Dunántúli Napló, 1980. június (149. évfolyam, 178. szám)

1980-06-06 / 154. szám

2 Dunántúli napló 1980. június 6., péntek A törvényes előírások jegyében Választás előtt A megyei választási elnökség elnökének nyilatkozata Befejezéshez közeledik a jú­nius 8-i országgyűlési képvise­lői és tanácstagi választások előkészítése. Ebből az alkalom­ból felkerestük dr. Deli Lászlót, a Baranya megyei választási elnökség elnökét, akit arra kértünk, összegezze az előké­születi munkák törvényességi tapasztalatait. — Megyénkben mindenütt létrehozták az előkészítésben és a választás lebonyolításában közreműködő szerveket: a vá­lasztókerületi bizottságokat, vá­lasztási elnökségeket, szavazat­szedő bizottságokat és megte­remtették a zavartalan szava­zás tárgyi, dologi feltételeit — állapította meg dr. Deli László.- Mindezekre, valamint a leen­dő országgyűlési képviselők és tanácstagok jelölésére, a jelöl­tek nevének közzétételére a vá­lasztási törvény előírásainak maradéktalan betartásával ke­rült sor. Megfelel a törvényes rendelkezéseknek a választói névjegyzékek, pótnévjegyzékek összeállítása is. Ezt a nagy munkát a tanácsi szervek úgy végezték el, hogy megyénkben a névjegyzékből törvényellenes kihagyás, vagy törvényellenes felvétel miatt egyetlen esetben sem került sor bíróság előtti eljárásra. A névjegyzékbe fel­vett állampolgárok erről a tény­ről sorszámmal ellátott értesí­tést kaptak. Lényegében tehát — és ez a megyei választási el­nökség eddigi tapasztalata — minden törvényes feltétele meg­van a vasárnapi szavazás za­vartalan, nyugodt körülmények közti lebonyolításának. — Különböző okokból bizo­nyára sokan távol lesznek a vá­lasztás napján állandó lakhe­lyüktől. Ők hogyan gyakorol­hatják állampolgári jogukat? — Bízom benne, hogy a tá­vollevők nem feledkeztek meg olyan igazolást beszerezni ál­landó lakóhelyük tanácsától, amely tanúsítja a választói név­jegyzékbe történt felvételüket. Ilyen igazolás szombaton délig még kérhető a tanácsoktól. Az igazolás és a személyi igazol­vány alapján — ugyancsak szombat délig - kérheti a vá­lasztópolgár az ideiglenes tar­tózkodási helyén levő tanácsi szervtől, hogy vegyék fel pótló­lag az ottani választási név­jegyzékbe. Előfordulhat, hogy valaki időzavarba kerül és hol­nap délig nem tud eljutni úti­céljának tanácsi hivatalához. Nekik a választási törvény ki­vételesen megengedi, hogy a választás napján az ideiglenes tartózkodási hely szavazatszedő bizottságától kérjék a választói névjegyzékbe való felvételüket a már említett igazolás és a személyi igazolvány felmutatá­sával. Az ideiglenes tartózko­dási helyen szavazók azonban csak az országgyűlési képvise­lőre szavazhatnak, a helyi ta­nácstag megválasztásában nem vesznek részt. Annak érdeké­ben, hogy az ideiglenes tartóz­kodási helyen igazolással sza­vazók este 6-ig leszavazhassa­nak, a városokban, továbbá az üdülő- és turistaforgalmú taná­csok működési területén egy- egy kijelölt szavazókor 6 óráig abban az esetben is nyitva lesz, ha az ottani névjegyzékbe felvett valamennyi választópol­gár leszavazott már. Megyénk­ben ilyen „ügyeletes" szavazó­kor Pécsett, Komlón, Mohácson, Szigetvárott és Siklóson is — és a megyei választási elnökség döntése szerint — Harkányban, Orfűn, Abaligeten és Magyar- hertelenden fogadja 6 óráig mindenképpen az igazolással érkező szavazókat. — Van-e valami kérése a vá­lasztási elnökségnek a választó- polgároktól? — A választási szervek fele­lősségteljes munkáját igényli a szavazatok összeszámlálása, a választás eredményének meg­állapítása. Ezt a munkát ma­guk a választópolgárok is se­gíthetik a szavazásra való fel­készülésükkel és azzal, hogy nem az utolsó órákban, hanem lehetőleg minél