Dunántúli Napló, 1980. június (149. évfolyam, 178. szám)
1980-06-21 / 169. szám
e Dunántúli napló 1980. június 21., szombat Első lépés a döntések jobb megalapozásához KÖZGAZDASÁGI ÉLET A vállalati irányításrendszerek fejlesztésének távlati célja az automatizált vállalatirányítási rendszerek létrehozása. Kialakításuk hosszadalmas, költségigényes feladat, még nagyvállalatainkat is komoly anyagi és szellemi erőpróbák elé állítják. Ugyanakkor a vállalati irányítás színvonalának emelésével kapcsolatos követelmények mind kényszerítőbben hatnak, rákényszerítve vállalatainkat döntéseik jobb megalapozására, a környezet bizonytalanságának számításokkal való mérséklésére. Azokon a területeken, ahol a vállalati számítóközpontok létesítése ma még az anyagi és szellemi kapacitások korlátaiba ütközik, hasznos segítséget jelenthetnek a vállalati döntéselőkészítésben a mind népszerűbbé váló programozható kalkulátorok, asztali számitógépek. A kisgépek előnyei Mi indokolja az említett kisgépek gyorsan növekvő népszerűségét? A siker mögött több olyan tényező áll, amelyeket érdemes egy kicsit részletesebben megvizsgálni. Az elsők között az eddigi vállalati számitógépes alkalmazások tapasztalatait említhetnénk. Számítógépes szervezéssel foglalkozó vállalataink nagyobb része ügyvitelszervezési munkákkal kezdte meg a gazdasági célú alkalmazást. Ezek a rendszerek lényegüket tekintve alig tértek el a kézi feldolgozási struktúráktól. Feldolgozási tablóik az alsó- és a középszintű vezetés taktikai szintű irányítási munkájában is csak további elemzésekkel voltak használhatók. A vállalati irányítási rendszer legfontosabb döntéseinek megalapozásához, a vállalati politika és stratégia döntéseinek kidolgozásához, módszertani megalapozásához elégtelenek voltak. Az ügyviteli rendszerek naprakészségének fenntartása, a gyakori pcogramát- dolgozások lekötötték az apparátus energiáit. A kisgépek meggyorsítják az irányítási munka színvonalának javítását. Átmenetileg megkerülik az ügyviteli rendszerek, majd a fejlettebb, adatbázison alapuló irányítási rendszerek létrehozásának problematikáját, és képesek hagyományos vállalati információs rendszerek esetén is közvetlen módon használható eredményeket produkálni a^vezetői döntéselőké- szités területén. A matematikai statisztika, az operációkutatás, a vállalati gazdaságtan elemző, döntést megalapozó vagy prognosztizáló eljárásainak nagy hányada viszonylag kevés adattal végzendő bonyolultabb számításokat igényel. Ezek gyakorlati alkalmazása Programozható kalkulá- torok,asztali számítógépek a vállalati. ' V" ugrásszerű javulást eredményezhet a vállalati döntéselő- készítési és tervezési munkában. Viszonylag olcsó Nagy előnyük a viszonylagos olcsóság. A félvezetőgyártás technológiája területén végbement viharos fejlődés eredményeképpen kis méretű, nagy teljesítményű gépek jelentek meg, megfizethető áron. Ez különösen a kisvállalatok, kutatóhelyek, oktatási intézmények szempontjából lényeges. Amilyen nagymértékben megkönnyítette a mérnöki munkát annak idején a logarlécek elterjedése, legalább olyan mértékű változásokat eredményez a kisgépek megjelenése a gazdasági szakemberek munkájában. A gazdasági szakemberek munkáját kényelmessé teszi ezen eszközök folyamatos rendelkezésre állása. A kisgépeken megoldható feladatok száma, mint látni fogjuk, meglehetősen széles körű. Terminál- hálózat hiányában a feladatoknak nagy teljesítményű számítógépeken való megoldása kötegelt feldolgozásban történhetne (batch processing), ami a feladat megoldásának teljes átfutási idejét túlzottan megnövelné. A kisgépeken a számítási variációk futtatása, a kapott eredmények korrigálása párbeszédes üzemmódban végezhető. Egy-egy számítás elvégzése (adatbevitellel együtt) néhány perces művelet. A programozható kalkulátorok, asztali számítógépek kezelése egyszerű, néhány óra alatt elsajátítható. Programozási utasításaik meglehetősen széles körűek, a felhasználó néhány napi gyakorlás után képes saját feladatainak programozására. A gyárilag előállított programcsomagok mellett lehetőség van saját programok ismételt