Dunántúli Napló, 1980. június (149. évfolyam, 178. szám)
1980-06-15 / 163. szám
DN HÉTVÉGE 4. GAZDASÁGPOLITIKA 1980. JUNIUS 15. Hagyma teh&t talpon maradni? (24 Gyors, rugalmas alkalmazkodás a megváltozott feltételekhez Beszélgetés Gulyás Józseffel, a Pécsi Kesztyűgyár vezérigazgatójával Kalapos István kőműves brigádja az egyik tízemeletes tömb tetőfalazását végzi a Kertvárosban Fotó: Proksza László Kalapos István kőművesbrigádja Másodszor kaptak kiváló címet A gyorsan változó világgazdaság keményedő feltételeivel évek hosszú sora óta szembe kell néznie a Pécsi Kesztyűgyárnak. Termékeinek 65%-át a tőkés piacokon értékesítik, mindemellett a kesztyű és a bőrruha a kereslet szeszélyeinek leginkább kitett divatcikket képez. Minden év nehezebb volt, mint az előző, s eközben a vállalat mégis évi félmilliárd forintra tornázta fel termelési értékét, megsokszorozta dollárbevételeit. Időközben az új pécsi kesztyűgyár és bőrruházati gyár belépésével a vállalat történetében lezárult egy korszak, az extenzív fejlesztések időszaka. Az intenzív fejlesztés előtérbe kerülése, a világgazdasági vál. tozások új fejleményei, s ennek megfelelően az ár. és közgazdasági szabályzók változásai most újszerű feladatok elé állították a* vállalat kollektíváját, még nehezebb talpon maradni, Erről beszélgettünk Gulyás Józseffel, a Pécsi Kesztyűgyár vezérigazgatójával. A ruházkodáson spórol a világ — Milyen nehézségekkel találják szembe magukat a tőkés piacokon? — Közismert, a nyugati országok is gazdasági gondokkal küszködnek, mindenütt infláció dúl, ezzel együtt ezekben az országokban az utóbbi időben visszaesett a ruházati cikkek ke. reslete. Ha ugyanis jobban be kell osztani a pénzt, az emberek inkább a ruházkodáson ta. karékoskodnak, mintsem lemondjanak mondjuk a gépkocsizásról, az utazásról. A másik dolog, mivel szembe kell néznünk, a nagy konkurrencia. Kon. kurrenciánk tulajdonképpen mindig is volt, ám az utóbbi időben sokkal élénkebbé vált a kínálat, a versenytársak hallatlanul olcsó árakkal jönnek, ha a minőség el is marad a miénktől. A vásárlókat viszont csábítja az olcsóbb ár, inkább leszállítják a minőséggel szemben támasztott igényüket. Mind. ezzel nem azt akarom mondani, hogy termékeinket nem tudjuk eladni, de mindenképpen gondjaink támadtak az értékesítésnél. A korábbi évek 15— 20 százalékos áremeléseit immár nem tudjuk megismételni, most jóval kevesebbel be kell érnünk, 5—10 százalék már jó áremelésnek számít, S végül a1 külső nehézségek között kell megemlítenem az importbőrök beszerzési gondjait. A külföldi bőrök árai az utóbbi időben olyannyira megemelkedtek, hogy jószerivel már el sem bírja a kalkuláció. — Hogyan alkalmazkodnak a megváltozott körülményekhez? — A vállalatra eddig is az volt a jellemző, hogy gyorsan és rugalmasan tudott alkalmazkodni a piaci igényekhez. Mind. ez kifejezésre jut a termékszer. kezet gyors változásában. Rövid idő alatt felfejlesztettük a sportkesztyűgyártást, új profilként ki. alakítottuk a bőrruhagyártást, indítottuk a most napirenden szereplő, bőrdíszművonalat. A gazdasági környezet változásai persze folyamatban vannak, még előbbre kell néznünk. Hol a kiút a nehézségekből? Az egyik megoldás a termékszerkezet további rugalmas variálása, a másik pe. dig munkánk hatékonyságának növelése. Vannak még tartalékok — M/kénf változik tovább a termékszerkezet? — Törekszünk például arra', hogy bőrhelyettesítő anyagokat — különböző textíliákat, műbő. röket, műirhát — vonjunk be a termelésbe. Igyekszünk exportkínálatunkat azáltal is szélesíteni, hogy olcsóbb bőröket vásárolunk és dolgozunk fel, melyeknek révén az alacsonyabb árkategóriákban is jelentkezünk kínálattal, s ez egyúttal viszi a drágább árut is. Például a Budapesti Díszműbőrgyárban a sertés kesztyűbőrök termelése során visszamaradnak olyan bőrök, amelyeket eddiq