Dunántúli Napló, 1980. július (37. évfolyam, 179-209. szám)

1980-07-17 / 195. szám

1980. július 17., csütörtök Dunántúlt napló 3 Piacot teremt magának a minőség A dolgozók ilyen korszerű étteremben fogyaszthatják el ebédjüket főutcán „városképron. tó” volt már a siklósi székgyór. A rogyadozó, málló épületek, a barakkszerű irodaház és a poros, rendezet­lennek tűnő udvar egyaránt megérett arra, hogy eltűnjön a szépülő kisváros útjából. Bontását megkezdték, helyén szolgáltatóház lesz, amelyben a székgyár is helyet köp: itt mintaboltot rendez be. Legutóbb egy évvel ezelőtt adtunk hírt arról, hogy a város határában felépült új, korszerű gyárban a beruházás végső sza­kaszába került. Év végére pedig az utolsó létesítményt is átad­ták. Ezek az anyagraktár kész­áru raktár, irodaépület, vala­mint konyha és ebédlő. Ez utób­biról érdemes külön is szólni. Csak a praktikusság miatti viaszosvászon térítők és a hát­térben látható üzemi konyha árulkodik arról, hogy vállalati étkezdéről van szó, egyébként első osztályú étteremnek is be- illene. A gyár népszerű „Karin" étkező garnitúrái láthatók itt. A régi parasztporták bútorainak stílusait idézik a keresztlábas asztal és a magas támlájú, háncsülőkéjű székek. Itt sötét barnáspiros pácot kapott a bú­tor. Az irodaház új tárgyalóját viszont ugyanennek a garnitú­rának a natúr, majdnem fehér változatával rendezték be. Ne­héz dönteni, hogy e kettő közül melyik a szebb. A népszerű garnitúráról szólva maradjunk a gyár egyéb termé­A belföldi piac igényeit pedig szinte alig tudják kielégíteni a több éve változatlanul népszerű „Hargita" sarokétkezőből és en­nek újított sötétre pácolt válto­zatából, a „Herkulesből”. A Siklósi Székgyár tehát az új, tágas környezetben tiszta, világos és esztétikus munkahe­lyeivel a korszerű berendezései­vel, a több éves helybentopo- gás után magára talált, sőt a vidéki gyárak között a nagyság­rendükhöz viszonyított termelés­ben az elsők lettek — annak el­lenére, hogy a létszám 5 száza­lékkal csökkent. Az elmúlt évben 94 millió forint volt a gyártott bútorok értéke, az idei évre 110 millió forint termelési értéket terveztek, és már az elmúlt öt hónapban 8 millió forinttal töb­bet produkáltak, mint a tavalyi hasonló időszakban. Mikor az ország bútoriparára most jellemző értékesítési gon­dokról faggattam a gyár igaz­gatóját, elmondta, ilyen gond­juk nincs. Nem képesek annyit gyártani, amennyit megvenné­nek tőlük. Igen, értékesítési nehézségek esetén nem a vásárlót, nem a kereskedelmet kell okolni, ha­nem olyan terméket gyártani, omely találkozik a vevők igé­nyeivel, ízlésével és a minden­kori bútordivattal. A jelek sze­rint Siklóson ez sikerült. S. Zs. Még mindig sztár a „Hargita” és „Herkules” keinél. Új cikknek számít az idén az előbb említett „Karín” bútor mintájára, de kisebb vál­toztatással tervezett „Stefán” étkező. Ugyanúgy a most diva­tos , rusztikus paraszt stílust képviseli, de asztala nyolc sze­mélyes, s ennyi széket is adnak hozzá. A gyár idei, mintegy 10 millió forintos exportszerződése — amelyet Angliával kötöttek — legnagyobb részt a „Stefán” garnitúrára szólt, s csak kisebb mennyiségben szóló székekre. Csomagolják a „Jágó” bevetőket Fotó: Erb Bútorok Siklósról Sovány első félév Hitelezési körkép Kik és mire kértek fejlesztési hitelt? Napjaink beruházási lassú- ' jelzései és pénzszűkének kö­zepette aligha várhatjuk, hogy vállalataink fejlesztési hitele­kért kilincseljenek a bankban. Mégis, kissé meglepő az első félévi hitelezési mérleg. A vál­lalatok és a szövetkezetek az év első felében mindössze 49 millió forintnyi hitelt kértek és koptak fejlesztésre a Magyar Nemzeti Bank Baranya megyei Igazgatóságától. Ezzel szemben tavaly ugyanebben az időszak­ban 160 millió forintot, jóllehet az elmúlt év is szűk esztendő­nek számított. Nézzünk kicsit a számok mögé! Elapadtak a források