Dunántúli Napló, 1980. július (37. évfolyam, 179-209. szám)
1980-07-12 / 190. szám
e Dunántúlt napló 1980. július 12., szombat Területi számítóközpont az oktatás és a gyakorlat szolgálatában Rövidesen megválásul a BCM komplex folyamatirányítása A Pollack Mihály Műszaki Főiskolán egy évvel ezelőtt létesült a területi oktatási számítóközpont. Ennek feladata nemcsak az, hogy kielégítse Pécs és a régió egyetemei, valamint főiskolái tudományos intézeteinek a számítástechnikai oktatással kapcsolatos igényeit, hanem jelentős kutatási lehetőségeket nyújt az alkalmazó intézmények részére. A pécsi főiskolán már a regionális jellegű számítóközpont létrehozását megelőzően is folytak kutatások a szilikátipar és vegyipar különböző területe, in a'z egyes technológiai folyamatok optimalizált üzemirányítási rendszerének kidolgozása érdekében. Mivel ez az adatok nagy számának ciklikus és gyors feldolgozását igényli, csak számítógéppel oldható meg. Érthető tehát, hogy az új számítóközpont nagy lendületet adott az ilyen jellegű kutatások bővítéséhez. Ezek közül említünk néhány példát. Optimalizált üzemirányítás Az említett iparágakban az egyik leginkább munkaigényes folyamat az anyagmozgatás. A porszerű és szemcsés anyagok szállítása pedig emellett jelentős környezetszennyezéssel is párosul. Ezért a főiskolán o hetvenes évek elejétől foglalkoznak a pneumatikus szállítással. A közismert hígáramú, ven- tillátoros szállítóberendezések levegő, és energiaszükséglete nagy. Néhány évvel ezelőtt sikerült egy szabadalmaztatható sűrűáramú, kevés levegővel működő technológiát kifejleszteni, amelynek még a fajlagos energiaszükséglete is kisebb, mint a korábban alkalmazott technológiáké. Mintegy öt esztendeje elsősorban laboratóriumi bérén, dezéssel végzett modellezéssel és mérésekkel - azok rögzítésével - illetve az információk számítógépes feldolgozásával foglalkoznak. A rendszer a pneumatikus szállítóberendezésről több csatornán juttatja el az adatokat a Matematikai és Számítástechnikai Intézetben működő R 22-es számítógépre. A rendszeranalízis és szintézis feladatát elvégezve lehet eljutni a korszerű dugás pneumatikus szállítóberendezések objek. tív minősítéséhez és a számítógéppel segített mérnöki terveKorszerű matematikai és számítástechnikai módszerek rék összetétele megközelítse a kívánt arányt. Ily módon sikerült elérni a kívánt receptúra szerinti anyagösszetételt, ami a technológiai körülményeket is kedvezően befolyásolta. Mérnöki tervezés komputerrel Megemlítendő, hogy a bá- nyatermelési program mellett kidolgozták a teljesen automaszámítógépes folyamatirányítási rendszerének kidolgozására. Ennek eredményeként döntöttek a megbízók arról, hogy mikrop. rocesszoros adatgyűjtő berendezések segítségével oldják meg az alapinformációk feldolgozását. A komplex folyamatirányítást pedig rövidesen a pécsi bázisgép segítségével oldják meg, ami a kutatási munkák gyakorlati megvalósítását jelenti. Az intézet egyébként az emA területi számítóköpont tizált nyersanyagőrlési és ösz- szetétel-szabályozási utasításokat. Ennek is megtörténtek az üzemi próbái. A kutatások később az Építési- és Városfejlesztési Minisztérium megbízásából a Szilikátipari Központi Kutató és Tervező Intézettel közösen folytatódtak. A SZIKKTI egy számítógépes mozgó laboratóriumot helyezett üzembe Bere- menden. Segítségével végezték e| o kutatók az együttes vizsgálatokat, a teljes technológia lítetteken túl, a Magyar Tudományos Akadémia' és a Művelődési Minisztérium támogatásával, állami megbízás alapján további kutatásokat végez a számítógéppel segített mérnöki tervezési módszerek kidolgozó, sóra. Mindezek azt mutatják, hogy az új számítóközpont szellemi és műszaki kapacitását rövid idő alatt sikerült a kutatás fejlesztésében