Dunántúli Napló, 1980. június (149. évfolyam, 178. szám)
1980-06-19 / 167. szám
a Dunántúli napló 1980. június 19., csütörtök Hi lesz belőlük?... A pécsi körzeti stúdió új riportfilmje Az országban három művészeti szakközépiskola működik, meglehetősen sokféle szakirányú képzést nyújtva, pontosabban a művészetekben otthonos humánjellegű alapműveltségre fölkészítve 'anulóit. Hová kerülnek, mi lesz a sorsuk? Erre törekszik választ keresni a Magyar Televízió Pécsi Körzeti Stúdiójának rövidesen bemutatásra kerülő dokumentum-riportfilmje, amelynek tegnap délután rendezték meg a sajtóbemutotójál. A 35 perces riportfilm természetesen Pécsről, a pécsi Művészeti Szakközépiskolából kiválasztott riportalanyok sorsát villantja fel — érettségi után. Szerkesztője, Hárságyi Margit egy korábbi filmriportjából indul ki. Két évvel ezelőtt végzett ugyanis a pécsi szakközépiskola első táncosztálya. Tagjai szétszóródtak, az ország különböző szín* házaihoz szerződtek táncosnak. De kevesen táncolnak közülük ... Hol a hiba, miért és miben csalódtak ezek a fiatalok? Érdekes, őszinte és önkritikus válaszokat kapunk a kérdésekre, megpillantva az érvényesülés valamilyen művészi lehetőségét, a törődést is, ott, ahol az * átlagosnál, úgy tűnik, nagyobb tehetség csillan meg. Érdekes és nem kevésbé tanulságos a beszélgetés néhány olyan fiatallal, akik valamilyen manuális művészeti ágazatban szereztek négy éven át jártasságot, de persze nem képesítést. Az iskola „papírt” nem ad, mint elhangzik. Mégis lépten- nyomon ott érezni, kimondva vagy kimondatlanul a középfokú „művészképzés” tévhitét vagy illuzórikus vágyálmát. Jóllehet az iskola mindent elkövet annak "Tudatosítására, hogy itt nem művészképzésről van szó. Mégis, egy jellemző adat, ami már utólag, a film megvitatásakor hangzott el: 120 jelentkező közül legalább százan a divatos és felkapott reklámgrafikusi szakra pályáznak. A film azon túl, hogy fölveti: megoldatlan a középfokú végzettségű táncosok elhelyezkedése, reális kéoet fest a Pécsett végzett fiatalokról. Bizakodunk, sok művészi álmokat dédelgető szülő és fiatal megtekinti ezt a dokumentumfilmet június 24- én, kedden 17.25-kor a tv 1. csatornáján. (w. e.) Megszűnik három élelmiszeripari tröszt Június 30-ával megszűnik a Borgazdasági Vállalatok, a Cu. koripari Vállalatok és a Dohányipari Vállalatok Trösztje, ezzel a vállalatok nagyobb önállóságot kapnak, s fölöttük az állami felügyeletet a július 1-évef életre hívott Boripari Iroda, Cu. koripari Iroda és Dohányipari Iroda látja el. anélkül, hogy jogkörük a vállalatok gazdálkodásának irányítására is kitér, jedne. A változtatásról a Minisztertanács a közelmúltban hozott határozatot, a végrehajtásról szerdán Kovács Imre me. zőgazdasági és élelmezésügyi miniszterhelyettes tartott sajtó, tájékoztatót. Elmondta, hogy a trösztök megszüntetését az élelmiszer- ipar szervezeti korszerűsítésetet. te szükségessé. A szervezeti korszerűsítés következő lépése, ként 1981. január 1-től az édes. ipari gyáregységek is teljes ön. állóságot kapnak. Néhány ösz. szevonásra is sor kerül. $«ÍI%: l*fe|»SÍ Gyöngy Viharjelzés — fénnyel Korszerűsítik a balatoni viharjelző szolgálatot: Siófokon kísérleti jelleggel felszerelték az első fényjelző készüléket. Ennek lassú villogása a várható viharra hívja fel a figyelmet, míg a gyors villogás a közvetlen veszélyhelyzetet jelzi. Az új, kísérleti készülékkel természetesen nem szűnt meg a hagyományos viharjelző szolgálat: körben a parton 34 viharágyúból lövik fel a sárga és piros rakétákat. Ennek a rendszernek azonban hátránya, hogy nagyobb távolságból jobbára csak a rakéta robbanásának hangját lehet észlelni, s mire a tavon vagy a vízben tartózkodók erre felfigyelnek, a rakéták fényjeleit már nem láthatják. Helytálltak az őrsvezetők A történelmi hadijáték záróünnepségén Milyen ellátást ígérnek a nyárra? Újdonság a literes tonik A vendéglátók győzelme Elsőként negyven