Dunántúli Napló, 1980. június (149. évfolyam, 178. szám)
1980-06-04 / 152. szám
6 Dunántúli napló 1980. június 4., szerda HORGÁSZAT Horgászvizeink fegyelmi helyzete Eddig is sok szó esett horgászetikáról, a horgászok törvénytisztelő magatartásáról; a horgászrendi előírások betartatásáról. Úgy tűnik azonban, hogy mégsem beszéltünk róla eleget. Vannak állami rendeletek, melyeknek megszegőivel szemben az ellenőrző szervek kötelesek eljárni. Horgászkezelésű vizeink partján általánosságban nincs is nagy probléma ezen a téren. Ott, ahol az ellenőrzés rendszeres, a horgászok jobban betartják a szabályokat. Példa erre a Pécsi-tónál tartott ellenőrzés, ahol a Baranya megyei Rendőr-főkapitánysággal kötött együttműködési megállapodás alapján a rendőrök, határőrök és társadalmi ellenőrök közös akciója során több mint ötven személygépkocsit ellenőriztek és csak két esetben találtak horgászszabálytalansógot, ebből csak egy esetben tettek feljelentést, a másik esetben csak figyelmeztettek. Sajnos nem mondható el ez a kovácsszénája! tónál tartott ellenőrzésre, ahol két alkalommal 18 gépkocsit vizsgáltak át és ebből 11 esetben tettek hatósági feljelentést, horgászattal kapcsolatos szabálytalanság miatt. A szabálytalanságokat vizsgálva továbbra is első helyen áll a méret alatti ponty elvitele. A halászatról szóló miniszteri rendelet a 30 cm alatti hal elvitelét tiltja, ennek megszegése államigazgatási szabálysértési hatáskörbe tartozik és egyesületi fegyelmit is von maga után. A horgászok közül sokan elfelejtik a keszegféléket a fogási naplóba beírni. S nem utolsó helyen szerepel a horgászhelyen hagyott szemetelés, melyet a jövőben szintén ellenőriznek halőreink, társadalmi aktíváink. A horgászlétszám gyors felfutásával a fegyelmi helyzet fellazult, ezért vált szükségessé hathatós intézkedés a szabálytalanságok felszámolására. A fenti megállapodás alapján ezeket az akciókat gyakran megismételjük és a megye több horgászkezelésű vizére kiterjesztjük. Kérjük tagjainkat a törvények és szabályok betartására és reméljük, hogy a következő közös ellenőrzések kedvezőbb képet mutatnak. K. Z. Egy kevésbé ismert horgászvíz A Barcs és Vidéke Horgász Egyesület nagy gondot fordít saját kezelésű horgászvizére, a Kis-Bókra. A romantikus, szép környezetben levő 17 hektár kiterjedésű vízterület Barcs város határában fekszik. A 6. számú országos főútvonal és a pécs —nagykanizsai vasútvonal kereszteződésétől déli irányba kb. 1 km-re található. Csinos horgásztanya is tartozik a vízterülethez. A három vendégszobával és társalgóval, pb-gázfőzé- si lehetőséggel bíró horgásztanya az érdeklődők rendelkezésére áll. Az egyesület 1979. évi anya- ( gi helyzete lehetővé tette a nagyobb mérvű halasítást, melynek kapcsán 72 mázsa nemeshal (ponty és amúr), továbbá 6 mázsa egyéb hal került a Kis-Bók vizébe. A horgászok féltő gonddal vigyáznak vizükre. Rendszeres a társadalmi ellenőrzés is. A tavasz folyamán - két alkalommal - közel 200 fő mintegy 1200 óra társadalmi munkát végzett. Ennek során nagy- takarítást végeztek a horgásztanya környékén és a vízparton, melynek kapcsán járműparkírozóhelyeket és szeméttárolókat alakítottak ki. A horgászokon kívül a Barcsi II. sz. Általános Iskola turisztikai szakkörének tagjai rendszeres látogatói a vízpartnak és figyelemre méltó társadalmi munkavégzéssel járultak hozzá a környezet rendjéhez, tisztaságához. A kis-bóki horgásztó tanyája A Kis-Bókra napijegy, illetve a tanyára igény a helyszínen Gözsi Zoltán halőrnél, vagy az egyesület hivatalos helyiségében váltható. hírek Május 18-án megtartott