Dunántúli Napló, 1980. június (149. évfolyam, 178. szám)

1980-06-14 / 162. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli napló XXXVII. évfolyam, 162. szám 1980. június 14., szombat Ara: 1,20 Ft Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja Építők ünnepe Ünnepi tiles a Parlamentben Harmincöt éves a Magyar -Szovjet Baráti Társaság Apró Antal és V. J. Pavlov mondott beszédet Hazánkban hagyománnyá vált, hogy június egyik vasár­napját az épitő-, fa- és épitő- anyagipari dolgozók ünnepé­nek nyilvánítjuk. Ez évben e nap június 15-e. Az országban az épitők ke- zenyomán lakóházak tízezrei emelkednek a magasba. Meg­annyi egyéb építményt lehet fel­sorolni, új gyárakat, üzemeket, kórházakat, kulturális és szo­ciális intézményeket, üzletháza­kat, amelyek megvalósitásóban megtaláljuk az építők szorgal­mas keze munkáját. Az építő- munkások dacolva a széllel, hi­deggel, sokszor a családtól tá­vol munkálkodtak e létesítmé­nyek megvalósításán. Az építőipar jellege alapve­tően megváltozott az elmúlt évtizedek során. Ma már a szak- és szerelőipari tevékeny­ség az, amely egyre inkább tért hódit és jellemző az építő­iparra. Az építőipar, és különö­sen ha szakszervezetünkhöz tar­tozó építő-, fa- és épitőanyag- ipari dolgozókat tekintjük, szé­les társadalmi réteget ölel fel. Ide kell sorolni a tervezőket, beruházókat, bútoriparból a szék- és kárpitosipar egy ré­szét, építőipari szállítási válla­latokat. Ha az 5. ötéves terv megyei eredményeit tekintjük, úgy hisz- szük, méltán bízott pártunk az építőipar fizikai és szellemi dol­gozóiban. Az állandó kapaci­táshiány ellenére az építőipar még soha ennyi lakást és kap­csolódó létesítményt nem adott át, mint ebben a tervidő­szakban. Várhatóan a tervezett­nél több, kb. 15 000 lakás épül fel az ötéves tervben. A tégla- termelés megközelítette az egy- milliárd darabot, kisméretű egy­ségben számolva. A cement- termelés 4156 ezer tonna volt, és sorolhatnánk azokat az eredményeket, amelyeket me­gyénk építőipara elért az öt­éves terv eddigi négy évében. Az eredmények fő erői hason­lóan, mint az előző időszakok­ban, most is a szocialista bri­gádok voltak, amelyeknek szá­ma elérte a 690-et az elmúlt évben. A megye építőiparának 20 725 szervezett dolgozóját köszönti szakszervezetünk megyebizott­sága, köztük a munkaverseny és társadalmi munka kitünte­tettjeit. Szeretettel és megbe­csüléssel gondolunk a nyugál­lományban levő építőmunkás szaktársainkra, akik évtizedeken keresztül szakmai tudásukkal, példamutatásukkal hozzájárul­tak eredményeinkhez. Jó érzés­sel gondolunk a több ezer szak- szervezeti aktíváinkra, akik fá­radságot nem ismerve végzik nap mint nap megbízatásuknak megfelelően társadalmi mun­kájukat. Az épitők napja legyen a mai feladataink végrehajtásá­nak mozgósitó ünnepe, lelke­sítsen minden építőt pártunk XII. kongresszusán elfogadott határozatok végrehajtására. Kapjon új lendületet a szocia­lista munkaverseny és a szo­cialista brigádmozgalom. Le­gyen ez az ünnep emlékezetes minden ' szaktársunk számára, érjenek el újabb munkasikere­ket. Építő-, Fa- és Épitőanyagipari Dolgozók Szakszervezete Baranya megyei Bizottsága Pécs Harmincöt esztendeje, 1945. június 9-én alakult meg az MSZBT elődje, a Magyar—Szov­jet Művelődési Társaság. Az évforduló alkalmából pénteken kibővített ünnepi ülést rendezett az MSZBT országos elnöksége a Parlament vadásztermében. Ott volt az élnökségben Berecz János és Győri Imre, az MSZMP Központi Bizottságának osztály- vezetői és Vlagyimir Jakovle- vics Pavlov, a Szovjetunió ma­gyarországi nagykövete. Részt vettek az ünnepségen közéle­tünk jeles képviselői, az MSZBT tagcsoportjainak küldöttei, s ott voltak számosán a Magyar —Szovjet Művelődési Társaság alapító tagjai közül. A jubileumi ülésen Koncz Gábor, a Vígszínház művésze elszavalta Csanádi Imre: Csil­lagok és Jevtusenko l Akar-e Moszkva háborút? című versét. Ezután Tétényi Pál akadémi­kusnak, az MSZBT alelnökének megnyitó szavai után Apró An­tal, a