tesztkérdést kellett megoldani a versenyzőknek Fotó: Proksza L Szőlész-borász vetélkedő Villányban Az egy főre jutó évi sörfogyasztás megyénkben tavaly meghaladta a 90 litert, ami jó. val az országos átlag fölött van. Persze ez némiképp indokolt is, hisz hazánk öt sörgyára közül az egyik Pécsett üzemel. Hogy a sörfogyasztási átlagunk sok vagy kevés, azt nem tudom, mindenesetre tény, hogy a nagy nyári kánikulában több sör fogy, mint év közben, sőt gyakran még több fogyna, ha lenne ... Vajon az idei nyáron milyen sörellátásra számíthatunk, s emellett mennyi üdítő italt gyárt a pécsi sörgyár? Erről kértem tájékoztatást a sörgyár vezetőitől, dr. Rugási Endre igazgató, tál. Tímár István főmérnöktől és Sors Elemér értékesítési osztó lyvezető- helyettestől. A Pannónia Sörgyár a harmadik negyedévben 195 000 hektoliter sört állít elő, melynek több mint 80 százaléka Szalon lesz. Ezen kívül 22 000 hektoliter import sört hoznak forgalomba - melynek egy része a pécsi gyárban palackozott szlovák sör, — valamint cseh hordóst és lengyel, osztrák, jugoszláv üvegeset. Sokszor bosszankodunk mi, vásárlók, hogy az élelmiszerüzletben üre. sen tátonganak a sörösládák helyei. A sörgyár ez idáig két gonddal küszködött: volt olyan időszak, hogy egyszerűen képtelenek voltak palackozni, mert nem volt mibe. Tavaly például nemegyszer előfordult, hogy 40 000 üres ládájuk volt. Most, hogy a betétdíjakat két forintra emelték, ez a probléma megszűnőben van, úgy hogy bízhatunk abban, hogy o nyári csúcsban lesz elegendő üveg. Itt jegyezném meg, hogy néhány boltban különféle okokra hivatkozva nem szívesen foglalkoznak üvegvisszaváltással, annak ellenére, hogy ez minden kereskedelmi egységnek kötelessége, legyen a sörösüvegen bármilyen címke. Azonban elvárás — s egyben a gyáriak kérése is - hogy az üvegeket kiöblítve vigyük a visszaváltó helyekre. Másik gondjuk a már krónikussá vált szállító, és rakodómunkás hiány. Ezen a közeljövőben nem tudnak változtatni, de hadd tolmácsoljam a gyári vezetők felhívását: minden 16. életévét betöltött fiatalt várnak — elsősorban főiskolásokat és egyetemistákat — erre a munkakörre. A folyama, tos sörellátáshoz nagy segítséget jelentenének . . . Az üdítő italok közül júliusban, augusztusban és szeptem. berben 70 000 hektoliter Pepsi Colát és 24 000 hektoliter Gyöngyöt gyártanak. A Gyöngy üdítőital-család — narancs citrom, grape fruit, szőlő, meggy tonik - új taggal ugyan nem bővül, de újdonság lesz a literes tonik, melynek üvegcímkéjét most tervezik. A címben feltett kérdésre a sörrel kapcsolatban egyértelmű választ nem lehet adni, de az igényeket ismerve minden bizonnyal nem lesz elegendő, üdítő italból azonban nem lesz hiány. Ha szőlőről és borról van szó, hol is rendezhették volna méltóbb helyen az ifjú szakemberek országos szakmai vetélkedőjének megyei döntőjét, mint Villányban, a borgazdasági kombinát borászati üzemében. Már a környezet is ihletet adott a vetélkedőknek, a hét csapatnak, amelyek közül négy a Villány-Mecsekaljai Borgazdasági Kombinát, a többi három pedig a bólyi, szajki és a kisharsányi termelőszövetkezet színeit képviselte. Minden csapat négy fővel versenyzett: köztük egy-egy mérnök és technikus és két-két szakmunkás, valamennyien 35 éven aluli szakemberek. A tét nem volt kisebb, mint hogy az értékes jutalmakon túl kik képviselhetik Baranya megyét a június 25-én Boglár- lellén megrendezendő területi elődöntőn, s esetleg később a gyöngyösi országos döntőn. A versenyzőknek az ötórás vetélkedő alatt politikai és munkavédelmi ismereteikről, elméleti és gyakorlati szakmai tudásukról kellett számot adniuk. Mennyi ma Magyarországon a szőlőterület (180 000 hektár), az egy főre jutó szőlőfogyasztás (4 kilogramm) és borfogyasztás (34 liter)? — az egyszerű elméleti kérdések közé tartozott. Voltak cifrábbak is, például: mi a muskátli íz, a tankpezsgő, az európai szőlőfajták szabványmérete, milyen