Dunántúli Napló, 1980. június (149. évfolyam, 178. szám)
1980-06-07 / 155. szám
6 Dunántúlt napló 1980. június 7., szombat Merre tartson a vállalati számítástechnika ? A vállalati szintű számítógép- olkalmazás két alapvető fontosságú területét a műszaki alkalmazások és a gazdálkodási célú felhasználás képezi. A műszaki alkalmazások terén az eddigi eredmények nagyobbrészt a bonyolultabb számítások, méretezések, műszaki tervezések gépesítésére irányultak, kisebb hányadot jelentett a termelési folyamatok számitógépes folyamatirányításának szervezése. Ez utóbbi összefügg vállalataink műszaki színvonalának viszonylagos elmaradottságával, a korszerű technológiák, szervezési eljárások alkalmazásának alacsonyabb részarányával. Az új műszaki-tudományos eredmények gyakorlati alkalmazásának vállalati térhódításával a vállalati számítástechnika egyik fejlesztési irányát éppen a termelési folyamatok számítógépes irányítása jelenti. Gazdasági célú alkalmazás A számítástechnika vállalati szintű alkalmazásának másik fő területe a gazdasági célú alkalmazás, a vállalat irányításánál jelentkező információfeldolgozási, döntéselőkészítési feladatok megoldása. A gazdasági fejlődésünkben lezajló korszakváltás, amely egy világ- gazdasági korszakváltással (sajnos) egyidőben zajlik, minőségileg változtatja meg vállalataink gazdálkodási feltételeit. A vállalati környezet bonyolultabb struktúrája, változásainak gyorsulása, a tudományos technikai forradalom eredményeinek realizálása sokrétű bizonytalanságot eredményez. Ezt a bizonytalanságot a vállalat vezetői csak szélesebb körű külső és belső információ- gyűjtéssel, minőségileg maga- sabbrendű döntéselőkészítéssel, a gazdaságmatematika és a szervezéstudomány legkorszerűbb módszereinek alkalmazásával mérsékelhetik. Ezek a feladatok számítógépek nélkül ma már nem oldhatók meg. A probléma megoldása túlnő a vállalati kereteken, amit a Magyar Tudományos Akadémia állásfoglalása is alátámaszt. Az MTA Tudománypolitikai Bizottságának felkérésére 1975—76-ban prognózis készült, amely azokat a tudományterületeket, kutatási irányokat és témákat jelöli mecj, amelyek az elkövetkező 15—20 évben alapvető jelentőségűek lesznek. A prognosztikai mérlegelés II. témaköre kiemelten kezeli a „Számítógépes folyamatirányítás, termelésirányítás és gazdálkodás vállalati szintű, integrált adatfeldolgozó és ellenőrző rendszerekkel” ctmű kutatási témát, amit nagy fontosságúnak és sürgősnek tekint. Vegyük részletesebben szemügyre a vállalati gazdálkodás számítógépes irányításának témakörét. A számítástechnika vállalati alkalmazása terén megyei vonatkozásban vállalataink zöme ezen az úton indul el, mivel a számítógépes folyamatirányítás és termelésirányítás Szervezéséhez a feltételek még csak alakulóban vannak (vállalatnagyság, sorozatnagyság, műszaki és szervezettségi színvonal stb.). Várható, hogy vállalataink a VI. ötéves tervben is fejlesztéseiket nagyobbrészt a számítógépes vállalat- irányítás területére koncentrálják. A gazdasági alkalmazásoknál — fejlettségi szintjük szerint — az alábbi fokozatokat különböztetjük meg: Ügyviteli rendszerek: az egyszerű rendszerek közé tartoznak, ahol funkcióra orientált módon tárolnak információkat, majd azokat egyszerű módon, meghatározott időközönként feldolgozzák. Jellemzőjük a rekord szintű adatkezelés, az egyszerű adatkapcsolat, az output-centrikusság. Lényegében a kézi nyilvántartási és feldolgozási rendszerek gépi reprezentációinak tekinthetők, ahol az irányítónak további elemzéssel kell előállítania a döntéshez szükséges információkat. Informáló rendszerek: az egyszerű adatfeldolgozáson túllépve a döntéshozó számára már információkat szolgáltatnak. (Például a „management by exceptions" elv alkalmazásával.). Döntési rendszerek: a döntéshozó informálása mellett magát a