megyei ifjúsági horgászvetélkedőn 13 horgászegyesület több mint 60 tagja két korosztályban mérte össze elméleti és gyakorlati tudását. A fiatalabb korosztályban első helyen Oltai Judit végzett. A legjobbak a továbbiakban evezős- és halfogóversenyen vesznek részt, közülük a legjobbak kerülnek az országos ifjúsági táborba és vetélkedőre. Az egyesület címe: Barcs és Vidéke Horgász Egyesület, Barcs, Bajcsy-Zs. u. 40. Tel.: 150. Szántó József HE-alelnök A MOHOSZ a tihanyi Belső tó partján új napijegy- és csónakkiadó épületet építtetett, melynek ünnepélyes átadására a megye állami és társadalmi vezetőinek jelenlétében május 24-én került sor. Ekkor nyitották meg az igen jól halasított Belső tó horgászatát is, mely az első napon minden résztvevőnek teljes sikert hozott. BÉLYEG XXII. nyári olimpiai játékok bélyegsorozat Folyó évi június hó 16-án bocsátják forgalomba a Moszkvában megrendezésre kerülő XXII. nyári olimpiai játékokról megemlékező 40, 60 fillér, 1, 2, 3, 4, és 5 Ft-os bélyegekből óllá bélyegsorozatot és 20 Ft-os blokkot. A bélyegsorozat 466 300 fogazott és 18 000 fogazatlan, a blokk 289 300 sorszámozott fogazott és 19 800 sorszámozott fogazatlan példányban, 4 színű mélynyomással a szovjet Goznak nyomdában készült, Vertei József grafikusművész tervei alapján. A bélyegek 25 bélyeget tartalmazó bélyegívekben készültek. A bélyegek fekvő téglalap alakúak, perforálásig terjedő méretük 52x37 mm. A bélyegek olaprajza közös, csupán az áb. rózolt téma változik címletenként. Valamennyi bélyegen fehér háttérben balra fent az olimpia emblémája, a bal oldali függőleges széllel párhuzamosan MOSZKVA '80, a jobb. oldali függőleges széllel párhuzamosan LÉGIPOSTA, lent MAGYAR POSTA és az értékjelzés, legalul balra 1980, jobbra a tervezőművész neve fekete színnel látható. A bélyegek hátterében oz olimpiai öt karikára emlékeztető stilizált karikák, és az értékjelzés számrészében levő szín bélyegenként más, de egy bélyegen belül czonos. A 40 filléres bélyeg fűzöld karikák előtt kézilabdázó nőt, a 60 filléres bélyeg^ narancsos vörös karikák előtt kajakozó- kat, az 1 Ft-os bélyeg narancsos karikák előtt futókat, a 2 Ft-os bélyeg lila karikák előtt tornásznőt, a 3 Ft-os bélyeg kék karikák előtt öttusa- lovoglóst, o 4 Ft-os bélyeg bíbor karikák előtt birkózókat, cn. 5 Ft-os bélyeg kékeszöld karikák előtt vízilabdázókat ábrázol több színnel. A blokk álló téglalap alakú, külső vágási mérete 70x88 mm, a blokkban levő bélyeg fekvő téglalap alakú, perforálásig terjedő mérete 52x37 mm. A bélyeg kerete kék és okkerszínű, amelyen fent egy távközlési műhold, valamint az olimpiai láng és MOSZKVA felirat, lent — a bélyegen is áthaladva — az olimpiai láng útja vörös színnel és az út során érintett városok neve (OLOM- PIA, ATHÉN, SZÓFIA, BUKAREST, KISINYOV, KIJEV) valamint a bélyeg mellett balra XXII. NYÁRI OLIMPIAI JÁTÉKOK felirat fekete színnel látható. A bélyeg alapszíne fehér, amelyen a bal oldali függőleges széllel párhuzamosan MOSZKVA, a jobb oldalival párhuzamosan LÉGIPOSTA, a futó alakoktól balra *80, jobbra az olimpiai embléma, lent MAGYAR POSTA és az értékjelzés, legalul balra 1980, jobbra a tervezőművész neve fekete színnel látható. A bélyegen kék színű stilizált öt karika előtt az olimpiai lángot vivő futó férfi és nőalak több színnel, az értékjelzés szám részében vörös szín látható. KISKERTÜNK Az orgona a magyar kert elmaradhatatlan díszcserjéje. Dús virágzata, intenzív illata miatt megérdemli alkalmazását, virágzása egyben a tavaszi évszak csúcspontja is. Az utóbbi években méltatlanul hiányzik sok új