formában telel át a pe- ronoszpóra stb. (Persze egy igazi szakember számára ezek is könnyű kérdések.) A gyakorlati feladatok között különféle bor- és szőlőfajtákat kellett megkülönböztetni a versenyzőknek minta alapján, bőrbetegségeket és borhibákat kellett felismerniük és elkülöníteniük, vagy például a helikopteres növényvédelemhez szükséges számításokból kellett vizsgát tenniük. A vetélkedő első három helyén a Villány—Mecsekaljai Borgazdasági Kombinát csapatai végeztek: Pintér Béla, Dünkel József és Marton Béla csapata. Ök vehették át Horváth Sándortól, a Baranya megyei Termelőszövetkezeti Szövetség főmunkatársótól, a zsűri elnökétől és Varga Lászlótól, a KISZ Baranya megyei Bizottsága titkárától a győzteseknek járó jutalmat. D. I. Történelmi hadijáték Szigetváron Most már bizonyos, hogy Szigetvár történetébe alaposan beleszól az időjárás. Jó néhány hajdani történetíró állítja, hogy 1566-ban, ha a várostrom alatt lett volna néhány esős nap, nem sikerült volna lecsapolnia a töröknek az Almás-patak mocsarát, s nem hódította volna meg Szigetvárt Szolimán szultán. Tegnap az ódon falak között újabb várostrom zajlott Szigetváron, ezúttal azonban éppen az eső próbálta — ám hiába — meghiúsítani a magyar vitézek sikerét. Ezen a napon ugyanis némiképp átírták a vár történetét az úttörő-őrsvezetők XIII. országos találkozójának elszánt résztvevői: a történelmi hadijátékon a magyar úttörők — háromszáz fiú és lány az ország minden részéből — elűzték a törököket a vár alól. Hétfőn és kedden öt csoportban Baranya megye öt városában tanácskoztak az ország legjobb őrsvezetői, átadták egymásnak a tapasztalatokat, a bevált módszereket, s közben ismerkedtek a vendéglátó város életével, történelmi hagyományaival. Kedd este érkezett a tanácskozások színhelyére Zrínyi Miklós szigetvári várkapitány segélykérő levele: mentsék fel a török által újra ostromolt Szigetvárt a vitéz úttörők! Senki sem hátrált meg a feladat elől, s a csapatok egymással is versengve szerda reggeltől délutánig leküzdötték az akadályokat, és zsákmányul ejtették a törököktől mindazt a kelléket, eszközt (zászlókat, térképet, élelmet), ami csak a vitézi tett végrehajtásához szükséges volt. így délután az egykori belső várban fáradtan, de büszkén, a szemerkélő eső ellenére is töretlen lelkesedéssel fogadhatták „Zrínyi Miklós”, alias Melis Gábor, a Pécsi Nemzeti Színház művészének köszönetét, s a hadi dicsőséggel járó jutalmakat, s a címzetes katonai rangokat. A történelmi hadijátékot záró ünnepségen részt vett Tettinger István, az MSZMP Szigetvár városi Bizottságának első titkára és Tinusz János, a városi tanács elnöke is. Ezen ünnepségen hirdette meg a városi tanács elnöke azt az alapítványt, amely a történelmi hagyományok ápolására ezentúl évente megrendezendő országos, megyei és szigetvári úttörőpályázatot támogatja. Egyúttal a tegnapi ünnepségen megalapították a „Szigetvár történelmi zászlói” elnevezésű gyűjteményt, amelynek első emléktárgyai azok o zászlók lettek, amelyeket a történelmi hadijátékot záró ünnepségen a vitézül küzdő csapatok adtak át „Zrínyi Miklósnak”. Dunai Imre R. N. A finn vendégek szerdai programja Baranyával ismerkedtek tegnap délelőtt a finn vendégek. Raimo Hulkkonen, a Finn-Magyar Társaság Lahti Szervezetének elnöke és Helinö Fiién, a szervezet vezetőségének tagja Villányba, Mohácsra, majd Dunaszekcsőre utazott. A Hazafias Népfront Pécs városi Bizottsága mellett működő Magyar—Finn Baráti Klub meghívására Baranyában tartózkodó finn vendégek délután a HNF Pécs városi Bizottságára látogattak, ahol Gergely László városi népfronttitkár fogadta őket. Raimo Hulkkonen és Helinö Fiién a baráti kapcsolatok alakításáról beszélgetett a népfront városi vezetőivel és a Magyar- Finn Baráti Klub tagjaival. Este az 1977-ben Lahtiban rendezett finn nyelvtanfolyam pécsi résztvevőivel találkoztak. Finn vendégek (ketten középen) a HNF Pécs városi Bizottságán