döntést is megalapozzák különböző gazdaság- mctematikai modellek, módszerek alkalmazásával, összefüggések elemzésével és előrejelzésekkel. A döntést magát továbbra is a vezető hozza meg. Interaktív rendszerek: az irányítási probléma megoldását a döntéshozó a rendszerrel kialakított párbeszédes formában határozza meg. Ide tartoznak a vállalatvezetési szimulációs modellek (döntési játékok), ahol a vezető kísérleteket végezhet a vállalati vagy környezeti folyamat számítógépes modelljén, s tapasztalatait a taktikai vagy stratégiai szintű döntéseinél hasznosíthatja. Programozott rendszerek: az ismétlődő és algoritmizálható döntéseket emberi beavatkozás nélkül maga a számítógépes irányítási rendszer hozza meg. (Például beépített döntési szabályok alapján működő készletgazdálkodási rendszerek). Automatizált vállalati irányítási rendszer: a vállalati irányítás egészét átfogó rendszer, amely közös adatbázisra támaszkodva látja el valameny- nyi funkció információfeldolgozási és döntési feladatait, az előző meqoldások szükségszerű kombinációjával. A vállalati számítógépes rendszerek kialakításánál még az alsóbb szintű fokozatok megvalósításánál tartunk. A számítógép-alkalmazás gazdasági haszna nem a kézi rendszerek gépesítésében rejlik, hanem a különböző szintű vállalati döntések jobb megalapozásából származó hatékonyságnövekedés többlet eredményeiből. Az előrelépés útja ezért csak az lehet, ha vállalataink adottságaik figyelembe vételével a magasabb szintű rendszerek alkalmazására térnek át. Szemléleti változást! A fejlődés szemléleti változást is követel, elsősorban a felhasználók körében. A fejlettebb rendszerek csak akkor hozhatók létre és működtethetők eredményesen, ha a számítástechnikai szakemberekkel együttműködve képesek feltárni a gazdasági folyamatok lényegét, a taktikai és stratégiai szintű vállalati döntések struktúráját, problémáikat algoritmikus formában is meg tudják fogalmazni. Az adatbázisokon felépülő rendszerek outputja rugalmasan, a felhasználó által alakítható, erre viszont csak a fenti követelményeknek eleget tevő felhasználók képesek. A felhasználói szemlélet és tudásanyag kialakítása oktatásitovábbképzési feladat, de sokat segíthet a nagyrendszerek kialakítását megelőző kisgépek alkalmazása is. Dr. Barakonyi Károly, a Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Karának docense Számítástechnika Baranya megyében Hol tart, mégirtkább merre tartson a számítástechnika alkalmazása Baranyában? Köz- gazdasági élet rovatunkban erről adunk képet. M. 2. Kép a tavaszi Budapesti Nemzetközi Vásárról: a TPA—70 jelű hazai kisszámítógép. Fotó: Proksza László KÖZGAZDASÁGI ÉLET * B aranyában a számítógép-ellátottság a hetvenes évek közepén jelentkező feladatokhoz viszonyítva nem volt rossz. Ennek ellenére további jelentős fejlődés ment végbe, 1979-re a számitógépek száma megkétszereződött, ami kapacitás és alkalmazhatóság tekintetében valójában többszörös növekedést jelent. A személyi feltételek biztosítása területén is nagy az előrehaladás. Ügy az iskolarendszerű, mint a tanfolyami oktatás évről évre jelentős szakembergárdát indít útjára, de ezen túlmenően elmondhatjuk, hogy az ország lakossága teljes keresztmetszetben közelebb került a számítástechnikához, a számítógép ma már nem „félelmetes idegen”, hanem a mindennapi élet segédeszköze. Csak Baranyában tíz éve, évi 30—50 fö kerül ki a SZÁMOK szakemberképző tanfolyamairól, és áll közvetlenül a gép mellé, vagy segíti a gazdasági élet problémáinak számítástechnikai megfogalmazását. És ekkor még nem számoltunk a magas szintű képzésben részesülő, egyetemet, főiskolát végzett fiatalokkal. * A megyei helyzetkép A számítástechnika lassan kezd nálunk is felnőtté válni. Ez a tény egyúttal arra figyelmeztet bennünket, hogy ennek megfelelően kezeljük. Kritikusan meg