Dunántúli Napló, 1980. július (37. évfolyam, 179-209. szám)
1980-07-22 / 200. szám
'■fit Világ proletárjai, egyesüljetek! dunántúli napló XXXVII. évfolyam, 200. szám 1980. július 22., kedd Ara: 1,20 Ft Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja Sürgős ülésszak Ma kezdődik meg az ENSZ-közgyűlésnek a palesztin kérdéssel foglalkozó rendkívüli ülésszaka. Először az arab országok egy csoportja javasolta a főtitkárságnak egy ilyen témájú tanácskozás sürgős összehívását. Ezután az el nem kötelezett országok világszervezeti delegátusai ültek össze, hogy eldöntsék: támogassák-e az arab kérést, különös tekintettel a sürgős jellegre. Az első pillanatban még számos olyan nyugati jóslat látott napvilágot, amely szerint az el nem kötelezettek ugyan „alighanem támogatják az arab indítványt, de valószínűleg sürgősség nélkül”. Hamarosan kiderült, hogy a jövendölök, mint annyiszor, nem a valóságot, hanem vágyaikat fogalmazták meg és tálalták próféciaként. Az el nem kötelezettek nemcsak a témára, hanem a sürgősségre is igent mondtak. Mivel e csoport számaránya közismerten meghatározó a világszervezetben, döntésük Waldheim főtitkár számára kötelező érvénnyel azt jelentette, hogy az ilyen esetekre meghatározott huszonnégy órán belül összehívja a rendkívüli közgyűlést. Miért találták sürgősnek az arab országokon kivül az el nem kötelezettek is o kérdés megvitatását? Közelednek az amerikai választások és sokasodnak annak jelei, hogy a Car- ter-kabinet szeretné kierőszakolni Camp David valamilyen folytatását. Ez kortesfogásnak talán jó lenne, de a világnak annál rosz- szabb, mert az amúgyis feszült nemzetközi helyzetben tovább bonyolítaná a közel-keleti válságot. Máris kiderült, hogy az ENSZ- döntés bénítóan hat az amerikai tervekre: Bhutrosz Ghali egyiptomi külügyi államminiszter, aki országa delegációját vezeti a rendkívüli ülésszakon, kérte Washingtont az arab országok által annyit bírált palesztin „autonómia- tárgyalások” elhalasztására. A sürgősséget nem utolsósorban Izrael egyre agresszívabb palesztinellenes lépései indokolják. Nemcsak Tel-Aviv közismert településpolitikájáról van szó, hanem arról is, hogy - amint ezt dr. Gha- zi Husszein, a PFSZ bécsi irodájának vezetője a Magyar Távirati Irodának adott nyilatkozatában megfogalmazta - »a,^e,’so gazdasági-politikai válsággal küszködő izraeli kormány palesztinellenes katonai kalanddal szeretné feledtetni a politikájának csődjét”. Elég egy pillantást vetni (a megszállt Gaza-öve- zettöl egészen a libanoni határtérségekig) az izraeli csapatmozdulatokról szóló legutóbbi jelentésekre és azonnal kiderül: dr. Husz- szain politikai prognózisa megalapozott. Harmat Endre Rekordtermés borsóból , * Az idei esztendő nem tekinthető átlagévnek E rre nem volt példa: a baranyai közös gazdaságok kiváló eredményt értek el a borsótermesztésben, a hektáronkénti átlag eléri az ötven mázsát. A kialakított géprendszereknek, a borsótermesztésben alkalmazott nagyüzemi növényvédelemnek és tegyük hozzá, az időjárásnak tudhatok be többek között a kiemelkedő hozamok. A borsószezon lassan lejár: éppen ezért tartjuk időszerűnek, ha nem is a végleges gazdaságossági mutatókat elemezve, hogy Belvárdgyulától Felső- szentmártonig számot adjunk az eredményekről. Több év átlagát tekintve a baranyai közös gazdaságok kétezer hektáron termelik a konzervgyári feldolgozásra szánt zöldborsót. * Belvárdgyulán hatodik esztendeje foglalkoznak a borsóval, annak idején harminc hektáron kezdték: a vetésterületet fokozatosan növelték, idén százharminc hektáron vetettek. Fischer Ferenc, a termelőszövetkezet elnöke kiemelkedő eredményekről tájékoztatott. — Az előző években a zöldségtermesztéssel