és ipari feladatok megoldásában hasznosítani. TUDOMÁNY TECHNIKA A pécsi Pollack Mihály Műszaki Főiskola az üzemmérnök képzés mellett tevékenyen kiveszi a részét a kutatási feladatokból is. Területi jelleggel működő számítóközpontja az oktatási feladatok ellátásán túl üzemi folyamatirányítási feladatokat is ellát, a főiskola magasépítési intézete már eddig is jó szolgálatot tett a hazai építőipar szereléstechnológiai eszközeinek korszerűsítése érdekében, nevükhöz fűződik a pécsi pincék tömedékelési és megerősítési technológiájának kidolgozása. A mélyépítési intézet is számos kutatási területen hallat magáról. Nehéz vállalkozás lenne a főiskola valamennyi intézetét egy oldalon bemutatni. Ezért hármat választottunk ki és hadd tegyük hozzá: a különböző témák kidolgozásából a tudományos diákkör tagjai is kiveszik részüket. Csak helyeselni tudjuk ezt a kezdeményezést már csak azért is, mert a ma műszaki főiskolásai holnap a gyakorlatban találkoznak újabb és újabb megoldásra váró feladatokkal. (Az oldalt szerkesztette: Salamon Gyula) KGST-megbizás A KGST építésügyi Állandó Bizottsága építőanyagipari szekciója hazánkat bízta meg, hogy mint koordinátor dolgozzon ki javaslatokat a téglaipari vállalatoknál alkalmazható ki- és berakodási, valamint egyéb munkaigényes munkafolyamatok gépesítésére. Az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium a pécsi Pollack Mihály Műszaki Főiskolának adta a megbízást e munka elvégzésére. A Szilikát és Vegyipari Gépészeti Intézetben ez év elején kezdték meg azoknak a kérdőíveknek a kidolgozását, amelyeket azóta már eljuttattak hat szocialista országba, a felmérés elvégzése céljából. A felmérés azt célozza, hogy megismerjék a jelenleg alkalmazott technológiai folyamatokat, a gépgyártást. Az intézet, a felmérés befejezését követően az élenjáró technológiát és annak géprendszerét dolgozza majd ki. A munka 1982 decemberében fejeződik be. zéshez. A szilikátiparban az optimalizált üzemirányítási rendszerek viszonylag későn kezdtek meghonosodni. Ennek oka, hogy o felhasznált természetes nyersanyagok (mészkő, agyag, már- ga) összetétele rendkívül ingadozó és a technológiai folyamat is igen bonyolult. A korszerű matematikai és számítás- technikai módszerek elterjedése előtt és nélkül az ilyen tech. nológiák irányítása csak tapasztalati úton, kézi vezérléssel volt megoldható. A Műszaki Főiskolán, a fenti felismerésből kiindulva a BCM szakembereinek közreműködésével évekkel ezelőtt megkezdődtek a kutatások a Beremendi Cement, és Mészmű számítógépes folyamat- irányításának kidolgozására. Ennek keretében elkészült az optimalizált bányatermelési program, amelynek segítségével már a külfejtésben meg lehet határozni az egyes nyersanyagfajtákból szükséges meny- nyiséget ahhoz, hogy a keveSzereléstechnológiai eszközök az építőiparnak Jelentősen meggyorsult az elemek beemelése A főiskola Magasépítési Intézőiében folyó kutatások közül néhányat mutatunk be a teljesség igénye nélkül, ugyanakkor ezek tekinthetők a legjelentősebbeknek. Figyelemre méltó, hogy a munkából a tudományos diákkör tagjai is kiveszik részüket, akik a részletes műszaki rajzok és leírások elkészítésével nyújtanak segítséget mérnöktanáraiknak. Három éve kezdték el az építőipar részére a szereléstechnológiai eszközök kifejlesztését, amelyek segítségével valamennyi előregyártott betonelem, falpanel és váz beenci«- lését elvégezhetik a rendszer teljes kifejlesztését követően. A technológiához tartozó eszközök n következők: támrudak, rögzitőelemek és biztonsági korlátok. A téma megoldásának már csak azért is nagy a jelentősége, mert hazánkban jelenleg legalább tizenötféle szereléstechnológiai eszközrendszert használ az építőipar. Az egységesítésnek tehát hallatlanul nagy a