Jrell vizsgálnunk, hogy a milliárdos ráfordítások (IV. ötéves tervben az alkalmazási beruházások mintegy 9 milliárdot tettek ki, az V. ötéves tervben ez várhatóan 13 milliárd lesz, és a jövőben még tovább növekszik) hozzák-e azokat az eredményeket, melyeket jogosan elvárunk tőle? A számítógépet úgy kell kezelni, olyan követelmények elé állítani, hogy igaz legyen rá az egyik hetilapunk hasábjain leírt meghatározás: „A számítástechnika alkalmazása közvetlenül hozzájárul a termelőerők két alapeleme, az emberi munka és a termelőeszközök hatékonyságának fokozásához. Ebben az értelemben tehát a számítás- technika fontos termelőerő." Márpedig ha azt kívánjuk, hogy a hatékonyságot fokozza, arra kell törekedni, hogy magát a gépet is, a gép adta lehetőségeket is hatékonyan állítsuk a gazdaság szolgálatába. Nézzük tehát meg, az eddigiekben vázolt technikai lehetőségekkel hogyan élünk megyénkben, milyen a gépek kihasználtsága? Jelentős kapacitást kötnek le az oktatással és a tudományos kutatásokkal kapcsolatos feladatok. Erről csak annyit, hogy az oktatási intézmények együttműködnek a vállalatokkal is, s mindez jó lehetőséget biztosít a tudományos eredmények mielőbbi gyakorlatba vételére, másrészt a jövőre nézve biztosíték a magasabb szintű feladatmegoldások személyi tényezőinek megteremtésére. A számítógép alkalmazás első időszakában majd minden területen először a számviteli nyilvántartások (analitika) gépesítését kezdték el. Ez az anyagügyvitel, az állóeszközügyvitel gépre vitelét és később jobb, kevésbé jó gazdálkodási szintre emelését jelentette. Jelenleg majdnem minden jelentősebb ipari vállalat folytat valahol anyaggal, állóeszközzel kapcsolatos számítógépes feldolgozást. A következő szorító feladat a munkaügyi nyilvántartások (bér- és létszámgazdálkodás, statisztika, bérszámfejtés) vonalán jelentkezett. Azok a vállalatok, ahol ez gazdaságosan, megfelelő szinten nem oldható meg más módon, szintén a számítógép segítségét kérték. Ezt követte az értékesítések, a nagykereskedelmi feladatmegoldások, fuvarelszámolások gépre vitele. Találkozunk még termeléstervezéssel, operatív programozással, munkautalványozással stb. is, de sajnos ezek az igények ma még csak elszórtan jelentkeznek. A ma alkalmazásainak sorát az eseti jellegű műszaki-tudományos számítások, szociológiai kutatáselemzések, matema- ti kai—matemati ka -stati sztikai módszerek, hálótervezéses fel- használások zárják be. Sőt, nálunk is betört a számítógép az orvosbiológiai kutatások, a gyógyászat területére is. Jelenleg azt mondhatjuk, hogy a már elterjedt számító- gépes alkalmazásokon túlmenően újabb feladatok, illetve a feladatok új megoldásai jelentkeznek. O Az utóbbi időben előtérbe került az országos hálózattal rendelkező trösztök, nagy- vállalatok, állami gazdaságok részére történő egységes, minden gyárban, gyáregységben, vállalatnál bevezethető típusmegoldások alkalmazása. 0 Az ágazati szervezési bázisintézetek (KERINFORG, OKISZ, SZÖVADAT, ÉGSZI stb.) olyan mintarendszerek elterjesztését szorgalmazzák (akár saját, akár bérelt berendezéseken), amelyek a meglévő állapotban, vagy kis módosítással rövid időn belül alkalmazhatók. Mindkét megoldás jelentős szellemi és egyszeri gépi kapacitás-megtakarítást tesz lehetővé, és ezen túlmenően az ágazati intézetek speciális szakmai ismeretei a felhasználók fő tevékenységének elősegítését, kiszolgálását is jobban biztosítják. 0 Egyre jobban terjednek az államigazgatási feladatok számítógépes előkészítései (népességnyilvántartás, KSH-fel- dolgozások, népszámlálás, államigazgatási információs rendszer kialakítási kísérletei stb.). A számítógép ez irányú felhasználása az igazgatás munkájának megalapozottságát emeli, és a (talán nem is olyan távoli) jövőben az állampolgárok ügyeinek gyorsabb, pontosabb intézését segíti elő. 0 A fentieken kívül egyre több, a lakosságot közvetlenül érintő feldolgozás lát napvilágot. Ma már számítógép készíti a gáz-, a villany- és a telefonszámlát. Számítógép tartja nyilván az OTP átutalási betéteket, a postatakarék betétállományt, és még sorolhatnánk. 