Dunántúli Napló, 1980. június (149. évfolyam, 178. szám)

1980-06-05 / 153. szám

1980. június 5., csütörtök Dunántúlt napló 3 Több figyelmet a gyepek betakarítására Korszerűsítik a tan­műhelyeket a DÉDÚSZ-nál Kevesebb lucerna termelt A fűtermés gazdag a megyében Az ősszel kezdődő tanévben az általános villanyszerelő­képzésen túl szakosodnak is az ipari tanulók a szakmunkás­képző intézetekben. Az alap­szakma mellett erősáramú be­rendezésszerelő, épületvilla­mosság-szerelő, vasútvillamos- ság-szereló és villamoshálózat­szerelő szakok közül választhat­nak a fiatalok. Ennek megfele­lően az elméleti oktatást ki­egészítő gyakorlati munkának otthont adó tanműhelyeket is korszerűsítik a gyárak, üzemek, vállalatok. A Dél-dunántúli Áramszolgáltató Vállalat mint­egy 2,6 millió forintot áldoz a nyolc üzemigazgatóságán — így Pécsett, Szigetváron, Kaposvá­ron, Keszthelyen, Nagykanizsán, Siófokon, Dunaújvárosban és Június 5. után bárki lekaszálhatja Befejezéséhez közeledik a lu­cerna első kaszálása. A kezdeti kedvező terméskilátások ellené­re az eredmény elmarad a vá­rakozástól. A hűvös tavasz, a májusi fagyok visszavetették a fontos takarmánynövény fejlő­dését. Az állandó esőzések nemcsak hátráltatták a betaka­rítási munkát, de rontották a széna minőségét is. A termés egy része elrohadt. Ezért a ta­valyinál lényegesen kevesebb és gyengébb minőségű szénát sikerült készíteni. A szakembe­rek egybehangzó véleménye szerint az első kaszálásnál ke­letkezett kiesést a következő kaszálásokkal mór csak rész­ben lehet pótolni. Ezért kell a szokásosnál is nagyobb figyelmet fordítani a gyepek betakarítására. Amit az időjárás a lucernatermésből el­vitt, azt bőségesen visszaadta a nagy fűtermésben. A legutób­bi felmérés szerint 44 773 hek­tár rét- és legelőterület van a megyében, ebből 28 390 hektár a termő gyep és 16 838 hektár az ún. talajvédő gyep. Egyre több nagyüzem folytat intenzív gyepgazdálkodást, s köztük kü­lön említést érdemel a Sziget­vári Állami Gazdaság, a má- gocsi, sásdi, mohácsi Űj Ba­rázda termelőszövetkezetek. Ezekben a nagyüzemekben a korszerű legelőhasználat mel­lett szenázs- és szénakészítés­sel hasznosítják a bő fűtermést. Ehhez ma már a megfelelő be­takarítógépek is rendelkezésre állnak. Az idei nagyobb fűho­zam a csapadékos időjárás mellett a gyeptelepítésre és -felújításra adott állami támo­gatás igénybevételének és ren­deltetésszerű felhasználásának is köszönhető. A támogatást - a korábbi gyakorlattól eltérően - ma már valóban erre a célra fordítják a gazdaságok. Ked­vező szemléletváltozásról van tehát szó. Egyre többen tekin­tenek úgy a gyepre, mint a szarvasmarha-állomány takar­mánybázisának fontos tartalé­kára. Az idén még a szokásos­nál is nagyobb becsülete van a gyepnek — és minden egyéb mellékterméknek — amivel a ki­esett lucernaszéna-termés pó­tolható. Fontos feladat a szarvasmar- hartartó kistermelők takarmány- ellátása is. A mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter a háztáji kisegítő gazdaságok termelésének fejlesztéséről szó­ló határozat alapján felhívta a községi tanácsok végrehajtó bi­zottságait, hogy gondoskodja­nak valamennyi gyepterület ter­mésének betakarításáról. Ba­ranyában is felmérték, melyek azok az árokpartok, út-, vasúti, árvízvédelmi töltések, erdőterü­letek és nagyüzemi rétek, ame­lyekről tulajdonosaik vagy ke­zelőik a teljes fűtermést nem tudják betakarítani. Ezeket a területeket az összegyűjtött igé­nyek alapján május 15-ig a szarvasmarha-tartó kistermelők között szét kellett osztani. S a rendelkezés úgy szól, hogy ha a tulajdonosok a füvet jú­nius 5-ig nem kaszálják le, azt bárki ingyenesen betakaríthat­ja. A rendelet szigorú szank­ciókat is kilátásba helyez. A me­zőgazdasági nagyüzem kaszá- latlan, illetve nem hasznosított rét- és legelőterülete után, aranykoronában nyilvántartott kataszteri tiszta jövedelme ezer­szeres szorzatának megfelelő forintösszeget köteles büntetés­ként befizetni. Magánszemé­lyek betakarítatlan rétterületét viszont a helyi tanácsok javas­latára a járási földhivatalok ál­lami tulajdonba veszik. A most folyó megyei gyep­szemlék során bizottságok vizs­gálják felül a rendelet végre­hajtását. De végül is nem a szankcionálás a cél, hanem az, hogy az idei jó fűtermés a le­hető legkisebb veszteséggel ke­rüljön betakarításra.- Rné ­A Budapesti Műszaki Egyetem Vasbetonszerkezetek Tanszékének laboratóriumában vizsgálják a vidéki városok, falvak egészséges ivóvízellátását szolgáló SENTAB vasbeton nyomócsövek csatlakozó elemeinek szilárdságát A drága öntött acélcsövek helyett a ha­zai alapanyagokból készülő vasbeton csövek lényegesen olcsób­bak. Vállalkozó kedv, költségtudatos gondolkodás Vezetés a nyolcvanas években Jó hangulatban menjen a munka Az elmúlt hetek gyakori esőzései nyomán magos ra nőtt a fű oz utak mentén is. A KPM Pécsi Közúti Igazgatóság gépei nagy erővel végzik a fű nyírását p 6-os út mentén. Fotó: Proksza László „Takarékoskodjunk a magya­rázattal: tudom, hogy más a hibás!" Szép kerek betűkkel, fehér kartonra írva néz szembe a fenti mondat a főmérnökhöz betérőkkel. — Nézze, sok időt megtaka­rítunk így, mert ha magyarázat­tal jön hozzám volamelyik munkatársunk, csak hátra mu­tatok ... — mondja Vaszily György. Míg az igazgatót várjuk, a főmérnök kihasználva minden percet oz íróasztalánál tényke­dik. A találkozó megbeszélt időpontja előtt egy perccel megérkezik Szabó Zsigmond, az EIVRT pécsi Sopiana gyárának igazgatója. Külsőre éppen el­lentéte o vékony, beesett arcú, kissé kopaszodó főmérnöknek. Letelepszünk a szép, de nem túl kényelmes műbőr fotelekbe, ka. napéra. Szabó Zsigmondot nem is­mertem, Vaszily Györggyel is csupán egyszer találkoztam. A beosztottaik, a munkások véle­ménye azonban nagyon pozitív képet mutat erről o két ember­ről. Többen mondták, hogy rö­vid idő alatt igazi izzás hangu­latot teremtettek a gyárban, olyan légkört, ahol kell és ér­demes is nagyon jól dolgozni. — Mindketten egy hároméves indiai kiküldetés után jöttünk Pécsre 1979 áprilisában. Indiá­ban is együtt dolgoztunk egy létesítmény építésének irányítá­sában, egymás gondolatát is ismerjük, úgy hogy szívesen vál­lalkoztunk erre a feladatra. A Sopiana kritikus helyzetben, mélyponton volt... — mondja Szabó Zsigmond. — Milyen szakmai múlt állt önök mögött, mielőtt Pécsre ke­rültek? Az igazgató válaszol először: — Az Egyesült Izzóba 1957- ben kerültem, s üzemtechnoló­gusként kezdtem. De voltam művezető, technológiai osztály- vezető, szakmai főtechnológus a fényforrásgyórtósnál, s leg­utóbb Indiában létesítmény­igazgató. — Én két évvel később let­tem izzás. Az egyetem elvég­zése után az újpesti vákuum- technikai gépgyárban gyakor­ló mérnökként kezdtem, majd Az országban egyedül a pécsi Sopiana Gépgyár készít műtőasz­talokat a MEDICOR megrendelésére. Képünkön a műtőasztalok sze­relése folyik. próbaterem-vezető lettem, utá­na következett India — válaszol Vaszily György. — Már szó volt róla, hogy akkoriban mélyponton volt a gyár. Hogyan sikerült kikeve­redni a kátyúból? — 1978-ra kritikussá vált a helyzet. A nagy értékű gépeket nem tudták megfelelően ki­használni, nem született meg oz összefogás a gyári szerve­zetben, a hibát másokon ke­resték. Mikor idekerültünk az volt a célunk, hogy gazdasá­gossá váljék a termelés, taka­rékosan gazdálkodjunk, s a kereskedelemben önálló tevé­kenységet alakítsunk ki. Ezek­re a feladatokra összpontosí­tottuk erőinket. A kollektíva minden tagjával sikerült meg­értetni gazdasági céljainkat, s olyan kapcsolatot teremtettünk, hogy a dolgozók tesznek is ér­te. A feladatok indításánál a különböző fórumokon megvan a lehetőség a hogyan megtár­gyalására, de utána ezt telje­síteni kell. Az elhatározások végrehajtását alapvetően meg,- követeljük. Ennek eredménye­ként 1978-ról 1979-re a gyár nyeresége 17,8 millió forintról 54,8 millióra nőtt, az anyag- készletünk 10 millió forinttal csökkent, a termelékenység 25 százalékkal emelkedett. A költ. ségek rendkívül gyorsan estek visszo minden vonalon — mond­ja Szabó Zsigmond. — Azt hiszem azt hozzá kell ehhez tenni, hogy a papírmun­kát a minimálisra csökkentet­tük. Intézkedéseinket nem uta­sítás formájában tesszük. Csak o feledékeny munkatársainkkal levelezünk — mondja a főmér­nök. — Manapság egyre gyak­rabban szóba kerül a vállalko­zó kedv? — Most arra kíváncsi, hogy nálunk ezzel kapcsolatban mi a helyzet? - kérdez vissza Va­szily György. — Egy példa: a Veszprémi Tejipari Vállalat va­lamelyik újságban hirdette, hogy a Camembert sajtjuk csomagolásához csomagológé­pet vennének. Kaptunk az al­kalmon, s egy izzólámpa cso­magolására készült gépet át­alakítottunk, s leszállítottuk. Azóta is hibátlanul üzemel. Érzem, hogy olyan témához értünk, mely itt a gyárban kü­lönös hangsúlyt kap. Lelkesen folytatja az igazgató:- Alapelvünk, hogy minden gyári embernek egy picit üz­letembernek is kell lennie. Minden lehetőséget megfogunk, cmi nekünk jelent valamit, s beilleszthető a profilunkba. Olykor gondot jelent, hogy sok mindennel foglalkozunk, de az nagyobb baj lenne, ha nem tudnánk mit csinálni. Az EIVRT pécsi Sopiana gépgyárának idei termelési ér­téke ebben az esztendőben vár­hatóan 333 millió forint lesz. Termékeik háromnegyed részét az anyavállalaton, valamint a MEDICOR-on és a CHEMIMAS- on keresztül exportálják.- Milyen vezefésf követelnek az 1980-as évek? Ki a jó veze­tő? — Olvastam valahol, hogy az a jó vezető, aki úgy éri el az eredményeket, hogy senki sem tudja utánozni — mondja Szabó Zsigmond. — Mik szükségesek a jó vezetéshez? Mindenekelőtt vállalkozó kedv, költségtudatos gondolkodás és jó pénzügyi irányítás. S az sem mellékes, hogy ha a vezető el tudja érni, hogy a munka jó hangulatban menjen, a dolgozók „kondíció­ja” megfelelő legyen. — Én még kiemelném a visz- szajelzés hallatlan nagy jelen­tőségét — mondja Vaszily György. — Hogy a következő döntés jobb legyen, ahhoz is­merni kell az előző eredmé­nyességét vagy eredménytelen­ségét. Ha ez elsikkadj akkor az egész olyan, mint a vakre­pülés ... Roszprim Nándor Szekszárdon levő — tanműhe­lyek felszereltségének bővítésé­re. A DÉDÁSZ ezért a pénzért minden igényt kielégítő oktató- és szemléltető eszközöket vásá­rol. A vállalat profiljának meg­felelően a villamoshálózat­szerelő szakma elsajátításához nyújt nagy segítséget. A tan­műhelyeket többek között mű­ködő szimulátorokkal, mérőtab- lókkal, kapcsolótáblákkal, írás­vetítőkkel, episzkópokkal, film­vetítőkkel szerelik fel, de érde­mes megemlíteni, hogy Pécsett egy zárt láncú televíziót is üzembe helyeznek. A pécsi tan­műhelyt egyébként az ipari ta­nulókon kívül a Zipernovszky Szakközépiskola diákjai is hasz­nálják. Pécsi siker a kaposvári terv­pályázaton Az Építésügyi és Városfejlesz. tési Minisztérium a Somogy me­gyei és a Kaposvár városi Tcr- náccsal közösen tervpályázatot írt ki arra, hogy az üdülés kor­szerű formáinak felhasználásá­val szabadidő-központtá fej­leszthessék a desedai tó környé­két. Alapkövetelmény volt, hogy a pályázók vegyék figyelembe az üdüdlőterület városkörnyéki jellegét és funkciójának ebből eredő sajátszerűségét, s ennek alapján tegyenek javaslatot az új üdülési forma elméleti mo­delljére, A tervezésre kijelölt te­rületen 1700 személy részére kell szálláshelyet teremteni. A pá­lyázatot a minap értékelték és eredményesnek minősítették. 100 000 forintos első díjban ré­szesítették Erdélyi Zoltán—Hüb­ner Mátyás—Soltész László (Dél-dunántúli Tervező Vállalat) pályaművét, 40 ezer forintos megvételben Fortvingler László —Tukora Györgyné (ugyancsak DTV), 30 000 forintos megvétel, ben pedig Köves András (DTV) —Streit István (Baranya megyei Építőipari Vállalat) munkája ré­szesült. A magyar külkereskedelem Poznanban Magyarország hagyományos vendég a poznani vásáron. Jú­nius 8—17. között az 52. Pozna­ni Nemzetközi Vásáron 17 ma- gyar vállalat több száz termékét mutatja be Poznanban. A Tungsram fényforrásokat, az Elektromodul elektromos alkat­részeket, a Ferunion kézi szer­számokat, háztartási műanyag­árut, sportbúvárfelszerelést mutat be. A Ganz Műszer Mű­vek fogyasztásmérőket, amper- és voltmérőket, watt- és perió­dusmérőket, a Irodagépipari és Finommechanikai Vállalat pénz­tárgépeket és szedőírógépet ál­lít ki. A Komplex mezőgazdasá­gi berendezéseket, a Labor MIM laboratóriumi műszereket, o Lamport ZIM vegyipari felszere­léseket küld Poznanba. A Mo- gürt autóbusszal, a Magyar Op­tikai Művek műszerekkel, a Ni- kex, a többi között, a KCR típu­sú építődaruval ismerteti meg a látogatókat. A Technoimpex csomagológépeknek, a Trans- elektro mosógépeknek, lámpa­testeknek, fagylaltgépeknek, ká­véfőző gépeknek ad helyet. A leggazdagabb cikklistával a magyar műszerexport széles vá­lasztékát kínáló Metrimpex je­lentkezik. A műanyag alapanya. gokat a Borsodi Vegyikombinát állítja ki.

Next

/
Oldalképek
Tartalom