Dunántúli Napló, 1980. június (149. évfolyam, 178. szám)

1980-06-20 / 168. szám

1980. június 20., péntek Dunántúli napló 3 Hagy érdemes legyen megöregedni Gondoskodás az idősekről Látogatás isten háta mögötti falvakban Délutáni csúcsforgalom a kétújfalui vegyesbolt ban Mit kapnak, hogyan kapják? ■ Révfalu és Vásárosbéc példá ■ Már megint a sör! ■ Riport az áruellátásról négy tételben A nyugdíjasok és járadé­kosok száma 1979 vé­gén meghaladta a kétmilliót... A szociális ott­honok férőhelyeinek száma az 1975. évi 31 ezerről 32 ezerre, az öregek napközi otthonaiban a férőhelyek száma 18 ezerről 23 ezerre nőtt. (MSZMP XII. kongresszusa anyagából). j Hazánkban a lakosság átlag- életkora meghosszabbodott. Alapvetően megváltoztak az élet- és munkakörülmények, az egészségügyi és szociális gon­doskodás társadalmi feladattá vált. Az időskorúak szociális el­látásának szervezése, az intéz­mények fenntartása az Egész­ségügyi Minisztérium felügye­leti irányítása mellett alapvető­en a tanácsok feladata. Az öregkor nem betegség Az időskorúak többször for­dulnak testi-lelki panaszaikkal orvoshoz, mint a fiatal és kö­zépkorosztályok. A kórházak se­Ebéd utáni terefere az erkélyen bészeti, urológiai osztályain fék. vő betegek legalább 25-30 szó. zaléka idős ember. Közülük so­kan már gyógyultak, hazabo­csáthatók volnának, de nincse­nek hozzátartozóik, gondvise­lőik. Az öregedés természetes életjelenség - s nem betegség. Fiziológiai, biológiai folyama­tát tudományos módszerekkel kutatják a Gerontológiai Kuta. tó Központban, de a fiatalsá­got konzerváló életeiixírt még nem találták fel, ilyen csak a mesében létezik... Az orvosok továbbképzésük során ismer­kednek meg közelebbről a ge­riátriai (az öregkor speciális egészségügyi) problémákkal, egyre jobban megőrizhető az öregek testi kondíciója, de még megoldatlanok a pszichés vagy lelki bajok... Szociális gondoskodás — Mi lesz velem, ha meg­öregszem? - halljuk gyakran a félő, bizonytalankodó kérdést még azok szájából is, akiknek van családjuk, vannak gyerme. keik. Hát még ozoktól, akik magányosan, egyedül élték le életüket! Sajnos, sok ilyen körülmé­nyek között megöregedett em­ber szorul a tanácsok szociá­lis segélyeire. Pedig ezt sem könnyű megkapni! Környezet­vizsgálat előzi meg a segélyek kiutalását. Ez kiterjed az idős kérelmező jövedelmi helyzetére, azt is megvizsgálják, van-e tar­tására kötelezhető hozzátarto­zója. Orvosi véleményt kérnek arról, hogy valóban munka­képtelen-e. Ha még munkaké­pes, okkor szociális foglalkoz­tatóba utalják, ahol egyszerű, könnyen betanítható munkát adnak neki, rövidített munka­időben dolgozhat és munkájá­ért bért kap. Jelenleg 21 szo­ciális foglalkoztatóban mintegy 6000, főként fogyatékos ember dolgozik — 40-50 százalékuk időskorú. Aki nem munkaképes és rendszeres szociális segélyt kap, annak segélyéhez évente ugyanúgy hozzáadják a 2 szá­zalékos emelést, mint a nyug­díjasoknak, és megkapják az árintézkedések ellensúlyozását szolgáló pótlékokat is. Jelenleg kétféle szociális segély van: tel. jes összegű — ez a jelenlegi özvegyi nyugdíj alsó határa és részsegély. Ez utóbbit azok kap. jók, akiknek nyugdíja vagy já­radéka nem éri el az özvegyi nyugdíj alsó határát. Jelentős segítség az időskorúak számá­ra a szociális étkeztetés. Na­ponta egyszer főétkezést, álta­lában ebédet biztosítanak a ta. nácsok számukra - kedvezmé­nyes térítés mellett. Házi gondoskodás és napközi otthonok Azok számára, akik magá­nyosak és képtelenek ellátni magukat megromlott egészségi állapotuk miatt, a tanácsok lét. rehozták az öregek napközi ott­honát Az idős emberek itt el­tölthetik az egész napot, étkez, hetnek; gondoskodnak számuk, ra célszerű