kertből, pedig pontosan a házikertben van inkább biztonságban. Közterületeken szép virága miatt sokan megszaggatják, ezáltal tönkre is teszik. A századforduló idején igen sok új nemesített változatát állították elő, mintegy 500 nemesített orgonafajta ismert a világon. Az orgonafajok tulajdonságra, magasságra, virágformában nagyon elütnek egymástól. Alkalmazástól függő magasság szerint csoportosíthatók, így megkülönböztetünk törpe, alacsony növésűeket: 1—1,5 m, középmagas: 1,5—3 m és magas növésűeket: 3—5 m. Leggyakoribb színek, illetve színárnyalatok: kékeslila, világoslila, liláskék, lila, liláspiros, bíborlila, pirosas, húsrázsa- szín, fehéreslila, krémfehér, fehér. Az orgonát nagy termetére való tekintettel a kert szélén térhatároló cserjeként ültessük. Több tő esetén különös gondot fordítsunk a színösszeállításra. Mindenütt megél, azonban a tápdús talajt bő virágzással hálálja meg. Előfordulhat, hogy látunk szép, tetszetős példányokat, azonban ugyanolyant beszerezni nem lehet, nem kell visszariadni az orgonaszemzéstől. Alanya a vadorgona, de szemezhetjük fagyaiba (Ligustrum vulgare vagy Ligustrum ovaliAz orgona folium) kőrisbe is. Orgona- sarjra is szemezhetünk, de legjobb a vadorgona magjából kelt csemetére szemezni. A szemzett orgona igen hosszú életű. (150—180 évig is elél.) Előfordulhat, hogy piros orgonaalanyra szemzett fehér orgonafajta pirosas beütést kap. Ezért célszerűbb azonos virágszínű alanyra szemezni. Fehér alanyra nyugodtan szemezhetünk piros nemes részt, fehér beütés a virágokon nem keletkezik, sőt a tőből előtörő sar- jakat könnyebben megkülönböztethetjük. Az orgonát augusztusban al- vószemzésre szemezzük be. Korábban hajtószemzésre nem célszerű szemezni, mert télen könnyen elfagy. Előfordul, hogy augusztusban szárazság van és a kéreg a fás résztől nem válik el, ilyenkor öntözéssel segítsük a növényt. Ellentétes oldalra két szemet is szemezhetünk, valamelyik biztos megered. Meg nem eredés esetén pótszerrt- zést szeptember közepéig érdemes végezni. A fehér fajták eredési százaléka jobb mint a színeseké. Idős bokrot is átolthatjuk, illetve szemezhetjük. Az oltás ideje március hónap, míg a szemzés ideje augusztus. Oltani a visszavágott ágakra lehet, míg a szemzés a visszavágás miatt előtörő sarja kra lehetséges. Könnyű és eredményes szaporítási mód a közönséges bújtás, a feltöltéses búj- tás. A frissen vásárolt orgonatövet 3—4 fejlett rügypárra metsz - szük vissza ültetés után, öntözéséről rendszeresen gondoskodjunk. Második évben sem engedjük virágozni, 3—4 rü- gyes csapra vágjuk ismét visz- sza. Fontos teendő a sarjak folyamatos eltávolítása. A sarja- kat mindig mélyen az alapjuknál tőből vágjuk vissza, mert egyébként egyre sűrűbben ágazódnak el. Az orgona csúcsrügyből virágzik. Kora tavaszi koronaalakítás esetén a virágrügyeket vágjuk le. Ha gyönyörködni akarunk a virágokban, virágzás után metsszük csak meg. Ajánlható téli metszésmód: A villás elágazás egyik ágát télen rövidcsapra vágjuk vissza, a másik virágozni fog. A következő évben a csapról előtörő vesz- szőből fejlődik ki a virág. Kalla Gábor VADÁSZAT 40 000 fácáncsibét helyeznek ki a vadásztársaságok vadászterületeikre mesterséges tenyésztésből Kedvező természeti adottságaink megyénkben is lehetővé teszik az apróvad eredményes tenyésztését. Korábban az ap- róvad-tenyésztést külterjes módon végezték és az emberi beavatkozás jobbára a hagyományos vadgazdálkodási eljárásokra korlátozódott. A megváltozott mezőgazdasági művelés következtében az apróvad élőhelyén új környezeti adottságok alakultak ki, az ember