társaság elnöke mondott beszédet. Megemlékezett a szovjet és a magyar nép múltba visszanyúló kapcsolatairól. Utalt rá, hogy a két nép barátsága először a harctereken, a közös osztályellenség elleni harcban alakult ki. A kapcsolatok tö­megessé válását országunkban a Vörös Hadsereg hősies fel­szabadító harca bontakoztatta ki. A három és fél évtizede lét­rehozott Magyar-Szovjet Műve­lődési Társaság alapítói célul tűzték ki, hogy megismertetik a magyar dolgozó tömegeket az­zal a szellemi és gazdasági fej­lődéssel, amelyet a szovjet nép elért - mondotta Apró Antal. - Ezekben az években ismerked­hettünk meg először teljes gaz­dagságában a szovjet irodalom, a film, a színházművé- ■ szét alkotásaival, a tudo­mány, a technika eredmé­nyeivel. Ezután részletesen szólt a társaság tevékenységé­ről. Hangoztatta: A hetvenes évektől kezdve társaságunk te­vékenysége a párt helyes poli­tikáját követve elsősorban az üzemekre, a termelőszövetkeze­tekre, az intézményekre, az is­kolákra épül, ahol a magyar- szovjet barátság a mindenna­pi munkában nyilvánul meg — hangsúlyozta. - Az MSZBT-nek- amely széles bázissal ren­delkező tömegmozgalommá vált- ma már több mint 1600 tag­csoportja van. Ezek fontos fel­adatuknak tekintik, hogy kor­(Folytatás az 5. oldalon) A piroscsíkosak befejezték útjukat Tizennyolc lkarus-280-as autóbuszt helyeztek forgalomba Pécsett Kényelmesebb az utasoknak, könnyebb a vezetőknek Tegnap reggel a piros csíkos Ikarus—180-as csuklósok utoljá­ra indultak a Kertvárosba, hogy hozzák-vigyék a munkába in­duló, hazafelé tartó utasokat. Átlagosan 320 000 kilométer megtétele után tegnap búcsú­zóul még végigjárták a meg­szokott útvonalukat, aztán be­gurultak a Volán központi te­lephelyére. A 15 bontásra ítélt piros csí­kossal szemben sorakoztak fel az újak, a városi tömegközle­kedésben legkorszerűbbnek számító sárga Ikarus 280-asok, szám szerint 18 darab. A busz­vezetők Fűzi Árpádnak, a Vo­lán 12. számú Vállalat igazga­tójának jókívánságaival átszáll­tak az új sárgákba, hogy a 39, 39/A, a 16 és a 18-as járato­kon megkezdjék szolgálatukat. Lakos István negyed évszáza­da ^ezet pécsi helyijáratú bu­szokat, idén kapta meg a 750 ezer kilométer balesetmentes vezetést igazoló plakettet.- Pécsett az első pótkocsis buszt is én vezettem a 10-es vonalán, nehéz volt, mert rán­gatott, zajos, meleg volt a ve­zetőfülke. Amikor megkaptuk, majd hét éve az Ikarus 180-ast, úgy éreztük, hogy ennél már nincs is jobb csuklós busz. Ké­nyelmesebb, tisztább, csende­sebb volt az elődnél, de fizi­kailag nagyon igénybevett a nehéz és a gyakori kuplungolás. Társammal 357 000 kilométert futottunk vele főjavítás nélkül. A váltótárs Gyúrok Emil te­hergépkocsi-vezetés után másfél évtizede ült át a buszra, tavaly érte el balesetmentes vezetés­sel a félmillió kilométert. — Az új, a 280-as már álom­busznak tűnik a 180-ashoz ké­pest. Bár ugyanannyi utast tud csak szállítani, mégis kényel­mesebben, négy egyforma szé­les ajtón gyorsabb a le- és felszállás, a kuplungolást kiik­tatta az automata sebesség- váltó, könnyebb kezelni a szer­vokormányt, hatásosabb a fék­rendszere, jobb a kilátás és a szellőzés, valóban szem előtt és kézközeiben vannak a műsze­rek, a kapcsolószerelvények. Remélem, az utasaink jobban megbecsülik mint az elődeiket, nem nyomkodják tele csokipa­pírral, papírzsebkendőkkel az ülések közét és legalább annyi­ra vigyázzák a tisztaságát, ép­ségét, mint mi a busz műszaki állapotát. Úgy hiszem, ez közös érdekünk. Hét éve húsz Ikarus—180-ast kapott helyi közlekedésre a Vo­lán, ötöt már korábban, a to­vábbi 15-öt tegnap vonták ki végleg a forgalomból, hogy el­indítsák a szekszárdi bontóba. Három éve már bemutatkoztak Pécsett a 280-asok, a megtett negyedmillió kilométerrel túlju­tottak éltük delén. A tegnap átadott 18 új csuklós az Ikarus dolgozóinak kongresszusi ver­senyfelajánlása és a Volán Tröszt megértése nyomán fél­évvel korábban, a téli hónapok helyett tegnap léphetett forga­lomba. Murányi Fűzi Árpád