korábban sza­vaznak. Külsőségeiben is szép hagyomány — amellett, hogy a szavazatszedő bizottság mun­káját is könnyíti — ha a csalá­dok, lakóhelyi kollektívák együtt vesznek részt a szavazáson. Rendet, tisztaságot / Tegnap a környezetvédelmi vi­lágnap alkalmából tartották meg Pécsett az SZMT székhá­zában a „Rendet, tisztaságot a munkahelyeken május 1-re" ak­ció értékelését. Az OKTH és a SZOT közös oklevelét Szili Jó­zsef, az SZMT titkára adta át a legjobb eredményt elért kol­lektíváknak: a Pécsi Dohány­gyár Gagarin szocialista bri­gádjának, a Volán 12. sz. Vál­lalat Munkácsy Mihály szocia­lista brigádjának és a Mecha­nikai Laboratórium pécsi gyár­egysége Pattantyús szocialista brigádjának. A környezetvédel­mi akció értékelése utón az SZMT csatlakozott a HNF „Tisz­ta, kulturált környezetért" meg­hirdetett mozgalmához, s csat­lakozásra hívta föl a megye va­lamennyi szocialista brigádját. Pécs Művelődésügyi Bizottsága tárgyalta Napirenden az új tantervek tapasztalatai Az általános iskolai új tanter­vek alkalmazásának tapasztala­tait tárgyalta tegnap délután Pécs város Tanácsa Művelő­désügyi Bizottsága Légródi Ru- dolfné művelődésügyi osztály­vezető-helyettes vezetésével. A megbeszélés alapjául az az előterjesztés szolgált, melyet a város szcíkfelügyelőinek és a művelődési bizottság hat tagjá­nak vizsgálata alapján készített Szilágyi Béláné, általános is­kolai tanulmányi felügyelő. „A gépkocsivezető lába csak az egyik ok, talán nem Is a legnagyobb... MM Füstölgő autóbuszok Körtvélyesi László felvétele minden kommentár nélkül ön­magáért beszél. Szemünk, or­runk, tüdőnk gyakran találko­zik Pécsett — és hol nem? — ezzel az elkapott pillanattal: az utcát, a teret, levegőt be­borító kipufogógáz-felhővel. Kínlódva, tehetetlenül szitkozó­dunk, bosszankodunk, s vala­hogy nem értjük: a KRESZ szi­gorúnak éppen nem mondható „füst-előírásán" is túltevő jár­művek miért füstölnek az or­runk alá. Valahol a prérin nem tűnne fel e környezetszennyezés, de a bicska is kinyílik mondjuk a Bem utcában, ha végigmegy egy ilyen alkalmi füstölő. Az autóbuszokról van szó, a városi utasszállító járművekről, de megjegyzem — tovább mehet­nénk. A járműiparunk nagy ré­szére lehetne ujjal mutogatni. A Volán 12-es Vállalat illeté­keseit kérdeztük meg ez alka­lommal: mi az oka az autóbu­szok hovatovább ijesztő lég- szennyezésének? A válaszokat Kiss József főmérnök, Kaponyi László, a járműfenntartási osz­tály vezetője és Bátonyi Endre személyforgalmi osztályvezető adta. Lássuk a tényeket: Pécsett 154 kocsi vesz részt a városi forgalomban, s ezek harmada felett elszállt az idő. Tizenöt 180-as — piros csíkos — csuk­lós lefutotta a 300 000 kilomé­tert, vagy közel áll ahhoz, hogy lefussa, 34 Skoda busz járja az utolsó kilométereket, de a többi jármű — mint például a 260-as szóló-kocsik — is el­használódtak. Ez azonban még nem magyarázat a kipufogófel­hőkre. Nagyobb baj, hogy az alkatrészellátás kriminális: jó­szerével tétlen szemlélődésre kárhoztatja a szerelőket A vál­lalat illetékeseinek véleménye: a járműpark egyharmadát azon­nal lecserélnék, ha volna rá mód. Álljon itt dicséretképpen: azért minden tőle telhetőt meg­tesz a vállalat: a kocsikat ál­landóan vizsgálják, az olajfil­A gépkocsivezetőknek nem érdeke az üzemanyag-takarékosság Illetékesek magyarázata a füstfelhők okairól mes levegőszűrőket a kocsik nagy részénél száraz légszű-. rőkre cserélik, javítják a mo­torokat, állítják az adagolókat, próbálják a gépkocsivezetőket jobb vezetéstechnika elsajátí­tására sarkallni. És itt — álljunk meg egy pil­lanatra. A szakértők azt mond­ják, hogy a levegőszennyezést a kíméletlen vezetés legalább plusz-mínusz 30 százalékban befolyásolja. Az