foglalatosságról, ki­rándulásokról, klub-programok, ról. Olyanok találkoznak itt na­ponta, akik még nem mozgás- képtelenek és szívesen vesznek részt a napközi otthonok sajátos társadalmi életében. Kísérletképpen most új ellá­tási formát vezettek be Szent- mártonkátán: az öregek hetes napközi otthonát. A messze la. koknak nem kell reggelenként kilométereket gyalogolniok és este hazamenniök, hanem ké­nyelmes hálószobákban alhat- nak egész héten és csak a hét végén járnak haza. Télen a szó. ciális gondozó előre befűti a lakásukat és kétnapi élelem­mel is ellátja őket. A mozgásképtelen és magá­nyosan élőkhöz kimegy a gon­dozónő, aki segít az idős ember háztartásában, bevásárol, kita. korit. A gondozónők zöme fi­zetség nélkül, társadalmi mun­kában vállalja ezt a szép fel­adatot. . . Jelenleg 15 ezer tár­sadalmi gondozó 34 ezer idős­korút látogat. Kifejlődőben van a szociális ellátásnak egy új formája: a nyugdíjasház; itt szép garzon­lakásokban élnek az idősko­rúak. Az új nyugdíjasházakba már eleve beépítik a napközi otthont is. A beköltözés feltété, le: komfortos lakást kell leadni a tanácsnak, legalább 2 ezer forintos nyugdíjjal kell rendel­kezni, hogy a közös költsége­ket a nyugdíjas fedezni tudja. Az új házakba most már az idős ember a bútorát is magával vi. heti, ugyanis a régiek bútorozott lakások. Korszerű városi szociális ott­hont, nyugdíjasházat és szak­orvosi rendelőt építettek egy tömbbe Győrben, ezt rövidesen átadják rendeltetésének. Tata­bányán, Szegeden is működik ilyen intézmény. A VI. ötéves tervben létesül hasonló Kecs­keméten, Miskolcon, Pécsett, Salgótarjánban, Veszprémben és Baján. Az öregségtől mindenki fél, de meg akarjuk érni. Szeret­nénk, ha a munkában elfáradt emberekre, hosszú, derűs öreg. ség várna. Hogy érdemes le­gyen megöregedni... B. I. E lőszónak csupán egyetlen kérdés kívánkozik ide. Az ugyanis, hogy milyen a tá­vol eső falvak, települések áru­ellátása? — Vagy laza köznapi nyelven; mit, hogyan, mikor kap a „préri”? A helyszínek A „préri" ezúttal Baranya- hidvégen kezdődött, ott fékez­tünk, a vegyesbolt előtt. Ba­romfitenyésztő falu Baranya- hidvég, ezért főként a baromfi- tápról kérdezgettük a boltost, de másfélékről is. Fleisz József néhány hónapja lett csak ke­reskedő, így a pályakezdet ne­hézségeit egyszerre érzi: — Először is a tévére, rádió­ra haragszom. Miért reklámoz­za például az almaszappant, amikor falun nincs, legfeljebb szaküzletekben, s a vevők en­gem sürgetnek. Pontatlan az italszállítás, üdítőt meleg idő­ben kevesebbet kapunk, nem elég. Olyankor ritkábban is jönnek. Tegnap itt voltak a nagykanizsaiak, de semmit sem hoztak, sőt, a göngyöleget sem vitték el, mondván, hogy nincs az elszámoláshoz üres lap a tömbjükben. Sok a drága kül­földi, kevés a hazai sör. Az italellátás szervezése végett kevés lesz majd az a néhány forint, amit telefonszámlaként elszámolnak, nekem kell majd a sok sürgető hívást fizetnem. A táp? — Hát előfordul, hogy megrendelem, s csak 7—8 nap múlva érkezik meg, pedig csak öt kilométerről, Vajszlóról kell elhozni. Mire ideér, néha már nem is kell, mert a kiscsirke fejlődésében egy hét fontos idő. A kenyeret pedig nem­egyszer este fél ötkor kapom, de kaptam már este 7—8 óra­kor is. * „Kilőjük" magunknak Rév­falut. Tényleg megyeszéle, sőt országszéle is, onnét már a Dráva állja el az utat, túl - Horvátország, Drávaiványinál vissza kell fordulni, mert utat építenek. Kanyarodunk Dráva- sztára felé, a faluszélen fog­sorkoccantó gödrös legelő. Vissza! Másik faluszél, ott meg a gáton sorompó állja el az utat. Elindulunk a lapos lege­lőn, egy tócsa, kettő, három, a negyedik már tengelyig ér, gyerünk azért: milyen lehet az áruellátás egy