nem vásároltunk meg. Ezentúl ebből a bőrféleségből is vásárolunk. Rosszabb minőségű bőr, de egyúttal olcsóbb, s a belőle készült olcsóbb kesztyűket exportra is ajánljuk. — Másik megoldásként a hatékonyságot említette. — A termékszerkezet rugalmas variálása mellett a másik vonal munkánk hatékonyságának növelése. Ismételten megnézzük, hol vannak tartalékok a1 termelésben, s igyekszünk ezeket feltárni, felhasználni. Egyrészt saját erőből végzünk ilyen szervező munkát, másrészt igénybe veszünk külső segítséget is, partnerünk ebben a Tex. tiiipari Kutató Intézet és a Könnyűipari Műszaki Főiskola. Az utóbbi időben vállalatunk számos szakembere tanulmányozta a kesztyű- és a bőrruha gyártását az NSZK-ban, Csehszlovákiában, Romániában, Jugoszláviában, Lengyelországban. Egybevetették a technoló. giákat, a műszaki szervezési módszereket és sok hasznos ta. pasztalatot szereztek. Mindezek arról győztek meg bennünket, hogy a termelékenység területén nekünk is gyorsabban kell lépnünk. Törekszünk például arra, hogy a szabászatokban egyes, eddig kézzel végzett mű. veleteket gépre vigyük. Az eddigi eredmények biztatóak. Akad olyan gyártmányféleség is, ahol 30 százalékkal tudtuk csökkenteni a normaidőt, miközben a szabászok keresete is növekedett. A Könnyűipari Műszaki Főiskola által a varrodában végzett vizsgálatok bebizo. nyitották, hogy például a stepp- varrók sok olyan felesleges mozdulatot végeznek, amelyek nem tartoznak közvetlenül az adott munkafolyamathoz, s amit el le. hetne hagyni. A felmérés szerint 30—35 százalékra tehető az így kieső idő, amit ha a varrónő az’ adott munkafolyamatra for. dítana, ennyivel nőne a termelékenység, s nőhetne persze a dolgozó keresete is. Nemrég hat varrónőnket Budapestre küldtük, ahol készségelemzés munkamódszert betanító tanfolyamon vettek részt. Most az ő feladatuk lesz a régi dolgozók és az új belépők körében elter. jeszteni ezeket az új munka- módszereket. — Hozzányúlnak-e a normákhoz? — A normakarbantartásra is figyelmet fordítunk, tapasztala, taink szerint ugyanis a normaidőkben is vannak még tartal- lékok. jgy például kesztyűs és bőrruházati vonalon is levettünk a normaidőkből, mert úgy éreztük, hogy erre lehetőség van. Hangsúlyozom, a1 normaidőkből vettünk le, s nem a bérekből, mi nem a keresetet sokalljuk. A tapasztalatok igazoltak bennünket, a> varrónők viszonylag rövid idő alatt elérték korábbi teljesítményszázalékukat, ezzel együtt nőttek a teljesítmények és a bérek is. Vannak továbbá olyan törekvéseink, hogy felülvizsgáljuk azokat a munkaműveleteket amelyeket most időbérben látnak el, de normáz- hatók. Ez évben sor kerül az összes, nem darabbéres munkaterület felülvizsgálatára, beleértve az időbéresek és az alkalmazottak munkaterületét is. Mindezzel az ésszerűbb és gaz. daságosabb létszámgazdálko. dás megteremtése a célunk. Az új jelszó: olcsóbban termelni — Engedjen meg végezetül egy kérdést! Eddig a Pécsi Kesztyűgyárban az volt a jelszó, termelj ma többet, mint tegnap. Most mi az új jelszó? — Gyorsan és rugalmasan alkalmazkodni a megváltozott fel. tételekhez. A mennyiség bűvöletében nem élhetünk tovább, ma ez a jelszó: termeljünk olcsóbban! — mondta interjúnk végén Gulyás József vezérigazgató. Miklósvári Zoltán A brigádnaplóba a fotókat trükkösen csinálta meg Schling- hoffer András, ugyanis a fejeket elcserélte. A Baranya megyei Állami Építőipari Vállalat Kalapos István vezette húszfős kőműves brigádját a valóságban azonban nem jellemzi ez a játékos fejetlenség. Másként aligha kaphatták volna meg a Kiváló ifjúsági brigád címet. Irigylik őket, mert kétszer egymásután nyerték el a rangos vállalati elismerést. A 32 éves brigádvezető és Varga Lajos, a 42 éves helyettese a jutalom okait csakis a jól szervezett termelőmunkában keresték. A lakásépítési hierarchiában a panelszerelők után