Dunántúli Napló, 1980. június (149. évfolyam, 178. szám)
1980-06-01 / 149. szám
1980. június 1., vasárnap Dunántúli napló Megkérdeztük: Csak elöl „utazhat” a jegy- automata? Gyorsabb városi buszközlekedésre számítottak a komlóiak tavaly ősszel, amikor a járatokon felszerelték a jegyautoma- tókat. Azóta a le- és felszállási rend mit sem változott, mert a készülékeket közvetlenül a járművezető mögé szerelték fel, ugyanúgy az első ajtónál állnak sorba a felszállni készülődök. Megkérdeztük Molnár Istvánt, a Volán 12-es Vállalat komlói üzemének vezetőjét, miért nem alakították iki a pécsihez hasonlóan a le- és felszállási rendet, miért nem használhatják az utasok az összes ajtót? — Az ellenőrizhetőség miatt szereltük fel az első ajtónál az automatákat, és nálunk nem is olyan gyakori a készülékek meghibásodás mint Pécsett, ott is főként a hátsó automatákat rontják el. A felméréseink pedig azt bizonyítják, hogy ugyanannyi a járatok menetideje, mint a perselyes rendszerben volt. Erdő János, a 12-es Volán osztályvezetője: — Megértjük a komlóiak elégedetlenségét. A jegykezelő készülékek mostani elhelyezésének egyik oka a vegyes kocsipark (a 17 helyi autóbusz közül csak 4 a háromajtós), terveinkben szerepel a háromajtós buszok beállítása Komlón, s akkor ez a probléma is megoldódik. Szilvásban pedig, ahol egyébként is gondot okoz a túlságosan hosszú menetidő (húsz perc alatt ér le a busz a városközpontba), a távlati fejlesztési tervben szerepel az autóbuszforduló megépítése a víztorony közelében. Még egy kérdést továbbítottunk a Volán vezetőihez, ami szintén bosszantja az utasokat: miért a végállomáson ellenőrzik a jegyeket, feltartva a közlekedőket, akik emiatt munkából, vagy másik járatról késnek el? Molnár István elmondta, hogy kevés jegyellenőrt tudnak foglalkoztatni, a járatoknak mindössze nyolc százalékán képesek számon kérni a jegyeket, ezért besegítenek a végállomáson dolgozó forgalmisták is. G. M. A Hazafias Népfront országgyűlési képviselőjelöltjei Baranya megyében Dohoczky Antal, a Cserkúti Mezőgép Villányi Gyáregységének villanyszerelője Gázsity Milutinné, a Dráva- sztárai Általános Iskola tanára Kasó József, a Szigetvári Állami Gazdaság igazgatója. Hódosi Jenőné, a Fővárosi Kézműipari Vállalat szentlőrinci részlegének kesztyűvarró- nője, Ifsics Gyuláné, a Szentlőrinci Költségvetési Üzem pénztárosa Dr. Nagy József, az MSZMP Baranya megyei Bizottságának nyugalmazott első titkára 11. sz.. választókerület, Siklós Mérei Emil, a Mecseki Szénbányák Kossuth-bányaüzemé- nek üzemvezetője 12. sz. választókerület, Sely lye 3. sz. választókerület, Pécs Horváth Lajos, a Baranya megyei Tanács elnöke 8. sz. választókerület, Komló Palkó Sándor, a Baranya megyei Tanács nyugalmazott elnöke 13. sz. választókerület, Szigetvár 4. sz. választókerület, Pécs 5. sz. választókerület, Pécs Borsos János, az MSZMP Mohács városi Bizottságának első titkára Dr. Szentistványi Gyuláné, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának titkára 14. sz. választókerület, Szentlőrinc 1. sz. választókerület, Pécs Aczél György, a Miniszter- tanács elnökhelyettese Deutsch Erzsébet, a Pécsi Kesztyűgyár kesztyűvarrónője 7. sz. választókerület, Komló 6. sz. választókerület, Pécs Medvetzky Antalné, a Pécsi Pollack Mihály Műszaki Főiskola docense 9. sz. választókerület, Mohács 10. sz. választókerület, Mohács Cserna Sándor, a Mecseki Ércbányászati Vállalat vájára A majsiak összefogtak Majsra érve szemgyönyörködtető látvány fogad: az útmenti árkok tiszták, a járdákig színes virágokkal teli minikertecskék sora, a portákra be-belesve is rend és tisztaság. Azt tudom, hogy a majsiak csatlakoztak a HNF településtisztasági mozgalmához, mégis jól esik a számtalan árulkodó jel arról, hogy nemcsak csatlakoztak, cselekvő módon részt is vesznek benne.- Mi a titkuk? Hogyan csinálják? A kérdéseket Steer Imrének, a HNF községi bizottsága elnökének teszem fel. — Hadat üzentünk a szemétnek, egyúttal előadásokat szerveztünk, a vizek, a fák és virágok védelmével kapcsolatos filmeket vetítettünk és természetesen agitáltunk, győzködtünk. Szerencsére nem volt nehéz dolgunk a „hogyan”-nal, sokkal inkább a „mivel?” foglalkoztatta az embereket. Beneveztek a tiszta udvar, rendes ház és a tiszta, virágos község versenymozgalomba, tavaly már a 400 majsi portából 180 elnyerte a tiszta udvar táblát. Mindenki a saját portáját, az útig húzódó területét tartja rendben, beleértve a járdát, az árokig húzódó részt és magát az árkot is. Tisztán tartanok, parkosítanak a tanács cserjéivel és facsemetéivel, világosítanak a saját pénzükből. — Kik, mivel segítik a lakókat?- Népfrontos, KISZ-es és tanácsi aktívák járják a területet, ellenőriznek, ha kell bírálnak, vagy tanácsot adnak, netán segítséget szereznek. A tsz gépi munkával is segít, mindenekelőtt példát mutat: az irodaház mögötti részt rendbe hozatta és kis parkot hoz létre, új trágyalerakóhelyet alakított ki, ahonnan már nem jön be a faluba a bűz.- A tanács mivel segiti, hogy valóban tiszta és virágos község legyen Majs? - kérdem a tanácstitkártól, Szabó Ernőtől.- Éves szinten 40-50 ezer forint értékben adunk ingyen: évelő fagyait sövénynek, díszfát, ezüstfenyőt éstuját. Takarékos- sági szempontból saját dugványiskolánk van, ez is a parkgondozónk reszortja. Új szemét- gödVöt jelöltünk ki, hogy a háziszeméttel se rontsuk a faluképet. A lakosság oda hordja a szemetet. Aki maga nem győzi a csinosítási munkát, annak a lehetőségeinken belül segítünk, április közepén 400 fát ültettünk ki az iskolások segítségével. Ehhez tartozik, hogy az elkövetkező tervidőszakban a tanácsi kezelésű házakat igyekszünk felújítani, hogy ne rontsák, hanem javítsák a faluképet. — Van még tennivalónk elégi, de az a jó, hogy az egész község mögénk állt. Az önérté. kelés az alapja, hogy elnyerhessük a tiszta, virágos község címet, amíg mi nem tartjuk Maj- sot ilyennek, addig nem is jelentjük annak. Sok még a munkánk, de nem titkoljuk, hogy őszre szeretnénk elérni a megtisztelő címet. Egyre többen vannak, akik az átlagosnál is többet tesznek ezért: Kósék, Ulrichék, Nyit- raiék, Lászlóék, Schmidték ... Őszre talán fel lehetne sorolni valamennyi majsi család nevét. Murányi László
