Dunántúli Napló, 1980. június (149. évfolyam, 178. szám)

1980-06-16 / 164. szám

tudósítóink jelentik Tudósítóink jelentik ~ Tudósítóink W f úfeítóíofc Dolgoznak a kiégett kemencén Fónai László főmérnök egy darab égeti vasat nyújt felém: — Ha akarja, tegye el emlékbe. Ez állítólag hő- álló acéllemez volt - mondja. A tenyérnyi vasdarab egy összeégett, alaktalan ku­pacból származik: a Pécsi Sütőipari Vállalat PTC 24 típusú kemencéjének több négyzetméteres oldalfala ez, néhány fogaskerék, szétdarabolt lemezek. A Zsolnay utcai üzemből hozták át ide őket, a köz­ponti telepre. Három mű­szakban dolgoznak a tmk- sok, most, vasárnap este fél 7-kor új höálló lapokat hegesztenek össze. Pénteken tudták először tüzetesen megnézni a töl- telékes sütemények gyár­tásánál használt kemencét, ekkorra hűlt ki ugyanis annyira, hogy a szerelők bemászhassanak. Megálla­pították, hogy a Lengyel- országban készült kemen­ce tűztere eddig meg nem állapítható okból kiégett. Az úgynevezett nehézvajas sütemények gyártásával azonnal le kellett állni. A többi süteményfajta gyár­tását két másik üzem vette át. — Szerencsétlen időpont­ban történt a meghibáso­dás. A gyár nincs beren­dezkedve ilyen komoly ja­vítási munkákra. Egyes anyagokat sikerült ugyan a raktárunkból pótolni, de szabad szombat lévén na­gyon sok mindent nem tudtunk beszerezni. Ha hétfőn a Titánnál nem kapjuk meg a keresett anyagokat, a pécsi nagy- vállalatok segítségét kér­jük - mondja a vállalat főmérnöke. A karbantartók mellett a középvezetők is szinte ál­landóan az üzemben van­nak. Azon dolgoznak, hogy csütörtökön megindulhas­son a töltelékes sütemé­nyek gyártása. - hj ­Nagykanizsa: Platthy György tárlata Nagykanizsán nyílt meg a hét végén Platthy György fes­tőművész tárlata a Hevesi Sán­dor Művelődési Központban. A művész 1972-ben ment nyug­díjba a Pécsi Tanárképző Fő­iskola tanáraként. Gazdag szín­világé, realista alkotásai derűs személyiségét, a szépség és igazság iránti fogékonyságát, elkötelezettségét tükrözik. Ma­gáról így vall a művész: „Be­csülöm a hagyományokat, ha azokból a jövő építhető. Nagy­bányai mestereimtől a termé­szeti és társadalmi valóság igazmondásait és szépségeit tanultam." A kiállítás július 13-ig tekint­hető meg. Simontornya: Múzeumbarátok Múzeumi Baráti Kör alakult Simontornyán. A baráti kör célja a községi társadalmi élet és közművelődés kialakítása mindazok részére, akiket érde­kelnek földünk és népünk szel­lemi és tárgyi emlékei, szeretik a régészetet, a néprajzot, a művészetek történetét, valamint a magyar munkás- és agrár­mozgalom történetét. A kör tagjai a várklubban a közmű­velődés szaklapjait olvashat­ják, előadásokat, filmvetítése­ket, találkozókat tartanak szá­mukra. Húszezer Sikeres bemutatkozás Scbwerinben Tudósítónk telelonjelentése Tíz nap alatt húszezer láto­gatója volt a vasárnapi zárásig Schwerinben a „Baranya be­mutatkozik" termékbemutató­nak. Különösen szombaton és vasárnap keresték fel sokan a kiállítást, ekkor rendezte meg 25. jubileumi sajtófesztiválját a Schweriner Volkszeitung. A ba­ranyai kiállítás a rendezvények közvetlen közelében várta a nagyszámú érdeklődőt. A zászlódíszbe öltöztetett vá­ros valamennyi forgalmas út­vonalán színes plakátok hívták fel a figyelmet kiállításunkra, amely a házigazdák és a ren­dezők szerint egyértelműen si­keresnek értékelhető. Az ünne­pélyes megnyitót követő na­pokban a Schwerin megyei pártlap rendszeresen tudósított a termékbemutatónk