eléggé elapróztuk magunkat. Ezért is tértünk át a zöldborsó termesztésre, mert az gépesíthető. Mint egy hárommillió forintba kerüli a két borsócséplő, de megérte. Eddig nem fizettünk rá, és hadd tegyem hozzá, különösen ebben az évben jól fizet a borsó. A többi növényhez viszonyítva a jövedelmezőségi szintje a legmagasabb, eléri a huszonöt százalékot. Természetesen ez gondos • munkát igényel, ezért is alkalmazunk mezőgazdasági szakmérnököt, aki a borsó mellett a zöldbabra is figyel. Az eddig végzett kalkuláció alapján a borsó több mint 1,7 millió forint többlet árbevételt biztosít gazdaságunknak. De ne feledje! A borsótermesztés mindig rizikóval jár, tavaly például jóval alacsonyabbak voltak a hozamok. Ezt támasztjo alá Magda József, a szigetvári termelőszövetkezet elnökhelyettese, mikor az üzemi statisztikát lapozva megjegyzi : — Tavaly tizenhét és fél mázsás termést adott a borsó hektáronként, idén viszont több mint ötvenhetet. Mi tizennyolcadik éve foglalkozunk a borsótermeléssel, az elsők között váltunk o konzervgyár bázis- gazdaságává. Évek óta 250 hektáron termelünk, tehát elegendő tapasztalattal rendelkezünk. A szerződésben rögzített árak tekinthetők mérvadónak; ettől függ, hogy a kiváló, első vagy éppen másodosztályú borsóért mennyit fizetnek. A csép- lést a hét végén fejeztük be, az átvételi átlagár hat forint hetven fillér körüli volt. Ezt, a jó hozamok mellett elfogadhatónak tartjuk, mert az ötven- hét mázsát meghaladta a hektáronkénti termés. Legalább harmincöt mázsát kell „fizetni" a borsónak ahhoz, hogy ne fizessünk rá. Mindezt a magas vetőmagárak — mázsánként 2600 forintba kerül — a stabil borsócséplőkhöz szükséges munkaerő és sok egyéb befolyásolja. Megjegyzendő, hogy egy hónapon át napi tizenkétórós műszakban legalább ötven ember dolgozott azért, hogy az együttérés ellenére a termést időben betakaríthassuk. * A kétújfalui termelőszövetkezel központjában csak a telefonközpontost és a főkönyvelőt, Fulmer Istvánt találtam. Az irodai dolgozók is a kukoricát cime- rezték. A kétújfolui közös gazdaságban közel 370 hektáron vetettek zöldborsót, ami a korábbi évek átlagának megfelel.- Éveken át éppen hogy nem fizettünk ró a borsótermesztésre - kezdi Fulmer István. - Negyven-negyvenkét mázsás hektáronkénti hozam elérése sem tette lehetővé, hogy a borsótermelés nyereséges legyen. Most az eddigi átlaghozamunk megközelíti oz ötvenkilenc mázsát hektáronként, ami rekordnak számít, önjáró cséplőink most a Szörényi határban dolgoznak. Még ötven hektárról kell betakarítanunk a borsót. A kalkuláció tehát nem végleges; a cséplési díjat is tekintve a konzervgyár hét forintért vette át a borsó kilóját. Ha ezt egy hektárra vetítem, okkor a tiszta nyereség meghaladja majd a nyolcezer forintot. Nézze! Egy kiugró évet nem lehet alapul venni, már csak azért sem, mert két év múlva kiöregednek az önjáró borsó- cséplőink. A kiemelt állami dotációt mint kedvezőtlen adottságú termelőszövetkezet a a borsóra nem kapjuk meg — a gabonára viszont igen. Azok a gépek, amit nemrég nyolc- százötvenezer forintért vettünk meg, most egyenként kétszeresébe kerülnek. Mi nem akarjuk abbahagyni a borsótermelést, de ha az anyagi lehetőségeink ezt nem teszik lehetővé, inkább búzát termelünk, mert az E 516-os kombájnt a kukoricabetakarításnál is felhasználhatjuk. Felsőszentmártonban szombaton fejezték be a borsó betakarítását: a nyolcvanöt hektáros terület — a belvízkárt figyelmen kívül hagyva — megközelítőleg ötvenhárom mázsás átlagtermést adott. Győri Pál ■ elnök elégedetten szólt az eredményekről. — Huszonnyolc mázsás hektáronkénti átlagtermésnél a borsótermesztés negyvenegy fillér ráfizetést eredményezett az