Kik, és mire kértek fejleszté­si hitelt? A kérelmezők között egyetlen iparvállalat akadt: a Pécsi Szikra Nyomda kért öt­milliót gépek vásárlására. To­vábbi 15 millión két állami gaz­daság osztozkodik. A Bikali AG pécsi haléttermének többlet- költségei fedezésére kopott hi­telt, a Szigetvári AG pedig a meliorációs társaság létreho­zása érdekében vállalt át hi­telt, illetve vásárolt gépeket. Rajtuk kívül 20 termelőszövet­kezettől futott be a bankba ké­relem, részükre összesen 29 millió forint hitelt folyósítottak. Építésre egyetlen termelőszö­vetkezet, Szentlőrinc kért és ka­pott hitelt, kocaszállást hoznak tető alá. A többi termelőszö­vetkezet kivétel nélkül külön­böző erő- és munkagépek vá­sárlására kért hitelt azzaL hogy a gépesítés eredményeként to­vábbi exportképes árualapokat kíván létrehozni. Sovány első félév. Mindazon­által elhamarkodott ítéletalko­tás lenne pusztán a vállalkozói kedv hiányával magyarázni a mérsékelt érdeklődést a fejlesz­tési hitelek iránt. Vegyük pél­dául mezőgazdaságunkat. A baranyai mezőgazdaságban ko­rábban már lezajlott egy nagy beruházási hullám, o gazdasá­gok terheket vállaltak maguk­ra, jószerivel elfogyott a pén­zük fejlesztésekre. Ráadásul az ezzel kapcsolatos állami támo­gatásokat is leállították. Be­dugultak a források, okkor hát milyen pénzeket [oldjanak meg hitellel?! Nagyjából hasonló a helyzet a hitelezésnél szóba jöhető vál­lalatoknál is. Korábban itt is lezajlottak nogyobb fejleszté­sek, gondoljunk csak például új könnyűipari üzemeink sorára, vagy például állami építőipari vállalatunk fejlesztésére. Foly­nak a megyében kereskedelmi beruházások is - például Do- mus Aruház, komlói Zengő Aru­ház —, de ezekre mór koráb­ban kérték és biztosították; o hitelt és oz állami támogatást. A vállalatok többsége korábbi fejlesztéseivel előre elkötelezte magát, időközben szigorodtak a szabályozók is, így további fej­lesztésekre nemigen gondolhat­nak, sokszor még az úgyneve­zett dinamikus szintentartásra sem. Mellesleg az időközbeni szabályozó- és termelőiár-vólto- zások közepette a vállalatok az előrelátás hiányában, a -.mit hoz a holnap?” bizonytalansá­gában a kivárás álláspontjára helyezkedtek, esetlegesen meg­lévő .fejlesztési terveiket is az íróasztal mélyére süllyesztették. Különösebb szemrehányásokkal tehát nem illethetjük őket An­nál is inkább, mivel az is tény: a bankhitel is vékonyabban csor­dogál. Az öt évre előirányzott, exportbővítő fejlesztéseket tá­mogató hitelkeretet nagyjából már a korábbi években odaítél­ték. Amiről nem mondhatunk le Mindennek árnyékában sem mondhatunk le a jövőbe vivő fejlesztési elképzelésekről, nye­reséggel kecsegtető beruházá­sokról. Mit lehet tenni pénzszű­kében? Újabb és újabb ötle­tekkel foglalkozni, alternatívá­kat kidolgozni a fejlesztésre. Ezt az időt legalább erre hasz­nálják ki a vállalatok és a szö­vetkezetek. Nyilvánvaló ugyan­is, ha majd idővel bővülnek a hitellehetőségek, azok iesznsk előnyben, akik kész és ígéretes elképzelésekkel kopogtatnak a bankban. Miklósvári Zoltán J&z uj juhokat el kell különíteni Á juhászat fejlesztésének állategészségügyi gondjai A gazdaságoknak és a magánjuhászoknak egyaránt be kell tartani a technológiai előírásokat A z elmúlt évben a legdi­namikusabb fejlődés a megye állattenyész­tésében a juhászatban követ­kezett be. A felvásárlási árak rendezése, továbbá a kedvező külkereskedelmi értékesítési lehetőségek következtében mind a nagyüzemekben, mind a magánjuhászatokban nőtt a tenyésztési kedv. A juhállományok számsze­rű növekedése elsősorban a nagyarányú vásárlásoknak volt köszönhető. A nagymérvű, szin­te az egész országra kiterjedt vásárlások, állatmozgatások, majd az ezt követő állomány­összevonások egy sor állat­egészségügyi problémával jár­tak együtt. Növekedtek a pa­razitás megbetegedések, de nem voltak jelentéktelenek azok a