fontossága, továbbá egyáltalán nem elhanyagolható, hogy az intézet által kidolgozott eszközrendszerrel nő a munka hatékonysága és biztonságosabbá válik a munkavégzés. Egyébként a korábban alkalmazott szereléstechnológiai eszközök korszerűtlenek és ezzel együtt balesetveszélyesek is voltak. Az univerzális paneltámrendszer jól vizsgázott a minősítési eljárás során: az ÉVM és az ÉMI szakemberei o régi és az új rendszer egyidejű bemutatóján elismerően nyilatkoztak az intézet eszközeiről. A régi rendszer segítségével egy elem beemelése legalább negyven percet vett igénybe, az újjal ezt a munkát hét perc alatt végezték el. Megemlítendő, hogy az általuk kifejlesztett elemrendszer felhasználásával készítették el a pécsi nevelési központ eszközrendszerét, valamint szerelési technológiáját. A munka korántsem fejeződött be, hiszen még legalább nyolc paneles és vázas rendszer eszközeit szükséges kidolgozniuk, ami legalább két esztendőt vesz igénybe. Az eddigi fejlesztésnek köszönhetően egyébként több szolgálati szabadalom is született. Az ikarussal új keletűnek mondható a kapcsolatuk. A nagyhírű gyár piacbővítési lehetőségeit nagyrészt befolyásolja az is, hogy mennyire tudja biztosítani a szervizhálózatot. A szervizállomásokat sok esetben olyan körülmények között kell megépíteni, ahol nincs szakember, vagy pedig nem megfelelők a természeti adottságok. így kerültek kifejlesztésre a gyorsan összeszerelhető konténer szervizállomások, amelyekhez a Magasépítési Intézet tervezte meg és fejlesztette ki a tartóelemeket. Ennek köszönhetően a szakmunka jelentős része a szerviz felállításakor kiküszöbölhető. A konténerekben, a helyszínre szállított tipizált anyagok rövid idő alatt összeszerelhetők. Az első kísérleti konténerszervizt Mosonmagyaróváron építették meg, azóta a Malgas Köztársaságban már több épült belőlük. A közelmúltban pedig Mozambikba hívta meg az Ikarus az intézet egyik munkatársát, aki a helyszínen tanulmányozhatja a szerelési munkákat. Hosszú évek óta részesei a pécsi belvárosban folyó műemléki és régészeti kutatómunkának, emellett tavaly kapcsolódtak be a felújításra érett épületek kutatásába is. Végső- soron ezekre az épületekre kívánják kidolgozni a szükséges felújítási- fenntartási technológiát. Az ÉVM célprogram iroda megbízásából több résztémával foglalkoznak. így az állványrendszer kidolgozásával, de említhetjük a felújításra váró régi pa- ne lép ül etek fenntartási technológiájának kidolgozását is. Célként maguk elé tűzték a felújításra váró épületek műszeres vizsgálatának beindítását. Ehhez viszont kevésnek bizonyul a saját anyagi erő. A vizsgálati módszerek és tematika kidolgozásához műszerekre lenne szükség és az így létrehozott kutatóbázis a tanácsi vállalutok támogatásával már kialakíthatná a felújítandó épületek szükséges technológiáját, módszerét. A pécsi Műszaki Főiskola elméleti tömbje Felújítandó épületek tesztelése fotogrammetriai eljárással Több anyagot használunk fel a betonba, mint kellene A Mélyépítési Intézet főbb oktatási tudományterületei a geodézia, a geotechnika, a közműépítés, az építési mechanika és szilárdságtan valamint a tartószerkezetek (beton, vasbeton, acél és faszerkezetek). A korábbi tanszéki és intézeti kutatások is a fenti tudomány- területekhez szorosan tartozóak voltak, jóllehet ma még nem mindegyik fő irányhoz kapcsolódik kutatási munka: illetve az egyes tudományágakon belül csak egy-egy téma az, amelynek a kutatására lehetőség nyílik. Az intézet által végzett és jelenleg is folyó kutatások közös jellemvonása az alkalmazott kutatás vagy fejlesztés. Az alaptevékenységhez jobban illeszkedik az alkalmazott kutatás: az intézetben a fejlesztés alatt álló műszer-, és eszközbázis ezt teszi lehetővé. De szóljunk a főbb témákról