ilyenmód elzárt faluban? De ott a határőrség: Vissza! — Mit esznek, mit isz­nak hót a révfalusiak? * Kétújfalu. Kelepáti Adóm, a Szigetvári ÁFÉSZ 727-es ven­déglátó üzletében, ódon han­gulatú házban szolgálja ki a szomjas helybélieket. Háta mö­gött a polcon kapásból meg­számolva is húszfajta ital áll, szeszes, meg nem szeszes. Sze­rinte:- üdítőital-ellátásunk igen jó. A pécsi sörgyár háromfajta üdítőt is hord rendszeresen és időben. A hordós sör viszont akadozik. Ma is kihoztak 10 hordó cseh import sört, de csak 8-at vettem át. Megálla­podás, hogy egyszerre hoznak drága külföldi és olcsóbb ha­zai sört is, de ez sajnos lökés­szerűen, és nem együtt érke­zik. Ami pedig drága, azt a vendég jogosan nem veszi meg. * A másik megyeszéle. Kissé összevissza elhelyezett, hiányos útjelzőtáblák miatt, kétszer nekifutunk — a semminek, így hívják erre a döcögős, erdőbe, mezőbe vesző, Somogy felé tartó földutakat. Mondják, nem egy Balatonra siető kül­földi vág neki emiatt a somo­gyi erdőhátnak. Végre: Vásá­rosbéc! A bolt, az italbolt fa­lán tizenegy kedves fecskefé­szek, odabent a vegyesboltban almaillatú mosóport is árul­nak. Két asszonnyal beszélge­tünk a melegzöld fűsor men­tén, a járda szélén. Egyiknek sem jut hirtelen eszébe, hogy valamit nem kapott volna meg az utóbbi időben ebben a kis üzletben. A túrajáratok ponto­sak, legfeljebb néha nem friss a kenyér. Megkerestük a fel­vásárlót is: Povolni Józsefnét. Az mondta:- A baromfitóp két napon belül mindig itt van! Joó József, a kocsmáros, ép­pen szünnapos. Lófogattal trá­gyát hord, de odabent áll egy Trabant is. Olyan ez, mint a fecskefészek az almaillatú mosóporral: megyeszéle, 1980- ban. Joó József véleménye: — Hordós sör van, üveges Szalon sört nem kapok, a falu meg kívánja, kéri, várja. A len­gyelt is megisszák, de szeret­ném néha, hogy illetékesek Pesten, Pécsett hallják, amit ivás közben mondogatnak rá­juk. Az üdítőellátás viszont pontos, mert azt már az áfész szervezte meg, szerződéssel biz­tosította. Mindig elegendő, s még a boltban is van, ha én éppen bezárok. A válaszok A Sellyéi ÁFÉSZ kereskedel­mi főosztályának vezetője, dr. Dibusz Ferenc: — A baranyahidvégi tápellá­tás nem könnyű. A szövetke­zetnek csak akkor éri meg a fuvar, ha éppen minden igé­nyelt tápfajta szállításra ké­szen áll a vajszlói üzemben. A boltosnak nagyobb tartalékok­kal kell majd dolgoznia, hogy így enyhítsük a gondot. A „bevehetetlen” Révfalut pedig telefonon hívtuk fel. De helyette a drávafoki tanácstól Ágoston Lajos titkár jelentke­zett. így tudtuk meg: — Már csak mindössze nyolc házban laknak Révfaluban. Az útlezárásig hetente háromszor nyitva állt, ilyen kevés ember­nek is, a bolt-italbolt. Most pedig jó előre ellátott bennün­ket a Sellyéi ÁFÉSZ mindennel, s köszönjük, hogy ilyen kevés emberért is ennyit költött a szállításra, tartalékra. Végül is... Végül is a helyzetkép nem rossz. A gondok érthetőek. A vásárosbéci almaillatú mosó­por, a révfalusi nyolc ház pél­dás ellátása korszerű keres­kedelemszervezésre vall. Az új­ságíró azonban még a kevés gondot is hivatásszerűen szá- monkéri. A baranyahidvégiek például ezen a kurta ötkilomé­teres távon valamiféle saját erővel, tsz-, vagy olyan régi. de bevált kaláka-összefogással, egymást sorban kisegítve is el­hozhatnák a tápot. Mert a csirkehús a városnak, az ára pedig nekik fontos. A sörellá­tás, mivel mégiscsak ez az ital a legkisebb szesztartalmú, egy­szer már „nagy megyei tanács­kozást”, alapos szervezést kí­ván, hogy mindegyik felet meghallgatva végre rend le­gyen a sorútokon is. Földessy Dénes Dominócsata a pécsi, Tímár utcai szociális otthon társalgójában Prolcsza László felvételei

Next

/
Oldalképek
Tartalom