a természetes életközösségbe fokozottabban beavatkozott. A korszerű agrotechnika térhódítása következtében az apróvadállomány természetes feltételei erősen korlátozódtak. Az évi természetes szaporulat mennyisége alig éri el a veszteségeket, így a populációsűrűség fenntartása csak a mesterséges tenyésztés alkalmazásával lehetséges. A vadászati szórakozás, valamint az export lehetőségek növekedése is megkívánja a nagyobb hatásfokú, intenzív tenyésztési eljárás alkalmazását. A belterjes tenyésztésnél egy fácántojó után évi 45—50 db tojást és 20—25 db öthetes csibét nyerhetünk. Ennek biztosítása érdekében vadászterületeinket zárttéri belterjes te- nyésztelepek egészítik ki. A legtöbb esetben itt történik a mesterségesen kikeltett fácáncsibék öthetes zárt előnevelése. Ezt követően 10 hetes korig közép- és útónevelésben részesítjük őket, az erre a célra épített utónevelőkben és innen történik a kibocsátás a vadász- területekre. A kibocsátó hely megválasztása már félévvel korábban megtörténik a kibocsátás idejét megelőzően. Erre olyan helyet jelöljünk ki, ahol a fácán egyébként is szívesen tartózkodott, ügyelve arra, hogy ösz- szefüggő erdők, nagy nádasok elszívó hatása ne érvényesüljön, lakott területtől megfelelően távol legyen. Legalkalmasabb az olyan terület, ahol árnyékot adó facsoportok, erdőfoltok, és mezőgazdasági terület is van. Jó ha ez a mezőgazdasági terület vadföld, hisz akkor azt a célt szolgálhatja, amire a vadgazda épp használni akarja. Ez takarmányt is biztosíthat és búvóhelyül is szolgálhat. Az ilyen vadföldek célja: 1. Nyújtson kellő táplálékot a szárnyas apróvad számára. 2. Időszakos védősűrűként szolgáljon. 3. A terület természetes vadeltartó képességét fokozza. A vadföldek helyét mindig a szakmai célszerűség alapján lehet kijelölni. Fácán számára legalkalmasabb a két-három hektáros táblanagyság. A kihelyezési területet a vadászat szempontjából is meg kell határozni, legyen koncentrálási hely és a fő vándorlási helyek mentére is helyezhetünk ki fácáncsibét. A fácán számára kiváló takarmány a köles, kukorica és a cirok. Csak szakszerű vadföld-gazdálkodással tudjuk jövedelmezővé tenni a fácántenyésztést. Igen fontos tényező ezeken a területeken az ivóvíz biztosítása. A kiválasztott területet védelem alá kell helyezni és teljes dúvadmen- tességet kell biztosítani. A kihelyezésnél nagyon fontos az időjárás szem előtt tartása. Legmegfelelőbb a tartósan beállt, száraz, meleg idő. A területre történő kiszállításhoz legalkalmasabbak az esti órák, hogy a fácán sötétben érkezzen a kibocsátó helyre. Szállításnál a madarat ne érje huzat, ne izzadjon meg és ne fázzon meg. A kibocsátó helyen négy-öt hétig állandó felügyeletet kell tartani. Továbbra is gondoskodni kell az etetésről, itatásról és a ragadozók távoltartásáról. Az utónevelőben ki kell alakítani az etető utakat és a második héttől kezdődően, ahogy a madarak fokozatosan széthúzódnak, meg kell szélesíteni az etetőláncot. Egyhónapos utónevelés után az utónevelő kerítéseket felszámoljuk, viszont az intenzív takarmányozást feltétlenül folytatni kell a fácán élőhelyén. A vadászatig minden kihelyezett csibére 4 dkg takarmányt kell számítani, mert csak így tudjuk a kihelyezett fácánokat helyhez kötni. Megyénk vadásztársaságai ez évben több mint 40 000 mesterségesen nevelt fácáncsibét bocsátanak ki a vadászterületekre, ezzel tudjuk biztosítani a 30 000-es éves kilövési terv teljesítését, amely jó szórakozást nyújt, és emellett export feladatot is teljesítünk. Farkas János megyei fővadász Fácánvadászat után — terítéken a zsákmány