röviden! Pincék és üregek Az elmúlt évek egyik komplex kutatása — amelyben a korábbi két tanszék, a mélyépítési és tartószerkezeti részben együtt dolgozott — a pécsi pincegondokkal függött össze. A kutatás kétirányú volt: az egyik a pincék (üregek) megszüntetése gáz-pernyebeton felhasználásával,- a másik, a pincék megerősítése korszerű, termelékenyebb és kevesebb anyagfelhasználást igénylő eljárásokkal. A pincetömedékelést mint ismeretes Pécsett kísérleti jelleggel több helyen is alkalmazták. A technológia hasznosítására nemrég budapesti vállalatok kértek ajánlatot. Megjegyzendő, hogy a megerősítési megoldással az intézet három munkatársa az országos tervpályázaton díjat nyert, továbbá mindkét kutatás elfogadott találmányt is eredményezett. A geodéziai munkacsoport kutatási területe a földi fotogrammetriai eljárás olyan módszereinek kidolgozása, amely részben a költséges kiértékelő berendezések kiküszöbölését teszi lehetővé, emellett biztosíthatja a fotóeljárással rögzített adatok számítógépes kiértékelését. A kidől - gozotr. eljárás — amely két munkatárs több éves munkájának köszönhető — kiváltotta a Nemzetközi Geodéziai Társaság érdeklődését is: elsősorban azért, mert az épületrekonstrukciókhoz szükséges felmérés gyorsan és nagy pontossággal végezhető még olyan helyeken is, ahol a fényképezéshez nem áll rendelkezésre elegendő hely: emiatt a felvételeken erős torzulás jelentkezik. Pécsett, egy épület homlokzatának felmérése készült ezzel a módszerrel. Végezetül hadd szóljunk a (tartószerkezetek kutatásáról, ami két témát ölel föl, az országos célprogramhoz illeszkedően. Az egyik a vasbeton szerkezetek roncsolásmentes vizsgálata és teherbírás meghatározása, a másik az előregyártott szerkezetek kötéseiben fellépő tényleges igénybevételek elemzése. Eddig részeredmények születtek, ám érdemes mindkettőről külön-külön is szólni. A roncsolásmentes vizsgálatokat tulajdonképpen négy esztendővel ezelőtt kezdték meg, az ötvenes években épült ipari csarnokok „megmintázásával”. Az akkori eredmények késztették arra az intézet munkatársait, hogy az épületek korát figyelembe véve, behatóbban foglalkozzanak a témával. Tehát, a szerkezetek időbeni teher- és alakváltozását kísérjék figyelemmel. Mindez már Csak azért is lényeges, mert a tartószerkezetekbe — mint kiderült a műszeres vizsgálatok eredményeként — több anyagot építenek be, mint ameny- nyire szükség lenne. Ez pedig óhatatlanul zsebre menő téma. A Tolna, Baranya és Somogy megyékben lévő volt gépállomások csarnokainak vizsgálati alapadatai támpontot adhatnak a továbbiakat illetően. Az időközben kifejlesztett műszerpark immár lehetővé teszi, hogy a betonacélok ultrahangos vizsgálatával behatóbban foglalkozzanak: így elemezhető a szerkezetben fellépő feszültség és alakváltozás. A reális felméréshez legalább hatvan mérőhelyről szükséges az adatok begyűjtése és digitális értékelése: az utóbbi berendezéssel viszont nem rendelkezik az intézet. Nemkívánatos változások Az előregyártott szerkezeteken — épületeken — az idők során előbb-utóbb nemkívánatos változások, repedések jelentkeznek. Mindez összefügg a csomópont kötések illetve az épület térbeli alakváltozásával. Az ezzel kapcsolatos vizsgálatokról készült tanulmány arra késztette az intézet munkatársait, hogy a kutatásokat most már a födémek merevítő hatása valamint azok erőtani kapcsolatainak tanulmányozására, továbbá a függőleges merevítőelemek viselkedésének vizsgálatára összpontosítsák. Erre vonatkozólag — tehát a szintenként merevített falak alak- változásának vizsgálatát illetően — eddig egyedül a szovjet szakirodalomban találtak példákat. A hazai elemzések szükségessége elvitathatatlan, ezért is figyelemre méltó, hogy a mélyépítési intézet behatóan foglalkozik e témával.
