Dunántúli Napló, 1980. július (37. évfolyam, 179-209. szám)

1980-07-14 / 192. szám

Több millió dolláros szellemi export Évente 400 magyar szakembert küld külföldre a Mik a külhoni munkavállalás feltételei? HUNGARY Jelenleg több mint 4000 ma­gyar szakember dolgozik szerte a világban a TESCO-n, a Nem­zetközi Műszaki Tudományos Együttműködési Irodán keresz­tül. A TESCO tulajdonképpen külkereskedelmi vállalat, mely feladatának tekinti a szellemi export lebonyolítását is. Tevé­kenységi köre kiterjed hazánk­nak a szocialista országokkal és fejlődő államokkal létrejött mű. szaki-tudományos együttműkö­désének gyakorlati lebonyolítá­sával. így, foglalkoznak doku­mentációk cseréjével, szakértők tapasztalatcseréjének, tanul- mányútjának szervezésével, li- cencek, know-how-uk, egyedi kivitelezésű berendezések adás­vételével, közös kutatás és fej­a TESCO-nál kell jelentkezni, hanem a vállalaton, intézmé­nyen keresztül az ágazati mi­nisztériumban. A TESCO szemé­lyekkel nem áll kapcsolatban, csak vállalatokkal. A szakértők kiválasztásánál elsőrendű szem. pont a főiskolai, egyetemi vég­zettség mellett a nyelvtudás, a magas szakmai színvonal, ese­tenként a tudományos fokozat. Azonban most már megkövete­lik a tízéves gyakorlatot — te­hát hogy az illető legalább tíz évet dolgozzon itthon. A szere­léseket végző szakmunkásoknál a nyelvtudás és a szakmai ta­pasztalat döntő tényező. A TESCO évente mintegy 1500 ösztöndíjast fogad: szakmunkás­tanulókat, szakközépiskolásokat fiútok n dili porton E vekkel ezelőtt sokszor 20—30 perceket is vá­rakoztak az autósok a benzinkutaknál, vagy éppen egy főútvonalra való ráhajtás előtt. Ma ezek az idők csök­kentek, ami igazolja: alapo­san megcsappant a 7-es úton közlekedők száma. Nincs jelen­tős forgalom, következéskép­pen üresek az autójavító mű­helyek udvarai is. Balatonbogláron például két héttel ezelőtt bezárt egy ma­szek autószerelő is, ahogy pa­naszolta, a „hideg vízre valót sem keresi meg". Elmondta, hogy a javítás nála csak rend­szerint kipufogó-hegesztésből, vagy csupán egy gyújtásállítás­ból áll. Műhelyének bérlete Gyér forgalom - üres szervizek Ilyenné vált a sivatag a Jemeni Népi Demokratikus Köztársaságban Wadi-Meifa'ah közelében a magyar szakemberek munkájának eredményeként lesztés szervezésével, szakértők küldésével. Ezen túl áruszállítás nélküli műszaki szolgáltatósokat is lebonyolítanak az egész vi­lágra kiterjedően, így műszaki tervezést, ellenőrzést, műveze­tést, technológiai szerelés ex­portját, importját. A TESCO-inak számtalan or­szágban vannak kereskedelmi irodái, sőt az NSZK-ban és Ni­gériában vegyesvállalatai is. Külföldre mintegy tíz hazai ter­vezőintézet készít tervdokumen­tációkat, többek között az UVA- TERV, a MÉLYÉPTERV, a KÖZTI. Külhonban végzett technológiai szerelésekben több mint 14 ma­gyar vállalat vesz részt, így a Gyár. és Gépszerelő Vállalat, valamint a Vegyigépeket Építő és Szerelő Vállalat. Ezeknek a munkáknak a koordinálását is a TESCO végzi. Egyre szélesebb körben bővül hazánk és a harmadik világ országainak kapcsolata. Ma­gyarországnak 57 fejlődő or­szággal van érvénybeo olyan kormányszintű megállapodása, melyben a műszaki-tudományos, kulturális és egyéb, például egészségügy területeire kiterje­dő kétoldalú együttműködést szabályozzák. Ezek szervezésével és lebonyolításával a magyar kormány a TESCO-t bízta meg. A tényleges