következnek és a kulcsátadásig mintegy 15-féle munkaműveletet végeznek el. A falakról leverik a betonbütyköket, simává teszik a tapétázáshoz. Megadják az alapvakolást, a szerelvények körüli meghibásodásokat eltüntetik, beteszik a nyílászárókat, létrehozzák a tetőfelépítményeket, az aknákat, a trafóházat és a hőközpontot. Nem is gondolná a kívülálló, hogy egy panelépület kialakításában milyen sok a kőműves- munka. Ehhez a nehéz fizikai erőkifejtést igénylő építőmesterséghez nem is vonzódnak a fiatalok. Feladatuk, hogy a gyenge minőségből jót, sőt kitűnőt csináljanak, amire a házi meózás 1., 2. és 3. osztályba soroló követelményei is ösztönöznek. Például a falfelületek tükörsimák legyenek és a sarkokban a panelok pontosan illeszkedjenek, legfeljebb 2—3 milliméter hézag lehet köztük. Nem panaszkodnak -az előttük dolgozók hanyagságára, az anyaghiányra és emiatt nem ácsorog- nak, nem civakodnak. Hetekre, sőt hónapokra előre biztosítják a megfelelő anyagokat, aminek a megszervezésében szinte mindenki részt vesz. Kevés magyarázatból megértik egymást, annyira összeszoktak. Pont öt éve ment el egy társuk, de az sem a kollektívájukra panaszkodott. Az ösz- szeforrottságra vall az is, hogy fegyelmit egy évtizede nem osztottak ki és legutoljára hat éve késett egyikőjük. Mindig kezeskednek az új munkásért és ennek köszönhető, hogy a közösségük nem átjáróház. A feladatokat pontosan meghatározzák, személyeknek szólnak és nem mosódhat el a felelősség. Fantasztikus iramot diktálnak napi 8—10 órában, amiből mindenki egyformán kiveszi a részét. Alig bírnak órabérben és teljesítményben különbséget felmutatni. Órabérben a legkisebb 17, míg a legnagyobb 18 forint 50 filléres és az átlagkereset 4000-4500 forint. A munkaközösséget vezetők egyformán követelnek mindenkitől és ebben nem számít a haverság, a barátság, hisz az csak széthúzáshoz vezetne. A brigád 1962-ben szerveződött, az alapítók közül tízen még együtt vannak, így a Ros- kó házaspár, Somogyi Sándor, Sillei Tivadar, Dobai Sándor, Dohoczki Gyula. Közülük négyen pécsiek, ketten szálláson laknak, a többiek bejárnak, így Szentlászlóról, sőt a Tolna megyei Varsádról is. Komoly húzóerőnek számít, hogy 15-en magas szinten képzett szakmunkások. Németh Gyula és a mozgalmi életet szervező Hideg István nemrég érettségiztek, Vajda János pedig KlSZ-vezető- képzésre jár. Heil Jánost a napokban hívták be katonának, de leszerelés után visszajön. Az elért minőségi színvonalat tartani akarják, bár ez már oly magas, hogy innen nehéz emelkedni, de annál könnyebb zuhanni. Egy cseppet sem elégedettek, pedig idén a legkiválóbb teljesítményt nyújtották, amikor eddig átadtak 210 lakást és ebből 135-be be is költöztek a tulajdonosok. Jelenleg a Siklósi városrész keleti csücskében, a málomi szőlőhegyen egy tízemeletes befejezésén fáradoznak. Ha az ajtókulcsokat próbálják ki és készülődnek az új munkahelyre, akkor az 55 éves Gregoricz Pál, a brigád legidősebb tagja — aki pávakörös is —, mindig rázendít egy dalra. Kis háziünnepségen elbúcsúznak a kész lakóháztól. Csuti János A nyugatnémet SCHODEL bőmyújtógép 25—30 százalékos termelékenység növekedést eredményez. Fotó: Proksza L. HŰTŐTORONY SZÉLVIHARBAN. Budapesti Műszaki Egyetem Áramlástani Tanszékén a közeljövőben felépülő bicskei erőmű hűtőtornyát vizsgálják a szélcsatornában. A százhuszonegy méter magas építmény palástjának felületét a szélnyomás csökkentésére bordákkal törik meg, A vizsgálatok alkalmával — gyakran valóságos orkánt „fújnak" a ventillátorok — a makettre, bordák számát és méretét így határozzák meg. A Herendi Porcelángyár városlődi Majolika Gyárában megkezdték az új üzemcsarnok modern gépein a világszerte népszerűvé vált római edények hazai gyártását. A Varma agyagedényekből, amelyben ősi módon süthető a pecsenye, az idén harmincezer darabot gyártanak.