igazgató átadja az új autóbuszokat a vezetőknek KexÜBt az elsők között Bocz József ünnepi megnyitóját mondja Ünnepi megemlékezés az Oktatási Igazgatóságon Harmincöt évvel ezelőtt kezdődött a pártiskolai képzés Baranya megyében, Pécsett, az országban elsők között, 1945. július 6-án indult meg a párt kádereinek szervezett, iskola- rendszerű marxista—leninista képzése. Az indulásra és az az. óta megtett útra emlékeztek tegnap délután Pécsett, az MSZMP Baranya megyei Bizott­sága Oktatási Igazgatóságán. Az ünnepségen — melyet az egyéves pártiskola tanévzárójá­val kötöttek egybe — részt vett dr. Mono Gyula, az MSZMP KB osztályvezető-helyettese, Lu­kács János, a Baranya megyei Pártbizottság első titkára, Ba­ranya megye és Pécs város párt-, állami, társadalmi életé­nek számos képviselője, az igazgatóság tanárai, és sokan az iskola volt hallgatói közül. Az ünnepi megemlékezés Me­lis Gábor szavalatával kezdő­dött. majd Bocz József, az MSZMP Baranya megyei Bizott­ságának titkára mondott meg­nyitót. Mint mondta, a párt kéz. dettől feladatának tekintette tagjai elméleti, politikai felké­szítését, így a pártiskolák törté­nete szerves része a párt törté, netének. Ezek az iskolák tevé­kenységükkel jelentősen hozzá­járultak az ideológiai-politi­kai egység megteremtéséhez, megszilárdításához, és a mind magasabb szintű képzéssel, to­vábbképzéssel vették ki részü­ket a 35 év alatt elért eredmé­nyekből. Hangsúlyozta, hogy a pártiskolák a gyakorlati tevé­kenységre készítik fel hallgatói­kat és a jövőre vonatkózóan ki. emelte a gazdasági munkát se­gítő felkészítés és képzés fon­tosságát. Ezt követően Földes András­áé, az Oktatási Igazgatóság igazgatója mondott ünnepi megemlékezést. Az 1945 júliu­sában — akkor még dél-dunán. túli területi jelleggel indult — kéthónapos pórtiskola hallgató­inak naplóiból idézve kezdte az iskola történetének áttekinté­sét, majd szólt az 1952-ben kez­dődött öthónapos pártiskolák jelentőségéről. Az eltelt 28 év alatt 2500-an végezték el Bara­nyában az alapozó jellegű öt­hónapos pártiskolát. Egy év múlva újabb jelentős állomás­hoz érkezett a pártiskola, meg­kezdődött a hároméves esti egyetemi képzés, A MLEE-t ed­dig ötezren végezték el. Tizen­nyolc évvel ezelőtt hozták létre az esti egyetem kihelyezett ta­gozatait, elsősorban a termelő­szövetkezeti dolgozók fdeoló- giai-politikai képzésének céljá­ból. Ezzel egyidőben kezdődtek az egyéves pártiskolák, a két­éves politikai szakközépiskolák, és 1962-ben indult a szakosító is. Földes Andrásné az iskola története után szólt az intéz- mély tartalmi-módszertani munkájának folyamatos fejlő­déséről, a speciális tanfolya­mok bevezetéséről, azon törek­vésükről, hogy mindinkább po­litikai és társadalomtudományi műhelyként tevékenykedjenek, hangsúlyozva, hogy az oktató, nevelő és kutatómunkájuk cél­ja: minél sokoldalúbban segíte­ni a párt politikai célkitűzései, nek megvalósítását. Az ünnepi megemlékezést kö­vetően dr, Judi István kandidá­tus, a Pécsi Tudományegyetem tanszékvezetője a pécsi felső­fokú állami oktatási intézmé­nyek és az oktatási igazgató­ság eredményes együttműködé. sét, Barcsa Zsigmond.a MÉV ll­es üzemi pártbizottságának tit­kára és Dér Imre, a kétéves po. litikai szakközépiskola volt hall­gatója, (jelenleg a Pollack Mi­hály Műszaki Főiskola hallga­tója) az oktatási igazgatóság tevékenységét méltatta. Du- bovszky István, az egyéves párt­iskola most végzett hallgatója társai nevében bejelentette, hogy egy napot az iskoláért né. ven mozgalmat indítottak, fá­sítják az iskola parkját, és kérik, hogy a jövendő hallgatók gon­dozzák és gyarapítsák a parkot. Az ünnepség első része az Internacionálé eléneklésével fe. jeződött be. A szünetben Csor­ba Tivadar, a Pécs városi Ta­nács osztályvezetője megnyitót, ta a Nevelők Háza alkotó pe­dagógusok klubja tagjainak ez alkalomból rendezett kiállítását. A megemlékezés és a tanévzá­ró a Komlói Munkáskórus ünne. pi hangversenyével fejeződött be.

Next

/
Oldalképek
Tartalom