felhasználására is, mivel azok mágneskártyákon, magnetofonkazettákon, lágy mágneslemezen tárolhatók. Ugyanezen hordozók adattárolásra is alkalmasak. A kisgépek vállalati gyakorlati alkalmazása jó alapozást jelent a későbbi nagygépes szervezésekhez is. A felhasználók megismerkednek a legegyszerűbb programozási nyelvekkel, hozzászoknak ahhoz, hogy a gazdasági döntéseik során felmerülő problémákat algoritmikus formában fogalmazzák meg, a gazdaságmatematikai módszerek bőséges tárházát egyre nagyobb mértékben hasznosítsák gazdasági munkájukban. A gyári programok vagy a saját programok kidolgozása után elegendő egy-egy számítás lényegét ismerni, a gazdasági szakemberek munkája a feladat megfogalmazására és az eredmények köz- gazdasági elemzésére szorítkozhat. Mindezek olyan szemléleti változásokat indítanak el a ma még számitógéppel nem rendelkező vállalatoknál is, amelyek később a vállalati irányítás igényeivel jobban összhangban levő számítógépes rendszerek szervezését segítik elő. Néhány géptípus — a PTK—1096 A programozható számológépek között az amerikai Texas Co. licence alapján ha-i zánkban is gyártott PTK—1096 típust emelnénk ki. A kalkulátor központi tára alaphelyzetben 480 programlépés és 60 regiszter megosztású. A tárfelosztás módosítható: a programlépések száma 980 lépésig, a regiszterek száma 100-ig növelhető. Saját utasításkészlete megközelíti a 100-at, ezek billentyűkkel hívhatók meg. A tanulási üzemmódban írt program mágneskártyán tárolható, ismételt felhasználás céljából. A gép teljesítményét növelik a szilárdtest-áramkörökből felépített Solide State Software- modulok, amelyek egyenként kb. 5000 programlépést tartalmaznak 22-25 db előre meghatározott feladat elvégzésére (pl. több változás regresszió, varianciaanalízis, statisztikai próbák, véletlenszám generálás, hisztrogrammszerkesztés, műveletek mátrixokkal stb.). A modulok alprogramjai a felhasználó által írt saját programokba tárkapacitás igénybevétele nélkül szubrutinként beépíthetők. A kalkulátorhoz hőérzékeny papírra dolgozó mátrix nyomtató csatlakoztatható (KA-100), amely 64 karakter kinyomtatására képes (a teljes ABC, valamennyi számjegy, műveleti jel stb.; 20 pozíció szélességben). A gép ára nyomtatóval 59 ezer forint. Commodore’s Pet Eggyel magasabb fejlettségi szintet jelentenek az asztali számítógépek. Ezek programozása már szimbolikus nyelven történik. A BASIC nyelven programozható például a nyugati országokban „személyi computerként" hirdetett Commodore's Pet készülék. A billentyűzeten keresztül működtethető mikro- computer beépített katódsuga- ras kijelzővel rendelkezik (40 oszlop, 25 sor). Programok és adatok tárolása magnószalag-kazettán történik. A központi tárban 14K kapacitást foglal el a BASIC-interpreter (alapmodul, string- és mátrixmodul), 4K-t az operációs rendszer, 1K-t a diagnosztikai rutin, míg a felhasználó részére 8K szabad kapacitás áll rendelkezésre. Méretei egy hordozható tv-készülékkel megegyezőek. A készülékhez írógép is csatlakoztatható. Beszerzése 180—250 ezer forint, tartozékoktól függően. Canon BX—I A Canon BX-1 típusú japán asztali számítógépet kisebb méretei ellenére az előzőnél nagyobb teljesítmény jellemzi. Az írógép nagyságú egység központi tára 16K szabad kapacitást biztosít a felhasználó részére. A beépített Mini-Flop- py-Disk egység lágy mágneslemezei egyenként 65,5K felhasználói kapacitást jelentenek, 125 K bit/sec átviteli sebességgel. Programozása tanulási üzemmódban, vagy a kibővített BASIC-nyelven végezhető. 