Dunántúli Napló, 1980. június (149. évfolyam, 178. szám)
1980-06-20 / 168. szám
1980. június 20., péntek Dunántúli napló 3 Hagy érdemes legyen megöregedni Gondoskodás az idősekről Látogatás isten háta mögötti falvakban Délutáni csúcsforgalom a kétújfalui vegyesbolt ban Mit kapnak, hogyan kapják? ■ Révfalu és Vásárosbéc példá ■ Már megint a sör! ■ Riport az áruellátásról négy tételben A nyugdíjasok és járadékosok száma 1979 végén meghaladta a kétmilliót... A szociális otthonok férőhelyeinek száma az 1975. évi 31 ezerről 32 ezerre, az öregek napközi otthonaiban a férőhelyek száma 18 ezerről 23 ezerre nőtt. (MSZMP XII. kongresszusa anyagából). j Hazánkban a lakosság átlag- életkora meghosszabbodott. Alapvetően megváltoztak az élet- és munkakörülmények, az egészségügyi és szociális gondoskodás társadalmi feladattá vált. Az időskorúak szociális ellátásának szervezése, az intézmények fenntartása az Egészségügyi Minisztérium felügyeleti irányítása mellett alapvetően a tanácsok feladata. Az öregkor nem betegség Az időskorúak többször fordulnak testi-lelki panaszaikkal orvoshoz, mint a fiatal és középkorosztályok. A kórházak seEbéd utáni terefere az erkélyen bészeti, urológiai osztályain fék. vő betegek legalább 25-30 szó. zaléka idős ember. Közülük sokan már gyógyultak, hazabocsáthatók volnának, de nincsenek hozzátartozóik, gondviselőik. Az öregedés természetes életjelenség - s nem betegség. Fiziológiai, biológiai folyamatát tudományos módszerekkel kutatják a Gerontológiai Kuta. tó Központban, de a fiatalságot konzerváló életeiixírt még nem találták fel, ilyen csak a mesében létezik... Az orvosok továbbképzésük során ismerkednek meg közelebbről a geriátriai (az öregkor speciális egészségügyi) problémákkal, egyre jobban megőrizhető az öregek testi kondíciója, de még megoldatlanok a pszichés vagy lelki bajok... Szociális gondoskodás — Mi lesz velem, ha megöregszem? - halljuk gyakran a félő, bizonytalankodó kérdést még azok szájából is, akiknek van családjuk, vannak gyerme. keik. Hát még ozoktól, akik magányosan, egyedül élték le életüket! Sajnos, sok ilyen körülmények között megöregedett ember szorul a tanácsok szociális segélyeire. Pedig ezt sem könnyű megkapni! Környezetvizsgálat előzi meg a segélyek kiutalását. Ez kiterjed az idős kérelmező jövedelmi helyzetére, azt is megvizsgálják, van-e tartására kötelezhető hozzátartozója. Orvosi véleményt kérnek arról, hogy valóban munkaképtelen-e. Ha még munkaképes, okkor szociális foglalkoztatóba utalják, ahol egyszerű, könnyen betanítható munkát adnak neki, rövidített munkaidőben dolgozhat és munkájáért bért kap. Jelenleg 21 szociális foglalkoztatóban mintegy 6000, főként fogyatékos ember dolgozik — 40-50 százalékuk időskorú. Aki nem munkaképes és rendszeres szociális segélyt kap, annak segélyéhez évente ugyanúgy hozzáadják a 2 százalékos emelést, mint a nyugdíjasoknak, és megkapják az árintézkedések ellensúlyozását szolgáló pótlékokat is. Jelenleg kétféle szociális segély van: tel. jes összegű — ez a jelenlegi özvegyi nyugdíj alsó határa és részsegély. Ez utóbbit azok kap. jók, akiknek nyugdíja vagy járadéka nem éri el az özvegyi nyugdíj alsó határát. Jelentős segítség az időskorúak számára a szociális étkeztetés. Naponta egyszer főétkezést, általában ebédet biztosítanak a ta. nácsok számukra - kedvezményes térítés mellett. Házi gondoskodás és napközi otthonok Azok számára, akik magányosak és képtelenek ellátni magukat megromlott egészségi állapotuk miatt, a tanácsok lét. rehozták az öregek napközi otthonát Az idős emberek itt eltölthetik az egész napot, étkez, hetnek; gondoskodnak számuk, ra célszerű