esemé­nyeiről. A látogatók sorában volt Heinz Ziegner, a Schwerin megyei Pártbizottság első tit­kára is, aki sajtónyilatkozatá­ban hangsúlyozta a két megye közötti barátság és együttmű­ködés jelentőségét, melyet a baranyai kiállítás tovább széle­sített. Schwerin testvérmegyéi közül Baranya elsőként mutat­kozott be ebben a formában, ami véleménye szerint követés­re méltó kezdeményezés. A kiállítás befejezése alkal­mából kértünk rövid értékelést Asztalos Ferenctöl, a termék- bemutató pécsi igazgatójától. — A házigazdák kiváló fel­tételeket teremtettek számunk­ra, nagyszerű propagandát bizosítottak kiállításunknak, ennek köszönhető a látogatók nagy száma. Nagyon nehéz lenne bármelyik kiállítónkat ki­emelni, mert valamennyien rangoson felhívták magukra a látogató H. Jensniendorf, a német szervező és Asztalos Ferenc, a kiállítás magyar igazgatója Schwerinben Erb János felvétele Vác: Kojak a búcsúban A léghajót nem sikerült fel- bocsálani, az erős szél meg­akadályozta ebben a bukósi­sakkal is felszerelt vállalkozó­kat, akik a városi tanács erké­lyéről kívánták magukkal vinni a kétnapos vigadalom enge­délyező okiratát, a meleg leve­gő és a nyári szellő szárnyán. Vác főtérére két napig csak belépőjeggyel lehet bejutni. A látogatók között kisorsoltak egy nagymarosi üdülőtelket, de a telek nélkül maradt többség is jól szórakozott ezen a Medárd utáni verőfényes hétvégén. Nonstop műsor három szín­padon, díszkóverseny, sajtóut­ca, valamint százegynéhány népművész kínálta a meghall­gatható vagy éppen elvihető vásá rfiát. A búcsújárók között sok nép­figyelmet. Mégis szeretném mondani, hogy élelmiszeripari termékeink, a húsüzem, a ba­romfifeldolgozó, a Zöldért és a Szigetvári Konzervgyár, a Pannónia Sörgyár bemutatko­zása a vendégkönyvben beírt vélemények alapján különösen nagy érdeklődést váltott ki. Hasonló sikere volt a bőripari termékeknek, a Carbon által kiállított árucikkeknek, a nép- művészeti és Zsolnay dísztár­gyaknak, csempéinknek, fürdő­szoba-felszereléseinknek. Jensniendorf elvtárs, a Schwerin megyei Tanács meg­bízottja, a kiállítás állandó se­gítője azt hangsúlyozta: a vá­ros lakossága szívesen venné, ha termékeinket áruházaikban is megtalálnák. A tanács ta­nulmányozza annak lehetősé­gét, hogy Schwerinben bara­nyai áruházi heteket szervez­zenek. Véleménye szerint a megyénk által kiállított termé­kek minősége minden igényt kielégít. A bemutatkozásra vállalkozó baranyai üzemek tehát jól vizsgáztak Schwerinben, szíve­sen látott vendégek lesznek a jövőben is, hasonló kiállításon vagy a tervezett szakmai ta­pasztalatcserék alkalmából. Mitzki Ervin Beremend: Építők napja — együtt a lengyelekkel szerű, érdekes emberrel talál­koztunk. Hosszú sor állt auto­grammért Kojak hadnagy, alias Inke László előtt. Kitűnő szín­művészünk elmondta, hogy a Kojak Budapesten című film egy kópiáját már elküldték Amerikába, és a jövő hónap­ban Magyarországra látogat a kopasz szépség: Telli Savallas. A magyar—amerikai Kojak-ta- lálkozóra meghívást kapott a HDN munkatársa is. Inke László tánctanácsokat kért Török Marikától és loós Istvántól, az első magyar disz- kó-táncverseny győzteseitől. Mi is megkérdeztük tőlük, hogy mit i-. kell tudnia egy igazi szuper- diszkótáncosnak? — A legfontosabb, hogy fel­szabadultan, bátran mozog­junk, ne féljünk kifejezni a tes­tünkkel, hogy mit is érzünk, ha a hangfalakból a Boney M vagy Amanda Lear szól hoz­zánk. Persze, az érzéseken túl fantázia is