Dunántúli Napló, 1980. július (37. évfolyam, 179-209. szám)

1980-07-23 / 201. szám

2 Dunántúli napló 1980. július 23., szerda Tájékoztató a mezőgazdasági termelési kölcsönökről Arurakod äs Országos továbbképzés Komién Őrizni és ápolni az eredeti néptánc hagyományokat Dél-Dunántúl nép­művészete jegyében Hétköznapi délelőtt a pécsi vasútállomáson Mielőbb kiüríteni a vagonokat így közlekedünk mi A 6-os főútvonal balra kanyarodik az uránvárosi buszpályaud­varnál. Téved azonban az autós, ha azt hiszi, hogy -elsőbbsége van. Fotó: Kopjár Géza „Elpöfékelt” forintok Élénkül a kistermelők érdek­lődése a mezőgazdasági hite­lek iránt. Az OTP illetékesei az MTI munkatársának kérésére tájékoztatást adtak a jelenleg érvényben lévő és újabb ele­mekkel bővített hitelfeltételek­ről. A fennálló rendelkezés sze­rint kölcsönt igényelhet minden olyan személy, aki mezőgazda- sági művelésre alkalmas föld­területtel — háztáji, kert, udvar, bérlemény — rendelkezik, és azt növénytermesztéssel vagy állat­tartással kívánja hasznosítani. A rendelkezés részletesen meg­határozza azt is, hogy milyen célra vehető igénybe kölcsön, egyebek között például a zöld­ségtermesztésre. gyümölcsös te­lepítésére, állattartásra, takar­mánybeszerzésre, gazdasági épületek felújítására, korszerű­sítésére. A kölcsön mértékét a rendel, kezések az alábbiakban szabá. lyozták: a kölcsön önellátás célját szolgáló mezőgazdasági termeléskor legfeljebb 15 ezer forintig lejárta a megtérülés, valamint az igénylő havi jöve­delmének figyelembevételével legfeljebb öt évig terjedhet. Ka­mata évi 8 százalék. Mezőgaz­dasági kisgép beszerzésekor — amennyiben a vásárlás állami vagy szövetkezeti szervnél tör­ténik — a vételár 80 százalé­káig, legfeljebb 50 ezer forin­tig terjedő, maximum 5 éves le­járatú kölcsön igényelhető. A kamat évi 8 százalék. A kis­gazdaság és a nagyüzem ko­operációjának elősegítésére a szerződést kötő árutermelő kisgazdaságok részére kedvez­ményes feltétellel ad kölcsönt az OTP. A hitelcélok igen vál­tozatosak. Egyebek között a szerződéses szarvasmarha-hiz­laláskor, illetve szarvasmarha­tenyészállat beszerzésekor — amennyiben az állatforgalmi vállalattól, az állattenyésztési felügyelőségtől, tsz-től, illetve közvetítésükkel történik - a vé­telár erejéig, legfeljeb 50 ezer forintig terjedő kölcsön vehető igénybe ötéves lejáratra. A ka­mat évi 6 százalék, e hitelcél­hoz kapcsolódva istállóépítésre további 25 ezer forint kölcsön igénybevételére is lehetőség van, ez esetben a kamat évi 8 százalék. Szerződéses zöldség, termeléskor, állathizlaláskor állattenyésztéskor a kölcsön összege hitelcélonként 25—25 ezer forint, és legfeljebb 50 ezer forintig terjedhet. Bogyós, csonthéjas nyári gyümölcsök te­lepítésére, felújítására — amennyiben legfeljebb 1500 négyzetméter földterület kerül betelepítésre — telepítési en­gedély alapján 25 ezer forint összegű kölcsön igényelhető. Lejárata — a termőre fordulás évétől függően — legfeljebb 10 év. A termőre fordulás évéig törleszteni nem kell. A kölcsön fedezetéről is in­tézkedtek, a kölcsönigénylő, il­letve házastársa együttes jöve­delmének háromszorosáig ke­zest állítani — amennyiben egyéb tartozás a fizetést nem terheli és a törlesztőrészlet a jövedelem 33 százalékát nem haladja meg — nem kell. Ezt meghaladó kölcsönösszeg ese­tén egy vagy két kezes állítása szükséges. A kölcsönök felhasználását ál­talában 30 napon belül igazolni kell. A