elmúlt esztendőben. Negyven mázsás hozamnál, a kilogrammonkénti tiszta nyereség tavaly megközelítette volna az egy forint negyven fillért. Idén viszont nyereséges lesz a borsó, de ez nem átlagesztendő. Jó lenne tehát, ha a kimondottan zöldségtermesztéssel foglalkozó gazdaságok számára lehetővé tennék a zöldségvetőmag termesztést, ezzel „ínségesebb” években pótolhatnák a borsótermelésből eredő árbevétel kiesését. Salamon Gyula Az olimpiai játékok második napján folytatódott a magyar . versenyzők sikersorozata Varga Károly a 106. magyar olimpiai bajnok Varga Károly, kisöbű sportpus ka, 60 lövéses, fekvő. 1955 szeptember 28-án született Bu dapesten, 178 centi magas, 71 kg. Nős, az MHSZ Központi Lö vész Klub versenyzője. Eddig legjobb eredménye: 596 kör 1976-ban felnőtt országos bajnok, Moszkvában először szerepel olimpián. A XXII. nyári olimpia második versenynapján óriási magyar siker született Moszkvában: a mityiscsi lőtéren Varga Károly a kisöbű sportpuska 60 lövéses, fekvő testhelyzetű versenyében aranyérmet nyert! Éspedig nem is akárhogyan, 599- es olimpiai és világrekord-beállítással szerezte meg az elsőséget, azaz mindössze egy kilencest lőtt. A TASZSZ jelentése szerint a verseny rendkívül szoros és izgalmas volt. A lőpályán uralkodó „feszültségről” tanúskodik az, hogy a második helyezett Helfried Heilfort (NDK) is ugyanannyi kört lőtt, mint Varga, azonban az NDK-s fiú az utolsó előtti sorozatban elvétette a tízest, míg a magyar versenyző hibátlanul lőtt az utolsó négy szériában. „Hihetetlenül boldog vagyok, hogy én szereztem az első aranyérmet csapatom számára. Ez életem eddigi legörömtelibb pillanata" — jelentette ki Varga Károly a szovjet hírügynökségnek nyilatkozva. Terveiről beszélve az olimpiai bajnok röviden csak annyit mondott: „Remélem, hogy ezt az érmet még egy lógja követni - a következő olimpián .. Varga Károly az ismeretlenségből került a reflektorfénybe, állhatott fel az ünnepélyes hirdetéskor a dobogó legfelső fokára. Foglalkozása orvosi elektrotechnikus, munkahelye a Medicor. Havay Sándor, a Magyar Honvédelmi Szövetség lövészosztály vezetője így mutatta be a 25 éves sportolót: — Nagyon szerény, csendes fiú, szinte a szavát sem hallani, gyermekkorában iskolai versenyen ismerkedett meg a lövészettel és annyira megtetszett neki — bár hosszabb ideig a motorkerékpár volt a „szerelme” —, hogy 1972-ben aláirtó igazolását az MHSZ Kismotor- és Gépgyárban. Itt azonban mindössze egy évet versenyzett, mert 1973-ban átlépett az MHSZ Központi Lövész Klubjába, ahol Dorcsák Lajos edző irányításával szépen fejlődött. 1975-ben lett elsőosztályú sportoló, és 1976-ban megnyerte a magyar bajnokságot, 596 körös eredménnyel. Az idén kétszer is meglőtte ezt az eredményt, mégpedig előbb Münchenben, majd Budapesten, a nemzetközi versenyen. — Számitott-e ilyen szép eredményre? — Nem! — hiszen a fiú olimpiai újonc és bár biztoskezü lövő. ilyen nagy világverseny légköre — úgy gondoltam — nyomasztóan hat majd rá. Nagyon örülök, hogy nem így történt és gratulálok kiváló teljesítményéhez. Kisöbű sportpuska fekvő testhelyzetben (60 lövés) olimpiai bajnok: Varga Károly (Magyarország) 599 kör, olimpiai és világcsúcs-beállítás 2. Hellfried Heilfort (NDK) 599 kör, olimpiai és világcsúcs-beállítás, 3. Petar Zaprianov (Bulgária) 598 kör, 4. Stefániák (Lengyelország) 598 kör, 5. Hagman (Finnország) 597 kör 6. Masztjanyin (Szovjetunió) 597 kör, . . . 18-19. Szilágyi (Magyarország) 594 kör. “**" *** Szombaton és vasárnap tízezer résztvevő előtt felavatták Uszögpusztán az új lovaspályát. A látványos rendezvényen a nézők színvonalas lovas- és fogathajtó versenyekben gyönyörködhetfek. (Tudósítás a 2. oldalon)