foglalatosságról, kirándulásokról, klub-programok, ról. Olyanok találkoznak itt naponta, akik még nem mozgás- képtelenek és szívesen vesznek részt a napközi otthonok sajátos társadalmi életében. Kísérletképpen most új ellátási formát vezettek be Szent- mártonkátán: az öregek hetes napközi otthonát. A messze la. koknak nem kell reggelenként kilométereket gyalogolniok és este hazamenniök, hanem kényelmes hálószobákban alhat- nak egész héten és csak a hét végén járnak haza. Télen a szó. ciális gondozó előre befűti a lakásukat és kétnapi élelemmel is ellátja őket. A mozgásképtelen és magányosan élőkhöz kimegy a gondozónő, aki segít az idős ember háztartásában, bevásárol, kita. korit. A gondozónők zöme fizetség nélkül, társadalmi munkában vállalja ezt a szép feladatot. . . Jelenleg 15 ezer társadalmi gondozó 34 ezer időskorút látogat. Kifejlődőben van a szociális ellátásnak egy új formája: a nyugdíjasház; itt szép garzonlakásokban élnek az időskorúak. Az új nyugdíjasházakba már eleve beépítik a napközi otthont is. A beköltözés feltété, le: komfortos lakást kell leadni a tanácsnak, legalább 2 ezer forintos nyugdíjjal kell rendelkezni, hogy a közös költségeket a nyugdíjas fedezni tudja. Az új házakba most már az idős ember a bútorát is magával vi. heti, ugyanis a régiek bútorozott lakások. Korszerű városi szociális otthont, nyugdíjasházat és szakorvosi rendelőt építettek egy tömbbe Győrben, ezt rövidesen átadják rendeltetésének. Tatabányán, Szegeden is működik ilyen intézmény. A VI. ötéves tervben létesül hasonló Kecskeméten, Miskolcon, Pécsett, Salgótarjánban, Veszprémben és Baján. Az öregségtől mindenki fél, de meg akarjuk érni. Szeretnénk, ha a munkában elfáradt emberekre, hosszú, derűs öreg. ség várna. Hogy érdemes legyen megöregedni... B. I. E lőszónak csupán egyetlen kérdés kívánkozik ide. Az ugyanis, hogy milyen a távol eső falvak, települések áruellátása? — Vagy laza köznapi nyelven; mit, hogyan, mikor kap a „préri”? A helyszínek A „préri" ezúttal Baranya- hidvégen kezdődött, ott fékeztünk, a vegyesbolt előtt. Baromfitenyésztő falu Baranya- hidvég, ezért főként a baromfi- tápról kérdezgettük a boltost, de másfélékről is. Fleisz József néhány hónapja lett csak kereskedő, így a pályakezdet nehézségeit egyszerre érzi: — Először is a tévére, rádióra haragszom. Miért reklámozza például az almaszappant, amikor falun nincs, legfeljebb szaküzletekben, s a vevők engem sürgetnek. Pontatlan az italszállítás, üdítőt meleg időben kevesebbet kapunk, nem elég. Olyankor ritkábban is jönnek. Tegnap itt voltak a nagykanizsaiak, de semmit sem hoztak, sőt, a göngyöleget sem vitték el, mondván, hogy nincs az elszámoláshoz üres lap a tömbjükben. Sok a drága külföldi, kevés a hazai sör. Az italellátás szervezése végett kevés lesz majd az a néhány forint, amit telefonszámlaként elszámolnak, nekem kell majd a sok sürgető hívást fizetnem. A táp? — Hát előfordul, hogy megrendelem, s csak 7—8 nap múlva érkezik meg, pedig csak öt kilométerről, Vajszlóról kell elhozni. Mire ideér, néha már nem is kell, mert a kiscsirke fejlődésében egy hét fontos idő. A kenyeret pedig nemegyszer este fél ötkor kapom, de kaptam már este 7—8 órakor is. * „Kilőjük" magunknak Révfalut. Tényleg megyeszéle, sőt országszéle is, onnét már a Dráva állja el az utat, túl - Horvátország, Drávaiványinál vissza kell fordulni, mert utat építenek. Kanyarodunk Dráva- sztára felé, a faluszélen fogsorkoccantó gödrös legelő. Vissza! Másik faluszél, ott meg a gáton sorompó állja el az utat. Elindulunk a lapos legelőn, egy tócsa, kettő, három, a negyedik már tengelyig ér, gyerünk azért: milyen