kedvezményes feltételek mellett igénybe vett kölcsönök­nél a beszerzéseket általában állami szervtől kell eszközölni, egyéb esetben a felhasználás igazolása magánszámlával is történhet, amelyen oz eladó és a vevő nevén, személyi igazol­ványszámán kívül két tanú alá. írása is szükséges. Ha nincs elég rakodó? Hát megfogja a kartondobozokat a gépkocsivezető és a raktáros. Az exportszállítmánynak ugyan­is időben kell a rendeltetési he­lyére érni. Tudomásul veszi ezt Gyöngyös János gépkocsiveze­tő és Tomisa Sándor raktáros is, akik a Pécsi Kesztyű- és Bőr­díszműipari Szövetkezet Cseh­szlovákiába induló női'divattás­káit szedik le a kocsiról a pécsi vasútállomáson, hogy a több mint ötszáz darabból álló kül­demény néhány napon belül a prágai, vagy éppen pozsonyi áruházak polcaira kerüljön. Egymást érik a Zilek Azt ugyan nem állíthatom, hogy tegnap délelőtt a bara­nyai megyeszékhely főpályaud­varán nagy forgalom volt — mivel leginkább a hét végén fel­adott küldemények érkeztek meg kora reggelre — ám az valószínű, hogy a pécsi szövet­kezet két alkalmazottja talán az egyedüli volt, akik átérezve kötelezettségüket, nem vártak a rakodókra. Reggel hat óráig egyébként hetvenöt vasúti kocsi érkezett és várt kirakásra — ebből huszon­ötöt be sem állíthattak a há­rom iparvágányra helyszűke miatt. Harminc folyami kavics­csal tele érkezett a 26-os Álla­mi Építőipari Vállalat és a Híd­építő Vállalat részére. Lami La­jos rakodógép-kezelő reggel fél hétkor merítette először a kanalat a vagonba . . . — Igyekeznünk kell, hogy mi­előbb kiürítsük a kocsikat: lát­ja, a Zilek egymást érik. A ka­vicsot a Hídépítő Vállalatnak hordják a Tüzér utcai felüljáró­hoz. Eddig tizennégyet raktunk ki. Az órára nem figyelünk, mert teljesítménybérben dolgozunk. A 12-es Volán darabárus rámpájánál pótkocsis Skodából emeli ki a targonca a coca- colás rekeszeket. Törjéki István gépkocsivezető végre kissé ki­fújhatja magát. — Éjfélkor indultam Pécsről Nagykanizsára, a szeszipari ki- rendeltségétől hoztam az üdí­tőt: több mint ezeregyszáz re­keszt. Délelőtt fél tízkor érkez­tem, ha végzek, hazarohanok aludni, aztán éjfélkor megis- métlen ugyanezt a fuvart. Job­ban szeretek éjjel járni, mert akkor nem kell várakoznom a rakodásnál. Egyébként mindig darabárut szállítok: hol Buda­pestre küldenek autógumiért, vagy Kaposvárra, Szekszárdra, Bonyhádra, Dombóvárra mi­egyébért. Fekete Ferenc Dunaújváros­ból érkezett a pótkocsis szerel­vénnyel: míg a tranzitraktárba kerül a szállítmány, nyújtózhat egyet. — Cipőt hoztam, illetve já­tékdömpereket. Lehet, hogy ezek átmenő áruk, nem tudom, hogy Pécs-e a célállomás. Egyébként eléggé fuvarszegé­nyes időket élünk, főként a na- gyob kocsik kihasználása aka­dozik. Ha végeznek a kirakás­sal, fordulok vissza Dunaújvá­rosba és mára befejeztem. Az iparvágányoknál javá­ban tart a kirakás, teherkocsik simulnak a vagonokhoz: egy Zil platójára betonacélkötege- ket húznak át, odébb tekercs­be font alumínium huzalt pa­kolnak. Nyitott vagon mellett haladok el, benne bútorlap, a szállítójegyről leolvasom, a Pé­csi Bútorgyárnak érkezett. A másik vagonban import sör ér­kezett a Pannónia Sörgyár ré­szére. A Megyeri úti sorompó­nál, ahol az élő állatokat hajt­ják a kocsikba, szarvasmarhák­ra vár a két vagon: Záhonyon át a Szovjetunióba indul (najd a szállítmány. Lengyelországba ugyancsak exportáruként pezs­gőt rakodnak és tejport, ami a csepeli szabadkikötőből