együttműködés azonban mintegy hetven ország­ra terjed ki, például a TESCO magyar szakembereket kedvez­ményes térítés ellenében vagy térítésmentesen bocsát fejlődő országok rendelkezésére. Évente általában 400 szakér­tőt küldenek a fejlődő országok­ba, néhányat az ENSZ szakosí­tott szervein keresztül. Sokakat érdeklő kérdés: hogyan és kik vállalhatnak külföldön munkát? Mindenekelőtt jó tudni, hogy azoknak, akik külföldön szeret­nének dolgozni, nem elsősorban és továbbképzésen részt vevőket, illetve különböző szintű csopor. tokát néhány hónapos elméleti és gyakorlati képzésre. A 18 éves TESCO évente több millió dollárt hoz a népgazda­ságnak szellemi exportunkkal. Roszprim Nándor Július 22-én érkezik meg a Balaton-víz Kaposvárra Határidő előtt elkészült a regionális vezeték Tisztítják a hálózatot, vizsgálják a minőséget Befejeződött a regionális víz­vezeték építése Fonyód és Ka­posvár között. A szükséges ha­tósági vizsgálatok elvégzése után várhatóan július 22-én megérkezik az ivóvíz a Bala­tonról Kaposvárra. Az 53 kilométer hosszú veze­ték a tervezettnél korábban ké­szült el: az építés gyorsítását Kaposvár ellátásának bizton­sága érdekében szocialista szerződésben vállalták a kivite­lezésben részt vevő vállalatok. Az ország egyik leghosszabb regionális vezetékén naponta 5 ezer köbméter ivóvíz érkezik majd a megyeszékhelyre. A hatszáz milliméter átmérőjű távvezeték azonban ennél jó­val nagyobb kapacitású: ha el­készül Fonyód-Bélatelepen a felszíni vízkivételi mű, akkor naponta 15 ezer köbmétert tud­nak továbbítani Kaposvárra. A megyeszékhely ellátását szolgáló vezeték csatlakozik a Balatont körbe ölelő regioná­lis rendszerhez. Azt a mennyi­séget, amelyet naponta eljut­tatnak a megyeszékhelyre Ba- latonöszöd térségében egy új tisztítómű „termeli" ki. Az üzembe helyezésig hátra­lévő napokban végzik el a ve­zetékrendszer tisztítását, fertőt­lenítését. Ezt a munkát jól szemlélteti, hogy a rendszer egyszeri kiöblítéséhez 20 ezer köbméter vízre van szükség. A hatósági vizsgálatok előtt vi­szont tízszer kell öblíteni. A munkát könnyíti, hogy a veze­ték legmagasabb pontján lévő eddei tározóig a tavasszal már kitisztították a hálózatot. A vezeték mentén — Eddén kívül — Kaposváron is építettek tározókat: ezekben tartalékol­ni lehet a vizet. Jelentős táro­lótér maga a vezeték is, hi­szen a húszezer köbméter, amely belefér, Kaposvárnak majdnem egy napi fogyasztá­sát jelenti. Az új rendszer ada­tai közül érdemes megemlíte­ni egy érdekességet: a cső­rendszerben hat napig utazik a víz, amíg Fonyódról Kapos­várra ér. A mostani nyárra csak a ve­zeték készült el: a fonyód-béla- telepi vízkivételi mű tovább épül, s ha itt elkészül a tisztí­tórendszer, akkor naponta 15 ezer köbmétert is tudnak a megyeszékhelyre szállítani. D. R. havi 4000 forint, ezt sem tudja megkeresni, mert kevés a javí­tanivaló. Nem jobb a helyzet az álla­mi javítóiparnál sem. A Bog- lárlellei Vas-Műszaki és Hűtő­gépjavító Vállalat autószerviz telepének udvarán is mind­össze néhány kocsi várakozott javításra vagy elszállításra. Itt egyébként minden típus felül­vizsgálatát vállalják, javítást is, ha van alkatrész! De az rend­szerint a nyugati országokból érkezett gépkocsikhoz nincs. Felkészültek viszont a Lada család, a Trabant, a Wartburg, a Skoda, a Zaporozsec javítá­sára. Az üzemvezetőtől meg­tudtuk, hogy vállalnak futó­munkákat