lehet az áruellátás egy ilyenmód elzárt faluban? De ott a határőrség: Vissza! — Mit esznek, mit isznak hót a révfalusiak? * Kétújfalu. Kelepáti Adóm, a Szigetvári ÁFÉSZ 727-es vendéglátó üzletében, ódon hangulatú házban szolgálja ki a szomjas helybélieket. Háta mögött a polcon kapásból megszámolva is húszfajta ital áll, szeszes, meg nem szeszes. Szerinte:- üdítőital-ellátásunk igen jó. A pécsi sörgyár háromfajta üdítőt is hord rendszeresen és időben. A hordós sör viszont akadozik. Ma is kihoztak 10 hordó cseh import sört, de csak 8-at vettem át. Megállapodás, hogy egyszerre hoznak drága külföldi és olcsóbb hazai sört is, de ez sajnos lökésszerűen, és nem együtt érkezik. Ami pedig drága, azt a vendég jogosan nem veszi meg. * A másik megyeszéle. Kissé összevissza elhelyezett, hiányos útjelzőtáblák miatt, kétszer nekifutunk — a semminek, így hívják erre a döcögős, erdőbe, mezőbe vesző, Somogy felé tartó földutakat. Mondják, nem egy Balatonra siető külföldi vág neki emiatt a somogyi erdőhátnak. Végre: Vásárosbéc! A bolt, az italbolt falán tizenegy kedves fecskefészek, odabent a vegyesboltban almaillatú mosóport is árulnak. Két asszonnyal beszélgetünk a melegzöld fűsor mentén, a járda szélén. Egyiknek sem jut hirtelen eszébe, hogy valamit nem kapott volna meg az utóbbi időben ebben a kis üzletben. A túrajáratok pontosak, legfeljebb néha nem friss a kenyér. Megkerestük a felvásárlót is: Povolni Józsefnét. Az mondta:- A baromfitóp két napon belül mindig itt van! Joó József, a kocsmáros, éppen szünnapos. Lófogattal trágyát hord, de odabent áll egy Trabant is. Olyan ez, mint a fecskefészek az almaillatú mosóporral: megyeszéle, 1980- ban. Joó József véleménye: — Hordós sör van, üveges Szalon sört nem kapok, a falu meg kívánja, kéri, várja. A lengyelt is megisszák, de szeretném néha, hogy illetékesek Pesten, Pécsett hallják, amit ivás közben mondogatnak rájuk. Az üdítőellátás viszont pontos, mert azt már az áfész szervezte meg, szerződéssel biztosította. Mindig elegendő, s még a boltban is van, ha én éppen bezárok. A válaszok A Sellyéi ÁFÉSZ kereskedelmi főosztályának vezetője, dr. Dibusz Ferenc: — A baranyahidvégi tápellátás nem könnyű. A szövetkezetnek csak akkor éri meg a fuvar, ha éppen minden igényelt tápfajta szállításra készen áll a vajszlói üzemben. A boltosnak nagyobb tartalékokkal kell majd dolgoznia, hogy így enyhítsük a gondot. A „bevehetetlen” Révfalut pedig telefonon hívtuk fel. De helyette a drávafoki tanácstól Ágoston Lajos titkár jelentkezett. így tudtuk meg: — Már csak mindössze nyolc házban laknak Révfaluban. Az útlezárásig hetente háromszor nyitva állt, ilyen kevés embernek is, a bolt-italbolt. Most pedig jó előre ellátott bennünket a Sellyéi ÁFÉSZ mindennel, s köszönjük, hogy ilyen kevés emberért is ennyit költött a szállításra, tartalékra. Végül is... Végül is a helyzetkép nem rossz. A gondok érthetőek. A vásárosbéci almaillatú mosópor, a révfalusi nyolc ház példás ellátása korszerű kereskedelemszervezésre vall. Az újságíró azonban még a kevés gondot is hivatásszerűen szá- monkéri. A baranyahidvégiek például ezen a kurta ötkilométeres távon valamiféle saját erővel, tsz-, vagy olyan régi. de bevált kaláka-összefogással, egymást sorban kisegítve is elhozhatnák a tápot. Mert a csirkehús a városnak, az ára pedig nekik fontos. A sörellátás, mivel mégiscsak ez az ital a legkisebb szesztartalmú, egyszer már „nagy megyei tanácskozást”, alapos szervezést kíván, hogy mindegyik felet meghallgatva végre rend legyen a sorútokon is. Földessy Dénes Dominócsata a pécsi, Tímár utcai szociális otthon társalgójában Prolcsza László felvételei