ugyan­csak valószínű, hogy külország­ba kerül. Küldemények külföldről És mi érkezett külföldről? Az Univerzum Szövetkezetnek, va­lamint a RÖVIKÖT-nek férfi­ingek Egyiptomból Jugoszlávián át, az AMFÓRA részére üveg­áru, a Titánnak műanyagcik­kek, a TÖZÉP-nek mészhidrát Jugoszláviából, a Pécsi Bőr gyárnak nyersbőr és festék­anyagok. S. Gy. „Lassabban gyorsítson!" fi­gyelmeztet a plakát, amelyen a vezető bal lába és a gázpedál között egy tyúktojás látható, je­lezve, hogy finoman tapossunk a gázba. Az .energia- és ezen belül az üzemanyag-takarékosság ered­ményessége azonban nemcsak azon múlik, aki a volán mögött ül. Tudjuk, hogy a városi forga­lomban a gépjárművek fo­gyasztása ugrásszerűen felszö­kik. Az ok is ismert, a gyakori fékezések, indítások, várakozá- sök falják a drága benzint. Egy indításhoz ugyanannyi üzem­anyag szükséges, mint egy kilo­méter út megtételéhez. Egy óra várakozás alatt egy jól beállí­tott 1300-as Lada alapjáraton körülbelül 3 liter benzint éget el a hengerekben. Stopperrel a kezünkben haj­tottunk végig az új pécsi 6-os úton. A Rózsa Ferenc és a Rá­kóczi út kereszteződésétől 8 perc alatt jutottunk el a sza­kasz végéig. Ebből az időből több mint 3 perc telt el vára­kozással. A forgalomszervezés gyenge pontjai sok helyütt okoznak kényszerű idő- és energiapa­zarlást. Meglehetősen tisztázat­lan a forgalmi helyzet például az uránvórosi autóbusz-pálya­udvar térségében. A Barcs irá­nyából érkező autós számára tábla és útburkolati jel mutat­ja, hogy a 60s főút balra ka­nyarodik. Aki nem ismeri az it­teni helyzetet és szokott tempó­jával elkanyarodik, az súlyos balesetet okozhat, hiszen a szembejövő autóst nem kötele­zi tábla elsőbbségadásra. Ve­szélyes, idő- és energiafaló szi­tuáció. Lezárták a Petőfi utcát. A vá­ros központja felől érkező autós nem kanyarodhat itt balra, ám a következő, Madách utcai ke­Dél-dunántúli táncok kore­ográfiái elemzése szerepelt tegnap délután a néptánc­együttesek vezetőinek országos továbbképzésén, a komlói út­törő- és ifjúsági házban. Az előre kijelölt koreográfia elem­zése után képmagnóról, a te­reszteződésnél sem, A Huszár utcánál sem. Ha például a Kun Béla tér környékére igyekszik, akkor jókora kerülőt kell tenni a Tüzér utca felé. Egy kis gon­dossággal energiát lehetett volna megtakarítani, ha az út­javítás idejére engedélyezik a balra kanyarodást legalább a Madách Imre utcánál. Az európai nagyvárosokban megszokott dolog, hogy a zöld hullám mellett még tempókiirás is segíti az autósokat a leg­gazdaságosabb sebességtarto­mány megválasztásában. A példákat még hosszan le­hetne sorolni. Ismert pécsi köz­lekedési szakember szerint csu­pán városunkban évente sok millió forint értékű üzemanya­got lehetne megtakarítani a je­lenleginél bölcsebb forgalom­szervezéssel. E. A. Izgalmas versenyek zajlottak afe üszögpusztai új lovaspálya avatásán. Eredmények: úttörő és kezdő lova­sok díjugratása: 1. Hercog Emil (Enying), 2. ifj. Major István (Pécs), 3. Vincié Zoltán (Kaposvár). Kezdő lovasok díjugratása: 1. Horváth János (Szedres), 2. Szapper Imre, 3. Würt Ferenc (mindkettő Pécs). Ugetőver- seny 1600 méteren: 1. Pancsa István (Rádiháza), 2. Urbán András, 3. Bangó József (mindkettő Somogy- sárd). Ifjúsági díjugratás: 1. Dől- linger Gyula (Enying), 2. Szakái Ist­ván (Szedres), 3. Kern Zoltán (Pécs). Kettős fogatok akadályhaj­tása: 1. Tabár Béla (Pécs), 2. Töt- tösi Sándor (Szedres). Négyes fo­gatok