szükségeltetik, mert ebből a táncból nem hiányoz­hat az ötlet. A Rádió Kabarészínháza Sza­bad színpadot ácsolt. Erre a színpadra szabad volt bárkinek fellépnie, aki kedvet, tehetsé­get érzett ahhoz, hogy a bá­mészkodókat elszórakoztassa. Parodisták, erőművészek, éne­kesek kaptak tapsot és füty- työt — ki-ki érdeme szerint. A legnagyobb sikere a 71 esz­tendős Vasali Pista bácsinak volt, aki egyszerre muzsikált harmonikán, dobon, cintányé­ron, triangulumon, csörgőkön, gitáron, s mellette természete­sen maga énekelt. Jól sikerült tehát az idei vá­ci búcsú, csupán azt nehézmé- nyezték néhányon, hogy nem a főtéren keresztül folyik a Duna, mert bizony ebben a kánikulá­ban a legnagyobb sikere a fő­tér hideg vizű szökőkútjának volt. E. A. Siklós: Egy furulyás Amatőr balett- táncosok előadásai A X. csoport lendületes, koreografált tánca Boney M.: Nincs felel- tetés című zenéjére Fotó: Proksza L. Cziráki Sándor 3 éves volt, amikor szülei beíratták B. Bárt- lai Márta pécsi balettiskolájá­ba. Ma már a kislánya is ide jár, a Doktor Sándor Művelő­dési Ház égisze alatt működő iskolába, amely a Pécsi Balett és a Művészeti Szakközépiskola táncosztálya fényében egy kis­sé árnyékba szorul. Pedig ama­tőr balett-táncosnemzedékek nőttek fel itt az alatt a közel harminc év alatt, amióta Bárt- fai Márta vezeti gz iskolát. Szombaton és vasárnap há­rom vizsgaelőadást tartottak a Pécsi Nemzeti Színházban. Ter­mészetesen a vizsgának csak beszámoló jellege volt, hiszen itL nem az a cél, hogy valakit osztályozzanak. — Most négyéves korban je­lentkezhetnek hozzánk a gyere­kek — mondta a világításpró­ba rövid szünetében a balett­mester, aki egyebek között olyan híres táncesztéta és filo­zófus tanítványának mondhatja magát, mint Dienes Valéria és Dienes Gedeon. — önfenntar­tó iskola vagyunk, a tandíj 150 forint egy hónapra. A heti két próba alkalmával a legkiseb­bek testképző gimnasztikái gya­korlatokat végeznek, majd könnyített balettelőkészítő kö­vetkezik és a Vaganova-féle klasszikus balettiskola. Én ma­gam nagyon sokat tanultam Dienes Valériától, aki a mozdu­latkórusok kultuszát képviselte: minél több gyerek táncoljon, s a „szólamok” egészítsék ki egy­mást. Abból indulunk ki, hogy minden ember azért táncol, azért mozog, mert valami érze­lem fűti, s ezt ki akarja fejezni. H. -J. A BCM dolgozói hagyomá­nyosan sohasem előestéjén, ha. nem mindig napján, tehát va­sárnap tartják építők napi meg. emlékezésüket és ünnepségü­ket. Ezek a vasárnapok mindig is jeles, mozgalmas napok Be- remend életében. Az események délután a sportpályán és kör­nyékén szoktak tetőzni, azon a pályán — ennyi magánügy en­gedtessék meg —, melyen jó néhány esztendővel ezelőtt az újságírók csapata talán egyet­len nagypályás idegenbeli győ­zelmét aratta az épülő BCM igen erős csapata ellen. Nos itt, s a pálya körül felállított sát­rak környékén zajlott tegnap délután a beremendiek színes juniálisa, vidám építők napi sportdélutánja. De pergessük az eseményeket rendje szerint. A Beremendi Cement- és Mészművek dolgozói délelőtt tízkor a község filmszínházában jöttek össze ünnepi gyűlésre. Az ünnepségen természetesen ott voltak az épülő mészmű len. gyei építői és a határőrség kép­viselői is. A magyar és a len­gyel himnusz elhangzása után Szőke lános szb-titkár üdvözöl, te az egybegyűlteket, majd Szik­szói Tibor igazgató mondott ün. népi beszédet. — Termékeink a népgazda­ság számára nélkülözhetetlenek, gyárunk az iparág fontos bázi­sa — mondta többek között Szikszói Tibor. — Az iparág ré­gebbi gyáraihoz képest magas technika; szinten, gazdaságosan termelünk. Egyike vagyunk azok. nak a gyáraknak amelyek ex­portképesek, nemzetközi vonat­kozásban is számottevők. Az ex­portszállításokból származó va­lutabevétel segíti a népgazda­ság külkereskedelmi mérlegének további javítását. Feladatunk, hogy az elmúlt évek munkájá­hoz hasonlóan a népgazdaság által támasztott nagyobb köve­telményeknek is minden vonat, kozásban eleget tegyünk. Az ünnepi beszéd után mi­niszteri. vállalati Kiváló Dolgozó és törzsgárda-kitüntetésekre ke­rült sor. Kiváló Munkáért minisz­teri kitüntetésben részesült Hói­nál József és Kondor Pál. A Vál­lalat Kiváló Brigádja a Kandó Kálmán és ai Allende brinád. A kitüntetések után a Pécsi Nemzeti Színház művészei ad­tak műsort. A soorttelep pályáin déltől késő délutánig pergő ritmusban követték egymást a nem min­dennapi mérkőzések, úqyhogy Papp Jánosnak, a BCM tömeg­sport bizottsáqa elnökének igen­csak oda kellett figyelnie, min. den qyőztes megkapja okleve­lét és juta'mát. A ..figyelés” nem esett nehezére, hiszen az óbudai fiatalember valamikor határőr volt. innen nősült itt eresztett qyökeret. Volt először is lepénvevés, s nem papír tíz­forintosokkal. Aztán iskolások játékos vetélkedője. Kötélhúzás, amibe hat csapat nevezett be, s végül a lenqyel építőké lett a láda sör. Kelemen Gyula, a döntnök megsúgta nekünk, könnyű a lengyeleknek, akadt közöttük, aki csak úgy viccből 130 kilót szokott emelni. Az egyik fénypont a női foci volt. hazai szemszögből, kár hoav a beremendi lányok 4:0-ra elsír­tak a siklósi székayár csapata ellen. Közben dr. Gyulai Károly sakkmester 14 táblán adott szi­multánt. Késő délután, amikor a Pécsi Dózsa és a beremendi öregfiúk csapatai kifutottak a pályára, még nagyobb közönség verődött össze, még jobb han­gulat kerekedett. Miklósvári Z. Szatmárból Hatalmas, kipödört bajuszá­val, szólfatermetével, ízes dalo. lásával és virtuóz furulyajátéká­val hamar kitűnt a sorból Szím András kömörői juhászember. Aki nem tudná: Kömörő Szat- márban van, közel a határhoz, a Túr mentén. — Pontosan ott van az én szállásom, ahol a „kis Túr siet" a Tiszába — mondja András bácsi. — Onnan nézhette Petőfi is a két folyó találkozását. Olyan pompás tanyám van ne­kem: csak a fülemile meg a madár jár arrafelé . . . Szím András télen-nyáron kint van a juhaival, s csak akkor jön be, ha nagyon erős a tél. Vagy ... ha szerepel valahol a kömörői pávakör. Most például hatszáz kilométert utaztak, s András bácsi életében először a helyszínen ismerkedett a siklósi borokkal. — Nagyon jóféle ital — he­vet rá a pávakör vezetőjére, Végh Attila iskolaigazgatóra. Szombaton délután ugyanis Harkányban szerepeltek, és es. te „szabad foglalkozás” volt... Vasárnap, a színpadon azonban rezzenéstelen hangon énekelte el az egyik híres nyírségi juhász­nótát: „Kiszáradt a tóbul mind a sár, mind a víz .. .” Az országosan „Kiváló" minő. sítést szerzett népdalkörök közül hárman léptek fel a siklósi vár udvarán: a kömörői, a Hajdú- Biharból érkezett mezőnyárádi és a nyírlugosi pávakör Sza­bolcsból. Az együttesek kivétel nélkül iqen színvonalas műsort énekeltek, kár, hogy meglehető­sen kevesen voltak rájuk kíván, csiak. Remélhetőleg a július 20-i, hasonló jellegű rendezvény már nagyobb propagandát fog kapni a Harkányi nyár rende­zőitől. — havasi — Sakkszimultán az építők napján Beremenden

Next

/
Oldalképek
Tartalom