0 Kedvező jelenség, hogy az eddig fehér foltnak számító mezőgazdaság területén is elkezdődött a számitógép adta lehetőségek kiaknázása. Mindezek ugyan nem ölelik fel a teljes alkalmazási kört, de jól példázzák: a számítógép szervesen beépült a megye gazdasági életébe. Az eredményekkel, amelyek nagyok, szorosan vett mennyiségi szemlélettel vizsgálva elégedettek is lehetnénk. Nem szabad azonban szem elől téveszteni, hoay a számítógép nemcsak regiszt- ratív feladatok megoldására képes (jelenleg ez tesn ki a feldolgozások döntő részét), hanem megfelelő alapadatok ismeretében a vezetés, a döntéselőkészítés nagyon fontos láncszeme lehet. A számítástechnikai eszközök eddigi alapvető alkalmazási területei a jövőben is megőrzik jelentőségüket, azonban feltétlen előrelépés, fejlődés szükséges néhány kiemelt területen. 0 A termelésirányítás előtérbe kerülése elengedhetetlen szükségszerűség. Ma ez még csak elvétve található meg. Jelentősége, főleg a szorító gazdasági helyzetben rendkívüli. 0 A vállalatvezetés, -irányítás számára szükséges összefüggő információs rendszerek kidolgozása (ma az alkalmazások zöme egymástól független alrendszer). Meg kell oldani, hogy a számítógép a vezetés számára is szolgóltasan adatokat. El kell érni, hogy minden szinten rendelkezésre álljanak a döntések megalapozottságát biztosító információk, de csak azok, és ne legyen ez se több, se kevesebb. 0 Az ipar gyors ütemű fejlesztése, a termelékenység emelése megköveteli a számítógépes automatizálás, folyamatirányítás lehetőségeinek szélesebb körű alkalmazását. 0 A továbbhaladás technikai oldalának biztosításán túl a jövő meghatározó feladata az általános és szakirányú képzés továbbvitele, színvonalának további emelése. Ahhoz, hogy a felsorolt feladatok tekintetében jelentősen előrelépjünk, tudomásul kell vennünk, hogy — Pesti Lajosnak, a KSH elnökhelyettesének szavaival élve — „vállalataink, az egész népgazdaság jelenlegi szervezettségi színvonala nem teszi lehetővé nagyobb számú számítógép racionálisabb alkalmazását". De nemcsak tudomásul kell venni, hanem elő. re is kell lépni ezen a területen, és sürgősen el kell végeznünk azokat a fontos szervezési fe- adatokat, amelyeket az elmúlt időszakban nem, vagy, nem elég színvonalasan hajtottunk végre. Nem lenne teljes a kép, ha nem, tennénk említést a területünkön mind gyakrabban felmerülő miniszámítógép, ügyviteli kiscomputer, sőt néha a „kis" kategóriába tartozó számítógép önálló vállalati vásárlásairól, illetve a vásárlási tervekről, valamint p távadat-to- vábbítási lehetőségekről. Kétfelé bontva a kérdést, az említett mini-, illetve kisgépek vásárlásai általában reális szükségletek kielégítését célozzák. Növelik az operativitást a fel- használás területén, és akár valamilyen másodlagos adathordozó, mint melléktermék gyártásával, vagy akár (a későbbiekben remélhetőleq reális lehetőséggé váló) közvetlen csatlakozással vclomilyen nagygéphez nemhogy csökkentenék, de növelik az igényt a számítástechnika „igazi” tudásával, a nagyberendezésekkel szemben. Ezzel el is értem a kérdés második feléhez, a távadat-fel- dolgozási lehetőségekhez. Itt a lemaradás a számítógépesítés egyéb alkalmazási területeihez viszonyítva orszáqosan is nagy. Folynak sikeres kísérletek, egyedi meqoldások ez ország több területén, de a tömeges alkalmazástól méq nagyon messze vagyunk. A jövőre nézve biztató, hogy ezen terület fejlesztésével a következő középtávú tervkoncepció kiemelten számol. Dr. Gyöngyösi László, a SZÜV pécsi adatfeldolgozó központjának igazgatója