16 pozíciószélességben történik az eredmények és az üzenetek alfanumerikus kijelzése, a beépített .nyomtatómű segítségével viszont 80 pozíciószélesség áll rendelkezésre adatok, üzenetek, szövegek kiíratására, rajzolására (5x7 pontmátrix, 40 karakter/sec.). A beszerzési ár tartozékoktól, kiépítettségtől függően 250—350 ezer forint. Vállalati alkalmazások Baranyában A Pécsi Tudományegyetem közgazdaságtudományi karán sikeres alkalmazások történtek mind oktatási, mind vállalati felhasználási célból a PTK- 1096, és újabban a Commodore’s Pet számítógépekkel, így többek között a Pécsi Vízmű részére készültek kisgépes programcsomagok a beruházások gazdaságossági számításaira, a készletgazdálkodási modellekre, a munkaügyi számítások gépesítésére. Folyamatban van a vállalat tervezési rendszerének gépesítése. A Dunántúli Cipőkereskedelmi Vállalat megrendelésére készült el a gyermekcipő-kereslet prognosztizálására szolgáló programcsomagr* amely a demográfiai adatokból kiindulva meghatározza az összkeresle- tet, annak méret- és cipőfajták szerinti megoszlását. Oktatási célra kidolgoztunk egy szimulációs modellt, amely egy vállalati beruházás gazdaságosságát elemzi azzal a feltétellel, hogy a beruházási összeget, a piaci igényt, az eladási árat, a termék önköltségét valószínűségi változónak tekinti. A kidolgozott programok tanúsága szerint a kisgépek segítségével a döntéselmélet, az operációkutatás, a vállalati gazdaságtan számítási feladatainak nagy része megoldható. Ilyenek például: lineáris, exponenciális és logisztikus trend, két- és háromváltozós regresz- sziók, varianciaanalízis, statisztikai próbák, szezonindexszámítás, időtényezőt és maradványértéket figyelembe vevő beruházásgazdaságossági számítások, R- és F-alap képzés, bérszínvonal-szabályozás, szimulációs modellek, kalkulációk készítése, kisebb ügyviteli feladatok stb. Nem alkalmasak viszont a kisgépek olyan problémák kezelésére, amelyek nagy adattömeget dolgoznak fel, vagy számítási igényük túlzottan nagy (pl. ügyviteli feladatok, nagyméretű lineáris programozási problémák, faktoranalízis). Fontos láncszem Végezetül hangsúlyozni szeretném, hogy a kisgépek nem helyettesítik a komplex vállalati számitógépes rendszereket, ez nem is céljuk. Alkalmazásuk azonban igen hasznos lehet a nagygépes szervezéseket előkészítő szakaszokban, mivel a vállalatirányítás döntéselőkészítési munkáiban jelentenek gyorsabb előrelépést mind tartalmi, mind szemléleti vonatkozásban. Alkalmazásuk a meglévő vállalati számítógépek mellett is indokolt, a számítástechnikai munkamegosztás egy láncszemét képezik: bizonyos feladatok gyorsabban, rugalmasabban oldhatók meg segítségükkel. Mivel különösebb szakképzettséget nem igényelnek, beszerzésük és üzemeltetésük olcsó, elsősorban a kisvállalatok számára jelenthetik az első lépést tervezésük, döntéseik jobb megalapozásában, a vállalati irányítás hatékonyságának javításában. Dr. Barakonyi Károly, a Pécsi Tudományegyetem közgazdaságtudományi karának docense Számítástechnika Baranyában e Hol tart, méginkább merre tartson a számítástechnika vállalati alkalmazása Baranyában? Közgazdasági élet rovatunkban ennek megválaszolására vállalkoztunk. Két héttel ezelőtt megjelent oldalunkon számot vetettünk a megyei helyzettel. Cikkíróink a hogyan tovább?-ot illetően többek között leszögezték: az előrelépés útja csak az lehet, ha a vállalatok — adottságaik figyelembe vételével — a magasabb szintű számítástechnikai rendeszerek alkalmazására térnek át, hiszen a számítógép-alkalmazás gazdasági haszna nem a kézi rendszerek gépesítésében rejlik, hanem a különböző szintű vállalati döntések jobb megalapozásából származó hatékonyságnövekedés többleteredményeiböl. Azoknál a vállalatoknál, ahol saját számítóközpontok létrehozása ma még korlátokba ütközik, hasznos segítséget jelenthetnek a vállalati döntéselőkészitésben a programozható kalkulátorok, az asztali számítógépek, mindemellett alkalmazásuk jó alapozást jelent a későbbi nagygépes szervezésekhez. Cikkírónk ezzel kapcsolatban hasznos útmutatásokkal szolgál. Másik két szerzőnk a Mecseki Szénbányáknál bemutatja azt az utat, mely a számítástechnika alkalmazásában a bérmunkairodától a saját számitógép beszerzéséig elvezet. Miklósvári Zoltán Mecseki Szénbányák Út az önálló számítóközpontig A Mecseki Szénbányák 1966- ban a szénbányászatban elsőként, Dél-Dunántúlon az elsők között valósította meg á SZÜV pécsi adat- feldolgozó központja segítségével az anyagfelhasználás és -készletezés teljes gépi adat- feldolgozását. 