akadályhajtása: 1. Hermann Lajos (Kaposvár), 2. Schmidt Tamás (Boly), 3. Dén János (Szedres). Egyéni díjugratás: 1. Kneisz János, 2. Móra László (mindkettő Enying), 3. Grózner Lajos (Rádiháza). A verseny második napján két 1600 méteres ügetőt indítottak. I. for­levizió képernyőjén jelent meg az adott tánc, majd következett a vita annak megvalósításáról. Több mint nyolcvan együttes­vezető vesz részt a július 15- én megkezdődött, lassan befe­jezéséhez közeledő továbbkép­zésen. Köztük idősebbek, akik úgy érzik, mindig van mit ta­nulniuk, mellettük a középge­neráció, a mozgalom mostani derékhada, és nagyon sok fia­tal, akik most készülnek a vál­tásra. A Népművelési Intézet és a Baranya megyei Népművelési Tanácsadó szervezte tovább­képzésre megyénként négy- négy szakember érkezett, olyan amatőr együttesvezetők, akik módszertani munkát is végez­nek, és mellettük a gyermek- tánc-csoportok vezetői is. A to­vábbképzésnek nem. az a cél­ja, hogy közvetlenül felhasznál­ható gyakorlati ismereteket, színpadra állítható koreográfiá­kat adjon. Célja, hogy elmé­lyült és több irányú megköze­lítéssel az önálló alkotó és pe­dagógiai munkához adjon se­gítséget, és tisztázza az ama­tőr néptgncmozgalom képvise­lőinek feladatát — sőt tegyük hozzá, küldetését. Mint Héra Éva, a Népmű­velési Intézet táncosztályának vezetője elmondta, tavaly indí­tották meg e továbbképzések éves és országos rendszerét, éppen az országos táncház­mozgalomból, illetve a nyári táncházas táborokból kiindul­va. Csak úgy lehet ugyanis mozgalommá szervezni a tánc­házat, ha annak rendszere együttesekre épül, és ha a néptáncegyüttesek őrzői és ápolói az eredeti néptánc-ha­gyományoknak. Ez, a mozga­lom fő törekvése jut kifejezésre az idei komlói programban is: eredeti, a Dél-Dunántúlon gyűjtött, és nem koreografált néptáncanyag az előadások, konzultációk témája. Idős népművészeket, olyan embereket is meghívtak a tan­folyamra, akik még ismerik és be tudják mutatni, sőt taníta­ni képesek táncaikat. A dél­dunántúli táncanyag, karikás, ugrás, verbunk, csárdás, a táncjelírás és a gyakorlatokhoz kapcsolódó táncelméleti elő­adások mellett néprajzi, nép­zenei témák ismertették meg a résztvevőket a tájegység népi életével, azzal a kultúrával, közeggel, melyben ezek a tán­cok megszülettek és éltek. Ál­talános művészetelméleti és irodalmi témák is elhangzottak a tíz nap alatt, s a résztvevők kiránduláson kerültek közelebb a tanulmányozott vidékhez, a Dél-Dunántúlhoz. G. O. dúló: 1. Pancsa István (Rádiháza), 2. Urbán András (Somogysard), 3. Nyakas József (Rádiháza). II. for­duló: 1. Nyakas József (Rádiháza), 2. Urbán András (Somogysárd), 3. Pancsa István (Rádiháza). Szimultán ugratás: 1. Tolnai József, 2. Tóth Sándor (mindkettő Boly). Egyéni helyezettek: 1. Grózner Lajos (Rádiháza), 2. Würt Ferenc, 3. Szapper Imre (mindkettő Pécs). Csapatverseny: 1. Rádiháza, 2. Bólyi MEDOSZ, 3. PAG MEDOSZ SE. Kettes fogatok ukadályhajtása: 1. Fehér István (Dombóvár), 2. Tabár Béla (Pécs), 3. Töttösi Sándor (Szed­res). Négyesfogatok akadályhajtása: 1. Schmidt Tamás (Boly), 2. Dén János (Szedres), 3. Hermann Lajos (Kaposvár). Baranya legjobb lovasa Würt Fe­renc (Pécs). Baranya legjobb ifjú­sági lovasa: Kern Zoltán (Pécs). Mozinézök figyelmébe! A Petőfi moziban július 23—24-én gépcsere miatt az előadások szünetelnek Kérjük kedves nézőink szíves elnézését! * A lovasverseny eredményei

Next

/
Oldalképek
Tartalom