veszteségek, amelyek a tar­tási és takarmányozási rend­ellenességek miatt következtek be. A különböző betegségek okozta veszteségek, valamint a gyógyszeres kezelés költségei nem egy üzemben veszélyez­tették az ágazat gazdaságos­ságát. Ha felülvizsgáljuk azokat az okokat és tényezőket, amelyek a fejlődést akadályozzák, az alábbiakat állapíthatjuk meg: A különböző helyről szárma­zó egyedekkel olyan fertőző ágensek kerülhetnek egy állo­mányba, amely ellen a szerve­zet védtelen. Mennél több helyről származó, különböző anyagcseretípusú állományo­kat kevernek össze, annál na­gyobb lesz a valószínűsége an­nak, hogy a különböző környe­zeti, takarmányozási és fertőző faktorok együttes hatására egyes betegségek, betegség- csoportok felerősödnek. Több gazdaság területén fordult elő, hogy a magánju­hászok nem törődve az állat­egészségügyi előírásokkal, az állományukat nem kezelik le paraziták ellen, ezért legelőket fertőznek. Mit lehet hát tenni? Véle­ményünk szerint a gazdaságok és a magánjuhászatok két al­ternatíva között választhatnak. Vagy szervezett integrációba tömörülnek, amelynek az a jel­lemzője, hogy különálló egysé­gek, önállóak, közös az irányí­tásuk és közös a döntéshoza­taluk. Az integrációban tömö­rült partnergazdaságok és ma­gánjuhászok kötelezően betart­ják azokat a technológiai elő­írásokat, amelyeket a rendszer előír, beleértve az állategész­ségügyi előírásokat is. Az ál­lategészségügyi technológiát az állategészségügyi állomás­sal egyeztetik. A vásárlásokat megelőzően be kell szerezni a megyei ál­lategészségügyi állomáson ke­resztül azokat az információ­kat, amelyek alapján az eladó gazdaság juhállományának ál­lategészségügyi helyzetéről ér­tesülnek. Lényegesnek tartjuk, hogy oz információkat még a vásárlás megkezdése előtt sze­rezzék be. A megvásárolt állatokat az elszállítás helye szerint illeté­kes állatorvossal meg kell vizs­gáltatni és a vizsgálat ered­ményéről állatorvosi igazolást kell kérni. A megvásárolt juhokat leg­alább 30 napig külön kell tar­tani és a meglévő állománytól még a legeltetés ideje alatt is el kell különíteni. Az elkülöní­tett állományt az állatorvossal meg kell vizsgáltatni, hogy az elkülönítés ideje alatt az állo­mányt figyelemmel kísérje, a szükséges megelőző kezelése­ket és oltásokat elvégezze. Az elkülönítés ideje alatt a para- zitológiai és egyéb kiegészítő vizsgálatokat elvégeztesse. A különtartós ideje alatt az állomány 1 százalékos beton- cidos fürösztését el kell végez­tetni. Azokban a gazdaságok­ban, amelyekben a téli hóna­pokban is vásárolnak hízó­alapanyagot, télen is üzemel­tethető elkülönítő istállót és fürösztő medencét kell létesí­teni. A legelőn gyűjtött friss bél­sárból vizsgálati anyagot kell vizsgálatra küldeni az állat­egészségügyi állomás labora­tóriumába a belső élősködők (tüdő-, gyomor-, bélféreg) ki­mutatására. Élősködők jelen­léte esetében a szükséges vizs­gálatokat az állatorvossal el kell végeztetni. A juhtenyésztéssel foglalko­zó gazdaságokban olyan fü­rösztő medencéket kell létesí­teni, amelyekben a fürösztések a legkisebb munkaerő-ráfordí­tással megoldhatók. Felül keli vizsgálni a juhá­szotokban a tartási és takar­mányozási körülményeket. A megye szinte minden gazda­ságában jelentkező szelén­hiány megszüntetésére a meg­előző kezeléseket kell végezni. A hizlalás^ ideje alatt kerülni kell a szénhidrátban és nyers­rostban szegény takarmányo­zással egyidejűleg a fehérjé­ben gazdag takarmányozást (enterotoxémia). A húgykövesség megelőzése végett a takarmányösszeállítás során vigyázni kell a Ca és P arányára. Lehetőleg kerülni kell az alom nélküli juhtartást, állan­dó száraz alomról kell gon­doskodni. A téli bárányoztatás ideje alatt a bárányok részére az előírt klfmanormatívákat bizto­sítani kell, száraz alom, infra- lámpa alatti nevelés stb. Dr. Ligetfalvi Ervin

Next

/
Oldalképek
Tartalom