1969 óta az állóeszköz-nyilvántartás és az amortizációs leírás elszámolása ugyancsak számítógépre szervezett. Az adatfeldolgozás e módja teljes egészében kielégíti a számviteli követelményeket, pontosabbá és áttekinthetővé teszi a nyilvántartást, ám a gazdálkodás irányításához nem szolgáltat információkat, mert a reálfolyamatokhoz képest az adatfeldolgozás jelentős késéssel történik. Ezáltal nem hasznosítható a számítástechnika sajátos előnye, hogy az egyre gyorsuló termelési folyamatokkal az információs folyamatok szinkronban legyenek, s az irányítás beavatkozásai a konkrét helyzetben a cél szempontjából optimálisak legyenek. Mindezek a gondok jelentkeztek a szénbányászat egészében is. Az 1974-ben létrejött Magyar Szénbányászati Tröszt első feladatai között szerepelt c számítástechnikai koncepció elkészítése. A szénbányászat számítástechnikai alkalmazási és fejlesztési koncepciója hatékony irányítási rendszer megvalósítására 'irányul, mely a termelési folyamatok eseményeivel részben egyidejű, részben legalább 24 órán belüli adatfeldolgozást tesz szükségessé a változások kimutatására. A közvetlen termelésirányítási funkcióra létesülő üzemi diszpécserközpontok kisszámitógé- pei (TPA/S), a CAMAC mérés- adatgyűjtő rendszerrel real-time (egyidejű) üzemmódban gyűjtik és értékelik az alapvető termelési tényezők aktuális adatait: a telepített létszám munkahelyi megosztását név szerint, a qé- pek és berendezések üzemállapotát. üzemidejét, állásidejét, a meghibásodások időpontját és okát, a szállítási rendszer teljesítményeit, a bánya szellőzteté- si paramétereit, a bányalevegő metán és szénmonoxid tartalmát és annak időbeni változásait munkahelyenként stb., melyek alapján részben automatikus, részben a diszpécser döntésével meghatározott beavatkozásokra kerül sor. Az anyagfelhasználás és készletváltozás, a termelőeszköz-gazdálkodás napi adatait saját kisszámító- gépeken készítjük elő a végső feldolgozásra és egyúttal részleges elemzéssel aktuális információkat szolgáltatunk az üzemi és vállalati vezetés számára az operatív döntések megalapozásához. Az így rendezett és ellenőrzött adatok mágnesszalagra kerülnek, amelyről közepes vagy nagy számítógéppel a számviteli és statisztikai rendnek megfelelő kimutatások elkészíthetők. Erre a célra továbbra is a pécsi SZÜV számítóközpontját vesszük igénybe. A későbbiekben — amikor a számítógépekre alapozott vállalati információs rendszer a termelési és gazdálkodási folyamatok ösz- szességére kiterjed — a végső adatfeldolgozás egy közepes vagy nagy számítógép kapacitását gazdaságosan képes kihasználni, szükségessé és indokolttá válik egy R—35-ös számítógépre alapozott vállalati számítóközpont létesítése. Távlati elképzeléseink szerint ez 1985 körül válik időszerűvé. A hosszú távú program végrehajtásának jelenlegi szakaszában a szénbányászat leqfon- tosabb erőforrásait átfogó alrendszerek modelljének, szer- • vezési javaslatainak kidolgozása folyik. Az anyaggazdálkodási alrendszer 1981. január 1-én bevezetésre kerül, az előkészítési munkák előrehaladott stádiumban vannak. A termelőeszköz-gazdálkodási alrendszer szervezési javaslata most készül, a termelésirányítási alrendszer rendszermodellje kidolgozás alatt van. Meqindult az ásványvagyon gazdálkodási alrendszer, illetve a munkaerőgazdálkodási alrendszer helyzetfelmérése és modellezése. A rendszerszervezési feladatokat több szakintézet — a SZÜV, a KBFI, a NIM IGüSZI — igénybe vételével oldjuk meg. A számítás- technika vállalati alkalmazásának, a számítógépes eszköz- rendszer üzemeltetésének- személyi feltételeit oktatással és továbbképzéssel, képzett szakemberek alkalmazásával biztosítjuk. Nehezebb és sokrétűbb feladat a teljes irányító apparátus felkészítése, ennek elsődleges feltétele a vállalat szervezeti struktúrájának és működési rendjének folyamatos fejlesztése. Növekvő feladataink teljesítésére, távlati céljaink elérésére csak akkor lesz vállalatunk alkalmas, ha nem engedjük meg, hogy a számítás- technika alkalmazása öncélúvá és formálissá váljék. Programunk egyik legfontosabb alapelvének ezt tartjuk, a fejlesztési célokat és a végrehajtás ütemezését ennek rendeljük alá. Mester József műszaki-gazdasági tanácsadó Dolgos Sándor számítástechnikai csop. vez.