és nagyjavításokat egyaránt. És akinek olyan „sze­rencséje” van, hogy éppen a közelben áll le a kocsija, a műhelyt megtalálja a boglár- lellei benzinkút mögött. A másik szerviz Siófokon van, az AFIT IV-es üzemegysé­ge. Igény itt sincs, a lehetőség azonban lényegesen nagyobb. Begurulhat javításra Mercedes, Volvo, Renault, Peugeot, - Volkswagent nem vállalnak. A szocialista országokban gyártott gépkocsik valamennyi típusát garanciálison és anélkül is ja­vítják. Ezt az üzemet is a jel­legzetes apró hibával keresik fel a legtöbben, mint például porlasztó- és gyújtásbeállítás. Az AFIT-nál működik a gyors- szolgálat is, ami azt jelenti: azonnal hozzálátnak a hiba el­hárításához. Az autók vezetői­nek segít az ügyeleti szolgálat. Szombaton 18 óráig, vasárna­pokon reggel 8-tól este 6-ig kereshetik fel az ügyfelek az üzemegységet. A 7-es úton Siófoktól Bala- tonmáriáig a hétvégeken meg­jelennek a sárga angyalok is. Klubtagoknak és nem klubta­goknak egyaránt szolgáltatnak, a különbség csupán annyi, hogy utóbbiaknak fizetni kell a kiszállási díjat is. A beszerelt alkatrész árát egységesen meg kell téríteni. Ha valaki üzenni akar, vagy üzenetet visz a sárga angyalnak, megtalálja Balatonföldváron a benzinkút­nál, Siófokon a kempingnél, Boglárlellén a benzinkútnál, ügyelet: pénteken 17—22, szombaton 14-22, vasárnap 07—22 óráig. Autómentő szolgálat a So­mogy megyei Autóklubnál nincs. Akinek mentésre van szüksége, hívja Siófok 11-030- at, az AFIT mentőszolgálatát, vagy a boglárlellei szervizt, ahol éjjel-nappal vállalnak autómentést. Utóbbi telefon­száma 11-65. M. I. Ismét kapható lesz a Junoszty A magyar—szovjet belkeres­kedelmi választékcsere kereté­ben év végéig 26 ezer darab Junoszty—402 VSZ típusú, újfaj­ta, korszerű, hordozható tele­vízió kerül Magyarországra — erről kötött szerződést a KON- SUMEX a szovjet Technointorg Külkereskedelmi Egyesüléssel. Az új típus csatornaváltója mo. dernizált, a hazai szabványok­nak megfelel. Ugyancsak a Technointorggal állapodtak meg abban is, hogy július közepétől év végéig folyamatosan 5 ezer darab SiTelis kisképernyős, hor­dozható televízió érkezik. Már korábban is vásárolt a külkeres­kedelem Silelist, de a most be­érkező termékek korszerűbb képcsővel készülték. Ezt a típust az autósok is keresik, miveJ akkumulátorral is működik. A magyar—szovjet belkereske­delmi választékcsere egyébként az idén tovább bővül. Még eb­ben’ az évben többek között 5000 darab félautomata mosógép, 43 ezer darab normál és kamasz­kerékpár érkezik. Signal rádió­ból 15 ezer darab, a Sokaiból 4500, a VEF-ből 1000 darab szé­lesíti a hazai kínálatot. A KON- SUMEX a választékcsere kereté­ben még ebben a félévben 28 ezer darab porszívót hoz be a Szovjetunióból. Ugyancsak a kö­zelmúltban kötöttek megállapo. • dóst, melynek értelmében 830 ezer rubelért zománcedények, valamint 1,2 millió rubelért órák érkeznek. T emető mű vészét (?) Halikarnasszosztól a műkogalambig Ilyen címszót: TEMETŐMŰ­VÉSZET, nem találtam sem a magyar nyelv értelmező szótárá­ban, de még a nagy Révai Lexikonbon sem. A kifejezéssel — szép nagy betűkkel írva egy cégtáblára - viszont találkoz­tam: pécsi kisiparos — kőfaragó, beton- és műkőkészítő — hir­deti így a temetésekhez kötődő tevékenységét, A művészet - röviden fogal­mazva — esztétikai elvárásoknak megfelelő olkotó tevékenység. Hogy e meghotározásnak