szászvári zenekar koncertezik. A strandfürdőben a könnyűzenei bemutatók sorában augusztus 10-én a Vastaps együttes következik. A komlói Steinmetz Szakközépiskola szabadtéri színpadán az EDDA és a Beatrice együttest a Mini együttes követi augusztus 2-án. A bemutatókra a Volán kü- lönbuszokat indít a komlói buszpályaudvarról. Az emlékkönyv szerzői az iskola tanárai, volt tanítványai Nevezetes évfordulót ünne- nepelt az elmúlt tanév végén a Pécs-meszesi Általános Isla. Meszesen 1948-ban kezdődött a tanítás és huszonöt éve épült föl a mai iskola. A jubileumról az iskola közössége kiadvánnyal emlékezett meg. Feldolgozták nemcsak az iskola történetét, hanem magának a volt Meszes falunak múltját is. A dokumentumok a XIII. században említik először a települést, amikor is Ombus de Meses „4 márka 6 fertőért és 3 pondusért” eladta a pálosrendi szerzeteseknek. A család története átívelt a következő századba is, hiszen még Mátyás király idejében és tudtával is terjeszkedtek, birtokba vették Almást és Felső-Lotent. Meszes sorsa ezután szorosan kapcsolódott az országéhoz, vele együtt alakult, formálódott, s csak a felszabadulás után indult igazán fejlődésnek. A meszesi gyerekek 1948-ig a mecsekszabolcsi és a gyárvárosi népiskolákba jártak, s csak abban az évben jelölték ki — a bányászlakosság kérésére — a Meszespuszta 8. sz. alatti istállót, illetve a régi uradalmi intézőház épületét egy általános iskola céljára. E szükségmegoldás mellett elkezdődött az önálló épület alapjainak lerakása is, ami azután több szakaszban készült el, a 8 tantermes iskola végül is 1955-re. A bővítés gondolatát azonban nem vethették el, hiszen folyamatosan emelkedett a tanulók létszáma. Még 1956- ban ketté is vált az iskola, a meszesbe és a Fehérhegyi Állami Általános Iskolára. Az 1958,'59-es tanévnyitón pedig egy újabb épületrész átadását is ünnepelhették már a me- szesiek. Az iskola felszerelésének bővítéséhez, esztétikus környezetének elnyeréséhez jelentős mennyiségű társadalmi munkát is igénybe vettek, tanárok, tanulók, szülők együttesen dolgoztak a jobb körülméVisszatekintés Pécs-Meszesi Általános Iskola 25 éves munkájára (1955 —1980) nyékért. Az iskola nyolc évvel ezelőtt szocialista szerződést kötött a Mecseki Szénbányák építési üzemével és a szocialista brigádok ugyancsak „kézzelfoghatóan” segítik azóta is az iskolát. Az eltelt 25 év alatt fejlődött a tartalmi munka is a tanórákon, a napköziben, a különféle szakkörökben. Az eredményeket nehéz lenne fölsorolni, s nem is lenne igazságos egyiket vagy másikat ötletszerűen kiemelni. Az emlékkönyv szerzői — az iskola tanárai, volt tanítványai — sem éreznék ezt méltányosnak, hiszen a kiadványban is egybefonódó lelkesedéssel beszélnek a közös munkáról. Ki-ki temperamentuma szerint, visszafogottabban vagy jobban engedve az érzelmeknek. A kiadvány beszámol többek között az úttörőéletről, a különféle tárgyak oktatásábon elért eredményekről, a tanulmányi és sportsikerekről. Megtudhatjuk kik voltak a kitűnő tanulók, hogyan alakult a tanárok és a tanulók létszáma, s milyen emlékekkel gondolnak vissza az „anyaisko- lóra” a volt meszesi diákok. A kiadványt az iskola igazgatója, Auth András szerkesztette, dr. Vargha Károly lektorálta. A 600 példányban kiadott „emlékfüzet" jól dokumentálja az iskola és a település múltját és terveit. S a fárasztó hétköznapok alatt fellapozva bizonyára lendületet ad a továbblépéshez a tanároknak és a munkájukat segítőknek. B. A. Pécsi építész tervezte Szombathelyen felépült o város és Vas megye új közművelődési létesítménye, a megyei művelődési és ifjúsági központ. Az épületet Tillai Ernő Ybl- díjas építész és Vida Gyula belsőépítész tervezte, a DDTV és a B. m. ÁÉV tervezői. Kivitelezője a Vas megyei ÁÉV volt. A létesítmény legjelentősebb helyisége a 400 személyt befogadó színházterem, amelynek belső terét a színpad felé lépcsőzetesen képezték ki, így a látási viszonyok tökéletesnek mondhatók. A művelődési ház otthont ad a dráma- és operairodalom remekeinek, a balettnek s a különböző egyéb rendezvényeknek, gyermekműsoroknak, zenei eseményeknek. A színpad szomszédságában jól felszerelt próbaterem várja a mozgásművészeti csoportok résztvevőit és a táncegyütteseket. Az épület bejárati előtere szokatlan színfoltot jelent a belépők számára. Kialakítása az otthonosság érzését kelti, és gazdag szolgáltató, tájékoztató szerepet lót el. Az előtérben levő hírlapolvasó falát egy 6x3 méteres, Barta László által festett pannó kép díszíti. Az első emeleten a társadalmi, közösségi igények kibontakozását és kielégítését segítik o különféle klubhelyiségek. Itt kapott helyet a gyermekklub, amely gyermekmegőrzőként is működik. A fiatalok számára gazdag művelődési és szórakozási lehetőséget biztosítanak a különféle zenei klubok, szakirányú klubok és a játékövezet. Itt találnak otthont az idősebbek is, a különböző gyűjtő és társalgási klubokban. A második emeleten 260 négyzetméteres kiállító övezet várja az iparművészet, népművészet és fotóművészet iránt érdeklődőket, bemutatkozási alkalmat biztosítva a kísérletező művészeti stúdióknak, amatőröknek és az intézmény belső szakköreinek is. A Szombathelyi Művelődési Központ kisugárzó erővel hat a megye közművelődésére és közéletének formálására, amit más megyék sem nélkülözhetnek sokáig. B. K. A szigetvári művelődés jelenlegi központja (Tillai Ernő felvételei) Havasi János a komlói nyár további eseményei Négy helyszínen színes rendezvények