úgynevezett „döngetésről” kell szólni Itt Egyáltalán nem mindegy, hogy ki hogyan vezeti a jáművét:a gázolajfüst nem törvényszerű. Már a kisgyerek is tudja: a füstölés tökéletlen égést jelez, az ilyen járműnek nagy a fo­gyasztása. (Szúrjuk közbe: a pécsi forgalmat ismerjük mind­nyájan. Tudjuk, hogy nehéz bu­szokkal forgolódni, a menet­időket betartani. A gépkocsi- vezető „nem ér rá" bandukolni, hiszen a bére a fordulók szá­mától függ. így aztán — marad a gázpedál.) Kérdésünkre — hogy vajon az üzemanyag-fogyasztás, az üzemanyaggal való takarékos­ság ösztönzése mivel történik a vállalatnál? — szokatlan vá­laszt kaptunk! Csak köszönet­tel. Ugyanis a különböző pénz­ügyi — bérezési — szabályzók nem engedik az üzemanyag-ta­karékosság ösztönző javadal­mazását. A vállalat önmaga eb­ben a kérdésben nem tud el­járni. Talán a tröszt? Ott sem tettek — tehettek — még ez- idáig semmit. Talán a tárca elgondolkozhatna a kérdésen: jó-e ha világszerte olajválság­ról beszélnek, s az autóbusz­közlekedésnél a jelenlegi hely­zet pazarlásra sarkall? A be­szélgetőpartnereim szerint ezen a ponton is áll vagy bukik a levegőszennyezés, s hozzátet­ték: szerintük egy jó rendelke­zés után elcsodálkoznánk, hogy mennyi üzemanyagot meg lehet takarítani... Füstölnek a buszok, a többi járművek is. Mindaddig, míg üzemeltetőjük — gépkocsive­zetőjük — nem érdekelt ab­ban, hogy ne füstöljenek. S az érdekeltség megteremtése nem kerül pénzbe. Sőt — pénzt hoz a konyhára. Kozma Ferenc Legtöbb a gond az új módszerű matematikatanításnál Az Oktatási Minisztérium 1977. évi utasítására 1978 szep­temberétől az első osztályokban minden tantárgy, a 3. és 4. osztályokban az osztályfőnöki órák, az 5. osztályban a mate­matika, a 6. osztályban a fizi­ka oktatása kezdődött az új tantervek szerint. Az új dokumentumok lehetőséget ad­nak a tanulói, a nevelői sze­mélyiség gazdagabb kibontako­zására, a tantárgyak közötti kapcsolatokra — erényeiket to­vább sorolhatnánk, de fonto­sabb, ha azokról a gondokról szólunk, amelyek megfogalma­zódtak a tegnapi tanácskozá­son. Ezek a gondok megvannak a megyében, de szerte az or­szágban is. Nehéz a pedagógus számára az átállás az új módszerekre, és itt nemcsak az idősebb ta­nárokról van szó, hanem pél­dául arról a fiatal, 12 éve ta­nító pedagógusról is, aki 12 éve alatt, egyetlen tantervet sem tudott végigvinni az ötö­diktől a nyolcadik osztályig. Sok volt az elmúlt években a változás, elsősorban a matema­tika tantervekben, nem volt nyugalmi idő, amikor a peda­gógus elmélyülhetett volna a munkájában. Mivel á könyvek, taneszközök általában késve ér­keznek, gyakorlatilag egyszerre ismerkedett a gyerekekkel és az új könyvvel is. Nagyon fontos volt a felkészítés időszaka, és ebben szinte emberfeletti mun­kát végeztek a szakfelügyelők. Nemcsak a tankönyvekre kellett és kell várni, hanem az előírt rengeteg taneszközre is. Az új matematika tanterv gyakorlati­lag minden tanuló kezébe egy- egy eszközkészletet képzel, eze­ket azonban nem lehet meg­vásárolni, a TANÉRT nem szol­gáltat elegendőt és rendkívül magasak az áraik. Külön prob­léma a pécsi TANÉRT-üzlet rossz ellátottsága. Olyan esz­közök hiányoznak készletükből, melyeket a környező megyékben kapni lehet. . Sok szó esett tehát a mate­matikáról. Az a pedagógusok tapasztalata, hogy az új mate­matika valóban növeli a gye­rekek gondolkodáskészségét, vi­szont nem tanítja meg őket az alapműveletekre. A tehetséges gyerekek szinte szárnyat kap­nak, mellettük viszont — az arány mondjuk 4 a 30-hoz — ott az elmaradók tömege. Mi­vel szűk az OM által megsza­bott órakeret a korrepetálásra, a pedagógusok társadalmi mun­kában korrepetálnak, Nincs idő az órán az alapműveletek gya­korlására. Nemcsak a matema­tikánál, hanem más tárgyaknál is hiányzik a korábban oly sokat kárhoztatott memoriter, a „kí­vülről” megtanulandó tény­anyag. Pedig enélkül gondolko­dást sem lehet fejleszteni. Az új tanterv bevezetése óta elvégzett felmérések azt mutat­ják, hogy a pécsi átlagok nem gyengébbek az országosnál — tegyük hozzá, a pécsi gondok sem csak pécsiek. Nőtt a tá­volság a jó és a gyenge tanuló között, igen megnőtt a pedagó­gusok felkészülési ideje egy- egy órára. Taneszközök híján azok gyártásával, sokszorosítá­sával telik az idejük. Több lett a gyenge osztályzat, főként a matematikánál, de ezért kár lenne az új tantervet kárhoz­tatni. Való igaz, hogy beveze­tése, az újfajta gondolkodás meghonosítása szükségszerű volt hazánkban is, de a felté­teleket átgondoltabban kellett volna megteremteni. És van va­lami, ami a szülői házra tarto­zik. Nemcsak azokra a foglal­kozásokra gondolok, melyeken a szülőket megtanítják az új matematikára. Nem. A szülő­nek nem elsősorban matemati­kára, helyesírásra kellene ta­nítani gyermekét, hanem a mos­taninál sokkal nagyobb fegye­lemre és kötelességtudatra. így segíthetne legjobban gyerme­kén és az iskolán is. A vita után a művelődési bi­zottság határozati javaslatot fo­gadott el arról, hogy a városi tanács művelődésügyi osztálya fokozottan figyelje a költség- vetési hitelek felhasználását, a szakfelügyelet pedig folytassa tovább a nevelők felkészítését. E javaslatokat a városi tanács­ülés elé terjesztik, a beszámoló tartalmazza majd a fent jelzett gondokat is. Ezeket számos ta­nulócsoportra, tananyagra vo­natkozó tapasztalattal együtt a városi tanács művelődésügyi osztálya az Oktatási Miniszté­riumhoz is felterjeszti. G. O. Bővítik a szigetvári agrokémiai telepet A Szigetvári Agrokémiai Tár­sulás telepének tárolási lehető­ségei már az elmúlt esztendő­ben szűknek bizonyultak, mert a társgazdaságok, így a Szi­getvári Állami Gazdaság, a bi- csérdi, a nagydobszai, a nagy- peterdi, a szigetvári, a szent­lőrinci, a mozsgói és a kétúj- falui termelőszövetkezetek olyan igénnyel léptek fel, hogy a táp­anyagellátást, valamint a kü­lönböző műtrágyaféleségeket részükre teljes egészében az ag­rokémia biztosítsa. A telep tárolási képességé­nek bővítése elkerülhetetlenné vált. A munkálatokat a tavalyi év végén kezdték tereprende­zéssel. A tervek szerint 1981- ben készül el az új 12 000 ton­na befogadó képességű agár­di AGROKOMPLEX típusú pré- selt-ragasztott favázas műtrá­gya tárház, mely a meglévő 10 000 tonnás tárházzal együtt képes lesz kiszolgálni a társu­lás mintegy 50 000 hektáros szántóterületét. A tárház kivi­telezésével párhuzamosan egy pótkocsijavító műhelyt is építe­nek, mely elkészülte után lehe­tővé teszi a társulás szolgáltató tevékenységének bővítését. A műhelyben a társgazdaságok pótkocsijait javítják majd. A két létesítmény tervezett be­ruházási költsége mintegy 14 millió forint, a munkálatokat várhatóan a Dunántúli Talajja­vító és Talajvédelmi Vállalat Baranya megyei irodája végzi. Kiállítás Holdkőzet-minták és a szov­jet—magyar űrrepülés műsze­rei is láthatók az Országos Mű­szaki Könyvtár és Dokumentá­ciós Központ (Vili., Múzeum ut­ca 17.) kiállításán, amelyet csü­törtökön nyitott meg Pál Lénárd akadémikus, az Országos Mű­szaki Fejlesztési Bizottság el­nöke. A bemutatót — amit ér­dekes rendezvénysorozat egé­szít ki — június 19-ig tekinthe­tik meg az érdeklődők. „Az űr­kutatás szakirodalma" című ki­állítás most arra hívja fel a fi­gyelmet, hogy a Kozmosz meg­ismerésének sikerei nem egy szűkkörű műszaki elit kísérle­teinek köszönhetők, hanem olyan összehangolt munkának, ami a hétköznapok gyakorlatát is gazdagíthatja.

Next

/
Oldalképek
Tartalom