meg­felelő, a szépség által nyújtott élményekben milyen mértékben részesülünk egy-egy temetői séta során, sok mindentől függ, például attól is, milyen korból származik a temetkezési hely. Mert ha valódi temetőkultúrával, mi több: temetőművészettel szeretnénk találkozni, el kell szakadni korunktól. Hogy volt ilyen, oligha kell bizonyítani. Gondoljunk csak Mausolosz halikarnasszoszi sír­emlékére, az ókori világ hét cso­dájának egyikére. Szépsége, monumentalitása lerombolása után is megmaradt az emberi­ség emlékezetében, s mo már minden jelesebb síremlék neve: mauzóleum. Említhetnénk o piramisokat, a tumuluszokat, a régmúlt számos népének gyö­nyörű síremlékeit, vagy — már közelebb hozzánk korban — a népművészet „temetői ágát". Mind azt bizonyítja, hogy ma­gas esztétikai érzék és igény mozgottá elődeinket, ha halot- taiknak maradandó emléket akartak állítani. Mindebből persze nem oz következik, hogy napjainkban egyáltalában ne találkozhat­nánk a jó értelemben vett te­metőkultúrával. Rétfalvi Sándor szobrászművésszel, a Képzőmű­vészeti Szövetség dél-dunántúli szervezete titkárával beszélget­ve azonban kiderül: feltűnően ritkák ezek o találkozások, az esztétikum mind jobban kiveszik ci temetőkből.- Ha végigsétálok egy-egy temetőn, az az érzésem támad, hogy pénzünk van, kultúránk nincsen. Kiváncsi vagyok arra, hogy mi lesz azoknak a régé­szeknek a véleménye rólunk, okik párezer év múlva kiássák temetőinket, s az itt talált sír­emlékekből kultúránk szintjére következtetnek ... Gondolkodá­sunk fennmaradó mércéje o te­mető, s ennek képe társadalmi­lag sem mindegy. — Hajlandóak lennének a hi­vatásos művészek síremlékek készítésére? — Természetesen, bár a gon­dolattal először meg kell bir­kózni. Nem is az o követelmény, hogy minden síremlék művészi legyen, hanem legalább az esz­tétikai középszint elérése. Ki­zárni a giccset, a műkőangyal­kákat, műkőgalambokat. A mű­vészi síremlék a holott szelle­mének is kamatozna. — Egy-egy parcella a temető­ben már valóságos műkőtenger — véli dr. Borbély Károly, a Te­metkezési Vállalat igazgatója. — Ma már o sírok 80 százaléka kap keretet és fedlapakat. Sokan előre elkészíttetik a sírboltjukat, sőt: a feliratot is róvésetik a kőre „ .. .szakaltiszt, a dolgozók szociális gondozó­ja ..." — emlékezik valaki saját magára. A pécsi temető 100 hoidas, 1995-ig lehet itt temetkezni. A gazdaságos helykihasználás már csak ezért is fontos. A megol­dások egyike a columbárium, azaz a hamvasztásos-urnás te­metés. „Szép lenne — hallottuk Rétfalvi Sándortól —, ho eze­ket az urnafedőket mondjuk réz­ből hozzáértő emberek, egye­dire törekedve, művészi szinten készítenék el, s a sok-sok tábla lenne az urnafalban nyugvók közös síremléke”. Egyenlőre azonban mind dominánsabb a kolosszálisra való törekvés. Sőt: nagyon so­kan gránit síremléket szeretné­nek - ha ehhez a fekete kőhöz hozzá lehetne jutni. A gránit ugyanis - hallottam egy szak­embertől - „egy életen át meg­őrzi a fényét...” A műkőgalambok egyébként a fővárosból jönnek, állami vál­lalat készíti ezeket. Művészi igényt nem szolgálnak, jelkép­nek se túlzottan jók már, az említett lexikon magyarázatai közül egyikbe sem illeszthetők be. Igaz, von a művészetnek még egy magyarázata, amit az értel­mező szótár így példáz: a pénz­szerzés művészete. . . Mészáros Attila Hétfői □

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom