Dunántúli Napló, 1980. június (149. évfolyam, 178. szám)
1980-06-05 / 153. szám
a Dunántúli napló 1980. június 5., csütörtök Befejeződött a bányamentő állomások korszerűsítése ötéves program teljesítésével befejeződött a Magyar Szénbányászati Tröszthöz tartozó bányamentő állomások korszerűsítése. Felújították, kiegészítették valamennyi mentőszolgálat felszerelését. Zobákon új bányamentő állomást létesítettek, a tatabányait pedig olyan gyakorló táróval egészítették ki, ahol ipari televízió segítségével ellenőrzik, irányítják a mentők munkáját. Ugyancsak a tatabányai központi állomáson speciális berendezések, műszerek felszerelésével berendezkedtek a mentők rendszeres élettani, illetve fizikai, pszichikai vizsgálatára. Több állomás felszerelését habgenerátorral gyarapították, amelynek segítségével a bányatüzek ellen eredményesen védekezhetnek. Az ösz- szes bányamentő állomáson új típusú, négyórás védelmi idejű mentőkészülékekre cserélték ki a régi kétórás készülékeket. Az új, nagyobb teljesítményű készülékek súlya egyharmaddal kisebb, mint a régieké. A bányamentők védelmének érdekében a szájcsutorákról áttértek a szemet és az arcot jól védő panorámaálarcok használatára. A bányabeli veszélyek mérésére automatikus, hordozható riasztó berendezéseket vásároltak, valamint különleges láng- és hőálló ruhákat szereztek be. Az összes szénbánya vállalat kapott már azokból a különleges bányamentő gépkocsikból, amelyeket a szovjet—magyar kooperációban gyártottak. A korábbinál erősebb, modernebb, műszerekkel jobban felszerelt rohamkocsikkal gyorsan a riasztás színhelyére érhetnek a bányamentők. A korszerűsítési program teljesítésével bányamentő szolgálatunk alkalmassá vált a nemzetközi együttműködés keretében az országhatáron túli segítségnyújtásra. Egy nemrég aláírt egyezmény alapján bonyolult bányabeli üzemzavarok felszámolásához a KGST-tag- országok bányamentői egymás rendelkezésére állnak. Együttműködnek a mentőcsapatok továbbképzésében is, tapasztalatcseréket rendeznek az új mentési és üzemzavar-elhárítási módszerek, eszközök bemutatására. Virágot az erkélyekre Pécs csatlakozása a HNFfelhívásához A város szebbé tételére mozgósítanak Martyn Ferenc Kossuth-dijas művész rajzaiból nyílt kiállítás Budapesten a Vigadó Galériában. A kiállítást Tüskés Tibor iró nyitotta meg. Május 21-én aktívaértekezletet tartottak Pécsett a Hazofias Népfront Baranya megyei Bizottságának Tiszta, kulturált környezetért c. felhívása kapcsán. Az értekezlet eseményeiről lapunkban is beszámoltunk. Ehhez kapcsolódó fejlemény, hogy különböző intézkedések megtétele után tegnap megszületett Pécs csatlakozása a felhíváshoz. A Hazafias Népfront Baranya megyei Bizottságához intézett levél, utalva az említett aktívaértekezletre, a következőket közli: Martyn Ferenc kiállításával nyitott a Vigadó Galéria Emlékplakett az első egyéni kiállítónak (Tudósítónk telefonjelentése). „Képíró —, ez illik talán a legjobban rá” — jellemezte a művészt az író, Tüskés Tibor. Martyn Ferenc festő és grafikus, de akármelyikbe is fog, teljes odaadással alkot. Rajzok sorakornak a falon. A fasizmus szörnyetegei címet viselő tíz darabból álló sorozat; természetről valló grafikák; állatrajzok; a táj és az ember viszonyát megelevenítő alkotások, majd a híres kísérőrajzok, a Joyce Ulysseséhez készített 22 lap. Martyn Ferenc Kossuth-dí- jas, Érdemes művész újabb tárlattal örvendeztette meg tiszte, lőit. A 135 rajzot tartalmazó ki. állítást tegnap délután nyitotta meg a Vígadó Galériájában Tüskés Tibor író. A Vígadóban felsorakoztatott gyűjtemény visszatekintés, de ma is alkotó ember számvetése. Nem festmények: rajzok ezek. Tudjuk azonban, hogy Martyn Ferencnél a rajz — ezt példázza a kiállítás — nem másodlagos. A most bemutatottal, kotások alapja a vászon helyett a papír, eszköze az ecset helyett a ceruza, a tus. Nem előtanulmányok, hanem teljes értékű művek, szerkezetük átgondolt, megoldásuk míves. „Úgy rajzolok, ahogy lélegzem" - vallja magáról Martyn, ezt tűk. rözi a mostani pesti tárlat. A grafikák zöme Pécsett készült, érthető hát, hogy a művész kívánsága szerint a megnyitón a Mecsek Fúvósötös muzsikált, s elkísérték o jelenlevő alkotóművészt a megye vezetői is. Megjelent Bocz József, a Me. gyei Pártbizottság titkára; Horváth Lajos, a Baranya megyei Tanács elnöke, s Takács Gyula elnökhelyettes. Kulturális életünket dr. Szentágothai János, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke, dr. Györgyjakab Endre, a Kulturális Minisztérium főmunkatársa, valamint a magyar művészeti élet számos ne. vés személyisége képviselte. A Vígadó Galéria egyébként ezzel a gyűjteményes kiállítással nyitott. Hogy Martyn Ferenc indíthatta el a vígadó galériabeli tárlatok sorsát, ezért a Magyar Népköztársaság Művészeti Alapja o köszönet mellé emlék, plakettet adományozott az első egyéni kiállítónak, A galéria vezetői azt remélik, hogy a további tárlatok is méltók lesznek a környezethez, valamint a megnyitó művészhez, Martyn Ferenchez. Fazekas Ágnes Ritka esemény színhelye volt tegnap délelőtt a pécsi Nagy Lajos Gimnázium és Szakközépiskola: 60 éves érettségi találkozónak adott otthont az öreg alma mater. Dobay József igazgató — és az iskola tanári kara — köszöntötte az 1920-ban érettségizett évfolyam nyolc „öregdiákját”: Biedermann Lászlót, dr. Lacffy Endrét, Millner Pált, Örkényi Rezsőt, Reeh Dezsőt, dr. Siska Valért, dr. Szabó Józsefet és Uhl Antalt. Pécs barátokat, példaképeket adott nekem »9 Pécs könyvheti eseményeinek vendége Csányi László, Szek- szárdon élő író, publicista. írásaival sokszor találkozhatunk a folyóiratokban vagy az Élet és Irodalom talán legizgalmasabb, utolsó, riportoldalán. Szerkesztője a három éve indult Duna- táj című esszéfolyóiratnak, hosszú éveken át volt újságíró, szerkesztette a Tolna megyei Népújságot, most viszont teljesen írásainak szentelheti idejét. 1979-ben megjelent Szekszárdi Naplóját olvasva olyan nagy műveltségű íróember gondolatai nyílnak meg előttünk, aki éljen bárhol is, népét és az egész emberiséget egyszerre érző humanitással szól hozzánk. — Én a tolnai tájban és Szek- szárd városában találtam meg a számomra ideális közeget, hiszen az emberben tudatosulnia kell egy kultúrának, egy tartásnak. Számomra ezt a Dunántúl adta mindig. — Ahonnan ugyanakkor mindig el lehet indulni a világ felfedezésére, visszatérni az európai kultúra emlékeihez, Itáliába ... — Igen, hiszen a magyarság kultúrájára mindig jellemző volt, hogy roppant frissen, fogékonyan fogadtuk be Európa szellemi áramlatait — keletről és nyugatról is. Egy csak a veszélye most ennek: rengeteg a kulturális kacat, ami most áraszt el bennünket nyugatról. — Kérem, beszéljen nekünk jelenlegi munkájáról. — örömmel tapasztalom az utóbbi években az eleven szellemi pezsgést Szekszárdon, s ez indított arra, hogy végleg ott maradjak. A helyi vezetők tudják ugyanis, milyen nagy dolog felismerni és megbecsülni az emberi tevékenység értékeit. Különösen így van ez a művészetekben, hiszen nem a fiókjának ír az ember, hanem azért, hogy segítsen embertársain, örömet jelent a Dunatáj szerkesztése, a folyóiratot örömmel fogadták országszerte, hiszen a most reneszánszát élő esszének nyújt fórumot. Sokan csodálkoztak azon, hogyan indulhat folyóirat az ország legkisebb megyéjében, de ehhez inspirációt adott a szekszárdi Babits-hagyomány, és ami fontosabb, a helyi vezetők megértése, akik kezdettől szurkolnak a folyóiratnak és nekem is. Az írásról még annyit, hogy egy sor tanulmányt szeretnék befejezni, és vár egy évekkel ezelőtt megkezdett munkám.- — Pécshez milyen kapcsolatok fűzik Csányi Lászlót? — Jó kapcsolataim vannak a Jelenkorral, és ami nekem nagyon fontos, annak idején jelen voltam a Sorsunk című folyóirat indulásánál. Péccsel való kapcsolatom összefügg egész t szellemi fejlődésemmel. Nemcsak azért, mert itt kezdtem az újságírást, hanem mert olyan barátokra, példaképekre találtam Pécsett, mint Várkonyi Nándor, Martyn Ferenc és Csorba Győző. Szellemi utam bál nem tudom Pécset kiiktatni, és hálás vagyok a sorsnak hogy életem legfogékonyabb időszakában ilyen emberek tiszteltek meg barátságukkal. Nem tudok jobb közeget találni a mai fiataloknak sem, mint amilyenből én Pécsett elindultam. Góllos Orsolya „A feladatok végrehajtására a KISZ városi Bizottsága, a társadalmi munkát szervező albizottság, az építési és közlekedési osztály, valamint a mező- gazdasági és élelmezésügyi osztály ütemtervet készített. A Pécsi Kertészeti s Parképítő Vállalat hasonló terv alapján kapcsolódik a munkához. A városkörnyéki községek június 10-ig készítik el részletes akciótervüket és jelentik be csatlakozásukat a mozgalomhoz. A mozgalom napi feladatainak szervezésében, koordinálásában és ellenőrzésében szorosan együttműködünk a Hazafias Népfront városi és körzeti, illetve községi bizottságaival, az érintett szakmai vállalatokkal, tömegszervezetekkel." A csatlakozást közlő levelet Czente Gyula, Pécs megyei város Tanácsának elnöke és Gergely László, a Hazafias Népfront Pécs városi Bizottságának titkára írta alá. Az említett két tanácsi osztály ütemtervében olyan feladatokat határozott meg, amiknek végrehajtására sem a rendelkezésre álló kapacitásból, sem az éves pénzügyi keretekből nem futja, ezért a társadalmi erőket kell mozgósítani. Az építési osztály a város belterületére, a mezőgazdasági osztály a peremterületekre vonatkozóan dolgozta ki saját ütemtervét. Elsősorban az utak környezetének rend ben tartó sóról van szó - ehhez a nem kis feladathoz kívánják megnyerni segítő partnernek a területileg illetékes vállalatok, intézmények dolgozóit. A város konkrétan megnevezett területrészein kívül olyan feladatok is szerepelnek az ütemtervben, mint pl. a szabadon álló tűzfalak lefestése, esetleges díszítése, a garázs- sorok ajtóinak újrafestése az egyséqes megjelenés biztosítása érdekében, a Balokány-tó kitisztítása stb. A társadalmi munkákat szervező albizottság lépéseket tesz annak érdekében, hogy a város fontosabb részein, mint pl. a Szalai András út is, vlrágládá- kar helyezzenek el, aminek fejében a lakosságtól csak a gondozást várják. H. I. Bartók Béla nemzetközi kórusverseny Július 7—12. között tartják a „Bartók Béla” IX. nemzetközi kórusversenyt Debrecenben. A XX. századi kórusmuzsika, a modern zenei törekvések bemutatóján 34 hazai és 20 külföldi amatőr kórus vesz részt, három földrészről érkeznek énekesek. Húsz nemzetközi hírű szakember is képviselteti magát a találkozón. Amint Magi István, a Debrecen megyei város Tanácsa közművelődési csoportvezetője szerdán a Magyar Zeneművészek Klubjában a sajtó képviselőinek elmondta, az idei verseny a közelgő Bartók-év- forduló jegyében zajlik. A versenyzők kötelező számként Bartók Béla kórusműveit éneklik. A szokástól eltérően nem folklórverseny, hanem folklórbemutató lesz. A kórusverseny július 7-én a részt vevő kórusok felvonulásával kezdődik. A Kölcsey Ferenc Művelődési Központ előtti téren közösen éneklik Bárdos Lajos: Cantemus! című alkotását, mqjd Bartók Béla: Cantata profana és Concerto című műveinek előadásával a magyar zene világhírű mesterének emléke előtt tiszteleg a megnyitó hangverseny. Július 8-án a gyermek-, a férfi- és az ifjúsági női kari kategóriában, 9-én a női kari és kamarakórus kategóriában, 10-én a vegyeskari kategóriában versenyeznek. A folklórbemutató július 11-én lesz. Csányi László
